Filozófiatörténet 13. (máj. 11.)

Sinn=jeletés=meaning
x-nek csak a tulajdonságaival bírunk kapcsolatba lépni, azokat érzékeljük. X maga az objektum v a szubsztancia.
Hx (az ember halandó): x az individuum, H a predikátum.
A leírás olyan ismeretekből tevődik össze, amikkel közvetlen ismeretségben vagyunk. Pl. A Pista anyja megértéséhez tudnom kell, ki az a Pista és mit jelent az anya.
Érzékszervi adatok: amikkel közvetlen kapcsolatban vagyunk. Bizonyos érzékszerbi adatok összekapcsolódnak (pl. Pista mindig ugyanúgy néz ki), és egy állandó szubsztanciát feltételezünk ezek mögé, vagyis feltesszük, h Pista ugyanúgy néz ki, akkor is , amikor éppen nem látjuk. Magával Pistával nem vagyunk közvetlen ismeretségben (a szubsztanciával), csak az érzékszervi adatokkal. Közvetlen ismeretségek kombinálásával jutunk el a leírésokhoz, amik kiterjesztik az általunk megismerhető dolgok körét.
Közvetlen ismeretség: az érzéki adataimmal, saját elmém fogalmaival (ezeket használom predikátumnak a kijelentéseimben, Russel univerzáléknak hívja ezeket), talán saját énemmel is (ez nem biztos).
A leírás révén szerzett ismeretségek: a szubsztanciákkal, a fizikai tárgyakkal (Locke-nál ezek a véges anyagi szubsztanciák pl. szék), emberek testével és lelkével.
A leírás mindig x-ről, egy ismeretlenről szól, a szubsztancia, amihez tulajdonságokat, vagyis predikátumokat társítunk.
Russel példái: A jelenlegi francia király kopasz, Bismarck volt az első német kancellár. Ezek határozott leírások: individuumot határoz meg a leírás.
Vannak határozatlan leírások is.
Hármas egyenlőségjel= akkor és csak akkor, ha.
Quine
Az ontológia egyetlen kérdése: Mi VAN? Válasz: minden. A kül ontológiák abban különböznek, h mit tekintenek létezőnek. Pl. bizonyos ontológiai elm szerint Pegazus létezett, bizonyos ontológiai elm szerint viszont nem.
McX Quine képzeletbeli filozófusa Pegazus létét feltételezi és szerinte az ellenfele, aki az ellenkezőjét mondja, azzal, h kijelenti, h Pegazus nem létezik, feltételezi a létezését (nem csak a létezése lehetőségét?-a szerk.). Quine kérdése: valóban kell-e feltételeznünk annak a létezését, aminek a létezését tagadjuk. Vagy nem létező dologról is tudunk értelmesen beszélni?
Pegazus létezik-> ez azt jelenti, h a Pegazus szónak van jelölete. AZ ellenlábas szerint nincs jelölete, de ettől még nyelvileg megformálható az az állítás, h létezik, nem kell hozzá feltételezni, h ez igaz. A létezésre vonatkozó kijelentések nem első szintűek, ezért lehetségesek úgy is, ha hamisak.
Quine McX érvelését primitívnek minősíti. De van jobb megfogalmazása is McX elméletének.
Wyman (why+man, szóval rákérdez a dolgok miértjére) Quine másik fiktív filozófusa. A létezés alatt 2 dolgot is érthetünk: a valóságosat és a lehetségest. A Pegazus nem létezik-> de létezhetne. Nem aktuális létező, de lehetőség szerinti létező. Csak ennyit állít McX ellenfele. Quine szerint ez veszélyes elemzés, a lehetőség szerinti világ feltételezése túlnépesíti az univerzumot. Különben is Wyman elm-e alapján a lehetetlen individuumoknak is van létezése, pl. a Berkeley College kerek 4 szögletű kupolája is lehetséges létező lenne, pedig önmagában lehetetlen individuum.
A lehetőség operátort megengedi Wymann-nek, de azt mondja, ez vonatkozzék csak tényállító kijelentésekre, a lehetséges individuumok feltételezését tiltsuk meg.
Létezni annyi, mint egy nyitott mondat (v mondatfüggvény) ismeretlen értékének lenni [az x-nek].
A görög mitológia ontológiája szerint az x szárnyas és az x ló eredményezet együtt igaz állítást, a mi ontológiánkban nem.
Egy kijelentés lehet:
- Értelmes: van igazságértéke, ez v igaz v hamis. Azért tudjuk vmelyiket belátni róla, mert van értelme a kijelentésnek.
- Igaz
- Hamis/lehetetlen
- Ellentmondó:egyszerre állít két ellentétes értelmű (tehát értelmes is! állítást
- Értelmetlen: nincs értelme, nem állít semmit, nincs igazságértéke.
Az absztrakt fogalmak Quine szerint nem objektumok, nincs valóságos létezésük. (vagyis elveti a skolasztika realizmusát)