A francia csapatok közeledésére I. Ferenc hajlandó volt engedni a magyar nemesség követeléseinek, felújítják a nemesi felkelés intézményét.
Győri csata (1809. június 14.): súlyos vereség Napóleon ellen, a Dunántúl északi része francia megszállás alá került. A csata előtt Napóleon felhívást intézett a magyarokhoz, ígéretet tett:
- ősi szokás szerint Rákos mezején tarthatnak nemzetgyűlést
- itt választhatnak saját királyt
- hozhatnak saját alkotmányt
A kiáltványt Napóleon magyarországi tanácsadója, Batsányi János fordította magyarra és módosította (pl. utalások ősi szokásokra).
Magyarország így a délnémet modellt követhette volna.
Délnémet modell: A Német-Római császárság széthullása (1806-ban II. Ferenc császár lemond a trónról) után francia védnökség alatt létrejött a német államokat (Ausztria és Poroszország kivételével) tömörítő Rajnai szövetség. Ezek az államok saját alkotmányt hozhattak, így itt is megindult a polgári átalakulás. Ez a nemesség bevonásával, rendi alapokon történt így egyes kérdésekben (pl. jobbágykérdés) konzervatívabbak voltak a reformok.
Ezzel szemben állt a porosz modell, ahol megmaradt a korábbi állam, de a francia fenyegetés miatt (austerlizi vereség 1805) rá volt kényszerítve a reformokra. A Porosz Királyságban így klasszikus felvilágosult abszolutista rendszer alakult ki, ami azonban gyakran radikálisabb reformokat hozott (de minden változás kizárólag az uralkodó akaratától függött).
A magyar nemesség féltette még meglévő előjogait, ezért elutasította Napóleon ajánlatát, ezzel Magyarország is a porosz modell felé haladt.
A napóleoni korszak jelentős gondolkodói:
- Bereviczy Gergely: a korszak egyik legjelentősebb reformer gondolkodója:
- protestáns nagybirtokos családból származott
- jakobinus érzelmű
- 1795-ben lemondott helytartótanácsi posztjáról és visszavonul birtokaira, ahol kidolgozza programját:
A magyar iparról és pénzügyekről (1797 latinul, 1802 németül adja ki):
A gondolatmenet alapja, hogy Magyarország hatalmas kihasználatlan erőforrásokkal rendelkezik, ennek oka pedig a diszkriminatív feudális gazdaságpolitika („rablógazdálkodás”).
Problémák:
- gyenge ipar: a kevés gazdag földesúr külföldről szerzi be az ipar- és luxuscikkeket, ezzel esélyt se adva hazai ipar kifejlődésének. Ráadásul kiviszik a pénzt az országból, Bereviczy szerint évente kb. 4 millió forintot.
- Gyér népesség és népsűrűség
- Gyenge kereskedelem (pedig pl. a dohánykereskedelem fejleszthető lenne Magyarországon)
Bereviczy szerint Magyarország fejlődése Ausztriának is érdeke.
Másik fontos műve: Magyarország politikai bajai:
- társadalomkritika (ebben Széchenyi Hiteléhez mérhető)
- a nemesség szerepe ellentmondásos: egyrészt gátolják a polgári fejlődést, másrészt viszont ők az egyetlen csoport, akik előre tudnák azt mozdítani.
- Magyarország az európai elmaradottság klasszikus példája, a lemaradás már az Oszmán Birodaloméhoz fogható.
- Önálló magyar alkotmányosság problémája: meg kell tartani a saját alkotmányt, mivel ez a nemzeti függetlenség záloga, DE ez az alkotmány már elavult és gátolja a fejlődést. Konfliktusba került a fejlődés és a nemzeti érdek.
- Gyenge a középosztály, ezért mindenki a nemességhez akar hasonulni.
- Utoljára II. József idején volt esély a felzárkózásra, de ez a nemesség ellenállása miatt meghiúsult. A nemesek féltek feláldozni privilégiumaikat a többség érdekében.
- A nemesség már eredeti feladatára is képtelen, a nemesi felkelés nem elegendő az ország megvédéséhez.
- A nemesség legnagyobb problémája viszont az általános korrupció.
A megoldás: átmenetileg ki kell zárni a nemeseket a politikai hatalomból. „Felvilágosult etatizmust” kell bevezetni, Napóleon segítségével.
Bereviczy alkotmányterve:
- francia nyelvű, elküldte Napóleonnak
- a társadalom alapja, hogy az emberek feláldozzák az önérdeküket a nemzet érdekében (ez a nemességnek szól!)
- a nemzet érdeke a polgári átalakulás (francia segítséggel)
- a feudalizmust fel kell számolni, a jobbágyoknak szabad polgári földtulajdonosokká kell válnia, jár nekik a választójog és a parlamenti képviselet.
- Ha a nemesség felszabadítja a jobbágyokat, megőrizheti vezető szerepét a politikában
- Egyházat és államot szét kell választani, az egyházi birtokokat szekularizálni és szétosztani. A papoknak birtokaik helyett állami fizetésből kellene élniük.
- Hatalmi ágak szétválasztása, különös tekintettel a bírói hatalomra — még élt a jakobinus koncepciós perek emléke. A bíróságokat megyei szinten is külön kell választani a közigazgatástól.
2. József nádor reformjavaslata (Emlékirat c. mű, a királynak címezve):
- Mivel a birodalom nagy része francia kézen van, a súlypontot Budára kell áthelyezni.
- A cseh tartományoknak is önálló alkotmányt kell adni ugyanúgy, mint Magyarországnak.
A javaslatot elutasítják, mivel ekkor már nagy Metternich befolyása, aki a háborúk előtti állapot teljes restaurációját akarja.
3. Hasonló gondolatokat fogalmaz meg):
- Dessewffy József: felvilágosult konzervatív irányzat képviselője, a rendi sérelmi politizálásra helyezte a hangsúlyt, támogatta a magyar kulturális életet.
- Széchenyi Ferenc
- Kazinczy
1793-94-ig 357 millió forintos költségvetési hiány halmozódott fel, ezért I. Ferenc új rendeletet ad ki (Subsidium néven): a nemesekre „egyszer befizetendő” vagyon- és jövedelemadót vet ki, de ígéretet tesz ennek visszafizetésére. Ezen kívül bevezeti a bankót (a Subsidiumot is ezekkel kell fizeni), az első papírpénzt (1807-re már 1800 millió bankó volt forgalomban). Ennek célja a pénzrontás és az értékes nemesfém fizetőeszközök kivonása az instabil magyar piacról.
Az elhúzódó háborúk alatt gabonakonjunktúra alakul ki: még a rossz minőségű gabona is jó áron eladható. A nemesek lassan visszafizetik adósságaikat, a köznemesek is képesek megfizetni a korábban csak arisztokratákat megillető életszínvonalat. Számos új nemesi kúria épül és sok paraszt is összegyűjt némi vagyont. Ez azonban csak egy gazdasági lufi, 1815-re kifulladt és ismét pénz nélkül volt az ország.
Emiatt 1815-ben Ferenc kiadja a Devalvációs Pátenst, ami 80%-kal leértékeli a forintot (közben továbbra is beszedi a Subsidiumot). Azonban ez sem hoz érezhető változást, ráadásul sok földesurat megkárosít.
1817-ben az uralkodó országgyűlést hív össze, ekkor a nemesség nyíltan szembehelyezkedik az udvarral.
1817-re Napóleon végleg vereséget szenvedett, összeült a Bécsi Kongresszus, aminek fő célja a Metternich által is javasolt teljes restauráció, a legitimitás fenntartása. A „reakciós szolidaritás” jegyében új európai struktúrát hoznak létre Franciaország ellensúlyozására:
- Franciaország határainál ütközőállamokat hoznak létre: Belgium, Hollandia, Luxemburg
- Észak-Itália elkerül Franciaországtól, Piemont és a Habsburg Birodalom osztja fel.
- Német Szövetség létrehozása a Német-Római Császárság helyén: 34 német tartomány és 5 városállam porosz és osztrák vezetéssel. Azonban nagy a poroszok túlsúlya, ugyanis övék lettek a Rajna-menti tartományok is, míg Ausztriának be kellett érnie Itáliai területekkel, amik nem is voltak a Szövetség részei.
Magyarországon sor került az abszolutizmus teljes helyreállítására, sőt, még a korábbiaknál is erősebb lett az elnyomás:
- nem tartanak több országgyűlést
- rendeleti kormányzás
- nincs szerves kapcsolat a tartományok között, csak a központi kormányzás tartja össze a birodalmat
- a bécsi kormányzati intézményeket Magyarországra is kiterjesztik.
A nemességnek viszonylag széles jogköre maradt így is (pl. visszautasíthatták egyes nekik nem tetsző rendeletek végrehajtását). A háborúk alatt ők is bekapcsolódtak az árutermelésbe, amit ezután is folytattak, így sok mindent másképp kezdtek látni, érdekeik is az eddigiektől különbözőek lettek. A napóleoni háborúk után egyre erősebb lett a megyékben a rendi ellenállás.
1821május 4-én I. Ferenc toborzást rendelt el, hogy hozzájárulhasson a Szent Szövetség közös akciójához a spanyol és itáliai polgári mozgalom leverésére, de ez országos tiltakozást vált ki.
1822-ben elrendelte, hogy a korábban bankóban fizetendő adót ezüstpénzben kell fizetni. Ugyanebben az évben a magyar katolikus egyház nemzeti zsinatot tartott Radnay hercegprímás vezetésével. Radnay híres volt konzervativizmusáról, a zsinaton semmi felforgató nem hangzik el (célja a magyar papság fegyelmének javítása volt), mégis, Ferenc megtiltotta a zsinati határozat elküldését a pápának. Ezután a megyei ellenállás már országos méreteket öltött. A bécsi kamara intézkedéseket hozott ez ellen: megtiltotta a megyék egymás közti levelezését, új megbízottakat küldött ki, karhatalommal megtámogatva, de ez se használt, 1825-ben Ferenc kénytelen volt összehívni az országgyűlést.
Az 1825-ös országgyűlés:
- egyesek szerint ez volt az első reformkori országgyűlés. Szerencsésebb viszont, ha 1830-ban húzzuk meg a korszakhatárt.
- Nagyvonalú intézkedések: újraindítják a korábban megszüntetett bizottságokat
- Devalvációs Pátens károsultjainak kárpótlása
- Magyar Tudós Társaság felállítása.
A nemesség követelései:
- Az adókat visszaállítani az 1812-es szintre
- Évi háromszori országgyűlés
De közben Ferenc újabb adókat is kivetett, pl. megadóztatta jobbágytelkeken élő nemeseket.
Erdélyben eközben egyáltalán nem volt országgyűlés, a Diploma Leopoldiumot több ízben is megsértették. A reformátusokat kiszorították a hatalomból, ez szintén ellene volt a Diplomában megfogalmazott vallási türelemnek. Erdélyben 1819-ben történt egy kísérlet az urbéri viszonyok rendezésére (a rendelet törvénytelen volt, mivel az országgyűlés nem szavazta meg), így ez nem valósult meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése