A római királyság és köztársaság 13. (máj. 11.)

Alea iacta est
Filmrészlet Fellini Rómájából: osztkirándulás: a tanár átvezényli a gyerekeket a Rubico-n (20. sz. eleje).
Vita tárgya, h melyik patakocska volt A Rubico.
A középiskolai tankönyvek állításaiból az tényleg igaz, h a közt. Válságának legfontosabb oka: 1. köztársaságra szabott intézményrendszer, közben birodalommá nőtt a közt. 2. a hivatalok 1 évre voltak korlátozva.
Egyik politikai klikk sem akart hozzá nyúlni a köztársasági államformához, Caesar egyikhez sem tartozott-> minden táborból kerültek ki ellenségei.
Crassus és Pompeius is Sulla követője volt-> velük szövetkezik Caesar! A Pompeius-szal vívott polgárháborúban viszont a popularesre támaszkodott!
Antonius többször is meg akarta koronáztatni a dictator Caesart, a senatus nehezményezi-> Caesar kihátrál a helyzetből, mintha nem is tudott volna a tervről.
A clementia politikai elve sokáig bevált neki.
Catullus politikai verseket is írt. Az egyik arról szól, h mennyire nem érdekli őt Caesar politikájától függetlenül. A másik politikusokhoz szól, és Caesar „szajha Romulusként” említi meg, parázna… Ennek ellenére, amint megkövette őt Catullus, Caesar meghívta ebédre meg minden.
Caesar megölésekor Kleopátra Róma vendégeként Rómában volt!
Caesarnak volt egy nővére, Iulia (meglepő módon), annak unokája a leendő Augustus. Vagyis Caesar legközelebbi vér szerinti férfirokona.
Brutus által veretett pénz: két tőr között egy frígiai sapka („a szabadság sapkája”), a felszabadított rabszolgák viselete-> Brutus propagandája: a római nép Caesar dictaturája alatt rabszolga volt, ő felszabadította őket.
Az egyetlen a beszédről megemlékező forrás szerint azt mondta, h ’iacta alea est”.
A benelux államokról és hadjáratának mai francia és német területeiről az ő kommentárjai az első írásos források! Xenophón Anabaszisza is E/3ban meséli el „az athéni Xenophón” hőstetteit, de ő legalább álnévvel is adta ki (bár ez nem vezetett félre senkit)…
Ravenna Galliához tartozott, csak attól Dre volt Italia.
A parthusok Euripidész Bacchánsnők c. darabjában felhasználták Crassus fejét színpadi kellékként.
A De bello civili-ben nincs szó az átkelésről! Egyszerűen azt mondja, h átment Ravennából Ariminiumba (Rimini, ami Dre van a Rubico-tól)!
Lucanus (Seneca unokaöccse, együtt tanultak Neroval): Farsalia c eposzában összefoglalja, h miért lett ilyen borzalmas a császárság. Az allegorikus öregember, Patria könyörög Caesarnak, h ne keljen át. Ekkor az ici-pici Rubico megduzzad, háborog meg minden. Caesar: „elhagyom a lenézett törvényt”…
Plutarkhosz szerint görögül mondta Caesar, h „vessük el a kockát!”. Menandrosz A fuvoláslány c komédiájából idézet! Legközelebb Suetonius: Az isteni Iulius-ában szerepel, h „iacta alea est”, Caesar nem tehetett róla, az istenek döntöttek így. A pozitív császárok alatt mentegetik Caesar törvénytelenségét, a negatív császárok alatt elmarasztalják.

Res gestae divi Augusti
Egy ankarai templom falán maradt fenn. Felsorolja, h mikor mennyi pénzt osztott a népnek. Érdekes módon mindegyik ilyen akció után megkapott egy nagyobb magistratust v kiváltságot. Romae omnia vendita!