Két hét múlva szerdán elmarad az óra!
A Magyar Királyság intézményrendszere
A Királyi Mo. kifejezés problémás. A korszakban sosem hívták így! Csak Magyar Királyságnak. Pálffy Géza a terminológiai váltás élharcosa. Viszont a Magyar Királyság nem egyértelmű, hogy csak a karéjra vonatkozik.
A Habsburgoknak azért nem a házasodás volt az egyetlen titka. J Komoly államszervezés volt mögötte.
Egészen a 30 éves háborúig nagyon erős a rendiség a Habsburg tartományokban, sokkal erősebb, mint bárhol máshol NY-Eu-ban.
Itáliai háborúk, oszmán hadszíntér, reformáció.
Rendi dualizmusról lehet beszélni a Habsburg tartományokkal kapcsolatban, abszolutizmusról nem.
A legújabb történetírás szerint nem létezik abszolutizmus, még XIV. Lajos Franciaországában sem.
Centralizáció I. Miksa császártól kezdve:
- Központi hatalom kiépítése
- Pénzügy, külügy, hadügy modernizálása
Bán Péter: Magyar Történeti Fogalomtár
Kormányszervek
Központi tanácsadó szerv: Udvari Tanács, aztán hatékonyabb szerv vette át a helyét: a Titkos Tanács. Ez kb. a dívánnak felel meg. Aztán ez is felhígul és akkor létrehozzák az uralkodóhoz legközelebbi tagokból a Titkos Konferenciát (17. sz. közepe).
Udvari Kamara ~pénzügyminisztérium, itt van a legképzettebb hivatalnok garnitúra, ezért a politiki sok más területén is döntéshozó szervként működik.
Udvari Haditanács: 1556tól, addig nem volt hadügyi szerv. A török háború és a Keleti dipl. a főprofilja.
Udvari Kancellária: írásban közvetíti az uralkodói akaratot az alattvalók felé.
1578 Alsó-ausztriai kamara és haditanács megalakul, ez irányítja a mo-i és a horváto-i ügyeket.
Magyar Tanács: a középkori magyar kir tanács örököse: országos főméltóságok és főpapok. A címzetes püspökségek rendszere miatt egyre több főpap van. (A címzetes püspöknek olyan püspökséget kell találni, ami valaha létezett, nem fiktívet! Azért vannak címzetes püspökök, mert bizonyos hivatalok betöltéséhez püspöki cím kell, de az igazi püspökök székhelykötelesek.)
A középkori magyar igénybirodalom egyre D-ebbre terjedt ki. J Dalmáciai címeket osztogattak a királyok, ebben a rendek együttműködtek velük. De nem velük töltötték fel a Magyar Tanácsot, hanem saját (külföldi) embereikkel, őket 1608ban kitették a Tanácsból.
A Magy Tanács tagjai nem tartózkodtak Bécsben! -> nem gyakoroltak túl nagy befolyást az uralkodóra. A Magy Tanács igazából csak az országgyűléseken működik, Pozsonyban. Eljelentéktelenedik.
Miért nem mentek Bécsbe?
- Ferdinánd Spo-ban nőtt fel, spanyol kultúrájú volt és spanyolok vették körül a bécsi udvarban is! -> nem nagyon rúgtak volna labdába a magyar főurak, ráadásul egy részük már protestáns kultúrájú ekkor.
- Sok birtok a török hódoltság területén volt, a nemesek átköltöztek azokra a birtokaikra, amik nem ott voltak, ált. a birtokállományok szét voltak szórva! A középkorban ez az előnyös, később ez lesz a hátrányos, akkor megpróbálnak a nemesek tagosítani, vagyis úgy csereberélni, hogy egy kupacban legyenek a birtokaik. Ott kellett lenniük újraszervezni az új rezidenciájukat a védelemre.
A 17. sz-ban rendszeresebb a Magyar Tanács működése, megjelennek a magyar főurak Bécsben. Közjogi tanácsadó funkció.
Magyar Kancellária: az Udvari Kancellária 9. ügyosztálya. Kegyelmi és igazságügyi funkció. Közvetítés a király és az alattvaló között. Regisztrumok/Királykönyvek: nemesítések, városi kiváltságok, királytól függő egyházi kinevezések, céhprivilégiumok…király által adott kiváltságok. Megjelentek CD-n.
Magyar Kamara: 1528ban alakul, 1531-ben Budáról Pozsonyba költözik. Közigazgatási, jogi és pol funkció is. Ellenreformáció intézkedései, felségsértési perek bonyolítása. Elnök vezeti, tanácsosok és titkár segítik. Rendszeresen ülésezik. AZ egyetlen igazi szakapparátus Mo-n. Máig fennmaradt a levéltára. A kihalt családok levéltára bekerült a Magy Kamara levéltárába. Alárendelték neki: kincstári birtokok személyzete, harmincadvámok igazgatása, bérelt tizedek adminisztrációja, postahálózat. -> vidéki hálózat, behálózza az országot!
Szepesi Kamara: 1657ben hozzák létre, központja Kassán volt. Közvetlenül az Udvari Kamara alá tartozik elvileg, de gyakorlatilag a pozsonyi Magyar Kamarától függ. Végvidéki intézmény, Erdély és a török között gyakorlatilag-> többször megszűnt és újraalakult. Félkatonai szervezet.
16. századi kamarai adminisztráció rétege: jogtudó középnemesség fő érvényesülési terepe, a világi értelmiség fő megjelenési terepe. Kezdetben főleg a humanista főpapok udvaraiból jöttek, külföldön jártak egyetemre. Bekerültek a vármegyei adminisztrációban tevékenykedő köznemesek is.
Holló Zsigmond a 17.sz. 2. felében a Szepesi Kamara titkára volt és iskoladrámák hőse. Konvertita: evangélikus családból jött, jezsuita gimnáziumba járt, katolizál, az apja majdnem leszúrja ezért, de aztán meghatódik a fiú állhatatosságán és az egész család katolizál az iskoladrámákban legalábbis.
Hadügyigazgatás
A magyar védelmi rendszer finanszírozása elcsúszik a rendi finanszírozás felől a központi finanszírozás felé.
A 15. sz-ban rengeteg török portya Stájerországban, úh tudták a Habsburgok is, hogy mi az…-> nem sajnálták a pénzt a török elleni védekezésre-> igényt tartanak a védelmi rendszer irányítására
Védelmi rendszer: hadügyi irányító apparátus, Ki dipl működtetése, kémszervezet fenntartása, és a várak.
6 végvidéki és 4 kerületi főkapitányság Mo-n. A kerületi főkapitányok magyarok voltak, saját hadsereg volt alájuk rendelve. A helyi kémszervezetet irányították és a várak ellátását.
A 16. sz-ban mindenki kém, aki mozog a határon.
Fővárak - várak - palánkok rangsor.
Rendi intézmények
A Habsburg kp-i kormányzat rá volt utalva a rendekre, mert ők szavazták meg az adókat és mivel végvidékről volt szó, fontos volt a békesség. -> királyi eskü a rendi jogok tiszteletben tartására.
Elviselték a végvárakban zajló reformációt is.
A rendi intézmények nagyjából érintetlenül megmaradnak.
A reprezentáció szintjén van magyar kir udvar Bécsben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése