Gazdaság- és társadalomtudományok történészek számára 4. okt. 5..

Társadalmi mobilitás

Alapfogalmak

Társadalmi mobilitás: olyan folyamat, amelyben az egyének egyik pozícióból másikba mozdulnak el, és a pozícióknak meghatározott hierarchikus értékük van.

Pl. gyári varrónő anya lánya textilmérnök lesz; kórházi nővér főnővérré lép elő.

    empirikus vizsgálat (alapvetően survey) a módszer.

Változó: a társadalomról gyűjtött értelmezett információ.

Nominális változó: az adható válaszok között nincs hierarchia. Pl. nem, etnikum, vallás.

Graduális változó: van skála. Pl. iskolai végzettség, jövedelem.

A mi a foglalkozása kérdésre adott válasz nem könnyen eldönthető, h nominális v graduális változó. Inkább graduálisként használják.

A társadalmi mobilitás típusai:

• vertikális: a hierarchiában fel v le mobilitás
• horizontális: a hierarchiának ugyanannak a szintjén maradunk, Pl. áthelyezés másik osztályra.
• Intergenerációs és intragenerációs: nemzedékek közötti és nemzedéken belüli (ugyanaz a személy a saját élete során előlép)

Pitirim Sorokin (1889-1968)

Ő végezte az első mobilitás vizsgálatot, 1927-ben (ekkor a minnesotai egyetemen tanított). Kérdőíves módszerrel adatgyűjtés.

Paraszti származású, a szentpétervári egyetemen tanult, és ott 1911-től a szociológia professzora. A cári rendőrség többször letartóztatta, az 1917es forradalmi kormány tagja-> a bolsevikok sem szeretik-> 1922ben halálra ítélték, aztán inkább kiutasították. Amerikába ment. Minnesotai egyetem, a Harvardon ő alapította meg a szociológia tanszéket, ő volt az első vezetője.

A bevándorló társ pozíciója érdekelte főleg.

Ő definiálta a társ mobilitást. Ő különböztette meg a vertikális és a horizontális mobilitást. A mobilitás mutatói nála: intenzitás és általánosság.

Intenzitás: mekkora ugrás van a pozíciók között, amiken átugrik a személy, hány réteg..

Általánosság: mennyien váltanak pozíciót.

Nyitott társadalom: általános a mobilitás. Elvileg ilyen a demokrácia.

Zárt társadalom: nincs lehetőség a pozícióváltozásra. Pl. kasztrendszer.

Mobilitási csatornák: olyan intézmény, amin keresztül előre lehet jutni a társadalomban. Pl. hadsereg, egyház, házasság intézménye. Modern mobilitási csatornák: iskola, tömegpártok.

Szelekciós intézmények és szelekciós mechanizmusok. A hadseregben más, mint az egyházban.

Nincs abszolút nyitott és abszolút zárt társadalom, ezek ideáltípusok!

Az intenzitás és az általánosság társadalomként és koronként különböző.

Ciklikusság: ugyanaz a társ. hol picit nyitottabb, hol picit zártabb. Az intenzitás lehetősége is ciklikusan változik.

Ma a társadalmi mobilitás kutatása a szociológia legkiforrottabb ága.

Vizsgálati módszerek 1.

Az első vizsgálati generáció: ISA paradigma, 1950es évek.

ISA: International Sociological Association.

(Lipset, Bendix és Zetterberg alapozták meg a paradigmát egy nagy vizsgálat eredményeinek 1959es közlésével.)

Kereszttábla hipotetikus mobilitási adatokkal. 10 ezer ember, 2 kérdést tettek fel nekik, MI az apjuk foglalkozása és mi az ő foglalkozásuk? A foglalkozásokat 3 csoportba sorolták be.

A kereszttábla alkalmazásához nagyon nagy esetszám kell ahhoz, h reprezentatív legyen! És nem túl sok változót lehet vizsgálni egyszerre.

Belépési és kilépési mobilitás kiszámolására jó. Belépési mobilitás: elért társ helyzet háttere (honnan jönnek). Itt 1700 személy foglalkozása szellemi, közülük csak 490nek volt az apja is szellemi foglalkozású.

Kilépési mobilitás: az adott származásúakból mi lesz. Hova lépnek ki azok, akiknek a papájuk mezgazd dolgozó volt?

Ebben a táblázatban sokan tűnnek immobilnak.

Strukturális mobilitás: kikényszeríti a társ változás, nem akarják az emberek, csak megélik. Pl. 1950es években Mo-n erőltetett iparosítás. Kell munkás, tehát egy csomó paraszt munkás lesz.

Cirkuláris (helycserés) mobilitás: ez mindig van, az emberek maguk akarják. Emberek meghalnak, mások kerülnek a pozíciójukba.

A társadalmi mobilitás a cirkuláris és a strukturális mobilitás összege.

Az ISA rámutatott arra, h az iparosodás jelentős társadalmi mobilitás növekedéssel jár. Megnő a mobilitás általánossága. Az intenzitás is nőhet, több a lehetőség. Hasonló fejlettségű társadalmak hasonló társ mobilitással rendelkeznek. Tehát a strukturális változások a legfontosabbak.

Vizsgálati módszerek 2.

Stratifikációs paradigma. 1960as évek.

(Blau-Duncan, 1967)

 Létrehoztak egy státuszskálát, amiben minden társ pozíciót egy-egy szám ír le.

A regresszió analízis van a számítás hátterében.-> sok csoportot tudtak kezelni egyszerre és nem kellett akkora esetszám.

Útmodell  a módszer.

1981-82es rétegvizsgálat útmodellje. Apa isk végzettsége, fiú isk végzettsége, fiú foglalkozása az összeíráskor és a pályakezdésekor.

A változók közötti ok-okozati kapcsolatokat nyilak mutatják.

Az útmodell felhívta a figyelmet az iskolai végzettség jelentőségét a társadalmi mobilitásában, és arra, h a végzettségében meg mekkora szerepe van a származásnak.

Vizsgálati módszerek 3.

Loglineáris paradigma.

Matematikai módszere a loglineáris elemzés.

(Featherman-Jones-Hauser, 1974)

Ma is ezt használják és fejlesztik tovább.

Nem függ az esetszámtól és össze tud hasonlítani matematikai módszerrel társadalmakat.

Le akarta tesztelni, h a strukturális hatások tényleg annyira fontosak-e, mint az ISA szerint. Igen. A gazdaságilag fejlett országok mobilitási esélye hasonló egymáshoz.

Elméletek, hipotézisek, következtetések

A társ rendszer v a strukturális hatások határozzák-e meg a társ mobilitást? A szocialista társadalmak elvileg nyitottabbak a kapitalistáknál. De a vizsgálatok nem igazolták, h a társ rendszer lenne a lényeg, a strukturális hatások sokkal jobban meghatározzák a társ mobilitást. (Ossovski, 1957)

Iskolai végzettség hatása.

Társ mobilitás hatása egy adott társ berendezkedésre. (Parsons, 1970) (Parsons vette át a Harvard szociológia tanszékét Sorokin után.) Ahol van mobilitás, ott az emberek elégedettebbek egy kicsit, ezért a rendszer picit stabilabb.

Nem csak objektíve, szubjektíve is létezik a mobilitás. Utóbbi már nem nagyon mérhető.

Társadalmi mobilitás kutatása Magyarországon: Szabari Vera cikke

Századvég 23. (2002.1.)

60-70es évekről szól.

Elmélet: társ struktúra

Empíria: társ mobilitás vizsgálata

Minden mobilitás kutatás között van egy elmélet a társ struktúráról.

1950es évek: szociológia betiltása (és csak 46ban jött létre a szoc tsz a pesti egyetemen!). Viszont a népesedési viszonyokat folyamatosan vizsgálták.

1960as évek újrakezdődik a szoc intézményesülése.

A marxi osztályszemlélet: a termelőeszközhöz való viszonya alapján definiálni a személy társ pozícióját, vagyis van a munkás meg a paraszt. Aki nem fér bele egyikbe sem, az a szellemi réteg/értelmiség. Tehát van 2 osztály meg egy réteg. Ebben a rendszerben kellett volna értelmezni a mobilitás kutatás adatait, kiderült, h nem megy. -> új struktúra kép keresése a 60as években

Ferge Zsuzsa: „Munkajelleg” nevű csoport bevezetése. Több dimenziót összegyúrva 7 munkajelleg csoporttal írták le a társadalmat. Erre már lehetett építeni mobilitás kutatást.

Andorka Rudolf volt a mobilitás kutatás legfontosabb alakja. Mobilitás kutatás=nemzetközi módszerek és elméleti kérdések+magyar struktúra elméleti háttér.

Andorka eredményei:

• Összevetette az 1930-as népszámlálási- és lakásösszeírás eredményeit a 60as évek adataival. -> A Horthy korszak társadalmának összehasonlítása a 60as évekbeli szocialista társadalmával. A társ mobilitás sokkal nagyobb lett, de azért is, mert a Horthy korszakban stagnált a gazdaság.
• A főiránnyal ellentétes mozgás is gyakori (tehát nem parasztból munkás és munkásból értelmiségi) a Horthy-korszakban. Ennek a hátterében a gazd pangása volt. A 60as évek-beli társ mobilitás hátterében a strukturális változások álltak (iparosítás, iskolák).

Andorka R. 1931ben szül., katonatiszt és diplomata apa, aki a német irány ellen volt, ezért Maudhausenbe került. 49től meg börtön, mert katonatiszt. Ekkor ment egyetemre A. R., mellette gyári munkásként is dolgozott. 51ben kitelepítették a családot, abba kellett hagynia az egyetemet. 53 folytatja az egyetemet. 56-ban részt vett, elfogták emigrálás közben-> 5 hónap börtön. Utána újra gyári munkás. Végül estin befejezte az egyetemet, 59 diploma. Könyvtáros a KSH-ban (a rendszeridegen értelmiségiek mentsvára). Nemzetközi hírű kutató lett. Közgázon tanított 84től és rektora is volt. 90ben MTA levelező tag.