A kettős adóztatás - handout

A kettős adóztatás- a kondomínium gazdasági vetülete

Kondomínium – miért?

• Egyik fél sem tudta megakadályozni a másik portyáit.
• A magyar nemesség továbbra is érvényesíteni tudta birtokjogait, mert a hódoltság területén nem számolódott fel a hagyományos intézményrendszer. És segítette a magyar végvári katonaság.
• A Portának még mindig olcsóbb volt elfogadni a magyar részre való adózást, mint még többet költeni katonai akciókra. A megszállás költségeit így is fedezték az adójövedelmek.
• „visszaportyázással” kompenzáció

A megszilárdult magyar adóztatás (XVI. sz. utolsó negyede)

• „Minden falunak van magyar ura is.”

Gyula és Sziget „örökösei”

• 1566 sikeres török hadjárat, elesett Sziget és Gyula-> török részről elszánás a kondomínium megszüntetésére
• De a legtöbb helyen ideiglenesen maradt csak abba a magyar adószedés.
• Eger kiemelt szerepe a hódoltsági magyar adóztatásban.
• 1566 után Erdély is belépett a képbe.

A földesúri adóztatás fő formája: a summás adóztatás

• Summa: a szolgáltatások (vagy azok egy részének) pénzen megváltása.
• Váci püspöki birtokok, Eger által ellenőrzött Duna-Tisza közi és dél-alföldi mezővárosok.
• Robotkötelezettség hatékony érvényesítése.  Pl. Tihany vára.
• Kereskedelmi vám kivetése.
• Különleges adóforrások (malom, salétromfőzés).
• Még a nemesek is.

Tizedszedés

• Nem csak egyházi urak, hanem várkapitányok is.
• Dunántúl: a dézsmaszedés visszaszorult, de a földesúri kilenced annál inkább elterjedt.
• A Dunán innen a tizedszedés meghatározó volt.
• Az egri egyházmegye kompromisszuma a szolnoki és a hatvani béggel.
• Mosóczy Zakariás váci püspök sikeres adóbérlet reformja.
• Gyengepont: Délvidék. Magyar települések fogyása.

Az állami adószedés és a gratuitus labor

• A királyi adóztatás volt a legproblematikusabb.
• A Dunántúlon gyakorlatilag csak Somogyban működött.
• A Dunán innen mélyen behatolt a magyar adóztató hatalom a hódoltság területébe. De komoly hasznot csak Hont, Nógrád és Heves megye hozott.
• A Dunántúlon szigorúbban behajtották a várépítési ingyenmunkát, mint a Duna túloldalán, ott gyakoribb volt a pénzzel kiváltás.

Török várak alatti helységek magyar részre adózása

• 1589 A budai polgárok esete a csetnekiekkel.
• 1591 ráckevei affér

Az erdélyiek hódoltsági adóztatásának kezdetei

• Valószínűleg 1566 előtt nem volt kísérlet.
• Gyula elestével Erdély tényezővé vált a hódoltsági adóztatásban. A Habsburgok az 1568-as béketárgyalásokba is bevonták.
• Az erdélyi határ végvárrendszerének egyetlen komoly erődítménye Várad volt.
• Paraszti panasz a jenői bégre a Portán.
• Báthori Zsigmond üzenetváltása a temesvári basával.

 

Felhasznált szakirodalom

v     Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország. ADAMS kiadó, 1992.

v     Fekete Lajos: A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása. Jász Múzeum, Jászberény, 1968.

v     Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1995.

v     Sinkovics István (szerk.): Magyar Történeti Szöveggyűjtemény II/1. 1526-1790. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968.

v     Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.