2009. május 11., hétfő

Középkori Európa 13. (máj. 11.)

Kamerici Balázs mester diák volt Husz idején a prágai egyetemen. Katolikus forrás szerint eltelt bölcsességgel és a husziták „ördögi tudományával”. Amikor hazatért, elvetette az eretnekség magját Magyarországon.
Jan Giskra kisnemes, gyerekkorában vakult meg fél szemére, harcolt a grünwaldi csatában a lengyel hadseregben a Német Lovagrend ellen!
14?? quod libet vita a prágai egyetemen (gyűlés, ahol bárki bármit kérdezhet)
Érseki könyvégetés a király parancsa ellenére, ezzel megkárosította a tulajdonosokat, Vencel tiltakozott.
Prágai Jeromos egyetemi magister
1412 Husz vitabeszéde XXII. János (a konstanzi zsinat teszi majd le) pápa bűnbocsánati rendelete ellen. Utána el kellett hagynia Prágát.
Oldcastle (Wycliff nemesi híve) levele egy cseh nemeshez: felismeri a Wyclif és Husz közti párhuzamot,
Husz: A tíz parancsolat kifejtése
- Simonia ellen
- Tudatlan, parázna, kocsmázó papok ellen
- „többet ártanak Krisztus egyházának, mint a zsidók v a pogányok”
- Csinált ereklyék eladása
- Hamis bűnbocsánat
- „ti papok…fosztogattátok a szegény népet, ti pedig világiak…” mindkét felet jól kiosztja
A huszitizmus egyre inkább felvett nemzeti és társadalmi jelleget is: gazdag német polgárok elleni indulatok felszítása. Ugyanakkor más országokban is jelen volt sok hasonló mozgalom, mert általános jeleség volt az egyház elvilágiasodása és visszaélése mindennel.
Drezdai Nikolaus magister: két szín alatti áldozás követelése.
Drezdai Péter: eredetileg prágai. Visszatért Prágába, cseh és német nyelvű prédikációk is, 1421ben Regensburgban elégették eretnekként.
1412-14 Hus vidéken elvonulva ír.
Hus: A szentségekkel való kufárkodásról
1413as mű Huszt vádolja a csehországi szakadás miatt.
Dolani István, Stepan ? karthauzi kitartottak a kat egyh mellett és értekezéseket írtak mellette. Stepan ANteus c értekezése.
A krakkói egyetemen is rendeztek vitát a hiszita tanokról, Prágai Jeromos volt ott.
Husz személyén keresztül akarta az egyh megsemmisíteni a mozgalmat, mert ő hajthatatlan volt-> zsinat elé idézték. 1414 októberében érkezett Nürnbergbe, levelet írt cseh híveinek. Azt írja, h a németek mindenhol barátságosan fogadták, egy plébános meg is vendégelte. Nincsenek halálosabb ellenségei a cseh tartományi társainál. Nürnbergben egy plébános fellépett ellene, de a polgárok megvédték. 1415 közepén volt a zsinati tárgyalása, a tétje nem az igaza volt, hanem, h eretneknek ítélik-e. Július 6-án hozták meg az ítéletet és még aznap elégették Konstanz kapuja előtt. Laderovic (?), huszita is Konstanzban volt ekkor és később krónikát írt róla. Egy olasz humanista is beszámol az eseményről, Braccioni (1380 Arezzo – 1459), megírta a firenzei nép történetét is, a konstanzi zsinatot is.
Nikolas de ?: értekezés a 2 szín alatti áldozás és a husziták ellen.
Hus még írt levelet Konstanzból is az orvosoknak, a cipészeknek meg mindenféle szakma képviselőinek.
A Német Lovagrend vezetője Majna Frankfurt tanácsának írt levelében további üldözést követelt a huszitáknak.
Zsigmondnak „nem volt többé szerencséje a konstanzi zsinat után” bűnhődés.

Nincsenek megjegyzések: