A kabala vallásfilozófiája 10. (máj. 5.)

A kabbala és a nyelv
A misztikák kiindulópontja, h a nyelv elégtelen a transzcendenssel való viszony leírására.
Isten az univerzumot nyelv által teremtette! Isten materializálódott beszédeként fogják fel a szó általi teremtést.
A keresztény misztikus írások nagy része szépirodalmi mű, Istennel kapcsolatos szubjektív tapasztalatokat beszélnek el. Ez hiányzik a kabbalából, direkt személytelenségre törekszik. A haszidoknál megváltozik a helyzet. A mester (cádik v rebbe) köré csoportosul a közösség, ő a közösség élén lévő szent, aki bizonyos értelemben a két lábon járó kinyilatkoztatás, ugyanúgy értelmezgetik a tanításait, mint az Írást. A kabbalista bibliaexegézist konkrét személyekre vetítik.
Baal Shem alapította a haszidizmust.
A kabbalisták nem konvencionális eredetű nyelvnek tartja a hébert, hiszen a világot teremtő szavaknak vmilyen nyelven kellett elhangozniuk.
?Mi a teremtés Isten felől nézve? Önkinyilatkoztatás-> Isten rejtett lényének önkifejezése, koncentrált lénye, jelentése kimeríthetetlen.
A teremtett világ Isten neve, ezt átviszik a bibliai szövegre is, abból lehet következtetni a világra, mint Isten önmegnevezésére.
Bárhogy rendezgetik a szóközöket a bibliai szövegben, más-más szöveg jön ki és Istenszámára mindegyiknek lehet jelentése, legfeljebb mi nem értjük. Egy hagyomány szerint Isten a Tórát egyetlen msh-tömegként adta át Mózesnek és ő rendezte el ilyennek, ahogy ismerjük. A 12. századra az az elképzelés kristályosodott ki, h eleve az ismert változatot adta át, de elmondott nagyon sok más konstrukciót is szóban.
Shabbai=háborús értelemben erős Isten. Lehet, h a shab a töve, ami démont jelent.
Spanyol kabbalista elmélet: a tetragrammatonból létrehozható az egész szöveg, a világtextus. A négy betűből kirajzolták a többit is.
A 14. századra elterjedt az a vélemény, h az egész Tóra Isten egyetlen neve.
A kereszténység szerint a judaizmus leragadt a Biblia legföldhözragadtabb szó szerinti értelmezéséhez, szemben az allegorikus keresztény exegézissel. A földhözragadtság a legkevésbé a kabbalára igaz.
Aki nem hisz a Tóra szó szerinti értelmében, az nem részesül az eljövendő világból. Ezt a kabbalisták sem tagadják meg!
A Tórában nincs előbb és nincs később! A kinyilatkoztatás időben előrehaladó folyamat, tehát volt temporális dimenziója, de kialudt. Hiába van történeti narratívája a Bibliának, a vallás a 2. sz-tól egyre szimbolikusabban kezeli az eseményeket, nem a történés a lényeg, de közben kötelező szó szerintinek is érteni. Ahogy egy szoborban sincs előbb és nincs később, nem foglalkozunk vele, h melyik része készült el előbb, vagy h a diszkoszvetőt mért nem egy másik pillanatban ábrázolja Mürónt.
Kr. u. 70ben a zsidó nép kilépett világtörténelemből, mert a júdeai háború elveszítésekor a rabbinikus judaizmus így biztosította a nép fennmaradását.
A középkorban is minden zsidó férfitől elvárták, h nagyon jól tudjon héberül, a napi 3 ima héberül, a költészet héberül íródott, miközben az élő beszédben nem használták! Sem élő, sem holt nyelv nem volt=) Az élet legfontosabb dimenzióiban csak a héber nyelv működött (ima, esküvő, ünnepek). „Ami se nem élő, se nem holt, az szent.”
„vallásosan kiépített permanens nosztalgia” a nyelv és az ország iránt
„Az ország törvénye törvény”: be kell tartani annak az országnak a törvényeit, amiben élnek. Az országok törvényei változnak, de a Tóra törvényei nem!
A judaizmus szerint már minden érdemleges megtörtént, már csak várni kell a történelem végét, a megváltást. A végállomásra befutott a vonat, már csak várni kell a többi vonatot. Addig is jó időtöltés a kabbala=)
A Biblia tele van lefordíthatatlan szójátékkal. Pl. Ézsaiás 7:9 „Ha nem hisztek, nem maradtok [meg].” Ugyanaz a két ige a héber szövegben. A hinni szó (alef mem nun-> ámen) betűcsoportjának alapjelentése szilárdan megmaradni, megmaradni, állhatatosnak/hűségesnek lenni. Magyarul is összefügg a hit és a hűség szó.
A Pandora névről nem lehet eldönteni, h az, akit mindenkinek ajándékoztak, vagy az, aki minden ajándékot ad.
?Miért a kabbala nyert a vele egyszerre felbukkanó filozófiával szemben? A filozófia megmarad egy szűk szellemi elit területének, miközben a kora újkori zsidóság kabbalizálódik. Pedig nehéz kabbalista szövegekkel foglalkozni, szóval nem arról van szó, h kabbalsita a hülye is lehet. A filozófia megáll egy ponton, megszabja a megismerő képesség határát, a kabbala viszont továbbmegy.
A keresztény Európa nagy problémája, h egyeztetnie kell a görög filozófiát a bibliai kinyilatkoztatással. Ezért terjed el egyre inkább az allegorikus értelmezés, belevetítik a filozófia fogalmait a szövegbe. Az alexandriai filológusok is megfejtették az istenek harcait elmesélő történeteket a 4 elem harcaként (pl. Zeusz tűz, Héra levegő). Pl. Szt. Ágoston szerint Noé bárkája (a történet persze szó szerint is igaz) Krisztus testének allegóriája, ami kimenti a Siralomvölgyből a benne hívőket.
Gershom Scholem: a filozófia mindig allegorikus úton közelít a Bibliához, a kabbala szimbolikus úton. A kereszt szimbólum, nem allegória, mert nem cserélhető fel tetszőleges kivégzési eszközzel, hiába van végtelen számú példány belőle a világban, mindegyik egy és ugyanaz, mert szimbólum, vagyis a jelentésén kívül van realitása is. Az allegóriában minden jelenthet mindent, a szimbólumot köti a realitása.