2010. október 13., szerda

Magyarország kora-újkori története I. (Borsodi Csaba, Molnár Antal) 5. okt. 13.

Az országgyűlés

A legfontosabb rendi intézmény.
Országgyűlés: nem jutott az osztrák és a cseh rendi gyűlések sorsára, nem sorvadt el. Változó rendszerességgel hívták össze, kb. csak akkor, ha az uralkodónak pénzre volt szüksége.
Az 1608as tv-ekkel szilárdult meg (1606-os bécsi béke tv-be foglalása) a kora-újkori magy ogy rendszere. Kétkamarás ogy tv-be foglalása, felsőtábla: főpapok és bárók, alsótábla: követek. A zágrábi püspökség prépostja a felsőtáblára került 1625-ben kárpótlásul, amiért egy incidens során kitépték a szakállát.
A királyhoz a feliratot közösen küldi a két tábla.
Tvhozás és adómegszavazás a fő feladatok.
1687ig a királyválasztás is az ogy feladata, honfiúsítás (magy indigenátus megadása), nótázás (=proscriptio), főméltóságok megválasztása.
8 kivételével (Buda 2, Besztercebánya 2, Sopron 4) mindig Pozsony volt a helyszín.
Nádor: a rendek képviselője a királlyal szemben, a kir helyettese. Hatékony ellensúlya a kp-i hatalomnak. Nádasdy Tamás olyan hatékony ellensúly volt, h utána 1608-ig nem engedtek nádort választani, helyette helytartókat neveztek ki, akik ált. az esztergomi érsekek voltak.
Időnként üresen hagyták az esztergomi érseki széket, h abból a jövedelemből oldják meg a tör elleni védekezést.
Nádasdy Tamás nádor unokája, a Fekete Bég (Nádasdy Ferenc) fontos szerepet játszott a 15 éves háborúban.
Oláh Miklós sokkal jelentősebb volt a politikában, mint a szigeti hős, de Zrínyi reneszánsz emberként nagyon jól felépítette a saját propagandáját.
A helytartónak nincs katonai funkciója (a nádor viszont orsz főkapitány).
1608 Illésházy nádor. A 17. sz.-ban nagyon megnő a nádor hatalma.
Országbíró: a nádor helyettese.

A középszintű közigazgatás: a vármegye

Innentől lefelé teljesen a rendek kezében volt az irányítás.
A kp-i hatalomnak nem voltak helyi szervei!
A vármegye minden nemese hivatalos a vármegyei közgyűlésre. Maga helyett küldhet prokurátort is.
Az ogy-n megszavazott tv-ek végrehajtása a vármegyék együttműködésén múlt.
A főispán a kir megbízottja, az alispán a rendeké, vármegyei jegyző, járásonként 1 szolgabíró és 4 esküdt.
A kkorhoz képest iszonyatosan visszaesett a hiteles helyek száma! 100 körülről 12 körülre, mert megszűnt egy csomó káptalan. A közhitelű írásbeliséget a vármegyék bonyolították.

Az erdélyi fejedelemség intézményrendszere

A kkor-ban volt bizonyos lokális önállóság, de nem volt meg a csírája az államiságnak. Szlavóniában ugyanez volt a helyzet, de Erdélyben jött létre az e pol helyzet, ami miatt állam lett.
A mainstream szerint Szulejmán politikájának eredménye lett az erdélyi fejedelemség.
Még Báthory István és Kristóf is vajda volt hivatalosan!
Szászok: Habsburg orientáció.
Magyarok: protörök és pro-Habsburg pártok
A kkori székely társadalom bomlásban volt, ezért voltak a nagy felkelések.
Nem volt nagybirtokos társadalom, ezért tudtak a fejedelmek nagy személyi hatalmat kiépíteni.
Fráter György szekularizálta az erdélyi püspökséget. -> A fejedelem a legnagyobb birtokos.
A rendiség gyenge és megosztott is, a magyar nemesség is megosztott, és még ott vannak a székely lófők és a szászok is.
1571-től beszélhetünk igazából Erdélyi fejedelemségről.
A fejedelmet az erd ogy választja, a szultán erősíti meg ahdname-val (kegyelemlevéllel). Bethlen Gábort pl. a szultán parancsára választották meg.
A választási feltételekre esküt tesz a fejedelem, ez az egyetlen korlátja, de azért át tud lépni rajtuk. Pl. a 4 bevett vallást nem bánthatják, de támogathatják jelentősen a saját felekezetüket.
A 3 nemzet képviselői tartományi gyűlést tartanak.
Egykamarás ogy. Évente több gyűlés is volt. Főméltóságok, regalisták, akiket a kir külön meghív. Adómegszavazás, bíráskodás. Mozgástér csak ex lex korszakokban adódik igazából.
Erdélyi országgyűlési emlékek: 20 kötet.
Nincs közpomti hivatalszervezet-> nincs abszolutizmus.
Fejedelmi tanács: Tanácsadó testület a fejedelem mellett, teljesen középkori, semmi döntés előkészítés.
A kancellária az egyetlen kormányszerv, Csáky Mihály szervezte meg. Tagjai jogilag magánviszonyban vannak a fejedelemmel (a familiárisai). Nagyobb kancellária: mindig ott van a fejedelem, akárhova megy, követi, ~”kir személye körüli minisztérium”. Kisebb kancellária: kizárólag bíráskodik, ítélőmesterekből áll.
Kincstartó: áll jövedelmek kezelése.
A legtöbb funkciót a fejedelem magán familiárisai töltik be és alkalmilag.

Nincsenek megjegyzések: