2010. október 12., kedd

Gazdaság- és társadalomtudományok történészek számára 5. okt. 12.

Szociológia és történelem: struktúra és rétegződés

Struktúra fogalma: a lat structura eredetileg a gör sistema megfelelője volt. Valami rész egészhez való viszonya. A pszichológiában az élményekből összetevődő egész. Gyökeres változást hozott a strukturalizmus. Strukturális nyelvészet. A bölcsészettud-okba a nyelvtudományon keresztül jutott el a struktúra fogalma.
Rétegződés fogalma: a földtörténetből ered.

Rend

Történeti-jogi rendiség: ezt a definíciót a német jogtörténeti isk dolgozta ki a 19. sz. végén.
1)     Azonos jogállás
2)     Örökletesen kiváltságolt
3)     Érdekeit pol síkon is képviseli
A jobbágyság negatív értelemben vett rend, ők azok, akiknek nincs kiváltsága és nincs módja politikai síkon képviselni az érdekeit.
Viselkedésszociológiai értelemben vett rendiség (Max Weber, Bertalan László interpretációja): fogyasztás és kult a középpontban. A viselkedésszoc szót Bertalan vezette be, Weber nem használta. Weber szerint a kiváltság és a pol képviselet már folyománya vminek, a rendi csop a fogyasztás és a kult közössége alapján alakul ki korábban. A jogi kiváltság ezt követi.
1970’ „eretnek” gondolat, ami Weber reneszánszához vezet: mi van, ha a szocialista társadalomban és léteznek rendek?
„Rendi helyzet”: társ értékelésben tipikus privilégiumok: a foglalkozás presztízse,
Connubium: ki kivel házasodik.
Kommenzalitás: ki kivel ül le egy asztalhoz. (nemhéz opracionalizáltan vizsgálni): hol írott  hol íratlan szabályok határozzák meg az ülésrendet.
Pl. a csizmadiák között sok kisnemes volt a 18-19. sz. Mo-n. Nemesek nem kereskednek, de kisnemesek igen.

Osztály

Nem Marx fedezte fel. Pl. kereszténység 2 pólusú osztályfogalma: szegény vs gazdag.
Marx: Tőke III. kötet 52. fejezet: gazdaságszociológiai osztályfogalom. Kapitalizmus termelési tényezője szerint 3 osztály:
  • Tőkés
  • Bérmunkás
  • Földjáradékos
  • -> konfliktusos társadalom modell
A III. kötetet Engels adta ki, Marx halála után.
Marx kétféle osztálydefiníciót állított fel:
  • Magában való (in sich) osztály: objektív paraméterek alapján lehet beosztani az embereket
  • Magáért való (für sich) osztályfogalom: a mozgalom mellett álló közösség. Részt vehet a munkásmozgalomban az is, aki gazdaságilag nem a munkásosztály tagja, pl. maga Marx. De cselekvés alapján igen.
Max Weber: Gazdaság és társadalom I. Konszenzusos társadalom modell. A társ egyeztetésen alapul, nem harcon.
Osztályhelyzet Weber szerint:
1)     Javakkal való ellátottság
2)     A külső életkörülmények
3)     A megélt életsors tipikus esélye
1)     osztály: azonos osztályhelyzetben lévők csoportja
Webernél az osztály nem alanya semmilyen cselekvésnek, nem aktív, hiszen em feltételezi az egy osztályhoz tartozók egyformaságát annyira, mint Marx.
Webernél:
  • birtok szerinti osztály
  • nyereség szerinti
  • társadalmi osztály: ahol az egyén életében v generációk között könnyen átléphet másik osztályba
Rendi társadalom inkább rendek, osztálytársadalmak inkább osztályok alapján tagolódik.

Felmérés és osztályozás

Charles Booth (1840-1916) liverpooli hajótulaj-kereskedő-szociológus
  • 1886 febr. West-End Riots munkanélküli lázadás Londonban-> Booth vizsgálódásba kezdett (az East Enden, h ne tűnjön úgy, mintha a konkrét West End Riots okait keresné).
  • „a szociológia a zendülés gyermeke.”
  • Survey módszer 900 ezer lakossal (az East End egész lakossága) a ondon School Board hivatalnokai révén (iskolafelügyelő hivatal volt, iskolakerülő gyerekek problémáival foglalkozott)
  • -> minden egyes családról monografikus családlap született -> statisztikailag értékelhető adatok
  • Törekvés: minden egyes egyénnek helye legyen az általa felállított rendszerben.
  • -> Booth: London szegénység térképe
  • Az osztályok jegyzéke (1887)
-          „akár egy mineralógus asztalfiókjában”
a)     Csavargók, legalsó osztály (1,2 %)
b)     Alkalmi keresők, nagyon szegények (11,2 %)
c)      Időszakos jövedelműek, szeények (8,3 %)
d)     Alacsony rendszeres keresetűek (14,5 %)
e)     Rendszeres kereset a szegénységi küszöb felett (42%)
f)        Rendszeresen és jól kereső munkás (13,6 %)
-          Szegénységi küszöb felállítása
-          A +B: „very poor” nincs elég éles határvonal köztük
-          A legélesebb határvonal C és D között húzódik.
-          C+D „poor”
-          E + F „comfortable”
  • Osztályozás és reform, megoldást keresett (1889)
a)    Outcast: akkor se vállal munkát, ha adódik-> az ő házaikat le ekll rombolni. Így a b) osztály kénytelen elköltözni és nem fertőzödik tovább az a) osztály által.
b)    Másképp kell felszámolni, új helyzetbe hozni
  • Megismételték Booth vizsgálatát 1935-ben.
Seebohm Rowntree (1871-1954)
  • Szegénységvizsgálat Yorkban, 1901
  • Étrend alapján
  • Kiszámolta, hány kalória kell a minimum létfenntartáshoz és hogy melyik osztály tagjai mennyit esznek
  • York lakpsságának 28%-a az élelmezési standard alatt (iskolás gyerekek között 40%) 1936-ban 18%, 1950-ben 2%.
  • Alkalmi munkás: reggeli, ebéd, tea: mindannyiszor kenyér, vaj tea, ebédre sonkával. Nem ettek meleget!
  • Életciklus szemlélet: a munkásoszt életében 3x várható a szegénységküszöb átlépése, tehát a veszélyeztetett korszakok:
-         Gyerekkor: önmaga még nem tud keresni
-         Családalapítás, gyerekek születése
-         Öregkor

Magyarországi szegénységvizsgálatok

Keleti Károly élelmezési statisztikája, 1883. Rowntree-hoz hasonló módszer. A hagyományosan húsfogyasztó magyar népesség eltolódott a cereália fogyasztás felé.
A két VH között népi szociográfia, háztartás-vizsgálatok.
Kemény István szociológus szegénységvizsgálatai (1960’-70’), amint nyilvánosságra próbálta hozni az eredményeket, betiltották a vizsgálatait és a résztvevő szociológusokat kirúgták az állásukból. Mert az jött ki, h Mo-n széles rétegek küzdenek a létfenntartásért.
A kirúgott szociológusok megalapították a SZETÁt, a Szegénység Támogatásáért mozgalmat, aminek föld alatti mozgalom gyűjtött pénzt.

Rétegződéselméletek

K. Davis-W. E. Moore funkcionális rétegződéselmélete (1945)

1)     A társadalomban vannak funkcionálisan fontosabb pozíciók, betöltésük spec képzést igényel.
2)     A képességek készséggé fejlesztéséhez hosszabb képzésre van szükség, amire áldozni kell.
3)     Hogy a tehetségesek (szülei) vállalják az áldozatokat, az kell, h egy jövőbeli privilegizált helyzetben reménykedhessenek. Aránytalan jutalmakat kell ígérni (presztízs, kényelem, létfenntartás)-> megszilárdítja a társadalmi egyenlőtlenségeket.
4)     a társ egyenlőtlenség funkcionális és elkerülhetetlen

A funkcionális rétegződéselmélet kritikája (M. M. Tumin, 1953)

                                 I.      A fontos pozíció nem eleve adott, függ a csop alkupozíciójától. Az értékelés az adott rendszer kult következménye.
                               II.      Minél merevebben rétegzett egy társ, annál kevesebb az esély a tehetség felismerésére (beépített akadályok: nem mindenkinek egyformán hozzáférhető az oktatás).
                              III.      A szülő áldozata: addig el kell tartani a gyereket, amíg tovább tanul, esetleg tandíj is van, ahleyett, h keresne a gyerek. De utána hamar ledolgozza a szuper állással a hátrányt.
                           IV.      Milyen jutalom ösztönző? Nem feltétlenül esik egybe a presztízsjutalom az anyagi jutalommal.
                             V.      A társ a status quo-t védi, a konformistákat becsüli meg, akik a normatív rendhez alkalmazkodnak. Akik nem, azokat erkölcsileg elítéli, deviánsnak nyilvánítja. Az intézményes társ egyenlőtlenség valójában diszfunkcionális.

Ulrich Beck (1944-): túl renden és osztályon? (1983)

Weberi hagyomány: a mod társ-ban az élethelyzet differenciáltsága nem az elszeglényedésből adódó osztképződés alapján, ez ütközik a „rendi” hagy-ok és szubkult-ák folyamatosságával.
Jelenkor: a szintek eltolódásával (gazd fellendülés, oktatás expanziója stb.) a „rendi” színezetű oszthelyzet hagy elvész, az élethelyzetek és életutak diverzifikálódnak és individualizálódnak. -> a társ osztályok hierarchia-modellje kérdésessé válik.

 


1 megjegyzés:

zsö írta...

ez magasan a kedvenc órám volt eddig mindháromszor:)