Zolnay László: Kincses Magyarország – Középkori művelődésünk történetéből.

Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1977.

259-271. o.

Az otthon tűzhelye

14. sz. oldalfal és ablak megjelenése a földbe ásott kunyhóknál, a kéménnyel egy időben.

Faházak megvédése a leégéstől probl-> István tv-ei szerint a tűzvigyázó távol maradhat az istentiszteletről is!

Acéllal csiholták a tüzet.

Városokban, várakban kőtűzhelyek, 14. sz-ban megjelennek a kályhák, kandallók is. A városokban differenciálódtak a kül funkciójú tűzhelyek: 1. sütés-főzés 2. világítás 3. meleg.

Tüzelőanyagok: nád, szalma, száraztrágya, fa (Alföldön rengeteg erdő), faszén.

A királyi várakban nyom a 15. sz kandallóhasználatról. De a kályha sokkal elterjedtebb volt. A kályhacsempék hol kidomborodtak, hol bemélyedtek, ezzel megsokszorozódott a hősugárzó felület. Kemence mázatlan csempéből.

Búbos kemence téglából, mázas kályha német módra.

Vajdahunyad várában Schulz Ferenc talált az 1890-rs években kályhaszemeket a Hunyadiak és az Anjouk címerével. Rómer Flóris a csejtei és a trencséni várban gótikus kályhaszemeket.

A cserépkályha ált. a szoba sarkában volt. Néha padok körülötte, h melegíthessék a hátukat. J

Bazin várából 1586ból ismerjük a párologtatás és a vízmelegítés szokását.

Bethlen Gábor idejében a zöld mázas kályha 6 pénzt, a tarka cifra mázas 8, a veres cifrás 3, az „igön parasztos” 1,5 pénzt ért.

Szentek, királyok, bolondok – régi kályhaszemeken

A budai várfeltárás kályhacsempéi miatt egyedülálló Eu-ban. Változatosság, technikai fejlettség, művelődéstörténeti mondanivaló.

Mo-n a 14. sz.-ban kezdtek el szemeskályhákat építeni.

Szentek alakjai mint a házi tűzhely védői. Szent Rókus, a betegek és orvosok védőszentje, amint lábsebét mutatja.

Zsigmond és Mátyás trónon ülve is megejelnnek és a címerük is. Mátyás Dávidként (a Góliátot ábrázoló darab elveszett).

Ippolito D’Este esztergomi érsek kályhacsempéin bolondábrázolás. A ferrarai udvarból importált karnevált ábrázoló csempesorozaton: obszcén táncjelenet, a Színész maszkja, Jacobus játékmester (a budai Mária Magdolna templ papja), szörnyek, fantáziafigurák

Padlófűtés-rendszerek a középkorban

Kalefaktórium: az ókori hipokausztum csökevényes középkori változata.A földszinti termek alatt egy 1,5-2 méter magas tűzteret alakítottak ki. Ebben fával v faszénnel fűtött tűzhely volt. Kémény vezette el a füstöt. A tűztér fölött vastag kőpadló, rajta kis nyílások, amin beáramlott a felhevített, füstmentes levegő. A nyílásokat fém, cserép v kőkorongokkal takarták le, amikor már eléggé átmelegedett a terem.

Pl. a margitszigeti domonkos kolostorban fennmaradt egy hipokausztum. Hollné Gyurki Katalin ugyanilyet talált a budavári domonkos kolostor alatt. Lehet, h egy csomó pincehelyiségnek hitt feltárt föld alatti helyiség igazából hipokausztum volt.

1967 budai pasák palotájának feltárása (Gerő Győző): török kori hipokausztum

A budai vár Nagyudvarának 1949-50ben feltárt kemencesora, amit majolikakészítő műhelynek néztek, lehet, h az is a padlófűtést szolgáló „tüzesház” volt! (Nem lehet már megtudni, mert 1970ben betonlepénnyel öntötték le a Nagyudvart…) De 1974-ben Zolnay a padlófűtő nyílások elzárására való kődugókat talált ugyanabban a ciszternában, amiből a gótikus szoborcsoport is előkerült.

1. 1440 a szobrok kidobásának végső időpontja-> már 1440 előtt volt padlófűtés rendszer.

2. Ezt a padlófűtés-rendszert legkésőbb 1440-ben megszüntették.

+ összevetés a visegrádi Anjou palota padlófűtés rendszerével-> a budai vár padlófűtését az Anjou korban használták, aztán a kályhák divatja szorította ki.

A palotának ez a NYi szárnya Nagy Lajos építménye volt.

Kik voltak az első magyar kéményseprők?

1508ban Ippolito D’Este egri püspök jószágkormányzója 5 Ft-ot (tehát sok pénzt) fizet két olasz kéményseprőnek.

A kéményseprés (kaminárius) olasz tudomány volt! Újkori kéményseprőink zöme is olasz.

És lőn világosság

Kora kkori régészeti anyagunk jellegzetes, korhatározó leletei a cserépmécsesek. Alacsony peremű tálacskák kiöntőszájszerű oldalcsúccsal. A tálba (napraforgó v repce) olajat tettek és az ebben úszó kanóc végét a kiöntőszájhoz húzták.

Elég sokáig égett egy ilyen, de gyér fényt adott.

A mécsestálak a 12-14. sz-ban gyakoriak, a 15. sz-ra eltűnnek.

Az olajütés, olajárulás megélhetést nyújtó mesterség volt.

A 15. sz-ban a gyertya szorította ki a cserépmécsest.

Gyertya: méhviaszból v faggyúból. A méhviasz gyertya luxuscikk. A 14-15. szában mindkettőt fűszeres-patikusok árulták.

Az egyh nagy gyertyaigénye miatt egy csomó szerzetes, apáca, v egyh szolga részt vett a gyertyakészítésben. A tizedet is néha méhviaszban szedték.

A gyertya török eredetű szó.

Gyertya jelképes jelentése: ahogy Krisztus feláldozta magát, h e világnak világítson, a gyertya is elfogy, miközben világosságot ad.

A mészároscéhek foglalkoztak a faggyú (mint melléktermék) olvasztásával és árusításával.

A színes gyertya ritkaság volt.

Az egyháznak szánt gyertyákba a hívők arany- és ezüstpénzeket rejtettek.

Kicsi ablakok-> félhomály.

I. Frigyes császár az aacheni székesegyházban 13 m átmérőjű csillárt csináltatott! Vaskarika volt az alapja, amiből felfelé vastüskék álltak ki, ezekbe tették a gyertyákat. (A gyertyák alatti kis tányérokba csöpögött a viasz.)

Nagyobb mulatságok idején a termeket állandóan járták a tűzvigyázók, hosszú rúdon koppantós gyertyát tartva.

A díszkandallók egyszerre adtak fényt és meleget, csak kastélyok, várak dísztermeiben voltak. Tűzcsiholó acél és kova. Tapló: a szikra felfogására és gyújtására.

Fújtató: két falap bőrlemezekkel egymáshoz kötve. Ezzel szították a hamvadó tüzet.

Fáklya: lucfenyő fájából és gyantájából, szurokból. Sem az eső sem a szél nem oltja a tüzét! De nagyon füstöl és kormoz-> csak szabadtéri használatra alkalmas.

Püxenmaister: tűzmester. Ő kezelte a közvilágítást, vagyis a városkapukat éjszaka megvilágító fáklyákat. Az éjszakai járókelők kézilámpással jártak.

Fény és fényűzés

A késő kkorban elterjed a fali gyertyatartó. Óvár, Huszt, Máramaros.

Thurzó Borbála 1612-es esküvőjéhez fennmaradt, h mennyi gyertyatartókra.

Mátyás király lakodalmán szabadtéri éjszakai lovagi torna-> máglyával világították meg.

Üveg üvegesek, üvegezés J

A népvándorlás alatt feledésbe merült az üveggyártás technológiája.

Buda 13. sz-i rétegében csomó üvegedény-darab. Importcikkek voltak, pl. egy szíriai üvegpohár is.

Köldökös üveg: ólomba foglalt üvegkorong, amivel ablakokat borítottak.

A 15. sz-ban tekintélyes budai polgár az olasz Antal. Ugyanakkor Andres de Georgio de Ongaria magyar származású üveges volt Velencében.

A 15. sz-ban már közhasználatú az üveg, tehát biztosan gyártották Mo-n.

1507/07ban már tudunk a mátrai Parád vidéki üveghuták működéséről.

A 16. sz. elején Budaszentlőrincen üvegkészítő manufaktúra működött.

Tetemes üveggyártás a felvidéki bányavárosokban. 1514ben Selmecbányán üvegkereskedés, ahol gyöngyöt és hegyikristályból csiszolt szemüveget és tintatartót is árultak.

Zolnay szerint Esztergom mellett már a kkorban működtek Pilisszentlélek (v Huta) üveghutái. Bél Mátyás megemlíti az itteni pálosok által alapított üveghutát.

1273ból fennmaradt egy adat arról az urinálisról (vizeletvizsgáló üvegedény), amiben Gellért udvari orvos a kis Kun László vizeletét vizsgálta.

A buavári ásatás 15. sz-i rétegéből előkerült egy csuklósan összecsukható szemüveg.