A római királyság és köztársaság 12. (máj. 4.)

Catilina
Sallustius: Catilina összeesküvése
Kr. e. 44 körül írta.
Catilinát többször is kizárják a választásból-> úgy dönt, fegyverrel szerzi meg a hatalmat. Végül karddal a kezében, csatában halt meg-> Sallustius: ha nem római testvérei ellen karcolt volna, nagy hős lett volna.
Ezt még Caesar életében írta Sallustius azt bizonyítandó, h Caesarnak nem volt köze Catilina összeesküvéséhez.
Kr. e. 63 Antonius (nem a triumvir) és Cicero a consulok. Caesar még nincs a hatalom közelében.
Általános válságkoncepció (Polübioszé volt az első).
Sallustius szerint Athén azért látszik olyan dicsőségesnek, mert tehetséges történetíróik voltak, Róma dicsősége meg azért nem olyan feltűnő, mert Rómában a legtehetségesebbek a közügyeknek szentelték magukat, nem skribáltak. Eközben Sallustius szó szerint ültet át részeket Thuküdidésztől=).
Milyen volt Róma és milyen lett? A birodalom szorgalommal és hősiességgel összehozása után eluralkodott a rómaiakon a hatalomvágy és a pénzvágy. A jog és igazság eleinte a természeten alapult.
Sulla negatív hős, mivel Caesar a pozitív figura, és Sulla el akarta választatni feleségétől. Sulla korlátlan zsákmányolást engedett a hadseregnek Ázsiában a régi római szokásokkal ellentétben-> elpuhultak a katonák: hozzászoktak a szeretkezéshez, az iváshoz, szobrok és színes festmények bámulásához. Férfiak asszonyként szeretkeztek…(ez Xenophón Emlékeim Szókratészéből lett átvéve: nem várták meg a szomjúságot, előbb ittak etc.)
Cicero homo novus volt, karrierje ügyvédi és szónoki tevékenységére épült, nem katonai karrier volt (de az elején persze lehúzta a cursus honorum előtti 10 évet). Ciceronak úgy kellett egy jó kis botrány, amitől megmenti a hazát, mint egy falat kenyér. „Ha nem lett volna Catilina, ki kellett volna találni.” =) A vgén megkapta a senatustól a pater patriae címet, de tvtelenül végezteti ki az összeesküvőket-> száműzik.
Catilina jellemzése: viszonya volt egy Vesta szűzzel, megölte testvérét és saját gyerekét, testvérét utólag felrakatta Sulla proscribtio-s listájára etc.
Catilina ígéretei közül az adósságok elengedése volt a lényeg. Sulla odaadó híve volt, így a proscribtio idején meggazdagodott, de utána elherdálta ezt a vagyont. Hívei új Sullát láttak benne, aki majd hagyja őket fosztogatni. AZ italicusoknak római polgárjogot ígért, a Rómában járó É-itáliai gall követséget is megpróbálta fellázítani, írásba foglalta nekik az ígéreteket, ezt a levelet a gall követek átadták Cicero consulnak… Catilina elesik a pistoriai csatában (2 legioval harcolt). A Rómában elfogott felkelőket végeztette ki Cicero.
Politikai szólamok: auctoritas senatus, libertas populi…
Catilina az eskütételnél embervérrel kevert bort itatott társaival… Sallustius szerint ezt talán csak kitalálták, olyanok, akik enyhíteni akarták a később Cicero ellen támadt gyűlöletet Catilina bűneinek felnagyításával.
Cicero Catilina elleni beszéde
Kr. e. 63 nov. 7.
Pozitív példának hozza fel Tiberius Gracchus agyonverését, mert veszélyeztette az államot! De ma már nem elég erélyes a római állam az ilyesmihez…
Itt szó sincs a vérivásról, pedig Cicero elvileg mindent tud az összeesküvésről.
Plutarkhosz Cicero életrajza
Kr. u. 100 k.
Ő is szónok, volt nagyra becsülte Cicerot, pedig a császárkori történetírás nem magasztalt nagyon senkit, aki ellenséges volt Caesarral.
Itt már emberhúst esznek az összeesküvők…
Florusnál (147es római történelmi összefoglalójában) embervér.
Az első fennmaradt senatus consultum
Kr. e. 186. D-Itáliában maradt fenn.
Most a Kunsthistorisches Museum-ban van szép barokk keretben.
A bacchanáliák betiltása.
Az evocatio deorum révén kerültek be hivatalos úton kultuszok Rómában, de Bacchus kultusza magánkultuszként érkezett.
- Senkinek ne legyen Bacchus szentélye Rómában. Max 100 senator hozzájárulásával.
- Senki ne járjon bacchánsnővel, max 100 senator hozzájárulásával
- Ne mutassanak be áldozatot
- Senki ne legyen elöljáró ebben a kultuszban
- És még sok más, minden csak 100 senator hozzájárulásával…
- Mindezekért halálbüntetés.
- Kihirdetés után 10 napon belül rombolják le a Bacchus szentélyeket.
Titus Livius leírja a botrány hátterét. Elég sok homályos vád… pl. olyan hangosan zenélnek, h nem hallatszik a megbecstelenítettek segélykiáltása, úgy gyilkolnak, h nincs meg a holttest sem…
Josephus Flavius: A zsidó nép ősi voltáról
Rágalom: a zsidók minden évben elfognak egy görögöt, bezárják a Szentélybe, etetik-itatják, majd egy év múlva megölik és megeszik… Igaz, h még ételt sem szabad bevinni a Szentélybe, és az emberhús tréfli, de ez senkit nem zavart meg abban, h elhiggye.
~ Tiszaeszlár. 1904 A nagy per c könyv. 1931 Krúdy Gyula: Eötvös Károly fantasztikus munkát végzett, de dunántúli volt, tehát nem érthetett meg egy tiszántúli esetet.
1884ben Istóczy Győző antiszemita pártjának 17 képviselője bejutott a parlamentbe. Programja: zsidók kitelepítése Palesztinába.

A lugdunumi keresztényeket is thyestés-i lakomával és oidipusi bűnnel vádolták.

Szóval a vérvádak sokáig tartják magukat.