Kronológia
Kortannak is hívták.
Az időmérés tudománya.
Matematikai/asztronómiai kortan: az égitestek mozgásának pontos kiszámítása a célja.
Itt a történeti /technikai kortannal foglalkozunk: különböző kultúrákban hogyan számították az időt.
Redukció.
Év, hó, nap az időszámítás alapegységei. Ezeket variálja az időszámítás.
A természeti népek néha nem is számítják a telet az időbe (pl. az Amur vidékén).
A Kopernikusz előtti szemlélet szerint a Nap mindennapos pályája Kről NYra a nap. A hold keringése a Föld körül a holdnap-> hónap. A Nap körforgása a Föld körül volt az év.
Megfigyelik, h mikor kulminál egy égi test (vagyis mikor van a legmagasabban) és két égi test kulminálása között telik el egy időegység.
Az égi egyenlítő csak két pontban metszi a földi egyenlítőt , a Tavasz- és az Ősz-pontban-> őszi és téli napforduló (néha eltolódik a szökőnap miatt).
Egyiprom: a Szótisz csillagot vették alapul, egész pontos időszámítás.
A Holdat azok a népek vették alapul, amelyeknek nem volt gond, h eltolódnak az évszakok, pl. arabok. 1 holdhónap=29 nap 12 óra 44 perc és 16,3 másodperc.
Szoláris vs lunáris rendszerek. Az ókorban próbáltak összehozni luniszoláris rendszereket (egyes évekhez hozzáadtak szökőnapokat), de nem mentek át a gyakorlatba, mert nagyon bonyolultak.
354 ill 355 napos holdévek vannak a muszlim naptárban, ezért mindig csúszik a Gergely naptárhoz képest. Kb. 33 év alatt tér vissza a Ramadan ugyanarra az időpontra.
A mi naptárunk őse az egyiptomi, ami a Nílus áradását vette alapul, később a Szótisz csillagot. 5 toldaléknap.
Kr. e. 238 Euergetész Ptolemaiosz olyan pontossá tette a számításokat, h nagyjából eljutott a 365 és ¼ napos évhez-> kanópuszi rendelet.
Római naptár 10 hónapos, martius az első, aprilis (aperire=kinyílik, v Apro etruszk név), maius (a maiores hónapja, v Maia istennő), iunius (a iuniores hónapja), a többi hónapnak csak sorszámneve volt: quintilis, sextilis, september, october, november, december. Kr. e. 700 k Numa Pompilius új naptárat vezetett be: ianuarius (Ianus hónapja), februarius. A holdsarló megjelenése volt a hónap kezdő napja-> Kalendae. (sic!)-> kalendárium szó
A hónap 13. v 15. napja, a holdtölte az Idus. Az idustól visszafelé számított 9. nap a Nonae. A következő határnaptól visszafelé számolva határozták meg a dátumot. Febr. 23. Terminalia: a határok ünnepe.
A római naptár is csúszott a csillagászati időhöz képest-> visszaélésekre lehetőség a pontifexeknek.
Kr. e. 47ben már 3 hónapos csúszás volt-> Iulius Caesar pontifex maximus beiktatott november és december közé beiktatott két póthónapot-> a Kr. e. 46-os év 445 napos lett, „annus confusionis”. A továbbiakban beiktatták a 4 évenkénti szökőévet.
„A hölgyeknek szerencsés szökőnapon születni, mert akkor csak 4 évenként öregszenek 1 évet.”
A polgárháborúk alatt nem tartották magukat a Iulianus naptárhoz, Augustusnak megint hozzá kellett nyúlnia.
Quintilis hónapja július, sextilis augusztus lett, az augusztusnak muszáj volt, h 31 napja legyen, mert legalább akkor ember volt, mint Caesar… J
325 niceai zsinat: észlelték, h már csúszás van a naptár és a csillagászati idő között, de nem tudtak mit csinálni.
XIII. Gergely pápa és csillagászai, Lilius és Clarius, -> álljon át az időszámítás a csillagokhoz. Minden 400-zal osztható 100-as kerek év maradt 366 napos, de a közbeesők elvesztették a szökőnapot. És még 2010-hez képest pár száz évig is működni fog. 11 napot át kellett ugrani abban az évben XIII. Gergely parancsára. Mivel vallásháborúk zajlottak, a protestáns területek nem vették át a reformot.
Magyarországon 1588-ban bevezették, de 1599-ben meg kellett ismételni. A katolikusok végrehajtották, a protestánsok nem.
A német prot fejedelemségek a 19. században veszik át.
„A protestánsok inkább vállalják, h ne egyezzenek a csillagokkal, mint hogy egyezzenek a pápával.” Kepler
1917 Oroszország is átvette a Gergely naptárat, a rendszerváltás után az ortodox egyh visszatért a julián naptárhoz. 1923 a SZU felfüggesztette a Gergely naptárat és örök naptárat vezetett be. Egy hónapban 6 db 5 napos hét volt, minden számú nap minden hónapban ugyanakkorra esett. 1940-ben visszatértek a Gergely naptárhoz.
Francia forradalmi naptár 14 hónapos: a Valmy győzelem és a közt kikiáltásának napjától (ami az őszi napéjegyenlőségre esett 1792-ben) számították az évet. 1806-ban Napóleon visszatért a Gergely naptárhoz.
Öröknaptár tervek: Auguste Comte fixkalendáriuma: minden elseje vasárnap lett volna és így tovább. A Népszövetség is foglalkozott az öröknaptár bevezetésével, de elvetette.
Éraszámítás: Honnan kezdjük az időszámítást?
Az első olimpia, amiről ismerjük a győztes nevét. Kr. e. 776. olimpiai éra. Kr. u. 394-ig használták.
Róma: ab urbe condita Kr. e. 753/754. Probl: a Kr. születéséhez képesti időskálán nincs nulla, ezt a nulladik évet egyesek minden évszámhoz hozzáadják.
Hanasszi rabbi világérája Kr. e. 3761 Tisri elseje a Teremtés időpontja.
Kr. e 5509 szept. 1-jén volt a Teremtés a bizáncsi naptár szerint, ami szintén világérát használt.
Szeleukida éra Kr. e. 312/311ben vezették be, a 8. századig használták!
Mindenféle helyi éra is volt az ókorban, pl. a pireneusi éra, a diocletianusi éra Itáliában Kr. u. 284-ben.
Mohamedán éra. A Hidzsra volt az egyetlen esemény Mohamed életében, aminek lehetett tudni az időpontját. 100 mohamedán év 97 európai év.
1848/49-ben pár magyar vármegyében pecsétek: „A szabadság első évében, 1848-ban.”
Fasiszta éra: Mussolini marcia su Romája alapján, 1922.
Keresztény éra. Dionüsziosz Exiguus szerzetes dolgozta ki a 6. században, mert méltatlannak találta, h a diocletianusi éra volt használatos. Az evangéliumok ellentmondanak egymásnak Kr. születési időpontjával kapcsolatban. Heródes Kr. e. 4-ben meghalt! A diocletianusi éra 284. évében született Krisztus Dionüsziosz Exiguus számítása szerint, nagyjából átlagolta az evangéliumok adatait.
Márc. 25-ét tartották Kr. születésnapjának, ma ez az angyali üdvözlet napja (inkarnáció, az Úr földi létének kezdete). Mithrász és Héliosz napja volt, Attisz feltámadása meg minden…
A keresztény év sem mindig januárban kezdődött (igaz, h mindig megvolt ez az irányzat), hanem márc. 1. a frank tavaszi gyűlések miatt, Velencében a 18. sz-ig márc. 1-én kezdődött az év! Angliában még a 18. sz-ban is márc. 25. volt az Újév.
Január 1. Circumcisio Domini: muszáj volt keresztényiesíteni, mert amúgy pogány isten ünnepe volt, tehát nem tetszett az egyháznak.
Calculus florentinus: márc. 25. az Újév.
Calculus pisanus: márc. 25. és december között náluk eggyel magasabb évet írnak, mint nálunk.
Fro-ban divatos volt a húsvéti évkezdés. Probl: a tavaszi napéjegyenlőség miatt ugrál kül években a húsvét-> különböző hosszúságú évek jönnek ki. „mos Gallicus”
Szept. 1. a görög-keleti évkezdet
Karácsonyi (dec. 25.) évkezdet, Közép-Európában ez volt a legelterjedtebb, Mo-n is.
Számítási módok: Indictio, epacta, konkurens. Szentpétery Imre oklevéltani naptára a kronológia kézikönyve, abból minden kiderül, 35 naptár volt használatban, ennek valamelyike minden évben érvényes.
Az indictio a római adószedési szokásokra ment vissza, az epacta, h a hold hány napos márc. 25-én az adott évben, konkurens: na, erről lemaradtam.
Saeculum: századot jelent, Ludi Saeculares.
1300-ban bevezették a szent éveket-> minden századfordulón búcsú Rómában. VI. Kelemen 1350ben kiterjesztette a szent éveket az 50es évekre is, innen 50 évet számoltak egy saeculumnak. Később csak szaporodtak a szent évek, a 16. sz-tól semmi támpontot nem ad a saeculum.
Magyar hónapnevek: Boldogasszony/Fűhó, Böjtelőhava, Böjtmáshava, Szent György hava, Pünkösdhava, Szent Iván hava, Szt. Jakab hava, Kisasszony hava, Szt. Mihály hava, Mindszenthava (október!), Szent András hava (november!), Karácsonyhava.
Néha felhasználták a zodiákus jegyeket (épp melyik csillagképben delel a Nap) a keltezéshez.
A hét másodlagos egység, nem egyeztették soha semmilyen égi testhez, egyszerűen praktikus egy hónapnál rövidebb, de napnál hosszabb időegység. Már az ókorban kialakult (lásd szombat tartása).
A rómaiak minden napot egy-egy bolygó oltalma alá helyeztek (kivéve Hétfő a Hold napja, vasárnap a Nap napja). Lunedì, Martedì, Mercoledì, Giovedì stb.) A vasárnap az Úr napja a kereszténységben és a hét kezdőnapja zsidó mintára. A hétfő Secunda, kedd Tertia stb. Szombat marad Sabato.
Magyar napnevek: Vásár napja, Aszófő, Kettőd, Szveda (középső nap szlávul), Csütörtök (negyedik szlávul), Pjátű, Szombat.
Olasz napszámítás: a római és a napok folytatólagos számításának keveréke. A hónap első felében előrefelé számoltak, a második felében viszont a köv határnaptól visszafelé számoltak.
A legáltalánosabb a napoknak a szentek ünnepeihez viszonyítása volt. Pl. Szt. Márton napját követő csütörtökön. Két féle ünnep: állandó (Karácsony dec. 25.) és változó (Húsvét, a Húsvéttól függő ünnepek, a vasárnapok). Vízkereszt utáni második vasárnap Jézus névnapja.
Csízió: a latin versike (magyar is lehetett), ami alapján memorizálni lehetett, h az adott évben melyik ünnep mikor volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése