Gershom Scholem: A zsidósággal foglalkozó tudomány egykor és ma

Leopold Zunz hozta létre Németországban, 1825-ben.

Első képviselőire hatottak a romantikusok eszméi. De a német romantikusok elevenen akarták megragadni saját történelmük szervességét, nemzeti távlatból és a jövő szemszögéből. A zsidó tudomány létrehozóit ezekkel ellentétes törekvések mozgatták: a zsidóságot tisztán szellemi jelenséggé redukálták. Cenzúrázták a zsidó múltat.

A zsidóság tudományának szinte minden szereplője teológus volt, a 2 kivétel Leopold Zunz és Moritz Steinschneider is rabbinikus műveltséggel kezdték pályájukat, de a tudományban szigorúan nem-teológiai szemléletet alakítottak ki. Steinscnneider beállítottsága direkt teológia ellenes volt. Tanítványaik viszont rabbik voltak.

Korábban nem volt a zsidóságnak egyetlen tisztán tudományos intézménye sem, ami fölötte állt volna a vallási irányzatok érdekeinek (ortodox, liberális, konzervatív zsidóság), ezért lehetetlen volt az átfogó munka. Ami eleven organizmusként foglalkozott volna a zsidósággal.

Zunz 1825-ös programja a néprajzi kutatást tűzte ki célul, de ez alig talált követőre.

2 irányzat versengett a zsidósággal foglalkozó tudomány fejlődése alatt:

A) cél: a zsidóság, mint eleven organizmus megszüntetése, zsidótlanítás. Róluk szól Salman Rubaschow (Zalman Shazar) A zsidótlanítás úttörői c írása.

B) cél: a zsidóság dicsfénybe burkolása.

Moritz Steinschneider: „Csupán egyetlen feladat vár még ránk: méltó temetést rendezni a zsidóság maradványainak.”

A zsidó történelem „elvarázsolása”: a 19. szban ez a tudomány elvonatkoztatott az érzéki valóságtól. Így jött létre egy sajátos zsidó giccs, aminek semmi köze nem volt a valóságos zsidósághoz. Nem volt élő kapcsolat a tudomány és a hagyomány között.

Nagy szerepe volt ebben a tudományban az apologetika, mert a zsidók éppen az egyenjogúsításért küzdöttek. Először Zunz A zsidók istentiszteleti eladásairól c műve emelte tudomány rangjára a zsidósággal foglalkozó tudományt (1832) és apologetikus szándékkal született. Aztán egyoldalúan leragadt ennek a tudománynak az érdeklődése az apologetikában hasznosítható dolgok mellett, a hagyomány bele nem illő részeihez ellenségesen viszonyultak. A 18-19. századi zsidó alvilág, rablószervezetek kérdése tabutéma lett.

Tisztán racionális zsidóságot akartak látni-> semmibe vették a zsidó misztikát.

A cionizmus fordulatot hozott itt is, mert a zsidóságot organizmusnak, nem puszta eszmének tekintette. A Héber Egyetemen középpontba kerültek a zsidó tanulmányok, de ideológiai hangsúly nélkül. A 2 másik mozzanat is fontos-> „A katasztrófára gondolok, amelyet mindannyian átéltünk, valamint Izrael Állam megalapítására.” A zsidóságot ezután már nem lehet másképp tekinteni, csak egy társadalmi egység folyamatában. A katasztrófa miatt a „legnagyobb erőtartalék, a következő nemzedék, a lelkes ifjúság ígérete … ottmaradt Auschwitzban”.

Veszély: a zsidó történelem szemléletén eluralkodhatnak a cionista szempontok.

A zsidó lét szekularizált szemlélete pozitív esélyeket nyithat meg.

„A zsidóság eleven szellemének újjáélesztése mellett köteleztük el magunkat, és az antikváriusi-irodalomtörténészi szemlélet helyett a fenomenológiai, a dolgokat átvilágító, tárgyilagos szemléletet szeretnénk megvalósítani.”

Gershom Scholem: Izrael és a diaszpóra

Sok zsidó legendában visszatérő mondás: a Templom lerombolásának napján született a Messiás. A történelmi katasztrófa és a megváltás elválaszthatatlan egymástól. Amikor a Templom romba dőlt, egy másik síkon megnyílt a Megváltás lehetősége. A Megváltás célja mindig a lerombolt központ helyreállítása volt.

Dosztojevszkij (aki nem volt oda a zsidóktól): nme tud elképzelni olyan zsidót, akinek nincs Istene.

A cionizmus tisztességes és nyílt viszonyokkal akarta felváltani diaszpóra-beli zsidó életben kialakult fikciókat (mint pl. csak a vallás választja el őket polgártársaiktól).

A cionizmus győzelme 3 tényezőnek köszönhető:

1. az ifjúság mozgalma volt

2. a társadalmi tiltakozás mozgalma volt

3. készen állt arra, h a zsidók sorsával minden szempontból azonosuljon

Senki sem tudja megmondani, h a holokauszt katasztrófája nélkül is eljutottak volna-e Izrael megalapításáig.

? A cionizmus lázadás volt a zsidó nép galut (diaszpóra) –beli élete ellen, vagy egyensesen következett mindabból, ami formálta a zsidóságot a diaszpóra alatt?

Ahad ha-Amra: a zsidó nép újjászületését valló, inkább konzervatív cionista irányzat szószólója.

Micha Joszef Berdiczewski és Josef Chaim Brenner: a zsidóknak szakítaniuk kell múltjukkal. Nagy befolyást gyakoroltak a szocialista haluc-mozgalomra.

A közös élmény (a shoah) alkotja Izrael és a diaszpóra között a legerősebb érzelmi köteléket. A trauma Izraelben a következő jelszóvá vált:: soha többé! „Azt akartuk, hogy saját létfontosságú döntéseinkért, amelyek elől nem térhetünk ki, mi magunk viseljük a felelősséget.”

Az erőszak kérdése megkerülhetetlen lett Izrael számára, nem csak azért, mert meg kellett védenie magát az araboktól. Új aspektusban a diaszpórában is jelent meg az erőszak helyeslése olyan esetekben, amikor a zsidók egzisztenciájáról van szó! Szemben a galut-beli hagyományos jámbor vallásos ember eszményével. Így pont egy olyan téren jött létre egyetértés Izrael és a diaszpóra között, ami messze esik a zsidóság hagyományos életszférájától!

A talmid hakam (írástudó) 2000 éven át volt a zsidó nevelés célja. És ezzel vetekedve jelent meg az I. VH végén az úttörő, a haluc eszményképe.

A talmid hakam eszménye megvalósítható volt a diaszpórában nagyon is, de érdekes módon Izraelben - ahol pont a haluc találta meg a helyét – is sikerült újjáéleszteni az írástudót is. A jesivák fontos összekötő elemek Izrael és a diaszpóra között, de sokban megjelenik a bezárkózás, az elfordulás az izraeli élettől, ami ellentétben áll korábbi funkciójukkal. A jesiva mindig is nyitott volt a zsidó élet és a zsidó közösség felé.

Az alijázó tömegek integrálásával olyan feladatok merültek fel, amiket nem lehetett a halucok arisztokratikus és puritán normáival kezelni.

1950 után elidegenedés Izrael és a diaszpóra között. A galut-beliek számára az izraeliek nem voltak eléggé zsidók, mert nem feleltek meg a régóta kialakult zsidó eszményének. Izrael meg csalódott, h nem érkeznek mindenhonnan tömegestül a zsidók. A hatanpos háború (1967) tapasztalatai segítették tisztázódni ezt a viszonyt. Mindkét helyen vannak centripetális és centrifugális erők. Izraelben a centrifugális erők a diaszpórával való kapcs leépítésére irányulnak. Szószólóik azt ajánlották, h illeszkedjen be az orsz egy „sémi térségbe”, magasztalták Baál és Astarte kultuszát, h legyőzzék a monoteizmus „életellenes” jelszavait.

G S: „mi elsősorban zsidók vagyunkm és a zsidóságunk manifesztációjaként izraeliek”. Izrael Állam felépítésének a zsidó népet kell szolgálnia.

Az izraeliek és a többi zsidó nem mondhat le egymásról, különben elhalnak. A nevelés a legfontosabb feladat, aminek szintézist kell teremtenie a hagyomány és az új értékek között.

Gershom Scholem: A prágai és a rehovoti Gólem

A prágai Maharal=Rabbi Júda Löw ben Becalél alkotta agyagból, szájába pergamenlapocskát tett I. szent Nevével, amíg az benne volt, élt. Mindig kivette a rabbi pénteken, de 1szer elfelejtette->a Gólem nőni kezdett, a rabbi kivette a szájából a Nevet és megoldódott a dolog.

Másik változat: egy 16. sz-i nagy lengyelországi rabbiról szól, aki szintén lebírja a Gólemét, de rázuhan az agyagtömeg és megöli.

Rabbi Löw szellemi és vérszerinti őse is Kármán Tódornak, a matematikusnak, aki Löwben látta az alkalmazott matematika első nagy géniuszát a családban. G S szerint Löw szellemi elődje Neumann Jánosnak és Norbert Wienernek is, akiknek döntő szerepük volt a számítógépet, napjaink Gólemét létrehozó matematikai varázslatban.

Az ember leutánozhatja a Teremtést, de egy dolgot nem tud adni teremtményének, a beszédet, ami a bibliai szellemiség számára azonos az értelemmel. Lásd a talmudi Raba és Rabbi Zera történetét (Raba elküldte műemberét Zerához, de az rájött, h nem igazi ember, mert nem tudott válaszolni kérdéseire.)

Széfer Jecira: a legrégebbi héber szöveg, ami a világ számokból és betűkből való felépítésével foglalkozik. A SZéfer Jecira szerint Jeremiás fiával együtt az alefbét betűinek kombinálásával létrehozott egy embert, akinek homlokára volt írva: „JHWH Elohim Emet”, de saját maga vakarta le az emet (igazság) szó elejéről az alefet, így a mét (halál) szó maradt-> vagyis így azt hirdette, h Isten halott!

Chaim Löw Pekeris prof a rehovoti Gólem Rabbi Júda Löw-je.

A két Gólem összehasonlítása

1. a régi a világot alkotó 22 betűre épül, az új a kettes számrendszerre

2. a régi erőforrása a szó, az újé az elektromos energia

3. a régi ember formájú volt valamennyire

4. A régi nem tudott tanulni, az új bizonyos mértékig képes javítani önmagát.

5. az emlékezést illetően az új fejlődést mutat. Ádám sohasem volt beteg, a kabbalisták gólemje szintén nem. A rehovoti viszont nagyon is hajlamos erre.

6. Tudnak-e szeretni? Rabbi Löw: „A Gólem sohasem volt beteg, minthogy nem volt, ami rosszra indította volna.” És direkt volt nemi vágy nélkülinek teremtve, h biztonságban legyenek a nők.=)

Scholem háborog azon, h Weizmann Intézet nem szán pénzt a Kísérleti Démonológia és Mágia Intézetének Létrehozására, hanem inkább a kísérleti matematika kétes lehetőségeit részesítették előnyben. Modern kaland.

„…azt mondom a Gólemnek és alkjotójának: működjetek békében és ne pusztítsátok el a világot. Salom.”

Beszélgetés Gershom Scholemmel

Gershom Scholem: A kabbala helye az európai szellemtörténetben II.

AZ interjút Muki Tsur és Abraham Sapira készítették, a Sdemotban jelent meg 1975ben.

A dőlt betűs részek Scholemtől származó idézetek.

A cionizmus mellett

A cionista alternatíva érzelmi indíttatású, az őszinteséget kereső morális döntést jelentett. Lázadás volt a hazugság ellen, amely az akkori zsidó élet volt, a középszerű polgárság életvitele ellen is.

Négyen voltak fiútestvérek, az egyik jobboldali német nacionalista (Deutscnationaler), a másiknak nem voltak politikai ideái, a harmadik kommunista (1927ben kizárták mint trockistát), maga G. S. meg cionista lett.

G S számára nem volt különbség zsidóság és cionizmus között.

Németo-ban az 1880as években kezdett kibontakozni az antiszemitizmus, amikor Berlin liberális város volt. A legtöbb szervezet, aminek voltak zsidó tagjai, diszkréten éreztette velük, hogy nem kívánatosak, ehhez pl. G S apja is alkalmazkodott. „Nem mondhatom, h gyermekként szenvedtem az antiszemitizmustól.”

A német cionisták általában műveletlenek voltak. G S nagybátyja nyomtatta a Nemzetközi Cionista Szervezet újságját, a Die Welt-et és a Német Cionista szervezet lapját, a Jüdische Rundschau-t. G S a Jung Juda cionista ifjúsági klubhoz csatlakozott 1912-ben, 1913ban Talmud Tórára kezdett járni Dr. A. J. Bleichrodéhoz, aki nagyon nagy pedagógus volt és idealista (sosem nősült meg, mert a szerelme hozzáment helyette egy gazdag fickóhoz).

G S az Agudat Jiszraelhez is csatlakozott, amit 1911ben alapítottak, és a 20’ években a cionizmus vetélytársa lett (és később az izraeli parlament legszélsőségesebb ortodox pártja). A tanításban hatékony szervezet volt, G S 1913ban tanult ezen keresztül ortodox rabbiknál és tudósoknál Németo-ban és Svájcban, és soha egyikük sem kért pénzt érte, mind idealisták voltak. De aztán kilépett innen, mert nem akart ortodox lenni. Pár évig járt zsinagógába. Az ortodoxok kiváló baal tesuvának (bűnbánónak) találták.

G S szerint a cionizmus: Yiddishkeit minden egyéb nélkül.

Aszociális anarchista volt: „meglehet ennek az igazi, titkos oka az volt, h nem szerettem a cigarettát.” =)

Először a cionista szervezetek romanticizmusa (pl. a Blau-Weiss kirándulásokat szervezett, olyanok jártak oda, akik semmit nem tudtak és nem is igyekeztek tanulni a zsidóságról) ellen (1917ben megírta egy újságcikkben, h előbb tanulni kéne a zsidóságról), aztán a mozgalom renddé szerveződésének módja ellen lázadt.

G S: a cionisták között is akadtak fasiszták!!! A Blau-Weiss-féle romanticizmustól sokak útja a Walter Moses-féle fasiszta szervezetig vezetett, 5 év alatt. A Hasomer Hacair átalakulása ellenkező előjelű volt. A galíciai Hasomer Hacair tagjainak nagy része szakított a cionizmussal és a kommunizmus felé fordult.

G S bírálta a cionista álruhába bújtatott, valójában német romanticizmust, amely nem kapcsolódott Erec Jiszraelhez. Írt egy nagy proklamációt a Walter Moses-féle Blau-Weiss ellen.

A háború ellen

Kommunista bátyjával együtt Németo. azon szűk kisebbségéhez tartozott, amely ellenezte a háborút. A háború elején néhány barátjával tiltakozó levelet írt a német cionista újságnak egy hazafias, háborús részvételre ösztökélő cikk ellen, amit Martin Buber egyik híve írt. G S-et a cikknek ez az állítása dühítette fel: „A háborúba pedig nem zsidó mivoltunk dacára mentünk el, hanem azért, mert cionisták voltunk. A szerkesztők a cenzúrától való félelem miatt csak ilyen németpárti cionistáknek mertek hangot adni, miközben G S szerint a németek és a zsidók érdekei nem estek egybe, max kötelességből vonulhat be egy cionista, de cionizmusból nem. „Felháborítónak tartottuk, h a cionista mozgalom helyesli a németek háborúját Nagy-Britannia ellen.” Hát igen…

1914ben, miután G S otthagyta az Agudat Jiszraelt, Buber hatása alá került, 1 év múlva szakított vele is, mert kiábrándította, h Buber is támogatta a VHt. „azt hittem, h a háború után Buber is el fog menni ERec Jiszraelbe – ahogy mindnyájunknak el kellett volna mennie – de nem ment el – ahogy nem mentek el mások sem.”

1915-16ban kiadott egy földalatti, háborúellenes cionista újságot Kék-fehér szemüveg címen. A papája nyomdájában készült el a megjelent 3 szám.

A cionista lapnak írt háborúellenes levél miatt kirúgták az iskolából 1915ben (17 éves korában). Egyből elkezdte az egyetemet (volt egy eredetileg a junkergyerekek érdekeit szolgáló tv, aminek értelmében mindenki a 10. oszt. Elvégzése után járhatott egyetemre, csak nem vizsgázhatott. Erről kevesen tudtak.)

1915-19 matematikát tanult az egyetemen és erec-jiszraeli tanárnak készült, már eldöntötte, h a VH után alijázni fog.

Kiűzetés a családi házból

1917ben letartóztatták a bátyját, amiért részt vett egy háborúellenes tüntetésen. Az apjuk: „Szocializmus vagy cionizmus, egyre megy, mindegyik hazafiatlan.” És kirúgta G-t is 100 márkával. G összeköltözött Zalman Shazarral egy kóser panzióban, ahol G volt az egyetlen jekke (német zsidó), csupa orosz zsidó lakott ott. Azon a nyáron behívták a hadseregbe. „Nem voltam pacifista, de nem voltam hajlandó harcolni Németországért.” 3 hónappal később hazaküldték, mint gyógyíthatatlan skizofrént, olyan jól szimulált a hat hetes elmegyógyintézeti megfigyelés alatt. Erre orvosi utasításra kénytelen volt őt visszafogadni az apja, de nem akart hazaköltözni, hanem Jénába ment matematikát tanulni. Jénában hébert tanított cionista diáklányoknak. Behívták felülvizsgálatra, de ott is megadták a katonai szolgálat alóli felmentést és egy útlevelet Svájcba! Másfél évet töltött ott Walter Benjaminnal.

A kabbala

„Világos volt számomra, h a kabbalisták nem lehettek gazfickók, csalók v idióták, ahogy ő [Graetz] jellemzte őket.” A maszkilim (a felvilágosodás hívei) nem írtak a kabbaláról természetesen. Volt viszont egy buzgó katolikus liberális, aki 4 kötetet írt a kabbaláról németül.

„Azért akartam behatolni a kabbala világába, mert hittem, h a cionizmus olyan élő ügy, amellyel egy némileg elkorcsosult nép újra feltámasztható.”

Münchenbe ment, mert csak ott volt Németo-ban jelentős gyűjtemény kabbalista kéziratokból.

„Azt hiszem, valamelyest fogékony vagyok a miszticizmusra. Soha nem néztem le a misztikusokat, és nem értek egyet azokkal, akik ezt teszik. Van bennük valami, ami belőlünk hiányzik.”

Franz Rosenzweig (A megváltás csillaga c könyv szerzője) a zsidóságot egyfajta jámbor protestáns egyháznak állította be és zsidó-német szintézist akart létrehozni (ez felbőszítette G S-et). Rosenzweig egyházi formában akarta megszilárdítani a hagyományt.

„Ami pedig a diaszpórát illeti, nem látok benne olyan termékeny erőt, amely kinyilváníthatna bármit, ami maradandó érvényű zsidó érték.”

A 20as évek elején Erec Jiszraelben virágzott a korrupció, az ingatlan spekuláció, a földterület volt a legkonkrétabb kérdés, ami akkoriban foglalkoztatta a cionistákat. G S a baloldalhoz húzott, így a föld államosítása mellett foglalt állást (de nem volt szocialista, nem gondolta, h a szoc kérdése egyáltalán befolyásolja a zsidó életet). A halucim (úttörő földművelők) felé hajlott.

Világi messianizmus G S szerint: a dialektikus materializmus az igazságosság, a pszichoanalízis a kegyelem szerepét foglalta el, Isten pedig száműzetett mind a kettőből. Walter Benjamin-> világi messianizmus. W B-nal is szakított Scholem, de a VH után nagyon közel álltak egymáshoz-> Scholem Walter Benjamin – die Geschichte einer Freundschaft c könyve. G S szerint W B munkásságát a rombolás tisztasága jellemzi.

A zsidó nép hatalmas árat fizetett a messianizmusért, amiről G S sem mondott le.

„A pszichológiai koncepciók afféle vészkijáratok a történettudományban.” ! G S tartja magát a történelmi kriticizmus elveihez.

Az ész olyan dialektikus eszköz, amely egyaránt alkalmas építésre és rombolásra, de a rombolásban eredményesebb. A termékeny rombolás a kritikai szellem (Kant!). AZ ész alapvetően a rombolás eszköze, az építéshez kell még vmi többlet: erkölcsi tartalom. A moralitás, mint konstruktív erő, elképzelhetetlen a vallás nélkül! A világi moralitás a rációra épít, ezért pusztán a filozófusok illúziója. W B eszméi vallásosak voltak, de élete végéig a marxizmus álcájába burkolta őket.

Az egyetlen ésszerű társadalmi elmélet az anarchizmus.

A zsidó történelemben elkerülhetetlen és szükséges a szekuláris átmenet. A zsidó soha nem lesz ugyanolyan, mint a többi nép, v ha ez bekövetkezik, az a végét jelenti. A szekularizmus részét képezi a zsidóknak a történelembe beépülési folyamatának.

„Sohasem szakadtam el Istentől.” Egyetért Dosztojevszkijjel abban, h ha nincs Isten, akkor minden megengedett.

G S is ezzel definiálja a cionizmust: „És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép” [Exodus 19:6].

Bét-Él Jesiva: kabbalista jesiva Jeruzsálem régi városrészében, Rabbi Simon Sarabi alapította, egy jemeni zsidó, aki a szefárdok szemében a legnagyobb kabbalista mindjárt Rabbi Jichak Luria után.

Az inga az utánzás (Izrael olyan, mint minden más ország) és a kreativitás (Izrael teljesen zsidó) között leng.

A 20as években tagja volt a Brít Salomnak is, a zsidó-arab megbékélésért indult mozgalomnak.

Nem szabad összekeverni a vallásos és a politikai fogalmakat! A cionizmusnak van vallásos-misztikus oldala is, de ez nem mutatkozik meg politikai síkon.

G S nem tekinti magát világi zsidónak, Istenben való biztos hite miatt.

„A kabbala attól izgalmas, h képes a dolgokat szimbólumokká átalakítani. A szimbólumok pedig nem szubjektív valamik. … emiatt állok a kabbala oldalán, és emiatt utasítom el a technikát. A technika azt hiszi, h a szimbolikus dimenzió száműzhető a valóságból.” A kabbala viszont az egész világot misztikus dimenzióval ruházza fel. Ha az emberiség valaha is megszűnik úgy érezni, h van misztérium a világban, akkor mind elveszünk, de ez G S szerint nem fog bekövetkezni.

Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae

Minden kérdésnél először rossz válaszokat mondja el, utána jön egy „ezzel szemben áll az…” fordulat és utána jön a helyes válasz, csak ezeket jegyzeteltem ki.

I. kérdés: A szent tudományról, arról, hogy milyen a szent tudomány? Mi a tárgya?

1.szakasz: Vajon szükség van-e a filozófiai tudományokon kívül más tudományra?

A Szentírás nem tartozik az emberi ésszel alkotott filozófiai tud-okhoz, hasznos tehát, h van a fil tud-okon kívül más tud is, amir Isten sugalmazott. A szent tud-hoz tartozó teológia nemében különbözik a fil részét képező teológiától.

2. szakasz: Vajon a szent tudomány tényleg tudomány-e?

A szt tud tényleg tud. Egyes tud-ok az értelem természetes fényénél mwgismerhető alapelvekből indulnak ki, más tud-ok viszont a náluk magasabb rendű tud fényénél megismerhető alapelvekből indulnak ki.

5. szakasz: Vajon a szent tudomány magasabb rendű-e más tudományoknál?

A szt tud bizonyos szempontból spekulatív, bizonyos szempontból gyakorlati, ezért az összes többi tud-t felülmúlja. Alapelveit közvetlenül Istentől kapja, kinyilatkoztatás által nyeri. Ahhoz, h az emberek megértsék mindezt, a teol felhasználja a fil tud-okat, akik alacsonyabb rendűek nála, a szolgálóleányai.

7. szakasz: Vajon Isten-e a sajátos tárgya ennek a tudománynak?

Teológia=Istenről való beszéd-> ennek a tud-nak a sajátos tárgya Isten. Alapelvei az Istenről szóló hittételek.

II. kérdés: Istenről: Van-e Isten?

1. szakasz: Vajon Isten léte önmagában nyilvánvaló-e?

Ha megértjük, mit JELENT ez a szó: Isten, akkor nyilvánvalóvá válik számunkra, h létezik, mert Isten=az a lény, akinél nagyobb nem gondolható el.

Wgy ítélet lehet önmagában és számunkra is, v csak önmagában nyilvánvaló. Akkor nyilvánvaló önmagában, ha az állítmány fogalma benne van az alany fogalmában. Azok számára sosem nyilvánvaló egy ítélet, akik nem ismerik v az alany v az állítmány fogalmát. Az „Isten létezik” ítélet önmagában nyilvánvaló, mert az Á fogalma benne van az A fogalmában (az a lény, akinél nagyobb nem gondolható el: ezzel kell behelyettedíteni Istent), de számunkra nem nyilvánvaló, mert van aki képes azt állítani, h nincs Isten. Tehát bizonyítani kell létezését. Az okozataiból kell Istenre következtetnünk.

2. szakasz: Vajon Isten léte bizonyítható-e?

2féle bizonyítás lehetséges:

Propter quid: az okból (az elsődlegesből) következtet az okozatra

Quia: az okozatból (ami számunkra elsődleges, mert könnyebben tudjuk felfogni) következtet az okra.

Az a kérdés, h vmi létezik-e, megelőzi azt a kérdést, h mi a dolog.

3. szakasz Vajon van-e Isten?

Isten létét 5 úton bizonyíthatjuk:

1. a változásból: Ő az első változtató, Akit semmi sem változtat. Ami változik, azt szükségképpen más változtatja.
2. az okból: Ő az első ok.
3. az esetleges és szükségszerű révén: Ami szükségszerűen létezik, az nem képes nem létezni. Ami már megszűnt, v keletkezett, az csak esetleges létző, mert képes nem létezni. Ha minden ilyen lehhe, akkor most sem lenne semmi, mert azt ami nincs, csak egy létező hívhatja életre. EZ a mindig is létezett és létező a szükségszerű létező, Isten. Ő lényegénél fogva szükségszerű, mert szükségszerűségének nem más lény az oka, hanem ő az oka más lények szükségszerűségének.
4. a dolgok fokozataiból: kell lennie Istennek, aki minden lény számára a lét, a jó és minden tökéletesség oka.
5. a dolgok célirányosságából: Isten az az értelmes lény, Aki minden lényt célra irányít. Itt Tamás kiüti az argument from evil-t is a következővel: „Isten végtelen jósága folytán tehát megengedi a rosszat, és abból is jót hoz ki.”

Quine: Arról, hogy mi van

Willard Van Orman Quine: A tapasztalattól a tudományig c. könyvében.

Arról, hogy mi van

Minden ontológiai vitában hátrányban van a negatív oldal képviselője, mert nem ismerheti el, h ellenfele nem ért vele egyet. Ez a nem létező platóni problémája, vagyis Platón szakálla, mert már annyira régi. McX (egy fiktív filozófus) érve: ha Pegazusnem létezne, akkor semmit nem jelentene a Pegazus szó, márpedig értünk alatta vmit, akkor is, amikor azt mondjuk, h nem létezik. Tehát Pegazus létezik.

Wyman egy kicsit élesebb elméjű fiktív filozófus, mint az előző (why+man- > rákérdez a dolgokra), ő differenciálja a létezések fogalmát. Pegazus léte nem aktualizált lehetőség, de aktualizálható lehetőség. Ezzel túlnépesíti az univerzumot, ami veszélyes. Quine cáfolata: Wyman rendszere szerint lehetséges létező a Berkeley College kerek 4szögletű kupolája, pedig önmagában is lehetetlen, tehát létezése is lehetetlen.

Lehetetlen általánosan alkalmazható tesztet találni az ellentmondásosságra. Russel szinguláris leírásokról szóló elmélete alkalmazható a komplex leíró nevekre, pl. „a jelenlegi fr király”, „a Waverley” szerzője. A látszólagos név leíró kifejezés.

A nyelv a probléma kulcsa az ontológiában is.

Az Alkonycsillag ugyanazt a dolgot nevezi meg, mint a Hajnalcsillag, mégsem azonos a jelentésük. Tehát a jelentés különbözik a megnevezett tárgytól. McX összekeverte Pegazust, a megnevezett tárgyat a Pegazus szó jelentésével, ezért hitte azt, h Pegazusnak léteznie kell, ahhoz, h a Pegazus szónak legyen jelentése.

McX hisz az attribútumokban is: mivel vannak vörös házak, vörös naplementék és vörös rózsák, ezért szerinte az a vörösség attribútuma, ami ezekben a vörös dolgokban közös. De Quine szerint nincsenek attribútumok, attól még, h vannak fehér kutyák, nem kell lennie sem fehérségnek, sem kutyaságnak.

Létezni annyi, mint egy névmás referenciatartományába esni. A névmások a referálás alapvető eszközei, a főneveket helyesebb volna névmás-helyettesítőknek hívni.

A klasszikus matematika el van kötelezve az absztrakt entitások ontológiája mellett.

Az univerzálékra vonatkozó 3 középkori álláspont: realizmus, konceptualizmus, nominalizmus. A 20. sz-i matematikáról szóló filozófiában is ezek az irányzatok születtek újjá a logicizmusban, az intuicionizmusban és a formalizmusban.

Realizmus: platóni tan, az univerzálék/absztrakt entitások az elmétől függetlenül léteznek, az elme felfedezheti, de nem teremtheti őket. Frege, Russel, Whitehead, Church és Carnap gyakorlatilag ugyanezt képviselik a logicizmusban.

Konceptualizmus: az univerzálékat az elme alkotja. ~intuicionizmus: Poincaré, Brouwer, Weyl.

A logocosták v realisták képesek Cantor növekvő rendű végtelen számosságainak megragadására, míg az intuicionisták kénytelenek feladni még a valós számok pár klasszikus tv-ét is, mert leragadnak a legalacsonyabb rendű végtelenségnél. A logicizmus és az intuicionizmus közti vita a végtelenségekre vonatkozó nézetkülönbségekből ered.

A formalizmus Hilberthez fűződik, a nominalistákhoz hasonlóan nem ismeri el az absztrakt entitások létezését.

„Létezni annyi, mint egy változó értékének lenni” szemantikai megfogalmazás.

Az intológiai vita hajlamos átcsúszni a nyelvről szóló vitába.

Az egyszerűség elve vezérlő maximánk az érzetadatok tárgyakhoz való hozzárendelése során . Két fogalmi séma rivalizál egymással: a fizikalista és a fenomenalista. Quine szerint mindkettőt érdemes fejleszteni, mindkettőnek megvan a maga előnye az egyszerűség szempontjából. A fenomenalista ismeretelméletileg, a fizikalista fizikailag alapvető.

A matematika alapjait érintő második nagy válság (1931 Gödel: lenniük kell az aritmetikában eldönthetetlen állításoknak) kiváltójának régóta megvolt már a párja a fizikában: Heisenberg határozatlansági elve.

Emanuel Le Roy Ladurie: Montaillou

Emanuel Le Roy Ladurie: Montaillou
Fournier püspök, a későbbi XII. Benedek pápa, inkvizíciós jegyzőkönyve alapján (ami az albigens eretnekek felderítését solgálta) egy Pireneusok-beli falucska 14. sz. eleji mentalitásáról szól a könyv. A Clergue klán nagy befolyása miatt gyakorolhatta és terjeszthette az eretnekséget, pláne, h a plébános is közülük volt, aki kettősügynökösködött az inkvizíciónak. De aztán mégis lebuktak.
9. fejezet A Clergue-ek szerelmi élete
A városokban virágzó nemi erőszak és prostitúció nem nagyon van M-ban (de nemi erőszakra és kurtizánságra látunk majd példát).
A Clergue-domushoz több fattyú is tartozik. Bernard Clergue-nek is van egy, de később romantikusan szereti feleségét, az érzelem átháramlik a nő domus-ára és családjára is.
Pierre Clergue, a plébános szoknyavadász. „A papi cölibátus szabályai 1300 méteres magasságban már nincsenek érvényben.”
A plébános a földesúri szerepben odáig is elmehet, h magának vindikálja a ius primae noctis-t. Fournier feljegyzései alapján 12 hivatalos szeretőjéről tudunk. Siker okai: 1. hatalom és gazdagság (ez vice versa is működik, a viszonyok növelik a klán hatalmát, hiszen besúgónak használja a nőket, h jelentgessék fel a Clergue-ek ellenségeit a carcassone-i inkvizíciónál). 2. Ifjúsága alkonyán Pierre Clergue szokása: az inkvizícióval fenyegeti meg a lányokat… 3. A korszakban a paraszt és a nemes világi férfiak iszonyatosan durván bántak a nőkkel, a papokban viszont ha megvolt a gyengédség és az odafigyelés. Pierre-nek is ez volt az egyetlen jó tulajdonsága: nem alkalmazott nemi erőszakot (mondjuk a megfenyegetés sem jobb szerintem) és odafigyelt, h a nőknek is jó legyen a szex. Egyébként undorítóan viselkedett katar létére az inkvizíciónál katarként adta fel személyes ellenségeit. Megvolt benne „az agrárvilág vérfertőzés iránti nosztalgiája” is, szerinte sokkal egyszerűbb lenne megtartani a család vagyonát, ha nem kéne egy halom pénzt kiadni a lánnyal hozományként, hanem vmelyik fivér venné feleségül. Nem forgácsolódna szét az ostal vagyona. Nála kiegészíti egymást a domus érdekeinek képviselése a Don Juan-i életmóddal.
Pierre szeretői és szerelme
1313-14ben egyszerre két nővér. Gaillarde Benet azért megy bele, mert védtelen, családját már kikészítette az inkvizíció, nincs nagyon választása, ha a pap zaklatja. Pierre okoskodása: „a bűn ugyanaz, akár van férje, akár nincs. Ez azt jelenti, h nincs is bűn.”
A faluban a tv-t a pap-szerető és domusának tagjai diktálják, ezért a férjek tűrik a nyilvános megaláztatást.
Béatrice de Planissoles volt az igazi szerelme. Kisnemesi hölgy, még első házassága alatt Pathau Clergue (egy fattyú Pierre klánjából) megerőszakolta, 1 évvel később, amikor Béatrice megözvegyült, a szeretője lett Pathau-nak. Első férje a montaillou-i várnagy volt.
A hitvesi szerelem (legalábbis a feleség férj iránti érzelmeit nézve) az okszitán költők szerint ízléstelen. Aquitániai Vilmos elve: a nők kancák, amit „megülünk és éreztetjük vele a lóvakarót”.
Pierre és Béatrice viszonya végeláthatatlan sekrestyeszerelem: a gyóntatószékben kezdődik és a templomban végződik (ott is szoktak szeretkezni”. Intellektuális kapcs is van köztük: B. visszariadt P katarságától, hozzáment egy derék síkvidéki katolikus nemeshez. Második özvegységében, már a változó kor után, beleszeretett és viszonyt kezdeményezett egy fiatal vikárius pappal. Fournier ténykedése nyomán rábizonyítódik az eretnekség és az Inkvizíció sárga kettős kereszt viselésére ítéli.
10. fejezet Futó viszonyok
A foix-i lakosság körében a 14. sz. elején relatív szabadosság a 17-18. sz fordulójához képest, amikor az ellenreformáció szigorú erkölcsei már behatoltak a falvak mélyére is. 1310 és 1320 között M-ban 5-6 tvtelen párról tudunk, ez 10%ot jelent. És a pap járt elől ugyebár.
A házasság nehéz ügy: érzelmet fontosnak tartják hozzá, de a hozományt és a lelkiismereti egyetértést is. Ezért könnyebben jönnek az ágyassági viszonyok. A házasok viszont szinte teljesen hűségesek egészen a következő özvegységig, azután nem zavartatják magukat, ahogy a hajadonok sem, ugyanis jó fogamzásgátlási módszereik is vannak. A fiatalkorban kilengő hölgyek is simán találtak jó férjet. Az albigensek támadták a házasság intézményét, de amúgy csak a ’jóembereket’ kötelezták szexuális önmegtartóztatásra, a földi halandókkal szemben engedékenyek voltak. Az ágyasi viszonyok már virágoztak az eretnekség előtt is, nem annak a következményei. A papok ágyastartása mindig is megengedett volt a Pireneusokban. Az ágyasság jól illeszkedett a földművelő életbe is, a szolgáló barátnő is volt, és ha házassággal kecsegtették, még keményebben dolgozott, de ált. átverték. A férfiak szívesen dolgoztak szerelmük földjén, archaikus elképzelés: a pároknak a földje is közösnek számít.
Pierre Clergue szerint a férjjel való szerelmeskedés a legrosszabb eset, mert akkor a nők nincsenek a bűn tudatában (katar elmélet). A paraszti ágyastartás a 19. szban másodvirágzását éli M-ban. Pierre vajákosis, ahogy a reformáció előtt minden pap, ért a fogamzásgátláshoz is, Béatrice vmi fura nyakba aksztandó füveket tartalmazó tasakról számol be, ami amulettnek tűnik, de mivel működött is, lehet, h pesszáriumszerűség, mert fotos volt az elhelyezése.
Egy csomó fattyú volt M-ban, mert a későbbiekkel ellentétben ekkoriban nem exportálták a vársokba és nem alkalmazták a Le Roy Ladurie szerint a gyermekgyilkosság késleltetett formájának minősülő dajkaságba adást sem. A fattyúk simán be tudtak házasodni a falu családjaiba. A Lizier család pl. a Clergue fattyak gyűjtőhelye lett=)
Aki szűz ellen követett el bűnt, annak utána együtt kellett élnie vele egyideig, v férjet találni neki, vagy is-is.

Középkori magyar történelem I./11. (máj. 15.)

Egyházi bíráskodás
Külön egyh bíróság (szentszéki bíróságok) és egyh jog. A legfelsőbb szint a római szentszéki bíróság. Érseki, püspöki és esperesi szentszéki bíróságok az alsóbb fokozatok. Alulról kell kezdeni a pereskedést. Az egyházi birtokokkal kapcsolatos birtokvitákban világi bíróság ítélkezik!
A szentszéki bíróságok ügyei: egyházi személyek egymás közötti vitái + világi ügyek: házasság (pl. nő min 12, férfi min 14 éves legyen, hetedíziglen nem lehetnek rokonok), végrendelet.
Házasság:
Válás nincs, de érvényteleníteni lehet a házasságot, ha vmelyik feltételről megállapítják, hogy nem volt meg=). Vagy kiderül, h nem lehet gyerekük. Nem csak a vérszerinti, a lelki rokonság is kizáró tényező, pl. a keresztszülő gyerekeivel sem házasodhat az ember. Gratianus: nincs házasságkötés hitbér (a nő ne legyen kiszolgáltatott, ezért a leendő férjnek le kell kötnie számára pénzt, h ha megözvegyül a hölgy, meg tudjon élni a köv házasságáig) nélkül. Na ezzel sok bonyodalom lehetett, mert a gyerekek nem mindig adták ki szívesen a pénzt az özvegynek. Ilyenkor is az egyh bíróságra mentek. Werbőczy szerint a hitbér a szüzesség bére, de ez hülyeség, mert sokadik házasságnál is kell adni a nőnek (földbirtok is lehet). EZ fellép az ellen a pogány gyakorlat ellen, h a vőlegény családja megveszi a menyasszonyt a családjától, és ha megözvegyül, akkor kénytelen hozzámenni egy másik férfitaghoz abban a családban a levirátus értelmében. A keresztény özvegy ennél önállóbb a hitbérnek köszönhetően.
Végrendelkezés
Lényeg: ad vmit annak az egyh intézménynek, ami eltemeti. Jámboradomány: más egyházi intézménynek, mint ami eltemeti. Pereskedni lehet, ha a jámboradomány fizetségét, az x gyászmisét nem hajtotta végre az adott egyh intézmény.
Vki végrendelet nélkül hal meg: szóbeli valóságos v az utódok által elképzelt nyilatkozatát hitelesíti az egyh bíróság: kihallgatja a tanúkat.
Rokon nem engedi végrehajtani a végrendeletet. Gianni Schicchi opera (Melis György énekli): a szomszéd polg meghalt végrendelet nélkül, ezért a család őt fekteti be a helyére, h a jegyzőnek mondja a megfelelő végrendeletet, de a végéhez hozzáteszi, h és legjobb barátomnak, Gianni Schicchinek hagyom ezt és ezt.
Nyitrai eset 1510 k meghalt végrendelet nélkül egy nemes nő, pereskedés, tanúvallomás: plébános és káplán (preszlovák nyelvűek) nem tudott magyarul, nem tudták meggyóntatni Annát (Majtényi földesúr a férje, aki valszeg 2nyelvű), átutazó magyar pap gyóntatta meg. Kétnyelvű falvakban gyakran kötelezték az 1nyelvű plébánost, h alkalmazzon a másik nyelvet ismerő káplánt.
Királyi-pápai konfliktusok
15. sz. királyok igyekeznek korlátozni az egyh bíróságok befolyását, ügyeket áthelyeznek világi bíróságokra. A 13. sz-tól a káptalanok választják a püspököket és az érsekeket (király azért beleszólt, ha nem megfelelő személyt választanak, megakadályozza, h elfoglalja helyét), pápa kivizsgáltatja, h rendben van-e az illető. Főpap lehet aki: min 30 éves, tv-es házasságból született, tanult. Pl. Bertold (Gertrúd testvére) túl fiatal és járatlan volt az egyh tanulmányokban, ezt Ince pápa kivizsgáltatta, II. András még sokszor folyamodott hozzá, később tényleg kalocsai érsek lett Bertold.
1404 placetum regium. 1417 konstanzi zsinaton Zs. ígérvényt szerzett a bíborosoktól, h csak olyanokat fognak Mo-n püspökké szentelni a jövőbeli pápák, akikhez a magy királyok hozzájárulnak. Ezt a „konstanzi bullát” Mályusz Elemér találata meg az eperjesi levéltárban. Egy pápa sem erősítette meg ezt az ígérvényt, de a magyar királyok rém komolyan vették=) Mátyás pl. Beatrix egy 8 éves rokonát nevezte ki esztergomi érseknek! 1472ben halt meg Vitéz János, utána megbízható érseket akart Mátyás. Janus Pannonius Itália felé menekülés közben halt meg, amikor Mátyás megtudta, kiengedte Vitéz Jánost a visegrádi várbörtönből.
Egy ember egyszerre 1 egyhmegye püspöke lehet, Mátyást ez sem zavarta, a pápa meg nem tudott mit csinálni, z olmützi püspök irányította az erdélyi püspökséget is (unokaöccsén keresztül). Segédpüspökök helyettesítik az alkalmatlan (beteg v gyerek) püspököket. Aragóniai János már 17 évesen bíboros volt, úh Mátyásnak volt mivel visszavágni a pápának, amikor kifogásolta Aragóniai J. esztergomi érsekké tételét fiatalsága miatt=)
1467 Mátyás elleni felkelés Erdélyben, Szapolyai Miklós erdélyi püspök támogatta, amikor meghalt, Mátyás az olmützi püspököt nevezte ki a helyére (aki annak idején elérte, h a cseh rendek megválasszák M-t cseh királynak). Mindig Zsigmond királyi tetszvényjogára hivatkozott.
A társadalom és az egyház
Zsidók és ortodoxok aránya csekély, szinte az egész társadalom katolikus. Keresztség alapszentség, feltétele a többi szentség felvételének. Emiatt végszükségben bárki elvégezheti a keresztelést, még nő is! Kereszt alakban vizet locsolt a fejére: „megkeresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében” - ennyi volt az egész, ha féltek, h meghalhat az újszülött, mielőtt eljutnak a paphoz.
A Hiszek egy-et (Credo) és a Miatyánk-at (Pater Noster) ismerte minden gyerek, az Ave Maria csak a 13. sz-ban született! 10-12 éves kortól gyónás, áldozás, bérmálás: tehát bűnbánás, oltári és bérmálási szentség felvétele. Házasság szentsége, kenetszentség (többször is fel lehet venni, ha az elsőt mégis túlélte). Temetés és végrendelet végrehajtása is az egyh hatásköre.
Unos untalan ismétlik a zsinatok, h a templomon belül kell hallgatni a misét, nem kívül, és végig kell hallgatni, nem előbb lelépni. Ezen kívül nem nagyon ismerjük a középkori ember vallásának mélységét, de valszeg a nők vezettek benne, ők adták át a gyerekeknek is. Erdélyi Zsuzsanna gyűjteménye archaikus népi imádságokból 1970’ évek: az utolsó pillanat volt az összegyűjtésre. Az Árpád-korig visszavezethetők, nem kanonizált magánimák.
Bizonyos elvek elterjesztésében hatalmas szerepe volt az egyhnak: pl. a hitbér sokat javított az „asszonyállatok” helyzetén. A Szűz Mária kultusz is. Képes biblia a templom falán (Biblia Pauperum) ’ismeret terjesztő’. A művelődés helye a templom. Mo-n a László legenda ábrázolása volt a legnépszerűbb.
Az eretnek mozgalmak a városokban terjednek főleg. Felvidéken huszitizmus, Délvidéken nyomokban, ott az egyh felszámolta.
A település védőszentjének ünnepe a legfontosabb mindenhol-> búcsújárás. Az 52 vasárnapon kívül évi 90 ünnep a XI. sz-ban (középkor végén 100vhány ünnep). Ünnep megtartása: templomba járás, ünnepen olyan szolgai munkát nem szabad végezni, ami halasztható (szóval az állatokat azért meg kell etetni), pl. szántás. Böjtök (hús kerülése), nagyböjt kenyéren és vízen. „Ha a kutya megharapja a postást, az nem hír, de ha a postás harapja mega kutyát, az hír” elv miatt leginkább csak a kihágásokról vannak források. Pl. arról, h egy pap megkergetett egy hölgyet a mezőn, a szemtanút meg megölte-> feloldozásért folyamodott a pápához, nem érte el. A rendesen dolgozó papokról nincs híradás.

Gazdaságtörténet 12. (máj. 12.)

Index hozni az írásbelire!!! Csak toll és index lehet nálunk az asztalnál.
A 6 tesztkérdésből 3 jó kell, h legyen, az átmenéshez.

További példák a narratív fordulathoz:A vendée-i ellenforr egymásnak ellentmondó ábrázolásai.
Pavel Jasienica (lengyel történész): a forradalmárok prostituálták az eszméiket, az ellenforradalmárok (Vendée) legalább ezt nem tették. Sztálin-Robespierre párhuzam. Főleg a szocializmust ostorozza a fr forr-on keresztül (1969ben írta). De próbál úgy tenni, mintha amúgy értékelné a forr-at, alapzat, csak vérrel öntözött. Lehet-e szétválasztani a forr-at a vértől? Zsurnalisztikus narratíva, beutazza a forr helyszíneit és reflektál az ott történtekre. Erőszak spirálja: a kékek )közt pártiak) kezdték, a fehérek ált kíméletesek voltak a hadufoglyaikkal, emberségesebbek. A megtorlást a szerző a holocausthoz hasonlítja, rengeteg gyereket öltek meg, ipari kivégzési módszerek etc. Danton poz figura, a békevágy képviselője, Robespierre az Antikrisztus, Torquemadához hasonlítja.
Polgártársak c mű: az ancien régime reformerei engedték ki a szellemet a palackból, azzal, h az absz-sal szemben jogokat adtak a városok kezébe.
(Francois Michel le Tellier, Louvois márkija, XIV. Lajos hadügyminisztere.)
Tocqueville: a forr fölösleges volt, különben is bekövetkezett volna a szabadság.
? szerző fr forr-as műve megszólaltat egy gyermek szemtanút. A kezdet ódiuma a mészárlásban a fehéreké, de amúgy egyenlőségjelet tesz a 2 oldal közé. Cordellier tábornok kék terrorja: karddal öljék az embereket, spóroljanak a puskaporral. Gyerekek árokba lövése, nők megerőszakolása, élve eltemetés…(hát ez tényleg holocaust szerű). Van, aki népirtásnak nevezi. Visszatérve a szerzőhöz: nem menti fel a forr-at semmi a bűneitől. A könyv először kék beállítottságú, de közben tények súlya alatt az áldozatok felé fordítja saját és ezzel az olvasó szimpátiáját is. Szépirodalmi és történeti narratíva egyszerre (ennek Kosellecknél az a határa, h a történész ne kerüljön szembe tételesen forrásaival). A történész szerő előnye a szépíróval szemben: a tények képesek megváltoztatni alapállását, ettől különbözik a tört az ird-tól. Hagynunk kell, h befolyásoljon a forrás, nem szabad ragaszkodni a koncepciónkhoz (Hans-Georg Gadamer: legyünk tudatában elfogultságunknak).
Pszichotörténelem
Lélektani történetírás, pszichohistória.
Def: pszichoanalízist alkalmazó törtírás, a cselekvések motivációt az egyénen belül keresi (vs társtört), a valódi okok lelki okok.
Klasszikus példa: Freud: Ördögi neurózis a 17. században c tanulmány. Démonoknak tulajdonították akkor a tüneteket, rossz indulatú és elutasított kívánságok valójában, amik frusztrálják a személyiséget. Christoph Haitzmann (festő) görcsöktől szenvedett, mert szerződött az ördöggel és el fog jönni a lelkéért. Pottenbrunn apát csodát tett, az ördög visszaadta az adóslevelet a lelke elvitele nélkül. DE újabb görcsök, korábbi kötelezvény is vissza kell szerezni, sikerült, szerzetesnek áll Haitzmann. Még sokszor megtámadta az ördög élete során, búskomorság (Freud szerint melankólikus depresszió) ennek feloldására szerződött az ördöggel, cserébe 9 évig szolgál neki. Vagyis apakomplexus: az ördög helyettesíti majd (ez már Freud véleménye), a természetfelettiben monumentális apát látunk, ősapa kép bennünk. Az ördög az apa iránti ellenséges indulatok által helyettesítheti. Isten a jó apa kivetítése, a Sátán annak a fiúnak pótapa, akinek rossz v ambivalens viszonya volt az apjával. Mért volt 2 szerződés? Ezt csak hazudta, h ne kelljen bevallania, h az első szertartás nem használt. 2 mariazell-i csoda. Közben naplót írt a festő. 3 stáció: kísértés, aszketikus és büntetés fantáziák.

Az irányzat a II. VH után bontakozott ki az USÁban. Alapmű Erik H. Erikson Martin Lutherről írt könyve.
Fontos még Alexander von Plato, Lewis Namier, Peter Gay.
Hans-Ulrich Wehler (társtörténéysz): Történelem és pszichoanalízis c könyv. A pszichoanalízis is történeti tud.
Intézményesülés a 70’ években Amerikában. Mára megállt a fejl, egy kaptafára írnak elemzéseket és esettanulmányokat.
A von Plato szerint nem kell mindenben Freudhoz ragszkodni, mert az ő elm-e egy férfidomináns világban született, ma már egész más minden.
Hedwig Röckelein: Biographie als Geschichta 1993. A pszichotört csak 1 irányzat a sok közül, amely hozzájárul a törttud totalitásához és többet enm is vindikál magának. Az emlékezetet vizsgálja, nem magát az eseményt. Egyéni és csoportéletrajzhoz is elengedhetetlen a pszichológia. A személyiség többdimenziósan strukturált, cselekedetei nem monokauzálisak, tehát az életrajzzal foglalkozó műfajok érvénytelenek a pszichotört használata nélkül. Fgyelembe kell venni a személyiség környezetének mentalitását is, mert nem elszigetelt egység az egyén, hanem társ-ban él. Szóval a pszichotört nem lehet olyan elzárkozó a társtört alaptételével szemben, mint a társtörténészek a pszichotört-mel.
J Le Goff: Szent Lajos.
Thomas Platter példája: svájci, 16. sz eleje, mostohagyerek nagynénjénél, mert anyja újra férjhez ment. Az árvaság a kora-újkori emberek nagy részének közös tapasztalata. Nyomorúsága kezdetének azt tartja, h anyja nem szoptatta. Deficites anyakapcsolat. EZ kihat a nőkkel fenntartott kapcsolataira is. Kecskepásztor 5-9 éves korában. Ez a látencia/ moratórium fázisa a pszichoanalízis szerint. 10 évesen megszökik az isk-ból unokatestvérével (Summermatter), bandáznak 7 évig rabolnak-fosztogatnak Közép-Eu-ban. Reformáció: áttér-> identitásválság, mert gyerekként papnak készült. Zwingli a jó papról mondott prédikációja győzte meg. Pótapát is talál Zürichben (Myconius). Nem tud mit kezdeni a jövőjével, 2. látencia fázis, sokat tanul. Kötélverő, a mestere, azt mondja foglalkozzon inkább könyvekkel. Felesége Anna Dietschi. végül Epiphanius meggyőzi, h szédülései pszichoszomatikusak. 6 hétig nem is hálták el a házasságukat, sok komplexus a nőkkel, de lassan lett gyerekük is. Gyrekkorában éhezett-> orális deficit-> az akkor esedékes fejlődések deficitesek. Anyahiány-> nárcisztikus hajlam. Anyafigura után vágyik. Fia Felix és nagyjából rendbe jött Thomas lelke.

Sienai Szt. Katalin példája. Rudolph M. Bell könyve: Szent anorexia. késő kkor sok asszonya anorexia nervosában szenvedett, jó esélyük volt szentté válni. Az anorexia oka: h önmaga ura legyen a személyiség, de ugye az életbenmaradáshoz mégis fel kell adni elhatározásukat. A késő kkorban a kulturális ideál, amit a betegek követtek, a szt aszkézis volt. Ma az egészséges karcsúság. Ma gyógyítják, akkor nem ismerték mint betegséget, de néha gyanakodtak az ördög szerepére a koplalásban. Egy patriarchális kereszténység döntötte el, h egy lány anorexiája szt v az ördögtől való. 1370es években Katalin esete. Apáca, egy szemtanú már életében is mindent lejegyzett, h majd szentté avathassák. AZ egyik első nyomtatott könyv lett a világird-ban a legendája! Egy fejezete az étkezési szokásairól szól: fiatalon böjtöl, 16 éves korától kenyér és víz és nyers zöldség csak, 25 éves korától kenyeret sem eszik. Ellenben egy mellrákos nő sebeinek gyennyét megissza. Csak a látszat kedvéért eszik egyáltalán, h ne vádolják ördögi megszállottságával. Majdnem meghal, de gyóntatója beleegyezik, h ne egyen, ezután eszik és hánytatja magát. Végül tényleg halálra éheztette magát. Bell kérdése: miért? Ikerként született, testvérét dajkaságba adták és meghalt-> bűntudat (lsd Radnóti M.). anyja őt viszont szokatlanul sokáig szoptatta. Az elválasztás az a csata, amiben mindig az anya győzi le a gyereket. Katalin megmakacsolta magát, h többé nem fog csatát veszíteni. Orális regresszió helyett lett az anorexia az útja. 6-7 évesen látogatta meg Kr., ezt eltitkolta. Nővére világi életre szoktatta (festette magát…), de K. 15 éves korában meghalt ez a nővér-> Katalin befelé fordul és Kr felé, nem hajlandó hozzámenni nővére özvegyéhez. Meggyőzi apját, h ő Kr menyasszonya. Nem veszik fel a Bűnbánat Nővérei közé, mert özvegyeket szoktak csak, erre K megbetegszik. Kudarcos egyházreformálási kísérletei: XI, Gergely pápa az ő tanácsára költözött Rómába, de a köv pápa nem hallgat rá sose. 1380ban omlik ssze végleg, az egyh siralmas állapotát látva (skizma!), mert azt annak tulajdonítja, h ő kiprovokálta a Rómába visszatérést-> bűnbánat. 1 havi éhezés-szomjazás utána hiába kezd el enni, már nem lehet megmenteni az életét.
A grafológia felhasználása a történetírásban
Szijártó I. Tallián Máriáról készíttetett grafológiai elemzéseket Végvári Valériával a kutatásához.
Karinthy Frigyes paródiája a grafológiáról=) [a szívemből szól]
Goldzieher Klára és Rákosné Ács Klára alapították a grafológiát a II, VH után New Yorkban.
Benda Kálmán: Erdély végzetes asszonya c. könyv. Habsburg Mária Krisztierna, Báthory Zsigmond felesége. AZ 1595ös erd-Habs szöv jegyében házasították őket össze. A könyv azt rajzolja ki, h hogyan taszította romlásba ez a házaspár Erdélyt. Tergovistye és Gyurgyevó győzelem, de Temesvár vereség. BZs le akar mondani és elválni. 1598ban átadja Erdélyt a Habsburgoknak, MCh irányítja Erd-t, BZs Sziléziába megy. Visszatér, MCh visszaveszi, aztán később megint válni akar és lemondani, MCh nem hagyja. BZs Báthory András javára mond le másodszor, a Habsburgok ezért ráeresztik Erd-re Vitéz Mihályt, aztán az önállósodik, ezért inkább Giorgio Basta-t. Éhínség, források szerint a havasokban embert ettek az emberek etc. Végül a pápa felbontotta a házasságot, mert nem is hálták el (3 szobalány vallomása szerint nem konzumálták a frigyet). MCh kolostorba vonult, BZs végül Rudolf kegyelemkenyerén élt. A grafológiai elemzés alapján (Bzs levelei) Bzs lelke egyre sérültebb lett a házasság során, elveszítette potenciáját (államférfiként is) és koravén (30-40 évvel öregebb a szervezete a korához képest normálisnál a kézírása szerint).

A magyar pszochotörténet fő alkotására, Lackó Mihály Grünwald Bélás könyvét már nincs idő megbeszélni.

A kabala vallásfilozófiája 11. (máj. 12.)

A középkor vége felé a kabala egyre inkább próbál beavatkozni a Tórába, meg akarja sürgetni a Messiás eljövetelét-> mágiába hajlik át. A „vég erőszakolása” egyébként iszonyatos nagy bűn, ezeket a bűnösöket a ’vég zsarnokainak’ hívják-> álmessiási mozgalmak is felbukkantak.
Minek Istennek név, ha ő az egyetlen? Normális funkciója nincs ennek! Teológiai indoklás: a mi kedvünkért van tulajdonneve, mert ezzel nyilatkoztatta ki számunkra a Tórát, ha a Tórát az ő nevének fogjuk fel.
Midrás: exegetikai módszer, rabbinikus bibliamagyarázatok, a Bibliából hiányzó történetrészeket v körülményeket találnak ki, részletesen kidolgoznak lehetőségeket, alternatív történeteket. Történetekben gondolkodik. ~Kierkegaard: Félelem és reszketés.
A bibliai gondolkodás történetekben gondolkodik, ennek folytatása a midrás.
Pl. egy midrásban Ábrahám szemrehányást tesz Istennek, h ha úgyis látta a lelkét és tudta, h hisz benne és hajlandó lesz feláldozni Iszákot, akkor minek csinálta meg vele az egészet. Erre Isten: persze, ő biztos volt benne, de a sok nemzedékkel későbbi emberek majd ebből a történetből fogják megérteni, h mi a hit. Egy másik (18. sz-i!) midrásban Ábrahám és Izsák ballagnak magában a szövegben és közben beszélnek róla. Izsák kiakad a Tóra ellentmondásosságán, erre Ábrahám „ez gyakran előfordul itt velünk, a Tórában”. Itt a szereplők tudatosítják, h egy könyv cselekményének szereplői. Ez kísérlet a szöveg és az azon kívüli valóság közti fal lerombolására.
Isten a Tórába nézve teremtett egy midrás szerint. -> a Tóra egyszerre a teremtés lecsapódása és technikája, „használati utasítása”. Ezzel játszik a kabala is.
Egyes talmudisták szerint a Tóra 2000 évvel régebbi a világnál-> preegzisztens. Ebben az esetben a Tóra nem teremtmény, teremtetlen, de nem abban az értelemben, mint maga Isten. A Tóra áradt ki Istenből az emanáció által, az univerzum viszont ezen kívüli és teremtett.
A világ teremtve van de nincs MEGteremtve, nem önállóan létezik, függvénye Istennek. Istennek kell fenntartania a létezését a teremtés után is. A main stream iszlám teológia szerint minden egyes pillanatban újra és újra kell teremtenie Istennek a világegyetemet, csak látszólag kontinuus létező. Az iszlám gondviselés fogalma csak a létet tartja fenn, tök más mint a zsidó-keresztény gondviselés.
Vitakérdés a micvák funkciója. Maimonidész filozófiailag közelítette meg: minek nyilatkoztattak ki olyan parancsolatokat, amiket az ember ép esze alapján magától is megtenne? „és amikor szükségedet végzed, menj ki a táborból… mert közötted jár az Úr és meg ne undorodjon” ez M. példája. A kabalát nem ez érdekli, hanem a szimbólumok, pl. a szükségvégzéshez vivendő lapát mit szimbolizál. A szimbolikus dimenziókban (minden parancsolatnak van a kabala szerint) tudhatunk meg mindig Istenről még vmit. A kereszténység számára a parancsolatok allegóriák, minden ilyen hétköznapi életre vonatkozó tv-t ált erk tv-nyé fogalmaztak át. Szimbólum versus allegória: zsidó-keresztény konfl. De a zsidó vall tradíción belül is jelentkezik a probl, h vajon nem erk parancsolatok-e a vall parancsolatok pl. a kóser tisztasági szabályok is? És ha egy zsidó elkezdi nem szó szerint venni a húsos és tejes szétválasztását, akkor már kicsúszott a main stream-ből.
A hétköznapi életben is hatnak a szimbólumok, pl. a sírgyalázást bűnnek tartjuk, miközben tudjuk, h nem ott van a halott lelke, meg megkoszorúzzuk a követ…
Kabbalista imatechnikák: nem csak meghallgatás a cél, hanem a befolyásolás is. Megpróbálja rákényszeríteni a Messiást az eljövetelre. Elmosódó határ a bűn és a normális vall élet között, hiszen minden vall cselekedet sietteti a Messiást tulajdonképpen. Na a kabalista ima közben egyre mélyebbre ereszkedik a szövegbe, alászáll, meditációhoz hasonlít. Nem felszállnak Istenhez, hanem alászállnak hozzá, Isten mélységeibe szállnak alá. Létrafokok msh-k. Veszélyes dolog, a gyakorlatlanok egyedül imádkozva ott is ragadhatnak vmelyik lépcsőfokon, és többé nem térnek vissza a józan eszükhöz.
Lessing: Az emberi nem nevelése: egyetemes vallástörténeti mű.
18. sz. haszidizmus. Haszid legenda: Baal Shem Tov egy tanítványáról szól. Egyszer csak megállt az imaház kapuja előtt, mondván, h nem bír bemenni, mert ott már annyi ima halmozódott fel, h nem lehet tőlük bemenni. Célba nem ért imák, hiszen különben már felszálltak volna, és beférnének újabb imák is. De végül az ő imája hátára veszi az összes bennrekedt imát és felrepíti Istenhez.
A kabalistáknak az egész liturgiához alternatív viszonyuk van. Kabalisták által írt imák is bekerültek a zsinagógai liturgiába.
130. zsoltár: „de profundis…” héberül egyszerre fejezi ki a mélységből kiáltást és a szólítást. A kabalisták szerint Isten van a mélységben, azért onnan hívjuk.
1492 előtt marranók kora az Ibériai fsz-en, elég sokan maradtak ott álkatolikusként, akik már jól beépültek a kasztíliai társadalomba és vlt mit veszíteniük, ha elmentek volna (ilyen volt Spinoza családja is). A kiűzés véget vetett a marranók korának is nagyjából. Vége az aranykornak-> a kiűzést apokaliptikusan fogták fel. A spanyolországi zsidóság kultúrája volt a legmagasabb színvonalú. Párhuzam: a nácizmus előtt a németországi zsidóság volt szellemileg a vezető a judaizmuson belül. Gershom Scholem szerint 1492ben derül ki, h a kabala az egyetlen zsidó irányzat, ami képes kezelni az új kérdéseket. Kabalisztikus magyarázat a kiűzésre, míg a filozófia semmit nem bírt mondani. A 16. sz. 2. felétől Safed (héber neve Cfat) a kabala központja, Galileában. A spanyol kabalisták főleg közel-keletre menekültek, ekkor még szefárdok voltak.
A 16. sz-ig a szefárdok a vezetők, akkor megfordul és egyre inkább az askenáziaké vezető szerep.
Új kabala=safedi kabala=lurijánus kabala. Lurija kabalista szinte semmit nem írt, de rengeteg minden forgott a neve alatt. A németnek, az oroszlánnak is nevezik. Alapkérdése: ha Isten a semmiből teremtette a világot, honnan volt semmi, ha egyszer Isten volt 1 és minden, akkor hogyhogy volt semmi? Lurija szerint a teremtés első mozdulata nem kifelé, hanem befelé irányult, az emanáció ellentéte történt, Isten kihúzódott önmagából önmagába. Összehúzódás, ettől kezdve 1 maradt, de lemondott, arról, h minden legyen. Egy ponton megszüntette önmagát, létrehozott egy pontot, ahol Ő nincs, ott jött létre a semmi és abból a teremtés. Szívlüktetés szerűen van elképzelve ez az egész mozgás. Lurija szerint a teremtés félresikerült, ezért van szükség a megváltásra. ~keresztény patrisztikában is kérdés, h ha Ádám nem vétkezett volna, Krisztus akkor is eljönne? De a keresztény hagy ezt absz maga alá temette.
1666 Sabataj Cví, a legnagyobb álmessiás mozgalom a judaizmus történetében. Most először egy kabalista indította el. A lurijánus kabala volt az ideológiai alapja.

Középkori Európa 13. (máj. 11.)

Kamerici Balázs mester diák volt Husz idején a prágai egyetemen. Katolikus forrás szerint eltelt bölcsességgel és a husziták „ördögi tudományával”. Amikor hazatért, elvetette az eretnekség magját Magyarországon.
Jan Giskra kisnemes, gyerekkorában vakult meg fél szemére, harcolt a grünwaldi csatában a lengyel hadseregben a Német Lovagrend ellen!
14?? quod libet vita a prágai egyetemen (gyűlés, ahol bárki bármit kérdezhet)
Érseki könyvégetés a király parancsa ellenére, ezzel megkárosította a tulajdonosokat, Vencel tiltakozott.
Prágai Jeromos egyetemi magister
1412 Husz vitabeszéde XXII. János (a konstanzi zsinat teszi majd le) pápa bűnbocsánati rendelete ellen. Utána el kellett hagynia Prágát.
Oldcastle (Wycliff nemesi híve) levele egy cseh nemeshez: felismeri a Wyclif és Husz közti párhuzamot,
Husz: A tíz parancsolat kifejtése
- Simonia ellen
- Tudatlan, parázna, kocsmázó papok ellen
- „többet ártanak Krisztus egyházának, mint a zsidók v a pogányok”
- Csinált ereklyék eladása
- Hamis bűnbocsánat
- „ti papok…fosztogattátok a szegény népet, ti pedig világiak…” mindkét felet jól kiosztja
A huszitizmus egyre inkább felvett nemzeti és társadalmi jelleget is: gazdag német polgárok elleni indulatok felszítása. Ugyanakkor más országokban is jelen volt sok hasonló mozgalom, mert általános jeleség volt az egyház elvilágiasodása és visszaélése mindennel.
Drezdai Nikolaus magister: két szín alatti áldozás követelése.
Drezdai Péter: eredetileg prágai. Visszatért Prágába, cseh és német nyelvű prédikációk is, 1421ben Regensburgban elégették eretnekként.
1412-14 Hus vidéken elvonulva ír.
Hus: A szentségekkel való kufárkodásról
1413as mű Huszt vádolja a csehországi szakadás miatt.
Dolani István, Stepan ? karthauzi kitartottak a kat egyh mellett és értekezéseket írtak mellette. Stepan ANteus c értekezése.
A krakkói egyetemen is rendeztek vitát a hiszita tanokról, Prágai Jeromos volt ott.
Husz személyén keresztül akarta az egyh megsemmisíteni a mozgalmat, mert ő hajthatatlan volt-> zsinat elé idézték. 1414 októberében érkezett Nürnbergbe, levelet írt cseh híveinek. Azt írja, h a németek mindenhol barátságosan fogadták, egy plébános meg is vendégelte. Nincsenek halálosabb ellenségei a cseh tartományi társainál. Nürnbergben egy plébános fellépett ellene, de a polgárok megvédték. 1415 közepén volt a zsinati tárgyalása, a tétje nem az igaza volt, hanem, h eretneknek ítélik-e. Július 6-án hozták meg az ítéletet és még aznap elégették Konstanz kapuja előtt. Laderovic (?), huszita is Konstanzban volt ekkor és később krónikát írt róla. Egy olasz humanista is beszámol az eseményről, Braccioni (1380 Arezzo – 1459), megírta a firenzei nép történetét is, a konstanzi zsinatot is.
Nikolas de ?: értekezés a 2 szín alatti áldozás és a husziták ellen.
Hus még írt levelet Konstanzból is az orvosoknak, a cipészeknek meg mindenféle szakma képviselőinek.
A Német Lovagrend vezetője Majna Frankfurt tanácsának írt levelében további üldözést követelt a huszitáknak.
Zsigmondnak „nem volt többé szerencséje a konstanzi zsinat után” bűnhődés.

Filozófiatörténet 13. (máj. 11.)

Sinn=jeletés=meaning
x-nek csak a tulajdonságaival bírunk kapcsolatba lépni, azokat érzékeljük. X maga az objektum v a szubsztancia.
Hx (az ember halandó): x az individuum, H a predikátum.
A leírás olyan ismeretekből tevődik össze, amikkel közvetlen ismeretségben vagyunk. Pl. A Pista anyja megértéséhez tudnom kell, ki az a Pista és mit jelent az anya.
Érzékszervi adatok: amikkel közvetlen kapcsolatban vagyunk. Bizonyos érzékszerbi adatok összekapcsolódnak (pl. Pista mindig ugyanúgy néz ki), és egy állandó szubsztanciát feltételezünk ezek mögé, vagyis feltesszük, h Pista ugyanúgy néz ki, akkor is , amikor éppen nem látjuk. Magával Pistával nem vagyunk közvetlen ismeretségben (a szubsztanciával), csak az érzékszervi adatokkal. Közvetlen ismeretségek kombinálásával jutunk el a leírésokhoz, amik kiterjesztik az általunk megismerhető dolgok körét.
Közvetlen ismeretség: az érzéki adataimmal, saját elmém fogalmaival (ezeket használom predikátumnak a kijelentéseimben, Russel univerzáléknak hívja ezeket), talán saját énemmel is (ez nem biztos).
A leírás révén szerzett ismeretségek: a szubsztanciákkal, a fizikai tárgyakkal (Locke-nál ezek a véges anyagi szubsztanciák pl. szék), emberek testével és lelkével.
A leírás mindig x-ről, egy ismeretlenről szól, a szubsztancia, amihez tulajdonságokat, vagyis predikátumokat társítunk.
Russel példái: A jelenlegi francia király kopasz, Bismarck volt az első német kancellár. Ezek határozott leírások: individuumot határoz meg a leírás.
Vannak határozatlan leírások is.
Hármas egyenlőségjel= akkor és csak akkor, ha.
Quine
Az ontológia egyetlen kérdése: Mi VAN? Válasz: minden. A kül ontológiák abban különböznek, h mit tekintenek létezőnek. Pl. bizonyos ontológiai elm szerint Pegazus létezett, bizonyos ontológiai elm szerint viszont nem.
McX Quine képzeletbeli filozófusa Pegazus létét feltételezi és szerinte az ellenfele, aki az ellenkezőjét mondja, azzal, h kijelenti, h Pegazus nem létezik, feltételezi a létezését (nem csak a létezése lehetőségét?-a szerk.). Quine kérdése: valóban kell-e feltételeznünk annak a létezését, aminek a létezését tagadjuk. Vagy nem létező dologról is tudunk értelmesen beszélni?
Pegazus létezik-> ez azt jelenti, h a Pegazus szónak van jelölete. AZ ellenlábas szerint nincs jelölete, de ettől még nyelvileg megformálható az az állítás, h létezik, nem kell hozzá feltételezni, h ez igaz. A létezésre vonatkozó kijelentések nem első szintűek, ezért lehetségesek úgy is, ha hamisak.
Quine McX érvelését primitívnek minősíti. De van jobb megfogalmazása is McX elméletének.
Wyman (why+man, szóval rákérdez a dolgok miértjére) Quine másik fiktív filozófusa. A létezés alatt 2 dolgot is érthetünk: a valóságosat és a lehetségest. A Pegazus nem létezik-> de létezhetne. Nem aktuális létező, de lehetőség szerinti létező. Csak ennyit állít McX ellenfele. Quine szerint ez veszélyes elemzés, a lehetőség szerinti világ feltételezése túlnépesíti az univerzumot. Különben is Wyman elm-e alapján a lehetetlen individuumoknak is van létezése, pl. a Berkeley College kerek 4 szögletű kupolája is lehetséges létező lenne, pedig önmagában lehetetlen individuum.
A lehetőség operátort megengedi Wymann-nek, de azt mondja, ez vonatkozzék csak tényállító kijelentésekre, a lehetséges individuumok feltételezését tiltsuk meg.
Létezni annyi, mint egy nyitott mondat (v mondatfüggvény) ismeretlen értékének lenni [az x-nek].
A görög mitológia ontológiája szerint az x szárnyas és az x ló eredményezet együtt igaz állítást, a mi ontológiánkban nem.
Egy kijelentés lehet:
- Értelmes: van igazságértéke, ez v igaz v hamis. Azért tudjuk vmelyiket belátni róla, mert van értelme a kijelentésnek.
- Igaz
- Hamis/lehetetlen
- Ellentmondó:egyszerre állít két ellentétes értelmű (tehát értelmes is! állítást
- Értelmetlen: nincs értelme, nem állít semmit, nincs igazságértéke.
Az absztrakt fogalmak Quine szerint nem objektumok, nincs valóságos létezésük. (vagyis elveti a skolasztika realizmusát)

A római királyság és köztársaság 13. (máj. 11.)

Alea iacta est
Filmrészlet Fellini Rómájából: osztkirándulás: a tanár átvezényli a gyerekeket a Rubico-n (20. sz. eleje).
Vita tárgya, h melyik patakocska volt A Rubico.
A középiskolai tankönyvek állításaiból az tényleg igaz, h a közt. Válságának legfontosabb oka: 1. köztársaságra szabott intézményrendszer, közben birodalommá nőtt a közt. 2. a hivatalok 1 évre voltak korlátozva.
Egyik politikai klikk sem akart hozzá nyúlni a köztársasági államformához, Caesar egyikhez sem tartozott-> minden táborból kerültek ki ellenségei.
Crassus és Pompeius is Sulla követője volt-> velük szövetkezik Caesar! A Pompeius-szal vívott polgárháborúban viszont a popularesre támaszkodott!
Antonius többször is meg akarta koronáztatni a dictator Caesart, a senatus nehezményezi-> Caesar kihátrál a helyzetből, mintha nem is tudott volna a tervről.
A clementia politikai elve sokáig bevált neki.
Catullus politikai verseket is írt. Az egyik arról szól, h mennyire nem érdekli őt Caesar politikájától függetlenül. A másik politikusokhoz szól, és Caesar „szajha Romulusként” említi meg, parázna… Ennek ellenére, amint megkövette őt Catullus, Caesar meghívta ebédre meg minden.
Caesar megölésekor Kleopátra Róma vendégeként Rómában volt!
Caesarnak volt egy nővére, Iulia (meglepő módon), annak unokája a leendő Augustus. Vagyis Caesar legközelebbi vér szerinti férfirokona.
Brutus által veretett pénz: két tőr között egy frígiai sapka („a szabadság sapkája”), a felszabadított rabszolgák viselete-> Brutus propagandája: a római nép Caesar dictaturája alatt rabszolga volt, ő felszabadította őket.
Az egyetlen a beszédről megemlékező forrás szerint azt mondta, h ’iacta alea est”.
A benelux államokról és hadjáratának mai francia és német területeiről az ő kommentárjai az első írásos források! Xenophón Anabaszisza is E/3ban meséli el „az athéni Xenophón” hőstetteit, de ő legalább álnévvel is adta ki (bár ez nem vezetett félre senkit)…
Ravenna Galliához tartozott, csak attól Dre volt Italia.
A parthusok Euripidész Bacchánsnők c. darabjában felhasználták Crassus fejét színpadi kellékként.
A De bello civili-ben nincs szó az átkelésről! Egyszerűen azt mondja, h átment Ravennából Ariminiumba (Rimini, ami Dre van a Rubico-tól)!
Lucanus (Seneca unokaöccse, együtt tanultak Neroval): Farsalia c eposzában összefoglalja, h miért lett ilyen borzalmas a császárság. Az allegorikus öregember, Patria könyörög Caesarnak, h ne keljen át. Ekkor az ici-pici Rubico megduzzad, háborog meg minden. Caesar: „elhagyom a lenézett törvényt”…
Plutarkhosz szerint görögül mondta Caesar, h „vessük el a kockát!”. Menandrosz A fuvoláslány c komédiájából idézet! Legközelebb Suetonius: Az isteni Iulius-ában szerepel, h „iacta alea est”, Caesar nem tehetett róla, az istenek döntöttek így. A pozitív császárok alatt mentegetik Caesar törvénytelenségét, a negatív császárok alatt elmarasztalják.

Res gestae divi Augusti
Egy ankarai templom falán maradt fenn. Felsorolja, h mikor mennyi pénzt osztott a népnek. Érdekes módon mindegyik ilyen akció után megkapott egy nagyobb magistratust v kiváltságot. Romae omnia vendita!

Lackó Mihály: Halál Párizsban

Alcím: Grünwald Béla művei és betegségei. -> pszichotörténeti irányzat
Szakaszok:
A sajtóvisszhang
Találgatások az öngyilkosság okairól
A nekrológok egyoldalúságai
A politikai karrier kezdete és az első betegség
A képviselőház. Grünwald a kormánypártban
Grünwald helye a mérsékelt ellenzékben. Második betegsége
Grünwald politikai elszigetelődése. Magánélete
Grünwald első öngyógyítási kísérlete: A régi Magyarország
Az új Magyarország. Grünwald harmadik betegsége

A könyv egyrészt a pszicjotörténet szellemében összefüggéseket mutat ki Grünwald Béla lelki és testi betegségei és cselekedetei között, másrészt bemutatja Grünwald Széchenyi könyvének koncepcióját, amiben a pszichiátria alapján jellemezte Széchenyit és minden cselekedetét visszavezette betegségeire.

Események
Grünwald B. felvidéki asszimilálódott (anyai ágon szlovák, apai ágon német) család egyetlen gyermeke. + első generációs értelmiségi-> megfelelési és bizonyítási kényszer, h mennyire magyar és mennyire kompetens politikus.
Nagyjából követi a Deák-Eötvös féle liberális hagyományt, de a nemzetiségi kérdésben szélsőséges, magyarosítást akar minden áron. Írásai nyomán Szlovákiában pejoratív lett a Felvidék megnevezés, és ma is sértőnek tartják a használatát. 1874ben elérte Tisza belügyminiszternél, h bezárják a Matica Slovenska szlovák nyelvű művelődési szervezetet, ezzel lett országos hírneve zólyomi alispánként.
Politikai alapelve a közigazgatás államosítása és centralizálása. Ez teljesen ellentmond a Függetlenségi Párt megyevédő programjának, tehát hozzájuk nem tartozhat.
Zólyom megyében kezdődik a politikai karrierje, de ennél többre hivatott, ahhoz, h küzdhessen a céljaiért (nemzetiségek asszimilációja + centrális közigazgatás), tovább kell lépnie az országos politika szintjére. Kormánypárti képviselő, Ipolyi Arnold egyengeti az útját a főváros felé. Amikor a parlamenti választásokon indulás mellett dönt, még hátra van addig másfél év holt idő. Bénulásos betegség támadja meg-> utazás Olaszországba. Felgyógyul, aktívan képviselősködik.
De rengeteg feszültség a pártjával, valójában nem tartozik oda, átmegy a Mérsékelt Ellenzékhez, ahol megint csak nem tudja kielégíteni ambícióit, mert Apponyi és Szilágyi Dezső után csak harmadhegedűs és nme egy túl cselekvőképes párt, soha nem érnek el semmit, egyre fogynak. Ebben az időszakban folyton visszatérő torokbetegség kínozza.
Minden politikai erőtől elszigetelődik. Magánéletéről nagyon-nagyon keveset tudunk: talán szerelem Pulszky Polixénával a 70es években, aki aztán G. B. barátjához, Hampel Józsefhez megy hozzá. Megrögzött agglegény. Az első (a bénulásos, 1876 körül) betegség idején törés a szerelmi és a szexuális életében, problémák. Tudunk egy törvénytelen gyerekéről, akiről saját szülei nem tudtak és Ipolyi, majd az egri érsek gondjára bízta halála esetén.
A politikától eltávolodva a tudományba ásta bele magát, történetileg indokolta meg közigazgatási programját a rendiséget ostorozó A régi Magyarország c könyvében. Nagy siker, egyből akadémikussá választják-> gyógyulás.
A 2. kötet, Az új Magyarország elvileg a Reformkort írta volna le, de Széchenyi alakja rabul ejtette a szerzőt és az ő jellemzése lett a könyvből. Ettől lett eredeti, de dilettáns is némileg és elfogadhatatlan mind a történész, mind a pszichiáter szakma számára. Főleg Salgó Jakab pszichiáter kritikája után omlott össze.
Ráadásul a Tisza bukása utáni helyzetben sem sikerült érvényesülnie, mert Apponyi miatt. Elutazás. Az utolsó években már sok mindenkinek feltűnt, h nincs rendben, pl. Falk Miksa barátjának hol rajongó, hol iszonyatosan szemrehányó leveleket írt.
Betegségei
A hipochondria és a pszichoszomatizálás volt a legnagyobb baja. És emellett hevesen érdeklődött az átalakulóban lévő pszichiátria iránt.
Pszichista/charcot-ista (a lélek okozza a testi betegségeket) vs szomatista-agypatológiai irányzat (minden leleki bajnak organikus eredete van).
Széchenyiben rokon lelket vélt felfedezni, a politikai nagyságot, aki azonban nem érhette el célját, mert szellemét megbéklyózta beteg teste.
Az új Magyarország bukása után többé semminek és senkinek nem akar megfelelni, pedig eddig ez motiválta mindig a túlélésben.
Mindenkinek azt mondja, h torokbántalmait megy D-Fro-ba gyógyíttatni, miután Fauvel párizsi specialista megműtötte. Valójában az utolsó 1 év alatt már egyszer sem volt Fauvel-nél, plusz szó sem volt műtétről. 1891ben öngyilkos lett. Nem akarta, h megtalálják, álnéven élt, elhagyatott helyen ment a Szajnának. Nem feltűnést akart kelteni, hanem tényleg meghalni. Ehhez képest hatalmas sajtóbotrány lett szegény.

Majtényi György: Az "új kultúrtörténet"-ről

Nyelvi fordulat – kritikai fordulat – kulturális fordulat

Intellectual history: a szellemi élet története v gondolkodástörténet. Majtényi intellektualista történetírásnak hívja az irányzat angolszász (azon belül amerikai) gyökereit érzékeltetendő. Franciául histoire intellectuelle.
Hatással volt az intellekutalista történetírásra az új társadalomtörtnet térhódítása (történelem alulnézetből/from the bottom up).
1980 Corn well-ben konferencia az európai intellektualista történetírásról. Célkitűzés: az amerikai iskola megújítása. A konferenciakötwtben Dominick LaCapra programadó esszéje (A gondolkodástörténet újraértelmezése) az intellektualoista történetírást szövegek történeteként értelmezte. E kötet nyomán született megállapítás: nyelvi fordulat kezdődött az amerikai historiográfiában. A fordulatról először tudósító cikk (Toews: Intellectual History After the Linguistic Turn) 87ben jelent meg az American Historical Review-ban.
A nyelvi fordulat kapcsán a leghivatkozottabb könyv Haydn White Metahistoryja (1973). A történészek műveire irodalmi alkotásokként tekintett.
A 80as évektől nagy hatással volt a francia mentalitástörténet (histoire des mentalités) az amerikai történetírásra. Foucault hatására elkezdték hangsúlyozni a diskurzusok valóságformáló szerepét.
Noiriel A történetírás válságában: a nyelvi fordulat amerikai termék, míg a kritikai fordulat „made in France” termék. Az Annales szerkesztői egy 88as felhívásban egy interdiszciplináris módszertan megteremtését szorgalmazták. A felhívás címéből jön a kritikai fordulat elnevezés: Histoire et sciences sociales. Un tournant critique?
Van , aki az amerikai történetíás 60as években kezdődő átalakulását 1 folyamatnak tekinti és sociolinguistic turn-nek hívja.
Az új kultúrtörténetről
87ben konferencia a California Egyetemen annak tiszteletére, h Robert Chartier látohatást tett a Berkeleyn. Ennek a konferenciának lett az eredménye az új irányzatot (new culturel history) demonstráló kötet: Lynn Hunt: The New Cultural History.
A történészek a kultúra fogalmát kiterjesztették a populáris kultúra megnyilvánulásaira is.
Az antropológiai szemlélet térnyerése nyomán ma már szinte megkülönböztethetetlen az új kultúrtörténet a történeti antropológiától.
Az új kultúrtörténet baloldali liberális. Deklarált célja: demokratikus és pluralista historiográfia megteremtése. -> relativizmus. Ezért neheztelnek rá a konzervatívok és a marxisták is.
A történeti források szövegként is elemezhetők.
A történész nem törekedhet egyedül érvényes strukturalista elméletre, csak hipotetikus modellre.
Hayden White szerint a történész 4 féleképpen mondhatja el tárgyát: románc, komédia, tragédia, szatíra. Vagy: anarchista, radikális, konzervatív, liberális. Vagy: metafora, metonímia, szinekdoché és irónia.
A történész fő feladata a jelentésszerkezet elemzése: dekonstrukció.
Személyes jellegű források (levél, napló) divatja.
Tényszerűség és fikcionalitás
Simon Schama? Dead Certenties. Művét történeti elbeszélésnek nevezi. Regényszerű, több szálon fut a cselekmény. A fikcionalitás irányába mozdul el.
James Goodman: Stories of Scottsboro. Többszólamú, regényszerű. Bírósági ügyről szól: 1931ben Alabamában 9 fekete kamaszt 2 fehér nő megerőszakolásával vádoltak meg, politikai ügy lett, több évtizedes vita.
Hayden White szerint a tragikus modern történelmi események cselekményesíthetősége korlátozott. Kérdés: az etikai megfontolások nem korlátozzák-e szükségszerűen a történész elbeszélői szabadságát?
Lynn Hunt: The Family Romance of the French Revolution igazából pszichoanalitikus családregény. A nép az apagyilkos fiú, XVI. Lajos az apa, Marie Antoinette pedig a rossz anya, aki felkorbácsolja a fiú indulatait apja ellen. Másik tanulmányában a pornográfia francia forradalom korabeli társadalmi szerepéről ír, társadalmi indulatokat fejezett ki.

Peter Burke: A populáris kultúra a történettudomány és az etnológia határmezsgyéjén

1. A fogalomalkotás problémái
A populáris kultúra részben fedi a nép kult fogalmát, de sem tartalmi, sem társadalmi körülhatárolásuk nem azonos.
Kultúra: közös jelentések, attitűdök és értékek, valamint az őket kifejező és megtestesítő szimbolikus formák rendszere.
A populáris kult-ra vonatkozó információink forrásai főleg énekek, történetek, színjátékok, rituálék. Ezek a források nem nyújtanak többet a jéghegy csúcsánál.
A népi kult kifejezése a 18. századi Németországban született és a nem tanult kultúrát jelölte. A „kis hagyomány” ugyanez. Gyakran úgy fogták fel a népet, h az ŐK, akik nem MI vagyunk (a papoknak a világi, a nemeseknek a paraszt, az értelmiségnek a diplomátlanság etc.).Nem tehetjük fel, h a parasztok kulturálisan egységes csoportot alkott/nak.
A német néprajz (Volkskunde) 19. sz. végi klasszikus elgondolása a kultúrjavak leszállásának elmélete. Hasznosabb a kölcsönzés metaforája v a mostanában felkapott „elsajátítás”. Eric Hobsbawm szerint a hagyomány feltalálása zajlott le.
Az európai populáris kultúra történetében a közönséges emberek képesek voltak ellenállni a megreformálásukra tett felülről jött kísérleteknek. Az ellenállás csökkentése érdekében a misszionáriusok hozzáigazították mondandójukat a hallgatóságukhoz, úh kétséges lett, h ki térített meg kit.
Gramsci kulturális hegemónia fogalma. Muchembled szerint a 17. sz-i Franciaországban az uralkodó osztály akkulturálta az alávetetteket. Ez a modell Burke szerint hülyeség, mert egy monolitikus uralkodó osztály képét sugallja, holott erről szó sincs, pl. egyházi vezetők versus állami vezetők.
2. A korszakolás kérdései
Ez a tanulmány az 1350 és 1950 közötti korszakot vizsgálja. Modellt, azaz direkt leegyszerűsített képet nyújt.
Ény-Európa alapján találta ki a korszakhatárokat.
1. 1350-1500
Az európaiak nagy része (legalább névleg) katolikus volt és a plébánosok és híveik között még kicsi volt a kulturális távolság, nem voltak papi szemináriumok. A népi kultúra mindenkié volt, a papi értelmiségé is, csak nekik pluszba volt még egy másodlagos műveltségi kultúrájuk is. Gurevics ezt a kultúrát dialektikus rendszernek tekinti, mert nagyon nagy szerepe volt a tanultak és a nép közötti számtalan érintkezésnek.
A korszak fekete halál utáni traumájával kezdődik.
A városokban bensőségesebb vallásosság, könnyebben tűnnek fel eretnekmozgalmak is.
2. 1500-1650
Reformáció-> a katolikusok tanultak az ellenfél módszereiből-> papképzés szemináriumokban. A 17. századra egyformán elterjedtek a katekizmusok és a vasárnapi iskolák. A műveltek körében terjedtek gyorsabban az új vallási eszmék.
3. 1650-1800
A változásokat piaci erők váltották ki.
Nyomtatás elterjed-> sajtó, ponyva. A ponyva a pop kult üzletiesedésébe illeszkedett. Az elit visszahúzódása a pop kult-ból, ami eddig mindenkié volt. Mert a pop kult a ponyvának köszönhetően egyre többet kölcsönzött a tanult kult-tól, és az elit meg akarta tartani a kulturális távolságot.
4. 1800-1900
Ipari kapitalizmus. K-Európában a mezgazd-i keresk virágzása-> parasztság aranykora.
A kommunikáció tökéletesedése aláásta a népi kult helyi alapjait. Az állam is hozzájárult a pop kult átformálásához az általános iskolakötelezettséggel.
5. 1900-1950
Második ipari forradalom. Az új eszközöket (media) politikai célokra használják.
Megsokasodtak a szubkultúrák: mindannyian tagjai vagyunk vmilyen kulturális kisebbségnek, talán többnek is.
Megfordult az elit kivonulása a pop kult-ból, talán a TV miatt is.

Jerome Bruner: A gondolkodás két formája

A gondolkodás két formája: a történet (narratív) és az érvelés (paradigmatikus).
Az érvelésük igazságukról, a történetek hitelességükről győznek meg.
Karl Popper: a tudomány főleg a feltevések falszifikációjából áll.
A paradigmatikus/ logikai-tidományos mód a leírás formális, matematikai ideálját igyekszik kielégíteni.
A paradigmatikus képzelőerő/intuíció alapvetően különbözik az íróétól v a költőétől.
A történet egyedi, a oaradigmatikus mód ellenben a partikuláris meghaladására törekszik., megragadva az absztrakciót.
Paul Ricoeur: a narratívum az emberi jelenségekben való érintettségünkre épül, a történetnek komikus, tragikus, v abszurd végkifejlete van.
A tudomány működéséről sok ismeretünk van, de formális értelemben keveset tudunk arról, hogyan lehet jó történeteket létrehozni.
A történetnek 2 mezőt kell egyszerre megteremtenie: a cselekvés mezejét és a tudatosság mezejét (ez arról szól, h mi van a szereplők tudatában).
A nagy ird-hoz nélkülözhetetlen az intuíciók kifejezése egy szimbolikus rendszerben.
Todorov, Hayden White és Vlagyimir Propp szerint létezik a narratívumnak egy kényszerítő mélystruktúrája, és a jó történetek ennek jól megformált konkrét megvalósulásai. Barbara Herrnstein nézete alapvetően más.
A narratívum az emberi intenciók viszontagságai körül forog. Az intenció intuitív módon felismerhető, nme kell hozzá kifinomult értelmezési aktus. A gyerekek alapvető kategóriája az intenció: a fizikailag kiváltott eseményeket pszichikus szándék eredményeinek látják.
Fabula: a történet alapanyaga, mélyszerkezete. Kenneth Burke szerint ez magában foglalja a karaktereket, akik egy cselekvés során, célokkal felruházva, vmilyen elrendezések keretében, bizonyos eszközöket alkalmaznak. A dráma akkor jön létre, amikor ezeknek a résztvevőknek az arányában megbomlik az egyensúly.
Bruner szerint nem elég a fabula leírásához sem a szabványtól való eltérés, sem a krízis-orvoslás, sem a burke-i fogalomötös, mert vannak a történetnek olyan elemei, amik a szereplőkön nyugszanak, nem a cselekvésen.
Propp szerint a népmesében minden szereplő funkcionális.
A népmese és a modern regény hasonlósága: a cselekmény a karakter konkrét elrendeződéséből történő kifejléséből származik.
Bruner kérdése: hogyan rendeződik egybe a történetben a létállapot, a szereplő és a tudatosság?
Jakobson: a szelekció és a kombináció 2 alapvető nyelvformáló aktus, a vízszintes (kombináció) és a függőleges (szelekció) tengely.
Topic: az ismertnek, adottnak tekintett tudás. Comment: az új információ.
Verifikacionista elmélet: a jelentés a predikatívumok alakjában megfogalmazott állítás által generált igazolható kijelentések halmaza.
Wolfgang Iser: Az olvasás aktusa. A narratívumról: „az olvasó azáltal fogadja be, hogy megkomponálja”.
Az indetermináltság eleme hívja a szöveget az olvasóval való kommunikációra.
A diskurzusnak lehetővé kell tennie, h az olvasó megírja saját virtuális szövegét. Ennek módjai:
1. előfeltevés megteremtése
2. Szubjektivizáás: a valóságot a szereplő tudatán keresztül mutatjuk.
3. a többszörös perspektíva: prizmák sorozatán át láttatja a világot.
Egy megvalósított (vagyis megértett) narratív beszédaktus személyhez kötött világot hoz létre.
Paul Grice a hétköznapi társalgást vezérlő Együttműködési elve a következő maximák betartása: 1. mennyiség (csak annyit mondunk, amennyit kell) 2. minőség (igaz és érthető) 3. relevancia (csak odatartozó dolgot mondunk). A szándékos szabálysértéssel is jelentést közvetítünk, hézagokat hozunk létre, h azokat kitöltsék.
A pragmatikus és a narratív gondolkodásmód is az előfeltevéseket aknázza kiA tudós előfeltevéseinek felismerhetetlennek kell lennie, az írónak viszont kioldószerkezeteket kell használnia, h legyen csattanó.
Freud: A költő és a nappali álmodozás c. műve szerint a költő saját belső szereposztását a történet szereplőivé válogatja szét- „külsővé tett belső dráma”.
Todorov szerint a transzformációk lehetővé teszik, h a szöveg jelentésre tegyen szert anélkül, h puszta információvá válna. A transzformációtípusok: megjelenés, tudás, feltevés, leírás, szubjektivizálás, attitűd.

Bruner Barthes-sal együtt úgy véli, az író azzal adja a legnagyobb ajándékot az olvasónak, ha segít neki íróvá válni. Barthes-on túllépve pedig: a nagy író azzal ajándékozza meg az olvasót, h jobb íróvá teszi.
A narratív művészetek történetében a legnagyobb hőstett a népmesétől a lélektani regényig ívelő ugrás volt, mert a cselekedetek motorját áthelyezte a szereplőkbe a cselekmény helyett.
A jellem, a helyzet és a cselekvés egysége mélyen gyökerezik a narratív gondolkodás természetében.
Amélie Rorty elemzése szerint a szereplők lehetnek:
Karakterek: vázlatosan ábrázoltak, a görög hősök alakjából nőttek ki.
Figurák: tanulságra kihegyezett történetekben
Ének: saját tulajdonságaik birtokában vannak
Individuumok: ők az integritás középpontjai.
A karaktereknek nincs identitásválságuk, mert nem feltételezzük őket egységesnek. A hős tragédiája az, hogyha olyan körülmények közé kerül, ahol nincs rá szükség.
A személyeket tartjuk a felelősség forrásainak, el vannak jegyezve a res cogitans-szal.Ha jogok és erők birtokosainak látjuk őket, akkor Selfek.
Az individualitás a lelkiismerettel kezdődik, és a tudatossággal végződik. Az ilyen történetek tengelye a társadalom versus egyén dichotómia.
Hayden White: kiegészítjük az annales kemény adatait, krónikákká alakítjuk át, majd végül történelemmé.
Azt a lélektani és kulturális realitást teremtjük meg ezáltal, amelyben a történelem résztvevői ténylegesen élnek.

Bertrand Russel: A filozófia alapproblémái 1-6. és 8. fejezet

1. Jelenség és valóság
A filozófia olyan szellemi tevékenység, amely kritikai alapon ad választ a kérdésekre, vagyis először átvizsgál mindent ami a „bonyolult” kérdéseket bonyolulttá teszi és így tudatában van annak, h mennyire határozatlanok és zavarosak a közönséges gondolataink.
Az érzetekről nem feltételezhetjük, h közvetlenül a tárgy (itt az asztal a példa) meghatározott tulajdonságairól értesítenek, hanem JELEI vmilyen tulajdonságnak, amely TALÁN okozza az érzeteket. A valóságos asztal tehát (ha van ilyen) nem ugyanaz az asztal, mint amit tapasztalunk. A valóságos asztalt nem közvetlenül ismerjük meg, hanem csak következtetünk rá abból, amit közvetlenül megismerünk.
Érzéki adat: amit az érzetben közvetlenül megismerünk.
Érzet: a tapasztalat, amelyben közvetlenül tudatosulnak bennünk a dolgok.
A szín érzéki adat, amit közvetlenül ismerünk meg, és ez a tudatállapot az érzet.
A hipotetikus valóságos asztalunk fizikai tárgy. A fizikai tárgyak összessége az anyag.
Berkeley püspök (1685-1753) érvelt először amellett a fil-ban, h érzékeink közvetlen tárgyai nem tőlünk független létezők. Három párbeszéd Hylas és Philonus között c művében taglalja. A világ csak elmékből és azok ideáiból áll.
Közönséges értelemben az anyagon vmi tudattal ellentéteset értünk, ami teret tölt be és képtelen a tudatosságra.
Idealisták: azok a filozófusok, akik szerint semmi sem valóságos az elméken és az ideákon kívül.
Berkeley és Leibniz is elismeri, h létezik az asztal, mint valóságos tárgy, de Berkeley szerint bizonyos Isten elméjében lévő ideákkal egyenlő, Leibniz szerint meg elmék egyfajta társulása.
Amit közvetlenül érzékelünk, az csak jelenség, amit vmilyen mögötte rejlő valóság jelének hiszünk.
A fil, ha másra nem is, arra képes, h kérdéseket tegyen fel amik érdekesebbé teszik a világot, és megmutatják, h a legközönségesebb dolgok mögött csodálatos és különleges dolgok rejlenek.
2. Az anyag létezése
Descartes (1596-1650) a modern fil megalapozója dolgozta ki a rendszeres kételkedés módszerét. Kiindulópontja: nem hisz semmiben, aminek igazságát nem látja be kellő határozottsággal. Az egyedüli létezés, amelyben biztos lehet, a saját létezése. Ha kételkedik, léteznie kell, ha tapasztalatai vannak, szintúgy. – > Cogito, ergo sum.
A független külvilágba vetett hitünk ösztönszerű hit. Minden tudásnak az ösztönszerű meggyőződések alapzatán kell felépülnie. A fil. Feladata megmutatni ösztönszerű meggyőződéseink hierarchiáját.
Egy ösztönszerű meggyőződésünk elvetésére soha nem lehet más okunk, mint ellentmondása más ösztönszerű meggyőződésekkel.
3. Az anyag természete
„A fény a hullámmozgás egyik formája” kijelentés nem teljesen helytálló, mert a fény olyan dolog, amit minden látó ismer, de nem tudná úgy leírni, h átadja egy vak embernek. A hullámmozgás ismeretét viszont simán át tudjuk adni nekik. Szóval a fény bizonyos hullámoknak a látó személy szemeire, idegeire és agyára gyakorolt hatása idéz elő. Tehát nem része a tőlünk és érzékeinktől független világnak.
Egy kör alakú érmét mindig kör alakúnak ÍTÉLÜNK, akkor is, amikor ellipszis alakúnak LÁTJUK.
Az idealisták szerint annak, ami valóságos, vagy amiről tudhatunk vmit, annak szükségképpen mentális természetűnek kell lennie.
4. Az idealizmus
Berkeley püspök: érzéki adatainknak nem lehet tőlünk független létezése, hanem legalább részben elménkben kell lenniük. Érzéki adatainkon kívül nincs semmi, aminek létezéséről észleléseink biztosíthatnának minket. Ismertnek lenni annyi, mint vmelyik elmében lenni, vagyis mentális természetűnek lenni. – Berkeley következtetése: csak az ismerhető meg, ami vmelyik elmében van. Idea szerinte: amit közvetlenül ismerünk meg. Elismeri, hogy a fa, amit látunk akkor is létezik, amikor becsukjuk a szemünket, attól még, h nem látjuk éppen, ez azért van, mert Isten továbbra is észleli. Tehát a valóságos fa, mint fizikai tárgy, Isten elméjében lévő ideákból áll. Minden észlelésünk részleges részesedés Isten észlelésében, emiatt látják az emberek mindannyian több-kevésbé ugyanazt.
Ez az érvelés Russel szerint hibák egész sorozatát tartalmazza. 1. a fára nem, max a fa gondolatára mondhatta volna, h az elménkben van. Tehát az ideákat ezesetben a mentális megragadás aktusaként kell értelmezni. Berkeley hibája, h átvitte „az ideák az elménkben vannak” kijelentést az idea másik értelmére, vagyis a mentális aktusok által megragadott dolgokra. Az elme legjellemzőbb tulajdonsága, h képes ismeretségbe kerülni olyan dolgokkal, amelyek mások, mint ő maga.
Egy hasonlóan hibás gondolatmenet: amit nem ismerünk meg, arról nem tudhatjuk meg, h létezik. Itt a know ige 2 különböző értelemben szerepel. Az első értelemben a tévedés ellentéte. A másik használatban a dolgok ismeretére vonatkozik-> ismeretség/acquaintance.
5. Tudás ismeretség révén és tudás leírás révén
2 féle tudás van: a dolgok ismerete és az igazságok, igaz kijelentések ismerete. Ez a fejezet a dolgokra vonatkozó ismerettel fog foglalkozni.
Ismeretségben vagyunk mindazzal, aminek közvetlenül (értsd: következtetési folyamat v igazságok tudása nélkül) tudatában vagyunk.
Minden megismerésünk ismeretségen alapul. Ismeretség típusai, aszerint, h min alapul: 1. érzéki adatok 2. emlékezés 3. introspekció.
Introspekció: nemcsak a dolgoknak vagyunk tudatában, hanem annak is, h éppen tudatában vagyunk vminek. Pl. a „látom a napot” is olyan tárgy, amellyel ismeretségben vagyunk.
Öntudat: a tudatunk tartalmaival való ismeretség. Valószínűnek tűnik, h előfordul önmagunkkal való ismeretség, de nem bizonyos.
Általános fogalmakkal (univerzálékkal) is ismeretségben vagyunk. Minden teljes mondatnak tartalmaznia kell legalább 1 olyan szót, amley univerzálét képvisel.
Fogalom: olyan univerzálé, amelynek tudatában vagyunk.
A fizikai tárgyakkal és más emberek tudatával nem vagyunk ismeretségben. Az ilyen dolgokkal kapcsolatban „leírás által szerzett tudásunk” van.
Meghatározott leírás: tudjuk, h van 1 és csakis 1 tárgy, amelynek egy bizonyos tulajdonsága van.
Ahhoz, h a leírt dolgoról való tudásunk több legyen, mint ami a leírásból logikailag következik, magában kell foglalnia olyan partikuláris dologra vonatkozó utalást, amellyel ismeretségben vagyunk.
Minden kijelentésnek, amelyet megérthetünk, olyan alkotóelemekből kell összetevődnie, amelyekkel ismeretségben vagyunk.
A leírás révén szerzett tudás legfőbb jelentősége, h képessé tesz minket privát tapasztalataink átlépésére.
6. Az indukcióról
Meg vagyunk róla győződve, h a Nap holnap fel fog kelni. Ez a hit múltbeli tapasztalatok eredője v ésszerűen igazolható meggyőződés?
Vmilyen egyöntetű egymásutániság v együttlétezés gyakori ismétlődése azt okozta, h a következő alkalomra ugyanezt az egymásutánt vagy együttlétezést vártuk. (pl. pavlovi reflex).
Az indukció elve:
Ha egy bizonyos A fajtájú dolog gyakran együtt járt egy bizonyos B fajtájú dologgal, és sohasem fordult elő egy B fajta dologtól külön, akkor minél nagyobb az együttjárós esetek száma, annál valószínűbb, h együtt fognak járni egy új esetben is, amelyben egyikük jelen van.
ugyanazon körülmények között elegendő számú együtt-előfordulás az újabb együtt-előfordulás valószínűségét majdnem bizonyossággá teszi, és korlátlanul közelíti a bizonyossághoz.
Minden olyan érvelés, amely a tapasztalat alapján a jövőre v a múlt és a jelen nem ismert részeire következtet, feltételezi az indukció elvét.
8. Hogyan lehetséges a priori ismeret
Kant előtt ált úgy gondolták, h minden a priori ismeret analitikus. Hume is elfogadta ezt, de felfedezte, h az ok és okozat esetében a kapcsolat szintetikus. Előtte a racionalisták úgy tartották, h az okozat logikailag levezethető az okból, Hume szerint nem, és ma ez az elfogadott.
A racionalista hagyományon felnőtt Kantot nagyon zavarta Hume szkepticizmusa. Rájött, h az aritmetikai és geometriai kijelentések szintetikusak. És a priorik.
Kant filozófiájának kiindulópontja: Hogyan lehetséges tiszta matematika? Az empiristák szerint matematikai tudásunk az egyes esetekből indukcióval származik. De az indukció érvényessége nem bizonyítható indukció által. A probléma az, h minden ilyen ismeret általános, míg minden tapasztalat egyedi.
Kant: minden tapasztalatban 2 elemet kell megkülönböztetnünk: az egyik a tárgynak, a másik saját természetünknek tulajdonítható. Az érzékiségben adott nyersanyag a tárgytól ered, a mi hozzájárulásunk a térben és időben elhelyezés, és az érzéki adatok közti mindenféle reláció megállapítása (pl. okság). Mert a térre, időre, okságra és összehasonlításra nézve a priori tudással bírunk, de az érzékiségben adott nyersanyagra nézve nem.
A kanti „magában való” dolog az, ami Russelnél a fizikai tárgy, vagyis az érzetek oka. Ez Kant szerint lényegében megismerhetetlen, a tapasztalatban adott tárgy, a jelenség, viszont megismerhető. Ez elvileg az empirizmus és a racionalizmus összeegyeztetése. Russel szerint Kant túlságosan leszűkítette az a priori kijelentések hatókörét és még a bizonyosságukat sem támasztja alá eléggé.
Russel: a priori tudásunk olyan entitásokra vonatkozik, amelyek a szó szoros értelmében sem a mentális, sem a fizikai világban nem léteznek. Relációkat és minőségeket fekeznek ki. Pl. én a szobámban vagyok. Én létezem, a szobám létezik, de a „-ban” nem létezik ugyanabban az értelemben.

Ind filozófia 10. (máj. 6.)

Zubor Zalán

Népmozgalmak és a dinasztia váltás összefüggése
Yüan-dinasztia→ Ming-dinasztia
Felkelések:
- Lin-Fu Tung
- Guo-Xe-Xi (1355-ig élt)
Huang-ho és a Jangce folyók völgyeiben gyülekeztek
Kb. 20 évig folyamatosan különböző mozgalmak, de országos felkelés nincs.
Egyes területek megszerzése és elszakítása a császári hatalomtól.
A császári hatalom sem egységes→ nem tudja leverni a felkeléseket.

Guo-Xe-Xi
Csapatokat szervez a következő nemzedék kitanult katonáiból.

Dzsu-Jüan-Dzsang (1328-98)
A parasztvezérek közül emelkedett ki.
Szétzilálta a Yüan-dinasztia közigazgatását, elűzte a tartományok előljáróit.
Kikiáltotta magát császárrá. ( Császári neve: Hung Wu és Taj Cu)
Császár: 1358-1398.
Ming dinasztia alapítója.
Ifjú korában kolostorban élt, innen ment a lázadók közé.
Nan-king-ben rendezte be fővárosát.

Muzulmánok is részt vettek ezekben a felkelésekben, hiszen ugyanolyan terhek járultak rájuk is.
Mongolok is egyre északabbra szorulnak. (Utolsó mongol uralkodó: Togan Temur)

Ming-dinasztia
Nemzeti dinasztiának tekintik Kínában.
1358-1644
Uralmának tényleges súlypontja: Dél-Kína.
Állandó és udvari székhely mellett, nyári székhely is: Sang-tu nyári palota.

Cin-Ta
Szingan város elfoglalása és mongolok kiűzése Karszun tartományból.

1370: utolsó mongolok kiűzése
1372: néhány mongol terület elfoglalása
1397: Kínai kódex kiadása (Ez egy bizonyíték arra, hogy az új dinasztia a hagyományos államberendezkedést folytatja.)

Császári módón temetik el (Pazar temetés) ← Őrzik a hagyományt.
Később a feleségét is mellé temetik (Nan king közelében)

Centralizált despotikus államrendszer bevezetése.
Katonaságot és politikát szétválasztják.
6 miniszterből álló kormányt állít fel.

Mongolok kiűzése után:
- paraszti terhek csökkenése
- öntöző művek helyreállítása
- gyapot termesztés előretörése
- adókedvezmények a föld bérléséhez
- szegényebb területeken a császár vetőmagot osztogat

San-pung tartomány, Huang-ho környéke a legnagyobb gabonatermő vidékek.

Lényegében az államrendszer nem változik →megmarad a mandarinok szerepe az államigazgatásban.

Új ellenfelek: tunguzok → 1387 és 1424 között többször betörnek a Faltól északra fekvő sávba.

Termelés fő szervezete: manufaktúra.
De: háziipar is a falvakban (főleg gyapot feldolgozás).

Pénzrendszer
Papírbankjegyek megjelenése (rizsszalmából készültek, és mindkét oldalára nyomtattak)
1368-98: 1 papírpénz = 1000 kas

Kalendáriumok← a naptár pontossága érdekében.
Fontos a csillagászat: pl. Ma Sajk (muzulmán) csillagászati könyveket fordít kínaira és kalendáriumokat készít.

Ming-dinasztia:
- császári kézben tartja meg a manufaktúrákat.
- King-te-Cse helységben új manufaktúrát állít fel (porcelánt gyártanak, Te-hua városában fehér porcelánt gyártanak)

Cseng-Dzsu (császár: 1403-24)
Erőszakkal szerzi meg az uralmat testvéritől (az előző császár 4. gyermeke).
Új főváros: Peking
Megerősíti a tengeri és a folyami hajórajt.
1408: buddhista ellenes törvények a világi hatalom megerősítésének céljával.

Művészet
Tájképfestészet virágzása.

Régi fővárosban, Nan-kingban a 15. század első évtizedeiben még nincs hanyatlás (pl. egy palotát építenek fel itt, amelynek a külső falai porcelánnal vannak borítva)

Peking
Minden hivatal itt működik.
Kialakul a Tiltott város.
1420: az ég Templomának felépítése (a császár itt évente egyszer imát mond a jó termés érdekében). Domborművek a templomon: sárkányok, főnixek
Márvány templom felépítése (5 tornya van)
Ősök temploma: Ming és Mandzsu-dinasztia idején a császárok őseinek lélek tábláját helyezik itt el.
A különböző templomok a császárok az istenséghez való közvetlen viszonyát fejezték ki.
Tiltott város: 7200 m2, 10 m magas fallal körülvéve
Nyári palota: 15. században építik fel Pekingben

Nagy Fal felújítása és meghosszabbítása→ 2450 km hosszú8 m magas, 15 m széles → közlekedésre is alkalmas.

Kang-ton (vagy Kanton?) tartomány
Erős dagály miatt évente kétszer terem a rizs→ fontos gazdaságilag
1380 körül 4 emeltes pagoda felépítése. (Pagoda neve: „A tenger ne okozzon vészt!”)
Halászegyesület működött itt→gyöngyöket keresnek.

A Ming-dinasztia kulturális téren fellendülést okozott: filológia, regények, Enciklopédia (1407)

Tengeri expanzió
Kína történelme során az elszigetelődés mindig jelen van.
De a korszakban: tengeri expanzió→ Cseng-ho admirális útjai
Cseng-ho
Yünani születésü.
1405-07: 1. útja, császári megbízásból, a mai Indonézia területére.
1408: újabb út, Ceylonba, akinek királyát elfogja és Kínába viszi
1412-24: 4 út Malájföldön, kereskedelmi kapcsolatok építésének céljával
1430-34: 7. expedíció, legtávolabbra (Kelet-Afrika, Perzsa-öböl)
Diplomáciai megbízásai is voltak.
De: Kínára a szárazföldi terjeszkedés a jellemző. (pl. Vietnám egy része)
Kb. 20 állam küld követeket Kínába (pl. Ader szultánja, aki zebrákat és osztrigát küld a császárnak)
1431-33 Potta és Malindi kelet-afrikai királyságok érintése
(Ezzel kapcsolatos legenda: kínai matrózok kiúsztak a partra és néger nőket vettek feleségül, ezért élnek ott ferdeszemű négerek.) Kínai császári krónikában zsiráf ábrázolás← Malindi királyának ajándéka.
Kínai flotta: nagyobb hajók Európában, 62 hajó (120 m hosszú, 50 m széles, 9 árboc), hadi dzsunkák (55 m hosszú, mozgékonyabb)
Becslés: 30 ezer kínai tengerész.
Afrikában porcelán, selyem, brokát és lakk árul megjelenése, Kínába pedig elefánt és orrszarvú csont és arany áramlik.
Részletes beszámolók az utakról: Leírások országokról és tengerekről, Leírások távoli országokról , Jelentések a nyugati óceántól.
Következő nemzedék: inkább az elszigeteltség hívei → nincs több hajózás

További császárok:
Hung-hi 1425
Lüan-te 1426-35 (a kerámiagyártás csúcskorszaka→ mohamedán kék árnyalat, vörös festék réz-szilikátból)

Tudományok, művészetek
- Csillagászat: Peking egyik őrtornyában csillagvizsgálót építenek (1437-46). Pontos feljegyzések a bolygók állásáról, üstökösök megjelenéséről.
- Nyomdászat: pénzek, játékkártyák (emberábrázolások)
- Bronzművészet: Fu-seng,a boldogság istene öszvérháton. Harangok öntése (gyakran adományoznak a császárnak harangokat, az adományozó neve és hogy miért adományozta is rajta van)
- Rekeszzománc: stilizált növények, emberalakok

A császári manufaktúra tárgyait évjelzéssel is ellátják.
Luo-há: a tökéletességet mutató személy egy fa alatt → gyakran ábrázolják művészeti alkotásokon

- Tájfestészet:
Wang-mien (1335-1407): mindkét dinasztia alatt működött. Szilvafákat szeretett festeni.
Ismeretlen festő: Csikóját szoptató kanca
Seng-cson (1327-1409): tussal papírra madarakat fest.
- Lakkfestés: zarándok edény: fehér két füllel ellátott kerámia edény

Európai művészetben is helyenként megjelennek kínai motívumok.
Kínában ciklikus időfelfogás: befejeződik és újrakezdődik.

Han-li Akadémia: a Ming császárok alatt működött. Meghívták a tudósaikat, akik itt megvitathatták nézeteiket.

Hivatali feljegyzések folyók áradásáról:
- Huang-ho 1500 kiöntéséről vannak feljegyzések (ókorig visszamenően)
- Huaj-ho: 100 km, kb. 70 mellékfolyó, minden 2. évben árvíz
- Jangce: legveszélyesebb, legtermékenyebb, 5100 km
A folyókból szélkerekekkel merték a vizet, és innen hordták a rizsföldekre.

Ming- dinasztia mezőgazdasága fejlett:
- Bányászat
- selyemipar fellendülése
- Kereskedelem