Az archantológiát és a prozopográfiát nem mindenki tekinti önálló segédtud-nak, szerintük a genealógia módszerei. Pl. Engel Pál.
Mindenki írónak számít a prozopográfiában, aki bárminek is a szerzője.
Wurzbach műve a birodalmi eszme jegyében fogant.
Történeti ikonográfia
1938 Vayer Lajos a korszak vezető művészettörténésze írt egy könyvet a történeti művek illusztrációiról.
Összegyűjti az adott személyről fennmaradt összes ábrázolást és összeveti.
Képleírást jelent maga a szó.
1857Nemzeti Képcsarnokban Habsburg Galéria.
Csak az lehet az ikonográfia forrása, aki az adott személy életében még nem élt. Vigyázni kell a történelmi képcsarnokokkal. Azok arra források, hogy az utókorok milyennek képzelték el a történelmi személyeket.
Szt. Istvánról max a koronázási paláston lévő arckép lehet hiteles.
Festmény, szobor, fametszet, rézmetszet, pecsét, fénykép.
1952 Kossuth Lajos alakja az egykori művészetben: mindenféle életkorában ábrázolták, már volt dagerrotípia, élete végén fénykép is. Karikatúrák is voltak róla.
Rózsa György híres ikonográfiai kutató. Összeállította Kazinczy Ferenc ábrázolásait.
Galavich Géza: Magyar reneszánsz és barokk -> épületekről is szólhat ikonográfiai munka, nemcsak személyekről (bár az a leggyakoribb)!
Cennerné Wilhelmb Gizella: Magyarország történetének képeskönyve
Esztétika kontra történeti hitelesség probléma. A történeti ikonográfia kutatók ált. a művtört felől jönnek, ezért az esztétikum jobban érdekli őket a történeti hitelességnél.
Kosáry Domokos, Siklós András, Szabad György, Várkonyi Ágnes is kiadtak egy ikonográfiai munkát és nem adták meg a képek lelőhelyét, amíg Cennerné Wilhelmb Gizella igen, pedig művtörténész!
1998 Körmöci Katalin szerk. Batthyány gróf, Magyarország első miniszterelnökének, emlékezete.
Városokról is van rengeteg történeti ikonográfiai forrás. Rózsa: Budapest régi látképei. 1493-1800.
A sajtó rézkarcokat közöl a 19. sz. elejétől, mint illusztráció.
Rózsa György: Magyar történelemábrázolás a 17. században.
Lehetőleg kortárs és lehetőleg hiteles ábrázolásokat kell használni.
Nádasdy Ferenc Mauzóleuma a 17. sz. közepén egy sereg képet hoz. A hitelességük ellenőrizhetetlen.
Történeti ökológia
Összefolyik a töri föcivel, ezért van, aki tagadja a létét.
1986 gazdaságtörténeti kongresszus Bernben, ott született meg hivatalosan.
1980as évek őserdőirtások, savas esők, Csernobil-> tudatosodik, hogy pusztítjuk a környezetünket.
Az ember, a társadalom és a környezet kölcsönhatásait vizsgálja.
Egyszerre termtud és társtud. Szintetizálás.
Nehéz eldönteni, h hol hatott inkább a körny az emberre és hol fordítva.
Biogeográfia, régészet, geológia, demográfia, és még sok más tudománnyal van sok-sok határterület.
Az első környvédelmi intézkedést már a 14. sz-ban megtaláljuk, az angol király rendeletben tiltotta meg, h Londonban szénnel fűtsenek, annyira rossz volt már a levegő!
A középkorban a Tisza folyamatos kiöntései miatt csak emelkedésekre lehetett települni az Alföldön.
A 9. sz-ban nagyon alacsony volt a Balaton szintje, később viszont elöntötte a somogyi falvakat Somogyvárig, Az Éi parton meg Szigligetig ért. Ezzel mind foglalkozik a történeti ökológia!
Pozsony alatt egész másképp folyt a Duna, mint manapság.
A hollandiai eredményekkel szokták alátámasztani azt, h a történeti ökológia autonóm tudományág. Gátat építettek az öbölben, ahol az édes és a sós víz érintkezett természetesen, a gát miatt elkezdett pusztulni az állatvilág. Lerombolták a gátat és helyreállították az ökológiai egyensúlyt.
A történeti ökológia historiográfiája
Ifjabb Plinius is írt kipusztult állatokról és növényekről. Nem tudjuk, h mekkora mértékben volt ezért felelős az ember.
Albertus Magnus domonkos botanikus, könyvet írt a növényekről.
Agricola 15-16. sz. De re metallica c. könyv a bányászatról.
Rejtély: miért kerülték el bizonyos fokig Mo-t a nagy járványok? Pl. a 14. sz-i nagy pestis. Valószínűleg egy arra ellenállóbb vércsoport volt itt elterjedt.
Már a 14. sz-ban volt vízvezeték a budai várban.
Az is idetartozik a történeti ökológiához, hogy mit gondoltak az állatokról és a növényekről. Pl. a griff létezésében tényleg hittek, szükség esetén széllel táplálkozott.
A hadműveletek hatásai a környezetre.
Kert szerepe. A kora-újkorban kialakul az angol és a francia típusú kert.
Tisza szabályozása-> elvíztelenedtek területek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése