2009. május 15., péntek

Középkori magyar történelem I./11. (máj. 15.)

Egyházi bíráskodás
Külön egyh bíróság (szentszéki bíróságok) és egyh jog. A legfelsőbb szint a római szentszéki bíróság. Érseki, püspöki és esperesi szentszéki bíróságok az alsóbb fokozatok. Alulról kell kezdeni a pereskedést. Az egyházi birtokokkal kapcsolatos birtokvitákban világi bíróság ítélkezik!
A szentszéki bíróságok ügyei: egyházi személyek egymás közötti vitái + világi ügyek: házasság (pl. nő min 12, férfi min 14 éves legyen, hetedíziglen nem lehetnek rokonok), végrendelet.
Házasság:
Válás nincs, de érvényteleníteni lehet a házasságot, ha vmelyik feltételről megállapítják, hogy nem volt meg=). Vagy kiderül, h nem lehet gyerekük. Nem csak a vérszerinti, a lelki rokonság is kizáró tényező, pl. a keresztszülő gyerekeivel sem házasodhat az ember. Gratianus: nincs házasságkötés hitbér (a nő ne legyen kiszolgáltatott, ezért a leendő férjnek le kell kötnie számára pénzt, h ha megözvegyül a hölgy, meg tudjon élni a köv házasságáig) nélkül. Na ezzel sok bonyodalom lehetett, mert a gyerekek nem mindig adták ki szívesen a pénzt az özvegynek. Ilyenkor is az egyh bíróságra mentek. Werbőczy szerint a hitbér a szüzesség bére, de ez hülyeség, mert sokadik házasságnál is kell adni a nőnek (földbirtok is lehet). EZ fellép az ellen a pogány gyakorlat ellen, h a vőlegény családja megveszi a menyasszonyt a családjától, és ha megözvegyül, akkor kénytelen hozzámenni egy másik férfitaghoz abban a családban a levirátus értelmében. A keresztény özvegy ennél önállóbb a hitbérnek köszönhetően.
Végrendelkezés
Lényeg: ad vmit annak az egyh intézménynek, ami eltemeti. Jámboradomány: más egyházi intézménynek, mint ami eltemeti. Pereskedni lehet, ha a jámboradomány fizetségét, az x gyászmisét nem hajtotta végre az adott egyh intézmény.
Vki végrendelet nélkül hal meg: szóbeli valóságos v az utódok által elképzelt nyilatkozatát hitelesíti az egyh bíróság: kihallgatja a tanúkat.
Rokon nem engedi végrehajtani a végrendeletet. Gianni Schicchi opera (Melis György énekli): a szomszéd polg meghalt végrendelet nélkül, ezért a család őt fekteti be a helyére, h a jegyzőnek mondja a megfelelő végrendeletet, de a végéhez hozzáteszi, h és legjobb barátomnak, Gianni Schicchinek hagyom ezt és ezt.
Nyitrai eset 1510 k meghalt végrendelet nélkül egy nemes nő, pereskedés, tanúvallomás: plébános és káplán (preszlovák nyelvűek) nem tudott magyarul, nem tudták meggyóntatni Annát (Majtényi földesúr a férje, aki valszeg 2nyelvű), átutazó magyar pap gyóntatta meg. Kétnyelvű falvakban gyakran kötelezték az 1nyelvű plébánost, h alkalmazzon a másik nyelvet ismerő káplánt.
Királyi-pápai konfliktusok
15. sz. királyok igyekeznek korlátozni az egyh bíróságok befolyását, ügyeket áthelyeznek világi bíróságokra. A 13. sz-tól a káptalanok választják a püspököket és az érsekeket (király azért beleszólt, ha nem megfelelő személyt választanak, megakadályozza, h elfoglalja helyét), pápa kivizsgáltatja, h rendben van-e az illető. Főpap lehet aki: min 30 éves, tv-es házasságból született, tanult. Pl. Bertold (Gertrúd testvére) túl fiatal és járatlan volt az egyh tanulmányokban, ezt Ince pápa kivizsgáltatta, II. András még sokszor folyamodott hozzá, később tényleg kalocsai érsek lett Bertold.
1404 placetum regium. 1417 konstanzi zsinaton Zs. ígérvényt szerzett a bíborosoktól, h csak olyanokat fognak Mo-n püspökké szentelni a jövőbeli pápák, akikhez a magy királyok hozzájárulnak. Ezt a „konstanzi bullát” Mályusz Elemér találata meg az eperjesi levéltárban. Egy pápa sem erősítette meg ezt az ígérvényt, de a magyar királyok rém komolyan vették=) Mátyás pl. Beatrix egy 8 éves rokonát nevezte ki esztergomi érseknek! 1472ben halt meg Vitéz János, utána megbízható érseket akart Mátyás. Janus Pannonius Itália felé menekülés közben halt meg, amikor Mátyás megtudta, kiengedte Vitéz Jánost a visegrádi várbörtönből.
Egy ember egyszerre 1 egyhmegye püspöke lehet, Mátyást ez sem zavarta, a pápa meg nem tudott mit csinálni, z olmützi püspök irányította az erdélyi püspökséget is (unokaöccsén keresztül). Segédpüspökök helyettesítik az alkalmatlan (beteg v gyerek) püspököket. Aragóniai János már 17 évesen bíboros volt, úh Mátyásnak volt mivel visszavágni a pápának, amikor kifogásolta Aragóniai J. esztergomi érsekké tételét fiatalsága miatt=)
1467 Mátyás elleni felkelés Erdélyben, Szapolyai Miklós erdélyi püspök támogatta, amikor meghalt, Mátyás az olmützi püspököt nevezte ki a helyére (aki annak idején elérte, h a cseh rendek megválasszák M-t cseh királynak). Mindig Zsigmond királyi tetszvényjogára hivatkozott.
A társadalom és az egyház
Zsidók és ortodoxok aránya csekély, szinte az egész társadalom katolikus. Keresztség alapszentség, feltétele a többi szentség felvételének. Emiatt végszükségben bárki elvégezheti a keresztelést, még nő is! Kereszt alakban vizet locsolt a fejére: „megkeresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében” - ennyi volt az egész, ha féltek, h meghalhat az újszülött, mielőtt eljutnak a paphoz.
A Hiszek egy-et (Credo) és a Miatyánk-at (Pater Noster) ismerte minden gyerek, az Ave Maria csak a 13. sz-ban született! 10-12 éves kortól gyónás, áldozás, bérmálás: tehát bűnbánás, oltári és bérmálási szentség felvétele. Házasság szentsége, kenetszentség (többször is fel lehet venni, ha az elsőt mégis túlélte). Temetés és végrendelet végrehajtása is az egyh hatásköre.
Unos untalan ismétlik a zsinatok, h a templomon belül kell hallgatni a misét, nem kívül, és végig kell hallgatni, nem előbb lelépni. Ezen kívül nem nagyon ismerjük a középkori ember vallásának mélységét, de valszeg a nők vezettek benne, ők adták át a gyerekeknek is. Erdélyi Zsuzsanna gyűjteménye archaikus népi imádságokból 1970’ évek: az utolsó pillanat volt az összegyűjtésre. Az Árpád-korig visszavezethetők, nem kanonizált magánimák.
Bizonyos elvek elterjesztésében hatalmas szerepe volt az egyhnak: pl. a hitbér sokat javított az „asszonyállatok” helyzetén. A Szűz Mária kultusz is. Képes biblia a templom falán (Biblia Pauperum) ’ismeret terjesztő’. A művelődés helye a templom. Mo-n a László legenda ábrázolása volt a legnépszerűbb.
Az eretnek mozgalmak a városokban terjednek főleg. Felvidéken huszitizmus, Délvidéken nyomokban, ott az egyh felszámolta.
A település védőszentjének ünnepe a legfontosabb mindenhol-> búcsújárás. Az 52 vasárnapon kívül évi 90 ünnep a XI. sz-ban (középkor végén 100vhány ünnep). Ünnep megtartása: templomba járás, ünnepen olyan szolgai munkát nem szabad végezni, ami halasztható (szóval az állatokat azért meg kell etetni), pl. szántás. Böjtök (hús kerülése), nagyböjt kenyéren és vízen. „Ha a kutya megharapja a postást, az nem hír, de ha a postás harapja mega kutyát, az hír” elv miatt leginkább csak a kihágásokról vannak források. Pl. arról, h egy pap megkergetett egy hölgyet a mezőn, a szemtanút meg megölte-> feloldozásért folyamodott a pápához, nem érte el. A rendesen dolgozó papokról nincs híradás.

Nincsenek megjegyzések: