Nyelvi fordulat – kritikai fordulat – kulturális fordulat
Intellectual history: a szellemi élet története v gondolkodástörténet. Majtényi intellektualista történetírásnak hívja az irányzat angolszász (azon belül amerikai) gyökereit érzékeltetendő. Franciául histoire intellectuelle.
Hatással volt az intellekutalista történetírásra az új társadalomtörtnet térhódítása (történelem alulnézetből/from the bottom up).
1980 Corn well-ben konferencia az európai intellektualista történetírásról. Célkitűzés: az amerikai iskola megújítása. A konferenciakötwtben Dominick LaCapra programadó esszéje (A gondolkodástörténet újraértelmezése) az intellektualoista történetírást szövegek történeteként értelmezte. E kötet nyomán született megállapítás: nyelvi fordulat kezdődött az amerikai historiográfiában. A fordulatról először tudósító cikk (Toews: Intellectual History After the Linguistic Turn) 87ben jelent meg az American Historical Review-ban.
A nyelvi fordulat kapcsán a leghivatkozottabb könyv Haydn White Metahistoryja (1973). A történészek műveire irodalmi alkotásokként tekintett.
A 80as évektől nagy hatással volt a francia mentalitástörténet (histoire des mentalités) az amerikai történetírásra. Foucault hatására elkezdték hangsúlyozni a diskurzusok valóságformáló szerepét.
Noiriel A történetírás válságában: a nyelvi fordulat amerikai termék, míg a kritikai fordulat „made in France” termék. Az Annales szerkesztői egy 88as felhívásban egy interdiszciplináris módszertan megteremtését szorgalmazták. A felhívás címéből jön a kritikai fordulat elnevezés: Histoire et sciences sociales. Un tournant critique?
Van , aki az amerikai történetíás 60as években kezdődő átalakulását 1 folyamatnak tekinti és sociolinguistic turn-nek hívja.
Az új kultúrtörténetről
87ben konferencia a California Egyetemen annak tiszteletére, h Robert Chartier látohatást tett a Berkeleyn. Ennek a konferenciának lett az eredménye az új irányzatot (new culturel history) demonstráló kötet: Lynn Hunt: The New Cultural History.
A történészek a kultúra fogalmát kiterjesztették a populáris kultúra megnyilvánulásaira is.
Az antropológiai szemlélet térnyerése nyomán ma már szinte megkülönböztethetetlen az új kultúrtörténet a történeti antropológiától.
Az új kultúrtörténet baloldali liberális. Deklarált célja: demokratikus és pluralista historiográfia megteremtése. -> relativizmus. Ezért neheztelnek rá a konzervatívok és a marxisták is.
A történeti források szövegként is elemezhetők.
A történész nem törekedhet egyedül érvényes strukturalista elméletre, csak hipotetikus modellre.
Hayden White szerint a történész 4 féleképpen mondhatja el tárgyát: románc, komédia, tragédia, szatíra. Vagy: anarchista, radikális, konzervatív, liberális. Vagy: metafora, metonímia, szinekdoché és irónia.
A történész fő feladata a jelentésszerkezet elemzése: dekonstrukció.
Személyes jellegű források (levél, napló) divatja.
Tényszerűség és fikcionalitás
Simon Schama? Dead Certenties. Művét történeti elbeszélésnek nevezi. Regényszerű, több szálon fut a cselekmény. A fikcionalitás irányába mozdul el.
James Goodman: Stories of Scottsboro. Többszólamú, regényszerű. Bírósági ügyről szól: 1931ben Alabamában 9 fekete kamaszt 2 fehér nő megerőszakolásával vádoltak meg, politikai ügy lett, több évtizedes vita.
Hayden White szerint a tragikus modern történelmi események cselekményesíthetősége korlátozott. Kérdés: az etikai megfontolások nem korlátozzák-e szükségszerűen a történész elbeszélői szabadságát?
Lynn Hunt: The Family Romance of the French Revolution igazából pszichoanalitikus családregény. A nép az apagyilkos fiú, XVI. Lajos az apa, Marie Antoinette pedig a rossz anya, aki felkorbácsolja a fiú indulatait apja ellen. Másik tanulmányában a pornográfia francia forradalom korabeli társadalmi szerepéről ír, társadalmi indulatokat fejezett ki.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése