Gazdaság- és társadalomtudományok történészek számára 5. okt. 12.

Szociológia és történelem: struktúra és rétegződés

Struktúra fogalma: a lat structura eredetileg a gör sistema megfelelője volt. Valami rész egészhez való viszonya. A pszichológiában az élményekből összetevődő egész. Gyökeres változást hozott a strukturalizmus. Strukturális nyelvészet. A bölcsészettud-okba a nyelvtudományon keresztül jutott el a struktúra fogalma.

Rétegződés fogalma: a földtörténetből ered.

Rend

Történeti-jogi rendiség: ezt a definíciót a német jogtörténeti isk dolgozta ki a 19. sz. végén.

1)     Azonos jogállás

2)     Örökletesen kiváltságolt

3)     Érdekeit pol síkon is képviseli

A jobbágyság negatív értelemben vett rend, ők azok, akiknek nincs kiváltsága és nincs módja politikai síkon képviselni az érdekeit.

Viselkedésszociológiai értelemben vett rendiség (Max Weber, Bertalan László interpretációja): fogyasztás és kult a középpontban. A viselkedésszoc szót Bertalan vezette be, Weber nem használta. Weber szerint a kiváltság és a pol képviselet már folyománya vminek, a rendi csop a fogyasztás és a kult közössége alapján alakul ki korábban. A jogi kiváltság ezt követi.

1970’ „eretnek” gondolat, ami Weber reneszánszához vezet: mi van, ha a szocialista társadalomban és léteznek rendek?

„Rendi helyzet”: társ értékelésben tipikus privilégiumok: a foglalkozás presztízse,

Connubium: ki kivel házasodik.

Kommenzalitás: ki kivel ül le egy asztalhoz. (nemhéz opracionalizáltan vizsgálni): hol írott  hol íratlan szabályok határozzák meg az ülésrendet.

Pl. a csizmadiák között sok kisnemes volt a 18-19. sz. Mo-n. Nemesek nem kereskednek, de kisnemesek igen.

Osztály

Nem Marx fedezte fel. Pl. kereszténység 2 pólusú osztályfogalma: szegény vs gazdag.

Marx: Tőke III. kötet 52. fejezet: gazdaságszociológiai osztályfogalom. Kapitalizmus termelési tényezője szerint 3 osztály:

• Tőkés
• Bérmunkás
• Földjáradékos
• -> konfliktusos társadalom modell

A III. kötetet Engels adta ki, Marx halála után.

Marx kétféle osztálydefiníciót állított fel:

• Magában való (in sich) osztály: objektív paraméterek alapján lehet beosztani az embereket
• Magáért való (für sich) osztályfogalom: a mozgalom mellett álló közösség. Részt vehet a munkásmozgalomban az is, aki gazdaságilag nem a munkásosztály tagja, pl. maga Marx. De cselekvés alapján igen.

Max Weber: Gazdaság és társadalom I. Konszenzusos társadalom modell. A társ egyeztetésen alapul, nem harcon.

Osztályhelyzet Weber szerint:

1)     Javakkal való ellátottság

2)     A külső életkörülmények

3)     A megélt életsors tipikus esélye

1)     osztály: azonos osztályhelyzetben lévők csoportja

Webernél az osztály nem alanya semmilyen cselekvésnek, nem aktív, hiszen em feltételezi az egy osztályhoz tartozók egyformaságát annyira, mint Marx.

Webernél:

• birtok szerinti osztály
• nyereség szerinti
• társadalmi osztály: ahol az egyén életében v generációk között könnyen átléphet másik osztályba

Rendi társadalom inkább rendek, osztálytársadalmak inkább osztályok alapján tagolódik.

Felmérés és osztályozás

Charles Booth (1840-1916) liverpooli hajótulaj-kereskedő-szociológus

• 1886 febr. West-End Riots munkanélküli lázadás Londonban-> Booth vizsgálódásba kezdett (az East Enden, h ne tűnjön úgy, mintha a konkrét West End Riots okait keresné).
• „a szociológia a zendülés gyermeke.”
• Survey módszer 900 ezer lakossal (az East End egész lakossága) a ondon School Board hivatalnokai révén (iskolafelügyelő hivatal volt, iskolakerülő gyerekek problémáival foglalkozott)
• -> minden egyes családról monografikus családlap született -> statisztikailag értékelhető adatok
• Törekvés: minden egyes egyénnek helye legyen az általa felállított rendszerben.
• -> Booth: London szegénység térképe
• Az osztályok jegyzéke (1887)

-          „akár egy mineralógus asztalfiókjában”

a)     Csavargók, legalsó osztály (1,2 %)

b)     Alkalmi keresők, nagyon szegények (11,2 %)

c)      Időszakos jövedelműek, szeények (8,3 %)

d)     Alacsony rendszeres keresetűek (14,5 %)

e)     Rendszeres kereset a szegénységi küszöb felett (42%)

f)        Rendszeresen és jól kereső munkás (13,6 %)

-          Szegénységi küszöb felállítása

-          A +B: „very poor” nincs elég éles határvonal köztük

-          A legélesebb határvonal C és D között húzódik.

-          C+D „poor”

-          E + F „comfortable”

• Osztályozás és reform, megoldást keresett (1889)

a)    Outcast: akkor se vállal munkát, ha adódik-> az ő házaikat le ekll rombolni. Így a b) osztály kénytelen elköltözni és nem fertőzödik tovább az a) osztály által.

b)    Másképp kell felszámolni, új helyzetbe hozni

• Megismételték Booth vizsgálatát 1935-ben.

Seebohm Rowntree (1871-1954)

• Szegénységvizsgálat Yorkban, 1901
• Étrend alapján
• Kiszámolta, hány kalória kell a minimum létfenntartáshoz és hogy melyik osztály tagjai mennyit esznek
• York lakpsságának 28%-a az élelmezési standard alatt (iskolás gyerekek között 40%) 1936-ban 18%, 1950-ben 2%.
• Alkalmi munkás: reggeli, ebéd, tea: mindannyiszor kenyér, vaj tea, ebédre sonkával. Nem ettek meleget!
• Életciklus szemlélet: a munkásoszt életében 3x várható a szegénységküszöb átlépése, tehát a veszélyeztetett korszakok:

-         Gyerekkor: önmaga még nem tud keresni

-         Családalapítás, gyerekek születése

-         Öregkor

Magyarországi szegénységvizsgálatok

Keleti Károly élelmezési statisztikája, 1883. Rowntree-hoz hasonló módszer. A hagyományosan húsfogyasztó magyar népesség eltolódott a cereália fogyasztás felé.

A két VH között népi szociográfia, háztartás-vizsgálatok.

Kemény István szociológus szegénységvizsgálatai (1960’-70’), amint nyilvánosságra próbálta hozni az eredményeket, betiltották a vizsgálatait és a résztvevő szociológusokat kirúgták az állásukból. Mert az jött ki, h Mo-n széles rétegek küzdenek a létfenntartásért.

A kirúgott szociológusok megalapították a SZETÁt, a Szegénység Támogatásáért mozgalmat, aminek föld alatti mozgalom gyűjtött pénzt.

Rétegződéselméletek

K. Davis-W. E. Moore funkcionális rétegződéselmélete (1945)

1)     A társadalomban vannak funkcionálisan fontosabb pozíciók, betöltésük spec képzést igényel.

2)     A képességek készséggé fejlesztéséhez hosszabb képzésre van szükség, amire áldozni kell.

3)     Hogy a tehetségesek (szülei) vállalják az áldozatokat, az kell, h egy jövőbeli privilegizált helyzetben reménykedhessenek. Aránytalan jutalmakat kell ígérni (presztízs, kényelem, létfenntartás)-> megszilárdítja a társadalmi egyenlőtlenségeket.

4)     a társ egyenlőtlenség funkcionális és elkerülhetetlen

A funkcionális rétegződéselmélet kritikája (M. M. Tumin, 1953)

                                 I.      A fontos pozíció nem eleve adott, függ a csop alkupozíciójától. Az értékelés az adott rendszer kult következménye.

                               II.      Minél merevebben rétegzett egy társ, annál kevesebb az esély a tehetség felismerésére (beépített akadályok: nem mindenkinek egyformán hozzáférhető az oktatás).

                              III.      A szülő áldozata: addig el kell tartani a gyereket, amíg tovább tanul, esetleg tandíj is van, ahleyett, h keresne a gyerek. De utána hamar ledolgozza a szuper állással a hátrányt.

                           IV.      Milyen jutalom ösztönző? Nem feltétlenül esik egybe a presztízsjutalom az anyagi jutalommal.

                             V.      A társ a status quo-t védi, a konformistákat becsüli meg, akik a normatív rendhez alkalmazkodnak. Akik nem, azokat erkölcsileg elítéli, deviánsnak nyilvánítja. Az intézményes társ egyenlőtlenség valójában diszfunkcionális.

Ulrich Beck (1944-): túl renden és osztályon? (1983)

Weberi hagyomány: a mod társ-ban az élethelyzet differenciáltsága nem az elszeglényedésből adódó osztképződés alapján, ez ütközik a „rendi” hagy-ok és szubkult-ák folyamatosságával.

Jelenkor: a szintek eltolódásával (gazd fellendülés, oktatás expanziója stb.) a „rendi” színezetű oszthelyzet hagy elvész, az élethelyzetek és életutak diverzifikálódnak és individualizálódnak. -> a társ osztályok hierarchia-modellje kérdésessé válik.