Hans Jonas
Teljesen asszimilált ném zsidó csal.
Martburgban Bultman tanítványa (a XX. sz prot teológia egyik kiemelkedő alakja), félig nála doktorált, félig Heideggernél. Mindkettejük legszűkebb tanítványi köréhez tartozott-> a legjobb barátja Hannah Arendt.
Heidegger és Arendt szerelméről 50 évig nem tudott senki semmit.
33ban H. Arendt Fro-ba menekült, 40ben továbbmenekült Amerikába és tökéletesen nyelvet váltott.
Még Németo.-ban írta meg a Gnosis und Spätantiker Geist-ot. I. kötet A mitológiai gnózis. II. kötet A filozófiai gnózis (már nem tudott megjelenni, mert 1933). A III. kötet a neoplatonizmusról szólt volna, de nem íródott meg.
A gnózis nem egy meghatározott vallási áramlat, hanem maga a késő-antik szellem gnosztikus. Jonas a kereszténységet is egy gnosztikus irányzatnak látja a késő-antik erjedésben.
Fordítói intuíció, amit Heideggernek köszönhetett: a világidegen pneumát Selbst-nek fordította.
1933-ban Palesztinába menekült és a brit hadseregben végigharcolta a II. VH-t, brit századosként harcol Németo. területén a végén. Anyját megölték, szomszédoknál viszontlátja a családja bútorait. Látogatás Bultmannál és a Gnosis und spätantiker Geist kiadójánál. A II. kötet ki volt szedve és a kiadó kertjében elásták, és túlélte a bombázásokat. Jonas hozzájárul a kiadásához, pedig már elhatározta, h most jött utoljára Németo-ba és most beszélt utoljára németül.
1947-ben Nag Hammadiban feltártak egy komplett gnosztikus könyvtárat, ettől elvileg a tudománynak nagyot kellett volna előrelépnie…
Jonas értette, h mi a gnózis, a tudománnyal ellentétben. Mert Heidegger filozófiája felől közelítette meg. Élete végén leírta Heidegger filozófiáját a gnózis felől.
Izraelben végigharcolta a Függetlenségi háborút, aztán nem talált állást. T. Gy. szerint ez azért lehet, h mert Scholem nem ragaszkodott hozzá… Amikor később Jonas Kanadába ment tanítani, Scholem árulónak kiáltotta ki. Utána Jonas amerikai és kanadai egyetemeken töltötte az életét, Arendthez hasonlóan nyelvet váltott. A 47es feltárás során előkerült gnosztikus iratok alapján újraírta a főművét angolul, Gnostic Religion címen.
Materie, Geist und Schöpfung c könyv
Átvitte az evolúció gondolatát a nem élő világra is.
Az utolsó műveit megint németül írta.
Élete végén kötetbe gyűjtötte a kis írásait: Filosofische Aufsätze und metaphysische Ahnungen. Ebben van a Múlt és igazság c írás is: Arendttel elgondolkodtak azon, h elképzelhető-e olyan tökéletes totalitárius birodalom, ami átveszi a hatalmat a múlt fölött, vagyis tökéletesen eltörli a történeti múltat? Erre Orwell: 1984 is inspirálta őket. J Amikor múlt idejű kijelentéseket teszünk, v igazak, v hamisak lesznek, de nem tudjuk, h tulajdonképpen mire vonatkozik a kijelentések igaz v hamis volta, mert a tárgyuk már nem létezik. Kizárja a soha nem létezett tárgyakat, amikkel kapcsolatban nincs értelme felvetni, h igazak-e. (Popper-> verifikálhatóság) Jonast az elvileg is verifikálhatatlan megállapítások érdeklik.
PL. Igaz-e, h Caesar átkelt a Rubico-n? elvileg verifikálható állítás, de nem verifikálható, h közben egy fekete macskára gondolt.
Az emberi szellem univerzumban létezésének minimális feltétele, h tudunk gondolkodni a múltról.
Constantinus adománylevelét is felhozza példának: mi volt vele a helyzet azokban a századokban, amikor senki nem tudta, h hamisítvány? (Amíg Lorenzo Valla be nem bizonyította, h hamisítvány.) Addig is létezett az igazság, h az iromány hamisítvány.
-> Posztulálnunk kell, h az igazság valamiképpen fennáll akkor is, ha mi nem tudjuk megállapítani, sőt akkor is, ha soha nem fogunk tudomást szerezni róla.
~Kant: a tiszta ész kompetenciáján kívül esik, h Isten létezik-e v nem. De a morális tv létezik, posztulálnunk kell Isten létezését, különben nincs mire alapoznunk a morális tv-t. -> csak morális Istenbizonyíték van, ontológiai nincs. Kötelező feltevéssel élés.
Ha nem tudnánk a múltról gondolkodni, nem tudnánk időben létezni, mert az időben lét azzal jár együtt, h folyton kapcsolatba kerülünk a múlttal. A matematikai tv-ek mindig igazak, ezért jelen idejű állítások vonatkoznak rájuk.
Jonas: Lehet-e, h az univerzum egy önmagát író krónika?
„Kant óta nagyon óvakodnunk kell a minden lehetséges tapasztalaton túl lévő eszmék megfogalmazásától.”
Isten fogalma Auschwitz után c írás.
Lévinas
Lévinas: Jobban szeretni a Tórát, mint Istent: francia nyelvű rádióelőadás az 50es években, benne van a Schwierige Freiheit c kötetében. „Európában könnyű tehetségesnek lenni.” Egy akkoriban Izraelben megjelent, anonim jiddis nyelvű cikk szerint Jossel Rackower a varsói felkelés utolsó óráiban írt egy Jossel Rackower beszél Istennel c dolgot, amiben nagyon megmondja a véleményét Istennek, mielőtt meghalna. A 70es évekre kiderült, h ez nem eredeti dokumentum volt a gettófelkelés idejéből (a Zóhár esete J)… A szerző nemhogy túlélte a soát, de soha nem is volt Varsóban. Lévinas már az 50es években úgy kezdte az erről szóló szövegét, h „olyan fokon igaz, amennyire csak fikció tud igaz lenni”.
Litván zsidó, 1937ben menekül Litvániából Németországon keresztül Firenzébe, a család továbbment Palesztinába. Lévinas a Bund tagja volt.
1946-47ben Buenos Airesben tartott a Bund nevében előadásokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése