Antropológia és történelem
A következő órákon: vallás, rítus, jog.
Antropológia: az emberrel foglalkozó tud, amelynek 2 ága van, a 19. sz. első harmadától a biológiai antropológiát értik rajta, fizikailag leírja az ember különböző típusait, az Egyesült Államokban kezdi hódítóútját. A 19. sz. végén alakul ki a másik ág, a kulturális/társadalmi antropológia, ami az egyes embercsoportok kult/társ különbségeit vizsgálja.
Először amerikai orvosok foglalkoznak a biológiai antropológiával, h alátámasszák a fehérek felsőbbrendűségét.
Történeti antropológia
A korábbi kultúrák antropológiai megközelítést igényelnek, mert gyökeresen másképp működtek, mint a mai kultúrák.
Pl. az utazás kínszenvedés volt 1810 körül-> kevesen vállalkoztak rá. A vasút előtt tömeges közlekedésről szó sem lehetett.
A 19. sz. elején tudományos történetírás nem létezett, csak sztorizgatás. És akkor jött Leopold Von Ranke. Tudományos adatgyűjtés módszere, a levéltár a terep, ott kell begyűjteni az adatokat. Kritikai forráselemzés: 1 forrás nem forrás, legalább 2 forrás kell ahhoz, h eldöntsük, megtörtént-e vmi. A MI történt? és a Hogyan történt? a kutatás központi kérdései. Rankének a politikai és az eseménytörténet a legfontosabb, az állam az alapegység. Minden mögött isteni akarat volt.
-> ebből bizonyos elemeket átvesz a történeti antropológia is, a levéltár szerepe a terep.
Megértés cél. A történész hősei halottak, ellentétben a többi társadalomtudomány hősével. A történész ki van szolgáltatva az információknak (mit tartottak feljegyzésre méltónak és abból mi maradt fenn) és a saját kreativitásának, lehet, hogy jobb kérdésfelvetéssel sokkal többet tudunk meg ugyanannyi rendelkezésre álló adatból.
Intenzív forrásolvasás: egy forrásból minden lehetséges információ kiszedése. Az egyén van a központban.
Extenzív forrástanulmányozás: egyféle adatot keresek, azt szedem ki minél több forrásból.
Az antropológia az intenzívet részesíti előnyben: egyes emberekről minden lehetséges információt megtudni. Az individuumból indul ki, a hétköznapi emberből (a politikatörténet nem foglalkozik Napóleon katonájával, csak Napóleonnal.) Nincs fölösleges adat! Minden adat hasznos. A megértés úgy lehetséges, h minden adatot értelmezünk. A jó antropológus keresi az olyan adatot, amit első ránézésre nem tud értelmezni, mert az vezet új tudáshoz. Abból kell kiindulni, amit nem értünk.
Eljegyzés az antropológia és a törttud között az 1960-as években. Addigra kiábrándultak a történészek azokból a paradigmákból, amik mentén addig művelték a szakmát: a rankei politikatörténetből, a marxista történetírásból, a kvantitatív történetírásból (ami a számítógép megjelenésekor nagyon gyorsan felfut, de ugyanolyan gyorsan jön a kiábrándulás is).
Ne higgyünk a levéltárosnak, mert neki az az érdeke, h minél hamarabb lerázzon minket! J
Történeti antropológia -> Mikrotörténeti szemlélet bevonása. A mikrotörténet mindig a kicsit, az egyedit keresi, az antropológia nem mindig, néha az átlagosat.
Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Egy 16. századi molnár világképe. Egy inkvizíciós jegyzőkönyvet talált, ami egy észak-itáliai molnárról szólt (Menocchio), akit a hitéről faggattak az inkvizítorok és eretnek gondolatokat találtak benne, ráadásul öntudatos és magabiztos. Szerinte a világ az őskáoszból alakult ki, ami olyan volt, mint a tej, amiben megjelennek a kukacok, és megcsinálják a sajtot, a káoszban az angyalok voltak a kukacok, akik megteremtették a világot. Ginzburg szerencséjére Menocchio nem rettegett, h elégetik, sőt szerette hallani a saját hangját és nagyon szókimondó volt. A plébános jelentette fel Menocchiot, mert megelégelte, h a falubeliek inkább hallgatják őt, mint a prédikációt. Először elengedték azzal, h hallgasson a tévtanairól, de miután pár év múlva újra beszélni kezdett róluk, megégették.
Miért gondolta azt Menocchio, amit gondolt?
a) Népi vallásosság: alternatíva az egyházi tanítással szemben.
b) Találkozhatott jövevényekkel, akiktől mindenfélét hallott.
c) Megérintette a reformáció É-Itáliát.
d) Tudott olvasni (ez nem jelenti azt, h írni is tudott): az inkvizíciós jegyzőkönyvekből kiderült, h kb. egy tucat könyvet elolvasott életében. Dekameron, jóskönyv… Minden mondatra rákérdez, kritizál, kételkedik-> kreatív/agresszív olvasó. Párhuzamosan olvasott több szöveget és egymásra vetítette őket.
Ginzburg megteremtette a megértő történész divatját.
Robert Darnton amerikai történész. A 18. sz-i francia népi kultúra a területe. A nagy macskamészárlás és más epizódok a francia kultúrtörténetből. 1982. Az irodalmi alvilág a Régi Rendben.
1770es években nyomdászműhelyben néhány nyomdász fiú a mester felkérésére megnyúznak egy csomó macskát, akik a padláson vernyákolásukkal nem hagyták aludni a mestert. (Igazából a nyomdászok vernyákoltak éjszaka.) A mesterné lelkükre köti, h az ő cirmosát ne bántsák, azt nyiffantják ki először. Darnton kérdése: Mit találtak ebben viccesnek akkor?
Clifford Geertz Sűrű leírás c módszertani tanulmány. Egy másik kult megértéséhez teljesen el kell felejtenünk a sajátunkat. Mindenre kérdéseket kell feltenni. A legjobban a szimbólumokon keresztül lehet eljutni egy kultúra megértéséhez, ezért a megértő antropológiát szimbolikus antropológiának is nevezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése