2010. október 22., péntek

A polgári átalakulás alapkérdései Magyarországon 1790-1849 (Zubor Zalán)

1. óra:

(Megjegyzés: a vizsga egy 8 kérdéses írásbeli tesztből és egy tételhúzásos szóbeli részből fog állni.)

  1. Magyarország fogalma 1790-ben:

Hagyományos definíció: A magyar korona országai (Erdély, Horvátország, Szlavónia stb.)

A Magyar Királyság a Habsburg birodalmon belül: ugyan ez Erdély és a Határőrvidékek kivételével (Horvátország a királyság része, de nagyfokú önállósággal rendelkezik, saját közgyűlése és bánja van. Hasonló jogokkal bírt a Tengermellék is.)

A Magyar Királysághoz tartozott 52 vármegye és 51 szabad királyi város. Erdély a török kiűzése után a Diploma Leopoldium értelmében független nagyfejedelemség; 11 vármegyéből és 27 szabad királyi (vagy taksás) városból állt, emellett megmaradtak a székely és szász székek. Ezeken kívül megkülönböztettek 2 vidéket, a Magyarok Földjét és Szászok Földjét.
Erdély jogai és kötelezettségei a Diploma Leopoldium szerint:
-          Bécsnek fizet adót
-          Sarkalatos pozíciókra az erdélyi rendek választhatnak tisztviselőket
-          Bécs tiszteletben tartja a 3 nemzet szövetségét és engedélyezi a 4 bevett vallás (katolikus, evangélikus, református, unitárius) szabad gyakorlását.

A határőrvidékek formailag a Magyar Királyság részei, de valójában katonai közigazgatás alatt álltak, így Bécsből igazgatták őket. A két határőrvidék:

-          Horvát-Szlavón vidék: 1881-igy állt bécsi katonai igazgatás alatt!
-          Erdélyi határőrvidék: még működtek a székely határőr-alakulatok, de már nem egyedül végezték ezt a feladatot. A legjobb osztrák csapatokat itt állomásoztatták, mert tartottak az újabb felkeléstől.
A császári ezredeken kívül mindkét vidéken szolgáltak nemzetiségi (horvát, szerb és román) határőr-csapatok, akiknek a 48-49-es szabadságharc alatt lesz még szerepük.

Magyarország így is a Birodalom legjelentősebb tartománya.

A területi változások miatt magyar rendek politikájának alapja kezdetben a sérelmi politizálás volt: visszakövetelték a korábban a királysághoz tartozó területeket:
- Galícia: a Habsburgok elvileg a magyar korona jogán kapták meg, mégsem csatolják ide.
- Dalmácia
- Partium: a török kiűzése után a Diploma Leopoldium értelmében Erdély része lett.

  1. Problémák a Habsburg Birodalomban:

-          A francia forradalom hatására itt is megindulnak az ellenzéki szervezkedések.
-          Részben francia hatásra felkelés tör ki a dél-németalföldi (Belgium) Habsburg tartományokban.
-          A II. József-féle felvilágosult abszolutizmus kudarca miatt újra megszilárdulnak a régi feudális struktúrák (ez szinte általános jelenség a korban, ugyanez történt Spanyolországban, Portugáliában, Svédországban)
-          Porosz terjeszkedés: a poroszok megszerzik Krakkó környékét és támogatják a galíciai és magyar ellenzéket.
-          Oroszország egyre erősödik.

II. József kudarca után ellenoffenzívába kezdett a magyar nemesség, céljuk a feudális jogaik, a helyi önkormányzatok és a nemzeti nyelv védelme volt. A mozgalom nagy szimbolikus győzelme volt, mikor elérték a korona visszahelyezését Magyarországra. A nemesi mozgalomra jellemző volt a múltba révedés, a nemzeti (nemzet a hagyományos, nemesi értelemben) romantika hangsúlyozása. Célja egyszerre volt a hagyományos rendi jogok és a nemzeti függetlenség (ld. nyelvkérdés) megvédése. II. József halála után szinte azonnal visszaálltak a régi állapotok.

  1. Különböző nemesi mozgalmak:

I.                   A patrióta nemesi mozgalom:

Reformerek voltak, a felvilágosodás eszméit követték de nem akartak forradalmat, ennek ellenére a francia forradalom első szakaszát, a gironde-i köztársaságot stb. példaképüknek tekintették.
Hivatkoztak még:

-          Angliára
-          Belgiumra
-          Lengyelországra: itt ugyani szerintük „nemesi res publica” működött a felosztás előtt. A lengyel nemesi alkotmány védte a köznemesség érdekeit.

Az egész országot érintő probléma, hogy Nyugat-Európával ellentétben a nemzeti önállóságot a nemesség testesítette meg, így a társadalmi reform gondolata konfliktusba kerül a függetlenségi törekvésekkel, a kettő együtt nem valósulhatott meg (sok kortárs dilemmája: „Emberbarát legyek, vagy hazafi?”).

II.                Felvilágosult (jozefinista) nemesség:

Nem voltak egységesek, de pár közös célban egyetértettek:
-          alkotmányos monarchia
-          Angol alkotmányos modell átvétele
-          Elutasították a forradalmat
-          Nagyobb függetlenséget Magyarországnak

A céljaik tehát hasonlóak voltak II. József céljaihoz, csak ők ezeket nem a birodalom centralizálásával (sőt, egyesek a birodalom keretein kívül) akarták megvalósítani.

  1. Alkotmánytervek:

I.                   Teleki Sándor alkotmányterve:
-          Egykamarás országgyűlés
-          Megyénként 2-2 országgyűlési képviselő (közülük az egyik mindig arisztokrata kell hogy legyen)
-          Minden szabad királyi városból 1-1 követ legyen az országgyűlésen (akkoriban az összes várost egy követ képviselte).
-          Szekularizáció: szét kell osztani az egyházi birtokokat, az egyházak működjenek közpénzből, a papok kapjanak állami fizetést; az egyház maradjon ki a politikából.

II.                ’Baráti füleknek’: Batthyány Alajos reformprogramja, a felvilágosult nemesség céljainak összefoglalása.
-          maiorátust el kell törölni, mindenki számára (még a nőknek is) lehetővé kell tenni az öröklést.
-          Az országgyűlési követek és egyéb tisztviselők kapjanak állami fizetést
-          A Jobbágyságnak szabad költözési jogot, birtok és hivatalszerzési jogot kell adni, el kell törölni az úriszékeket. De az igazi jobbágyfelszabadításra még nem jött el az idő, arra a jobbágyok még nem állnak készen.
-          A jobbágyoknak is legyen saját országgyűlési képviselőjük.
-          A földesurak kössenek szerződést a jobbágyokkal.
-          Alkotmányos monarchia: a király ne kormányozzon, csak uralkodjon
-          Sajtószabadság
-          Népfelség sajátos értelmezése: az állam a nép akaratának végrehajtója, de nép alatt a nemességet kell érteni.
-          Az egyházzal kapcsolatban rendkívül radikális programot fogalmazott meg: az egyházakat államilag kell finanszírozni, fel kell oszlatni a szerzetesrendeket, meg kell szűntetni az egyház politikai befolyását. Az egyház térjen vissza a krisztusi szegénységre, demokratizálódjon, törölje el a cölibátus.

Batthyány javaslatai kiprovokálták a katolikus válaszreakciókat. A szerzetes Zeit válaszolt neki, az ő nevéhez fűzőik a katolikus sajtó megteremtése, célja a katolikus restauráció volt. Zeitnek írt viszontválaszában (Ad utnam aurem) Batthyány Szent Bernátra hivatkozva a lelkiismeret szabadsága mellett érvelt, a felvilágosodást és modernizációt új evangelizációhoz hasonlította, aminek célja az embert boldoggá tenni. Emiatt az egyháznak meg kell nyílnia a reformok előtt.

Batthyány 1791. februári beszéde:
-          meg kell szűntetni a nemesi kiváltságokat
-          a nemzet érdeke együtt jár az emberi normákkal

Beszéde miatt 1798-ban perbe fogták és elhallgattatták.


III. Egyéb reformjavaslatok:
-          Széchényi Ferenc javasolta először a nemesek megadóztatását és a nemesi jogok kiterjesztését másokra is.
-          Fekete János: javaslatok a jobbágyság helyzetének javítására (bővítsék a parasztok jogait, legyen országgyűlési képviselőjük)
-          Kazinczy és Bőthy birtokain maguk hajtottak végre jobbágyfelszabadítást, hogy példát mutassanak a többi nemesnek.


Általános panaszok a Habsburgokkal szemben:
-          nem teljesítették uralkodói kötelességüket
-          megszegték a néppel (vagyis a nemességgel) kötött szerződést (Rousseau tásadalmi szerződés-elmélete alapján)

  1. II. Lipót:

II. József halála után, 43 évesen került trónra, 1766 óta volt Toszkán nagyherceg. Toszkánában a felvilágosult abszolutizmus „mintaállamát” teremtette meg, magát „népe első szolgájának” tekintette. II József halála után gyorsan újjászervezte az államot, visszaállította a régi intézményeket.
Külpolitikája: lezárta a törökellenes háborút, megegyezett Oroszországgal és Poroszországgal (megígérte, hogy támogatja a porosz terjeszkedést).
Magyarországon rendi gyűlést hívott össze, ígéretet tett a magyar rendi alkotmány tiszteletben tartására.
Felállított viszont egy új szervet, a titkosrendőrséget. Ez a hagyományos államvédelmi feladatok mellett propagandával is foglalkozott, főleg röpiratokat terjesztett. Leopold AlouisHoffmann: a legtermékenyebb röpiratszerző volt, irataiban a polgárságot és a nemességet szólította meg, közülük próbált támogatást szerezni a reformer nemességgel szemben. Lipót ezzel sikeresen elszigetelte a reformer nemességet itthon és nemzetközi szinten is (a poroszok már nem támogatták őket).
Megerősödött viszont a polgári reformmozgalom: megfogalmazták a modern polgári nemzet eszméjét: az új mozgalom „emberbarát ÉS hazafi”.
Vezetőik:
-          Laczkovics: a legradikálisabb vezető
-          Versey Ferenc: rőpiratíró, fő műve: ’A magyar hazának anyai szózatai’. A röpirat Angliát állította példaként az ország elé, kritizálta a vallási ellentéteket, a kapitalizmus (manufaktúrák alapítása) és a tudományok támogatása mellett foglalt állást.
-          Koppy Károly: piarista szerzetes, történetíró. Kidolgozott, profi, radikális reformtervezetet készített, főbb elvei: népfelség elve, szabad királyválasztás, az uralkodótól független kincstár és hadsereg, jobbágyreformok; a polgári átalakulás a nemzet függetlenségének is a záloga. Tervet készített az oktatás megreformálására is, aminek célja szerinte az kell, hogy legyen, hogy felkészítse az embert a polgári szabadságra.
-          Hajnóczy József: kevésbé radikális, az előbbieknél sokkal reálisabb tervei voltak. Fő műve: ’Egy magyar hazafi gondolatai’: a rendi államformát megtartva kell megteremteni a modern polgári államot, örökváltságra, az örökös főispánság és a főűri előjogok (pl. országgyűlési képviselőség) eltörlésére van szükség. A jobbágyokat földhöz kell juttatni, az egyházak ügyében az amerikai minta a követendő: „bármely vallás szabad gyakorlását meg kell engedni”, a papságot államilag kell fizetni, a főpapok kiváltságai elkell törölni. Radikális szekularizációt kell végrehajtani, egyik felekezet sem lehet kiváltságos.


Magyar polgári átalakulás 2. óra:

1790: hosszú szünet után újra összeül az országgyűlés,  minden országos méltóság részt vesz rajta, kivéve a nádor, mivel ezt a címet ideiglenesen megszűntették. Az országgyűlés nagy lelkesedést vált ki a reformmozgalomban, főleg a vele egy időben zajló francia események miatt.  Sorra születnek a reformtervek, köztük a legnépszerűbb: Ócsay Balogh Péter tervezete.

Témák az országgyűlésen:
  1. A koronázási hitlevél: meg kell fogalmazni a koronázási hitlevelet, amire az uralkodó felesküszik. A hitlevélben benne vannak az uralkodó feladatai és a nép elvárásai vele szemben, tehát ez befolyásolja, melyik politikai irányzat kerül előtérbe Lipót uralkodása során.
Ócsay szerint Lipótnak új szerződést kell kötnie a néppel, megkoronázásának feltétele kell hogy legyen, hogy felesküdjön a hitlevélre. Ócsay és követői a Russeau-i társadalmi szerződés elvének sajátos rendi értelmezését vallották: Mária Terézia és II. József megsértették a nemzettel (értsd: a nemességgel) kötött szerződést, így a Habsburgok eljátszották a magyar trónra való jogukat, megszakadt a jogfolytonosság (jogeljátszás elve). Ennek ellenére nem szállnak szembe Lipót királlyá koronázásával.

A hitlevél tartalma:
- Magyarország szabad és független, nincs semmilyen más országnak alárendelve (ez a törvénykönyvbe is bekerült, ld.  1790/X. törvény).
- A birodalom egységes és oszthatatlan (ez már a Pragmatica Sanctióban is benne volt)
- Az uralkodó esküt tesz, hogy betartja az ország örvényeit, beleértve az Aranybulla ellenállási záradékát; a nemesség nemcsak helyi szinten tagadhatja meg a nekik nem tetsző törvények bevezetését, hanem kollektív ellenállási joga is van.
- protestáns vallások egyenjogúsága
- évenkénti országgyűlés
- Bécstől független nemzeti intézmények Magyarországon: kincstár, kancellária, hadsereg és hadvezetés
- az uralkodó jogkörének korlátozása: csakis az országgyűléssel közösen hozhat törvényt
- magyar ügyekben csak magyar politikusokat lehessen alkalmazni
- adószedésben és hadügyekben a király csak az országgyűléssel együtt hozhat döntést
- a király csak egyszer vétózhat meg egy törvényt, amit másodszorra is megszavaz az országgyűlés, azt már nem dobhatja vissza
- határőrvidékek visszacsatolása Magyarországhoz
- nádori méltóság visszaállítása
- a magyar országgyűlés is beleszólhasson a külpolitikába, alkalmazzanak magyar diplomatákat is.
- nyelvkérdés: az ország és az oktatás hivatalos nyelve a magyar, kivéve Horvátországban, ott a latin.

Konfliktusok Lipóttal: engedélyezi a szerb nemzeti kongresszus megtartását, ez sérti a magyarok érdekeit. A rendek ezért Poroszországgal próbálnak együttműködni Bécs ellenében, azonban Lipót megköti a poroszokkal a Reichenbach-i Egyezményt, ezzel véget vet a porosz-magyar együttműködésnek.
Emiatt meginog az országgyűlés önbizalma, így visszalépnek néhány követeléstől:
-          már nem beszélnek jogeljátszásról
-          lemondanának az ellenállás jogáról
-          elég 3 évenként országgyűlés
-          3-szoros királyi vétójog
-          az országgyűlés nélkül is lehessen hadjáratott indítani vagy békét kötni
-          magyar diplomatákat sem muszáj kiküldeni…

Ekkorra már késő egyezkedni, Lipót elzárkózik a hitlevéltől, csak a Mária Terézia-féle hitlevelet hajlandó aláírni, azt is csak a koronázás után. Reformokat ígér, de hogy milyeneket, azzal csak a koronázás után akar foglalkozni. Az országgyűlésnek külföldi támogatás hiányában nem volt más választása, mint belenyugodni. Ezt a meccset tehát az uralkodó nyerte.

  1. Törvényhozás: a leghangsúlyosabb a vallási kérdés volt, az országgyűlés azt szeretné, hogy II. József türelmi rendelete étvényben maradjon. Azt javasolják, hogy a protestáns és a görögkeleti irányzatok legyenek bevett vallások. A részletkérdésekről azonban vitatkoznak:
-          A tiszántúliak teljes egyenjogúságot követelnek: vegyesházasságok esetén a fiúk az apa, a lányok az anya vallását kövessék, a katolikus egyház adja vissza az ellenreformáció alatt elvett templomokat. Taníthassanak szabadon a protestáns egyházak is, ne csak a katolikusok viselhessenek közhivatalt.
-          A katolikus főpapok javaslatai: a katolicizmus legyen államvallás, az egyház szólhasson bele a többi egyház ügyeibe. Katolikusok ne térhessenek át, vegyesházasságok esetén minden gyereknek katolikusnak kell lennie, . Az országgyűlésben ne legyen vallásilag arányos képviselet.


Nincsenek megjegyzések: