Isten, istenkép
„vagyok, aki vagyok” ami fordítható „leszek, aki leszek”-nek is.
„Atyáid istene, Ábrahám istene, Izsák istene, Jákob istene” – egy nép istene
„aki kihoztalak téged Egyiptomból” – történeti isten
„Halld Izrael, az Ö-rökkévaló a mi Istenünk, az Ö-rökkévaló egy.” 5Móz. 6.4
Nevei:
- JHVH, kiejtve Adonáj, keresztény fordításban Úr, zsidóban Ö-rökkévaló
- Elohim (plur!)
- Él/Él Eljon (~magasságos Isten)
- Szaddaj (~erő, hatalom)
- A Közel-keleten általánosan elterjedt volt, h egy név kimondásával hatalmunkba kerítjük az illetőt.
- A tetragrammaton a létige változata.
- És még rengeteg…
Isten meghatározása Ram Bam: Misné Tóra 1. fejezete Jeszidé haTóra (A Tóra alapjai).
- „folyamatosan áramlik, test és kéz nélkül” -> emanáció elm.!
- „Tudni ezt tevőleges parancsolat” (keresztény kontextusban azt mondanák, h hinni) – Ram Bamra jellemző racionalizmus
Időkép, időszámítás
Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás, Filum, Bp., 1998.
Luach: zsidó naptár
Az egyiptomi naptár pl. szoláris.
Luniszoláris naptárak: babiloni, zsidó, görög, Caesar előtti római, kínai.
Holnapok és napévek, mert a napszámlálásban a Hold járását veszi figyelembe, a az évnél a Nap járását.
6 db 29 és 6 db 30 napos hónap az évben. 353-355 napos holdév az eredmény. A Ramadan körbevándorolja az egész évet. A zsidó ünnepek nem csúszkálnak ekkorákat. A Pészach mindig közel esik a Húsvéthoz.
A Chesván és a Kiszlév hónapok hossza határozza meg az adott év hosszát.
Haszer: hiányos (29 napos) hónap
Hónapok: Tisri, Chesván, Kiszlév, Tévét, Svát, Ádár I-II, Niszán, Ijár, Szíván, Támmuz (babiloni napisten), Áv, Elul.
Szökőév: minden 19 évben 7 db szökőév van. A szökőévben két Ádár hónap van.
19 év egy periódus. A 3., a 6., a 8., a 11., a 14., a 17. és a 19. év szökőév.
Napok: jom rison, jom séni, jom selisi, jom revü, jom chamisi, jom sisi, sabbat. A szombat kivételével minden nap neve sorszám.
„És lett reggel és lett este” Teremtés-> az előestén kezdődik a nap.
Tehufá ~évszak. Niszán (tavasz), tammuz (nyár), tisri (ősz), tévét (tél). Hónapneveket viselnek.
Évszámítás a posztbiblikus korban: az időszámítás kiindulópontja a Teremtés időpontja: i. e. 3760. Tehát most 5771 van (2010-2011).
Állandó zsidó naptár II. Hillél i. sz. 360 körül.
Állandó ismétlődések az évben: Szombat, ros chodes (újhold) a hónap kezdete.
Évperiódusok: Smita év (elengedés éve) minden 7.évben a földet parlagon kell hagyni, csak a Szentföld területére vonatkozik; Jovél év: minden 50. év tehát 7x7 év után, „a kos éve” mindenféle hierarchia megszűnése 1 évre. Pl. ha vki eladta a lányát rabszolgának, akkor minden 7. év és a kos éve felszabadulás. Ma már nem él.
Ünnepek
Rosh Hashana Tisré 1. Ma általánosan elfogadott, de nagyon sok variáció élt. Niszán 1, tisri 1, elul 1, svat 15. Párhuzamosan is volt több évkezdet.
Misna Rosh Hashana traktátus: 4 újév van. Királyok és ünnepek újéve – politikai újév; az állatok tizedének újéve (amikor adót kell fizetni az állatokból a Szentélynek) gazdasági újév; tisri 1-én a szombatok és a jovél évek kezdete; mezgazd év svat 1-je (Sammaj) v svat 15-e (Hillél) a fák újéve. Svat 15 nyert.
Rosh chodesh
Rosh Chodes tórai alapja 2Móz.12.1. Az Ö. Megparancsolja Mózesnek és Áronnak, h ez legyen a hónapok feje (Niszánra vonatkozik!). Van, aki szerint itt kezdődik a Tóra, mert ez az első parancsolat.
Hágádikus magyarázat:
2Móz32 az aranyborjú története. A nők nem hajlandók odaadni az ékszereiket a bálványöntéshez, ezt ünneplik minden újholdkor! -> rosh chodes női ünnep. Nehéz munkát nem szokás végezni ilyenkor: mosás, vasalás, takarítás. Angolszász területeken nagy divat a rosh chodes klub, ami női pletykaklub gyakorlatilag.
Aki meglátja az újholdat, fel kell mennie Jeruzsálembe (akkor is, ha épp szombat van), h jelentse a bét dinnek, mire az kihirdeti, h megkezdődött az új hónap. -> az idő nem objektív!
Minden hegyen tüzet raknak, h jelezzék az egész országnak, h újhold van.
A Misna szerint azért kellett megszüntetni ezt a rendszert, mert az eretnekek megtévesztő tüzekkel megzavarták.
Klein, Isaac: A Guide to Jewish Religious Practice. Pp. 256-268.
Ros Hásáná
Ebben a formában először Ezékiel 40.1-nél említik, akkor nem kapcsolódik hozzá ünnepi szertartás és Niszán 10én van.
A tisri 1. később kerül be, babiloni neve van, valszeg a babiloni fogság idejéből származik. A babiloni év kezdődik tisri 1-én, tisri babiloniul kezdetet jelent. A betakarítás időszaka.
A tórai eredetű ünnepeknek van mezgazd aspektusa.
A megmérettetés napja, megítélés. Jom haDin.
Az emlékezés napja.
R. Eliezer szerint a világot Tisri hónapban teremtették, ezért tisri hónapban kezdődik az év.
I. királyként jelenik meg a litrugiában, megszólítását megtoldják: „Isten és király”, „Isten, aki uralkodik”…
3 könyv van nyitva: egyértelműen igazaknak, egyértelműen gonoszoknak, bizonytalanoknak.
Sófár: marhaszarv nem lehet, de kos, kecske, antilop igen. A borjú az aranyborjú története miatt nem (nem kell emlékeztetni az Ítélőt arra, h fellázadtunk ellene…). Kell, h legyen benne görbület. Később egyre inkább a kosszarvat preferálják, mert Ábrahám áldozatkészségére utal.
RH-kor a Genezis 21-22-t olvassák a zsinagógában, az Akéda jelenetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése