Márciusi Madrich-hétvége
A 2009-es nyár madrich jelöltjei is elutaztak egy hideg márciusi csütörtökön a hagyományosnak tekinthető tematikus hétvégére Szarvasra. Mivel az idei tábortéma a zsidó közösség, az első esti bevezető program arról szólt, hogy milyen is magányosan élni, a hétvége többi programja viszont a közösség témája köré csoportosult. Balázs Gábor és Toronyi Zsuzsi jóvoltából több érdekes és témába vágó előadásban is részünk volt, amelyeket izgalmas és kevésbé közismert részterületeket feldolgozó workshop-ok követtek, mint például a kaifengi zsidók különös esetéről vagy a velencei gettó kialakításáról. Minden ilyen előadás - workshop blokkot ötletbörzével zártunk le, hogy a nyári programokra felkészülés gyakorlati úton is beinduljon.
Az időpontok betartásával ugyan jó (?) szokás szerint voltak problémáink, de így is nagyon intenzív három napot töltöttünk nem csak a tábortémában elmélyüléssel, hanem szórakozással is. Szerintem legalább akkora örömmel játszottunk Találd Ki!-t, mint chanich korunkban, a gyurmázásról nem is beszélve (bizony-bizony, ma már ennyire modern és nano-high tech a felkészülésünk – a szerk.), ezért is sikerült olyan kreatív színes gyurmamodellt formáznunk a hagyományos zsidó közösségi épületekről, mint például a mikvéről és a Hevra Kadisáról (akinek ezek nem egyértelmű fogalmak, ne ijedjen meg, legkésőbb nyáron megtudja!).
Nekem személy szerint nagyon jót tett az intenzív gondolkodást igénylő programok sokasága, de éppen emiatt voltak pillanatok, amikor nehéz volt túllendülni a fáradtságon, most is a Havdala billentette helyre a lelkesedésemet és az energiáimat. Mindig a Havdala volt számomra a legmélyebb benyomást hagyó élmény Szarvason, még ilyenkor is, amikor nem a Körös-parton kerül rá sor és nem vagyunk olyan sokan, mint nyáron. Ezúttal Paszti rögtönzött előadása révén megemlékeztünk a lebontott régi játszótérről (játszótér… érdekes, hogy a negevnél jóval idősebb korosztályok tagjainak is mennyi emléke van erről a helyről… :D – a szerk.), és azokhoz a bizonyos hintákhoz kötődő meghatározó élményekről, úgyis, mint akár első csókok…(oh, azok az édes-bús emlékek…na de ma már a nosztalgia sem a régi! – Smuel)
Az utolsó estén szerepjáték keretében, többek között régi chansonokra, Hungária és Illés számokra táncoltuk, báloztuk és buliztuk át a magyarországi zsidó közösség történelmét 1848-tól egészen 1990-ig, nekem ez a program tetszett a leges-legjobban (nu ja, fellépett például egy tök jó fej és roppantmód vicces, nem kevésbé sármos és lehengerlő egyéniséggel megáldott rikkancs is, aki mindig hozta és körbeüvöltözte az aktuális híreket, no persze csak a maga szerény, visszafogott és kifinomult módján… - Arnold). És annak is nagyon örültem, hogy utána hórázhattunk, így talán a tánctudásunk sem merül teljesen feledésbe nyárra, biztosan fogtok találkozni táncos lábú madrichokkal is.
A madrichsereg jelenléte még a rettentően zord, hideg szarvasi időt (na jó, a hóesés azért szép volt) is felderítette, ennek az üdvös, vagyis napos hatását persze az indulás előtti utolsó pár órában élvezhettük a legjobban.
Szóval nem csak a csillagászati tavasz jött el, egy héttel a madrichok tematikus hétvégéje után, a március 29-i Szarvas találkozón a chanichok számára is beindul hivatalosan a 2009-es szarvasi szezon. Sokat készülődő, de ami a legfontosabb: lelkes madrichok várnak benneteket idén is!
Kelemen Ági
The Szarvas Times XIII. évfolyam 1. szám, 2009 tavasz. 14-15. o.
Szerkesztő: Buttás Levente, tehát neki köszönhetőek a szerkesztői bejegyzések =)
2009. március 31., kedd
A kabala vallásfilozófiája 7. (márc. 31.)
Folytatás: Scholem „Mikor nem lehetséges misztika” elmélete
Nincs önálló diszciplína, ami a misztikával foglalkozna.
Thalésztől összesen 2 mondat maradt fenn: „Minden víz.” (nem hiteles), „Minden telve van istenekkel” – ez hiteles. Ez jellemzi a mitológiai világot, a transzcendencia fogalma még csak nem is gondolható egy ilyen korban, tehát misztika sem lehetséges.
Egyiptomban ált. csak a Nílus Ki partját lakták, a NYi parton nekropoliszokat építettek, vagyis az élet a Nap útját követi. A Nyugat az oziriszi világ szinonimája is volt. Egységes világ (1 dimenziós)-> nincs transzcendencia, amibe át akarna lépni az ember-> nincs misztika.
Empedoklész: a 4 elemnek a kiindulási állapotban nem volt egymáshoz semmi köze. De van 2 erő: a szeretet/philia és a viszály/neikosz. A szeretet (Platónnál helyette Erósz) elkezdi tevékenységét-> a 4 elem egymás felé közeledik, vegyülni kezdenek és kialakulnak az anyagok és formák, amik a világunkat alkotják. De a szeretet olyan mértékben gyömöszöli őket össze, hogy a formák lerombolódnak, a világ egy göbbé alakul át (Fekete Lyuk szerűség), a szeretet elérte célját, már nincs mit csinálnia. Na ekkor lép fel a viszály, akinek köszönhetően az elemek meggyűlölik egymást és eltávolodnak. Visszafelé játszódik le az egész folyamat, létrejönnek megint a formák. De neikosz is ugyanúgy túlzásba viszi a dolgot, mint philia, úgyhogy teljesen széthull a világ és megint működésbe lép a szeretet. ?Honnan lehet tudni, hogy most éppen összerakódik, vagy széthullóban van a világ? Erről nem mond semmit Empedoklész, vsz nem is vetődött fel ez a kérdés a görög világban, nekünk a teremtés fogalmunk miatt fontos kérdés.
Az antik istenek emberfölötti emberek, minden tulajdonságuk emberi, csak végletesen felfokozott mértékben rendelkeznek velük. Ezzel szemben a monoteista vallások Istene egészen más, mint mi, áthidalhatatlan szakadék van közöttünk. A kabbala azt kutatja, hogy milyen az a más…
A kinyilatkoztatott vallás megjelenése a másik olyan pillanat, amikor lehetetlen a misztika felbukkanása, a frissen megnyíló szakadék miatt, amikor a végtelen személy lép szembe a véges személlyel, „a világ egységességének álmából való felébredés pillanata” (Scholem).
Csak a hang képes áthatolni a Teremtő és a teremtmények közötti szakadékon!
A teória alapjelentése görögül: látni, nézni. A görög kult. vizuális kult. A teorei, mint érteni ige a nézni múlt ideje! Ezért geometriai beállítottságú a görög matematika, soha nem merült fel benne a negatív számok v a nulla fogalma, nem volt helye benne érzékszervekkel felfoghatatlan dolgoknak. Ezzel szemben a héber smá látnit és néznit is jelent. A Tóra folyton hangsúlyozza, h „hangot hallottatok, alakot nem láttatok”. A kinyilatkoztatás a mindenen kívülről éri a mindent. A kinyilatkoztatás a világban jelenik meg, de eredete világon kívüli. Isten nem része a világnak. Ember és Isten találkozásának a természet nem lehet színtere a bibliai világban, a találkozás egyetlen lehetséges színhelye a történelem. A Biblia „szerzői” elsősorban hallanak, nem látnak. Pl. Ezékiel trónlátomása is olyan, mintha hallaná a képet. Az „És mondta Isten” típusú jelenetek környezetéről soha nem mond semmit, a semmiből szólal meg a hang.
Filozófiai gondolkodás csak a görög világban alakult ki magától! A filozófia ágai közül 1 van, ami nem jelent meg a görög filozófiában: a történetfilozófia. Pedig náluk kezdődött a történelem, mint tudomány!
A bibliai világ nem ismeri a filozófiát, de a történelmet igen, ezért kellett a történetfilozófiához a Biblia. A történelem egy olyan dimenzió, amelyben ember és Isten találkozhat.
És színre lép a misztika
A kinyilatkoztatott vallás elvette az egységes mitologikus világ nyújtotta biztonságot az emberektől, ezt akarja helyre állítani a misztika. Emiatt minden misztika (a kabbala) is tele van mítoszokkal, és még politeizmus is feltör benne, de a misztikusok mindent elkövetnek annak érdekében, h ezt ne vegyék észre. A kabbalista imakönyvek tele vannak a 10 különböző isteni szefirához (Isten 10 kül emanációja) szóló imákkal! Vékony mezsgye a politeista vallások felé…
A bibliai vallás (judaizmus és kereszténység is) feltűnő különbözése minden más létező kultúrától abból ered, h a kinyilatkoztatás történeti!
„Hogy kerül Pilatus a Credo-ba?” az őskeresztény Credo-ban szerepelt, mert a bibliai vallásban fontos a történetiség! A kinyilatkoztatás és a megváltás is meghatározott történelmi pillanat, történelmi szereplőkkel. (Az viszont értelmetlen kérdés, h Orpheusz mikor szállt le az Alvilágba, és hogy ez előbb vagy később történt-e, mint egy másik mitológiai esemény.)
A bibliai hit lényege, h történeti realitás mindaz, ami a Bibliában szerepel. A bibliai teológia történetekben gondolkodik.
Stefan Heym: Dávid király krónikája
Joseph Heller: Isten tudja
A történelem dimenziója miatt a kinyilatkoztatás távolodik tőlünk. Ez a probléma nem létezett a görög vallásosságban, a bibliai vallásosságban viszont nagyon nagy probléma. Kierkegaard a hitet egyidejűségnek definiálja, mert ha vki hisz, akkor irrelevánssá válik akárhány ezer év, ami elválaszt a kinyilatkoztatástól. Saját kinyilatkoztatási tapasztalat kinyerése a kinyilatkoztatott szövegből minden nemzedékben.
Angelus Silesius 17. sz-i misztikus költő, Jakob Böhnne az eredeti neve, „sziléziai suszter”: 100szor is megszülethet Betlehemben, de ha benned nem születik meg, el vagy veszve.
Minden misztika, a kabbala is, tapasztalati úton akar találkozni a kinyilatkoztatással, át akarja hidalni a történeti távolságot, ami elválasztja tőle. Pl. azt is megvizsgálták, h hiányzik-e a férfiaknak egy oldalbordája, amiatt, h Ádám oldalbordájából lett Éva. Az ilyen „tényleg úgy volt-e?” típusú kérdések miatt a kabbalisták folyton a vallás határára tévedtek és vagy sikerült megmaradni benne vagy nem. Ált. kétségbeestek, ha vmiről kiderült, h nem lehetett úgy, ahogy a Biblia írja.
Scholem döntötte meg azt a tévhitet, h a Kabbala a judaizmus periférikus jelensége. A talmudi judaizmusban jelent meg, de a középkor folyamán egyre uralkodóbb lett a vallásban. A bibliai vallás a hellenizáció miatt találkozott a filozófiával. A középkorban egyre racionálisabb a filozófia, ami kiváltotta a Kabbala ellentámadását. Az első nagy kabbalisták és az első nagy filozófusok személye egybeesett. De gyorsan kiderült, hogy ellentétesek, és a zsidóságon belül a kabbala legyőzte a filozófiát.
A 13-14. sz-ban a zsidóság az egész világon kabbalistává válik. A 16. sz. második felében változás, forrongás.
1666 A nagy álmessiási mozgalom világszerte a zsidóságban (K_Európában Sabbataj Cvi), alapvetően kabbalista gyökerű. Erre a jelenségre is Scholem hívta fel a figyelmet, előtte nem vettek tdomást a zsidó történelemnek erről az állomásáról.
Nincs önálló diszciplína, ami a misztikával foglalkozna.
Thalésztől összesen 2 mondat maradt fenn: „Minden víz.” (nem hiteles), „Minden telve van istenekkel” – ez hiteles. Ez jellemzi a mitológiai világot, a transzcendencia fogalma még csak nem is gondolható egy ilyen korban, tehát misztika sem lehetséges.
Egyiptomban ált. csak a Nílus Ki partját lakták, a NYi parton nekropoliszokat építettek, vagyis az élet a Nap útját követi. A Nyugat az oziriszi világ szinonimája is volt. Egységes világ (1 dimenziós)-> nincs transzcendencia, amibe át akarna lépni az ember-> nincs misztika.
Empedoklész: a 4 elemnek a kiindulási állapotban nem volt egymáshoz semmi köze. De van 2 erő: a szeretet/philia és a viszály/neikosz. A szeretet (Platónnál helyette Erósz) elkezdi tevékenységét-> a 4 elem egymás felé közeledik, vegyülni kezdenek és kialakulnak az anyagok és formák, amik a világunkat alkotják. De a szeretet olyan mértékben gyömöszöli őket össze, hogy a formák lerombolódnak, a világ egy göbbé alakul át (Fekete Lyuk szerűség), a szeretet elérte célját, már nincs mit csinálnia. Na ekkor lép fel a viszály, akinek köszönhetően az elemek meggyűlölik egymást és eltávolodnak. Visszafelé játszódik le az egész folyamat, létrejönnek megint a formák. De neikosz is ugyanúgy túlzásba viszi a dolgot, mint philia, úgyhogy teljesen széthull a világ és megint működésbe lép a szeretet. ?Honnan lehet tudni, hogy most éppen összerakódik, vagy széthullóban van a világ? Erről nem mond semmit Empedoklész, vsz nem is vetődött fel ez a kérdés a görög világban, nekünk a teremtés fogalmunk miatt fontos kérdés.
Az antik istenek emberfölötti emberek, minden tulajdonságuk emberi, csak végletesen felfokozott mértékben rendelkeznek velük. Ezzel szemben a monoteista vallások Istene egészen más, mint mi, áthidalhatatlan szakadék van közöttünk. A kabbala azt kutatja, hogy milyen az a más…
A kinyilatkoztatott vallás megjelenése a másik olyan pillanat, amikor lehetetlen a misztika felbukkanása, a frissen megnyíló szakadék miatt, amikor a végtelen személy lép szembe a véges személlyel, „a világ egységességének álmából való felébredés pillanata” (Scholem).
Csak a hang képes áthatolni a Teremtő és a teremtmények közötti szakadékon!
A teória alapjelentése görögül: látni, nézni. A görög kult. vizuális kult. A teorei, mint érteni ige a nézni múlt ideje! Ezért geometriai beállítottságú a görög matematika, soha nem merült fel benne a negatív számok v a nulla fogalma, nem volt helye benne érzékszervekkel felfoghatatlan dolgoknak. Ezzel szemben a héber smá látnit és néznit is jelent. A Tóra folyton hangsúlyozza, h „hangot hallottatok, alakot nem láttatok”. A kinyilatkoztatás a mindenen kívülről éri a mindent. A kinyilatkoztatás a világban jelenik meg, de eredete világon kívüli. Isten nem része a világnak. Ember és Isten találkozásának a természet nem lehet színtere a bibliai világban, a találkozás egyetlen lehetséges színhelye a történelem. A Biblia „szerzői” elsősorban hallanak, nem látnak. Pl. Ezékiel trónlátomása is olyan, mintha hallaná a képet. Az „És mondta Isten” típusú jelenetek környezetéről soha nem mond semmit, a semmiből szólal meg a hang.
Filozófiai gondolkodás csak a görög világban alakult ki magától! A filozófia ágai közül 1 van, ami nem jelent meg a görög filozófiában: a történetfilozófia. Pedig náluk kezdődött a történelem, mint tudomány!
A bibliai világ nem ismeri a filozófiát, de a történelmet igen, ezért kellett a történetfilozófiához a Biblia. A történelem egy olyan dimenzió, amelyben ember és Isten találkozhat.
És színre lép a misztika
A kinyilatkoztatott vallás elvette az egységes mitologikus világ nyújtotta biztonságot az emberektől, ezt akarja helyre állítani a misztika. Emiatt minden misztika (a kabbala) is tele van mítoszokkal, és még politeizmus is feltör benne, de a misztikusok mindent elkövetnek annak érdekében, h ezt ne vegyék észre. A kabbalista imakönyvek tele vannak a 10 különböző isteni szefirához (Isten 10 kül emanációja) szóló imákkal! Vékony mezsgye a politeista vallások felé…
A bibliai vallás (judaizmus és kereszténység is) feltűnő különbözése minden más létező kultúrától abból ered, h a kinyilatkoztatás történeti!
„Hogy kerül Pilatus a Credo-ba?” az őskeresztény Credo-ban szerepelt, mert a bibliai vallásban fontos a történetiség! A kinyilatkoztatás és a megváltás is meghatározott történelmi pillanat, történelmi szereplőkkel. (Az viszont értelmetlen kérdés, h Orpheusz mikor szállt le az Alvilágba, és hogy ez előbb vagy később történt-e, mint egy másik mitológiai esemény.)
A bibliai hit lényege, h történeti realitás mindaz, ami a Bibliában szerepel. A bibliai teológia történetekben gondolkodik.
Stefan Heym: Dávid király krónikája
Joseph Heller: Isten tudja
A történelem dimenziója miatt a kinyilatkoztatás távolodik tőlünk. Ez a probléma nem létezett a görög vallásosságban, a bibliai vallásosságban viszont nagyon nagy probléma. Kierkegaard a hitet egyidejűségnek definiálja, mert ha vki hisz, akkor irrelevánssá válik akárhány ezer év, ami elválaszt a kinyilatkoztatástól. Saját kinyilatkoztatási tapasztalat kinyerése a kinyilatkoztatott szövegből minden nemzedékben.
Angelus Silesius 17. sz-i misztikus költő, Jakob Böhnne az eredeti neve, „sziléziai suszter”: 100szor is megszülethet Betlehemben, de ha benned nem születik meg, el vagy veszve.
Minden misztika, a kabbala is, tapasztalati úton akar találkozni a kinyilatkoztatással, át akarja hidalni a történeti távolságot, ami elválasztja tőle. Pl. azt is megvizsgálták, h hiányzik-e a férfiaknak egy oldalbordája, amiatt, h Ádám oldalbordájából lett Éva. Az ilyen „tényleg úgy volt-e?” típusú kérdések miatt a kabbalisták folyton a vallás határára tévedtek és vagy sikerült megmaradni benne vagy nem. Ált. kétségbeestek, ha vmiről kiderült, h nem lehetett úgy, ahogy a Biblia írja.
Scholem döntötte meg azt a tévhitet, h a Kabbala a judaizmus periférikus jelensége. A talmudi judaizmusban jelent meg, de a középkor folyamán egyre uralkodóbb lett a vallásban. A bibliai vallás a hellenizáció miatt találkozott a filozófiával. A középkorban egyre racionálisabb a filozófia, ami kiváltotta a Kabbala ellentámadását. Az első nagy kabbalisták és az első nagy filozófusok személye egybeesett. De gyorsan kiderült, hogy ellentétesek, és a zsidóságon belül a kabbala legyőzte a filozófiát.
A 13-14. sz-ban a zsidóság az egész világon kabbalistává válik. A 16. sz. második felében változás, forrongás.
1666 A nagy álmessiási mozgalom világszerte a zsidóságban (K_Európában Sabbataj Cvi), alapvetően kabbalista gyökerű. Erre a jelenségre is Scholem hívta fel a figyelmet, előtte nem vettek tdomást a zsidó történelemnek erről az állomásáról.
2009. március 30., hétfő
Középkori Európa 8. (márc. 30.)
Észak-Európa
Régió, mint táj és régió, mint ország csoport.
Hajnik Imre jogtörténész: Egyetemes európai jogtörténet a francia forradalomig.
Magnus Ericsson (?) király 1347ben közönséges svéd jogot szerkesztett (a közönséges itt azt jelenti, h minden svéd területre általánosan érvényes). 1350-57 között közönséges svéd városi jogot is szerkesztett. Egységes jog szükségességét felismerte az ország egységéhez. A munka egyházjogi részét egyáltalán nem, a polgárit csak részletekben fogadták el. Ezeket szerkesztette össze: Keleti gótok országának tv-e, Felső országok tv-e c művek. A keleti gótok már sok száz évvel azelőtt elvándoroltak É-Európából! Lehet, h róluk volt elnevezve egy svéd tartomány, vagy egy gótokról elnevezett tartomány Ki része. Nem egységesült a jogrendszer, nem alkalmazták Magnus tvkönyvet.
1442 Bajor Kristóf király Magnus tvkönyveinek változatát oktatja be. Német eredetű svéd király volt.
Corpus Iuris Svenorum…12 kötetes
Sveno: germán törzs
Hajnik Imre összehasonlította Skandináviát Eu fiatal országaival: egyik területen sem hűbéri természetű alkotmányjog honosodott meg. Hajnik I. szerint Skandinávia a magyarokhoz és a szlávokhoz képest is elmaradott.
A német történetírást is foglalkoztatta a skandináv jog problémája.
1286-1303 között jegyezték fel a Ki gót jogot, ami nem tekinthető tvkönyvnek, hanem a szokásjog lejegyzése.
Ostgotia: a Ki gótok egykori területe latinul
A tájnevekből népnevek lettek-> a svéd forrásokban emlegetett Ki és NYi gótoknak semmi közük a gótokhoz, hanem az ő régi területükön később élő népekre is ráragadtak a nevek.
Tvkönyv hangsúlyozza a parasztok önállóságát-> nem alakult ki a hűbériség!
Országgyűlési tervezet: 4 birodalmi rendet készült meghívni, a parasztságot is rendnek tekintették a 14. sz-ban! De semmi adat sincs ennek az országgyűlésnek az összehívásáról.
1435 első országgyűlés: nemesség, papság, polgárság, parasztság
Honnan lett nemesség, ha nem volt hűbériség? Kik az előkelők? Jarl: az előkelők címe norvégül, svédül és dánul is, megfelel az angol earl szónak. A jarlok 1-1 tartomány élén álltak.
Svédországban 1266ig a korona főhivatalnokai viselték a jarl címet, Norvégiában 1308ig, párhuzamos az egykori Frank birodalombeli maiordomusok szerepével.
Bönde: „falulakó”, szabad paraszti tulajdonos, jogosult a rendi gyűlésen való részvételre.
Nincs nemes-paraszt megkülönböztetés, csak városlakó-falulakó megkülönböztetés.
Lengyel forrás: Svédorsz. Az egyetlen orsz Eu-ban, ahol a parasztoknak képviseletük volt a parlamentben. DE Svájcban és Tirolban is volt ilyen a tartománygyűlésen!
„Birodalmi gyűlés” Svédorsz-ban (pedig még ország sincs).
Gazdaságilag jóval elmaradottabb Skandinávia, mint a NRCS, ezért a német kereskedők Éra terjeszkedtek-> Hanza szövetség lényegében önálló állami jellemzőkkel rendelkezett. Nagy vámkedvezményeket kaptak.
Feljegyzések a hajókról: hol, mikor kötöttek ki, mit adtak el, mit vettek…vámjegyzékek. A legfontosabbak a Sund - szorosból (Dánia) származnak.
1423 Erik dán királyhoz lübecki követség ment, h előnyöket biztosítson számukra a holland kereskedőkkel szemben. Németalföld ekkor már feltörő terület! Ez sérti a német kereskedővárosok monopolhelyzetét.
1427 háború Dánia és a Hanza városok között a Sund – szorosban? Dánok nyernek, úh már tőlük is súlyosabb vámokat szedhetnek ezentúl.
1430 rosenob pénzegység a hajók kikötéséért, később 1,5 márka egy hajó rakományáért.
Só és bor is, mint fizetési egység.
A só nagyon fontos a heringtartósítás miatt! Aki tud heringet konzerválni, az tudja exportálni. 1380ban modernizálták a hering tartósításának módszerét.
A sós szállításához szföldi kereskedelmi út is volt Svédországban Skone (?) tartományban, ami néha Dániához tartozott, aztán Svédo. Néha visszaszerezte. Emiatt háború pl. 1340ben. A Hanza ilyenkor mindig beavatkozott, h kedvezményeket kapjon a majdani nyertestől.
1435 béke 9 éves háborúskodás után, Edmund dán király kénytelen újra megerősíteni a Hanza városok kiváltságait.
1471 dánok legyőzték a svédeket, úh most a svédeket kényszerítették engedményekre a német városok. A svéd városok elöljáróságainak is tagjai lettek német kereskedők! A német távolsági kereskedők túlzott hatalma Közép-Európában is probléma volt. Svéd bányákat is megszereztek a németek.
Városok népesedése-> nő az igény a posztó, a vászon és a finom textíliák iránt-> Flandria felvirágzik. Lübecken és egyéb Hanza városokon keresztül kerül a flandriai áru Skandináviába.
Meghatározott méretű vászon is szerepel fizetőeszközként a 14. sz-i Svédországban!
„Skonéba utazók társasága” kereskedelmi szövetség, külön címer. Hamm-ban volt a központja (voltam ott=D) 1495től mutatható ki ennek a társaságnak a működése.
Hamburgban és más német városokban megtiltják a hering importálását, ugyanis megjelent a piacon a flamand hering és így verseny lett.
A rajnai és a magyar forint (svédül gülle) a legelfogadottabb pénznemek Svédországban!
Norvégia NYi partján Bergen kikötője nagyon fontos a Hanzának, főleg a tőkehal miatt. A német területeken monopolhelyzetben volt a norvég tőkehal, a hasznot a német kereskedők fölözték le.
Svédországban elkezdtek gabonát is termelni! Ezt is részben a Hanza városok (főleg Danzig/Gdansk) vásárolták fel. Ez nagy fellendülés volt, mert addig sokat kellett költenie a svédeknek a gabona importra! Lengyelo. Is bekapcsolódott a svéd-német kereskedelembe. 1390ben Jagelló Ulászló kiváltságlevele „kívülről jött kereskedőknek”. Poznan városán át Krakkóba mentek, bergeni tőkehal, hering, „mindenféle sózott hal, amit tonnákban mértek”. A kiváltságos kereskedők telepeket, raktárakat, irodákat alapítottak Lengyelországban is, bekerültek a városi tanácsokba, hatalmas befolyásuk lett, így még nagyobb kedvezményeket tudtak kicsikarni maguknak.
Lübeckből Stockholmba: posztó, vászon, só, fűszerek. AZ egész import 51%-a textil, 23%a só, 25%a bor és sör és fűszer, Ki áruk is! Stockholmból export 40vhány % vaj, 20% vas, 17,5% réz-> fontos az állattenyésztés és a bányászat. Éi erdők nagyállat állománya-> tizenvhány % szőrme, 2% egyéb.
Schleswig-Holstein, Dánia fejlesztik a kikötőiket-> mocsár lecsapolási és gátépítési munkálatok a 15. sz-ban.
Egy svéd történész szerint „a németek Svédországban sosem mutattak hajlamot arra, h asszimilálódjanak”. Ált. öreg korukban visszatértek saját német városukba és ott temetkeztek el. Stockholmban külön német egyházközség jött létre. Főleg a lübeckiek viselkedtek felsőbbségesen a svédekkel szemben, szinte gyarmati területnek kezelték Svédországot.
Egy lengyel történész a (lengyel városok is bekerültek a Hanzába!): A Hanza városok harcai főleg patríciuscsoportok közötti harc, nem patrícius vs kézműves, hanem régi, kiváltságos patriciátus vs újonnan feltörekvő patriciátus. De ahol német volt a patriciátus, ott nemzeti aspektust is öltött a konfliktus.
Előbb-utóbb a svédek kiszorították a német kereskedőket, de páran ott maradtak svéd polgárként. Nem mindenki értékeli az egész folyamatot svéd győzelemnek.
Idegenellenes indulatok is felbukkantak Svédországban a német hegemónia miatt. „A svédeknek nem marad más hivatás, mint a hóhér és a sírásó”.
A lübeckiek mindjobban kiszélesítették áruskálájukat, művészeti alkotások is bekerültek, sok ilyet vásároltak Svédországban is. Ugyanakkor nagyon befolyásolták a svéd művészeti ízlésvilágot, leginkább a lübecki festő és képfaragó céh.
A Hanza városok mesterei direkt gyártottak svéd nemzeti szenteket ábrázoló szobrokat is, ennek érdekében sok lübecki mester át is települt. =D
1568 Szent Erik és csatabárdos Szt. Olaf szoborcsoport. Storkürka templomában, lübecki mester munkája.
A nagy kereskedelmi forgalom egész Európában a zsákmányolók megjelenésével járt.
1387 Olaf király meghalt. Meggyengültek az Éi országok, ezt kihasználták a teneri kalózok, akik egyre jobban szerveződtek, gyakran szegény matrózok is csatlakoztak hozzájuk. Vitallianus Testvérek kalózcsoport vezetője, Vidbold a 7 szabad művészet magistere! Ez a probléma egyformán sújtotta a skandináv és a Hanza hajókat.
1392 vitallianus testvérek elfoglaltak egy szigetet, még a Német ovagrend is föllépett ellenük, Konrad von Jüngingen nagymester űzte el őket onnan.
1389-95 Stockholm a vitellianus testvérek blokádja alatt, akkor vezéreiket elfogták és kivégezték. 1429ben utolsó maradvűnyaik megtámadták Bergent, de ekkor már nem értek el semmit.
Az Éi országok is fejlesztették a hajóikat, így egyre kevésbé függtek a németektől. Kerek hajótípusok bursa/barsa, kokk, hork. Hajóleletek a tengerben. Pl. Kalmar vizein.
15. sz. Németalföld felfutása-> hajós kapcsolatok kiterjesztése a Sund-szorosra is.
1538-41 Hanza és Németalföld hajósok közti küzdelem. A hollandok felvették a kapcsolatot vend városokkal is (ezek a Hanzához tartozó szláv eredetű városok).
1541 fegyverszünet
Régió, mint táj és régió, mint ország csoport.
Hajnik Imre jogtörténész: Egyetemes európai jogtörténet a francia forradalomig.
Magnus Ericsson (?) király 1347ben közönséges svéd jogot szerkesztett (a közönséges itt azt jelenti, h minden svéd területre általánosan érvényes). 1350-57 között közönséges svéd városi jogot is szerkesztett. Egységes jog szükségességét felismerte az ország egységéhez. A munka egyházjogi részét egyáltalán nem, a polgárit csak részletekben fogadták el. Ezeket szerkesztette össze: Keleti gótok országának tv-e, Felső országok tv-e c művek. A keleti gótok már sok száz évvel azelőtt elvándoroltak É-Európából! Lehet, h róluk volt elnevezve egy svéd tartomány, vagy egy gótokról elnevezett tartomány Ki része. Nem egységesült a jogrendszer, nem alkalmazták Magnus tvkönyvet.
1442 Bajor Kristóf király Magnus tvkönyveinek változatát oktatja be. Német eredetű svéd király volt.
Corpus Iuris Svenorum…12 kötetes
Sveno: germán törzs
Hajnik Imre összehasonlította Skandináviát Eu fiatal országaival: egyik területen sem hűbéri természetű alkotmányjog honosodott meg. Hajnik I. szerint Skandinávia a magyarokhoz és a szlávokhoz képest is elmaradott.
A német történetírást is foglalkoztatta a skandináv jog problémája.
1286-1303 között jegyezték fel a Ki gót jogot, ami nem tekinthető tvkönyvnek, hanem a szokásjog lejegyzése.
Ostgotia: a Ki gótok egykori területe latinul
A tájnevekből népnevek lettek-> a svéd forrásokban emlegetett Ki és NYi gótoknak semmi közük a gótokhoz, hanem az ő régi területükön később élő népekre is ráragadtak a nevek.
Tvkönyv hangsúlyozza a parasztok önállóságát-> nem alakult ki a hűbériség!
Országgyűlési tervezet: 4 birodalmi rendet készült meghívni, a parasztságot is rendnek tekintették a 14. sz-ban! De semmi adat sincs ennek az országgyűlésnek az összehívásáról.
1435 első országgyűlés: nemesség, papság, polgárság, parasztság
Honnan lett nemesség, ha nem volt hűbériség? Kik az előkelők? Jarl: az előkelők címe norvégül, svédül és dánul is, megfelel az angol earl szónak. A jarlok 1-1 tartomány élén álltak.
Svédországban 1266ig a korona főhivatalnokai viselték a jarl címet, Norvégiában 1308ig, párhuzamos az egykori Frank birodalombeli maiordomusok szerepével.
Bönde: „falulakó”, szabad paraszti tulajdonos, jogosult a rendi gyűlésen való részvételre.
Nincs nemes-paraszt megkülönböztetés, csak városlakó-falulakó megkülönböztetés.
Lengyel forrás: Svédorsz. Az egyetlen orsz Eu-ban, ahol a parasztoknak képviseletük volt a parlamentben. DE Svájcban és Tirolban is volt ilyen a tartománygyűlésen!
„Birodalmi gyűlés” Svédorsz-ban (pedig még ország sincs).
Gazdaságilag jóval elmaradottabb Skandinávia, mint a NRCS, ezért a német kereskedők Éra terjeszkedtek-> Hanza szövetség lényegében önálló állami jellemzőkkel rendelkezett. Nagy vámkedvezményeket kaptak.
Feljegyzések a hajókról: hol, mikor kötöttek ki, mit adtak el, mit vettek…vámjegyzékek. A legfontosabbak a Sund - szorosból (Dánia) származnak.
1423 Erik dán királyhoz lübecki követség ment, h előnyöket biztosítson számukra a holland kereskedőkkel szemben. Németalföld ekkor már feltörő terület! Ez sérti a német kereskedővárosok monopolhelyzetét.
1427 háború Dánia és a Hanza városok között a Sund – szorosban? Dánok nyernek, úh már tőlük is súlyosabb vámokat szedhetnek ezentúl.
1430 rosenob pénzegység a hajók kikötéséért, később 1,5 márka egy hajó rakományáért.
Só és bor is, mint fizetési egység.
A só nagyon fontos a heringtartósítás miatt! Aki tud heringet konzerválni, az tudja exportálni. 1380ban modernizálták a hering tartósításának módszerét.
A sós szállításához szföldi kereskedelmi út is volt Svédországban Skone (?) tartományban, ami néha Dániához tartozott, aztán Svédo. Néha visszaszerezte. Emiatt háború pl. 1340ben. A Hanza ilyenkor mindig beavatkozott, h kedvezményeket kapjon a majdani nyertestől.
1435 béke 9 éves háborúskodás után, Edmund dán király kénytelen újra megerősíteni a Hanza városok kiváltságait.
1471 dánok legyőzték a svédeket, úh most a svédeket kényszerítették engedményekre a német városok. A svéd városok elöljáróságainak is tagjai lettek német kereskedők! A német távolsági kereskedők túlzott hatalma Közép-Európában is probléma volt. Svéd bányákat is megszereztek a németek.
Városok népesedése-> nő az igény a posztó, a vászon és a finom textíliák iránt-> Flandria felvirágzik. Lübecken és egyéb Hanza városokon keresztül kerül a flandriai áru Skandináviába.
Meghatározott méretű vászon is szerepel fizetőeszközként a 14. sz-i Svédországban!
„Skonéba utazók társasága” kereskedelmi szövetség, külön címer. Hamm-ban volt a központja (voltam ott=D) 1495től mutatható ki ennek a társaságnak a működése.
Hamburgban és más német városokban megtiltják a hering importálását, ugyanis megjelent a piacon a flamand hering és így verseny lett.
A rajnai és a magyar forint (svédül gülle) a legelfogadottabb pénznemek Svédországban!
Norvégia NYi partján Bergen kikötője nagyon fontos a Hanzának, főleg a tőkehal miatt. A német területeken monopolhelyzetben volt a norvég tőkehal, a hasznot a német kereskedők fölözték le.
Svédországban elkezdtek gabonát is termelni! Ezt is részben a Hanza városok (főleg Danzig/Gdansk) vásárolták fel. Ez nagy fellendülés volt, mert addig sokat kellett költenie a svédeknek a gabona importra! Lengyelo. Is bekapcsolódott a svéd-német kereskedelembe. 1390ben Jagelló Ulászló kiváltságlevele „kívülről jött kereskedőknek”. Poznan városán át Krakkóba mentek, bergeni tőkehal, hering, „mindenféle sózott hal, amit tonnákban mértek”. A kiváltságos kereskedők telepeket, raktárakat, irodákat alapítottak Lengyelországban is, bekerültek a városi tanácsokba, hatalmas befolyásuk lett, így még nagyobb kedvezményeket tudtak kicsikarni maguknak.
Lübeckből Stockholmba: posztó, vászon, só, fűszerek. AZ egész import 51%-a textil, 23%a só, 25%a bor és sör és fűszer, Ki áruk is! Stockholmból export 40vhány % vaj, 20% vas, 17,5% réz-> fontos az állattenyésztés és a bányászat. Éi erdők nagyállat állománya-> tizenvhány % szőrme, 2% egyéb.
Schleswig-Holstein, Dánia fejlesztik a kikötőiket-> mocsár lecsapolási és gátépítési munkálatok a 15. sz-ban.
Egy svéd történész szerint „a németek Svédországban sosem mutattak hajlamot arra, h asszimilálódjanak”. Ált. öreg korukban visszatértek saját német városukba és ott temetkeztek el. Stockholmban külön német egyházközség jött létre. Főleg a lübeckiek viselkedtek felsőbbségesen a svédekkel szemben, szinte gyarmati területnek kezelték Svédországot.
Egy lengyel történész a (lengyel városok is bekerültek a Hanzába!): A Hanza városok harcai főleg patríciuscsoportok közötti harc, nem patrícius vs kézműves, hanem régi, kiváltságos patriciátus vs újonnan feltörekvő patriciátus. De ahol német volt a patriciátus, ott nemzeti aspektust is öltött a konfliktus.
Előbb-utóbb a svédek kiszorították a német kereskedőket, de páran ott maradtak svéd polgárként. Nem mindenki értékeli az egész folyamatot svéd győzelemnek.
Idegenellenes indulatok is felbukkantak Svédországban a német hegemónia miatt. „A svédeknek nem marad más hivatás, mint a hóhér és a sírásó”.
A lübeckiek mindjobban kiszélesítették áruskálájukat, művészeti alkotások is bekerültek, sok ilyet vásároltak Svédországban is. Ugyanakkor nagyon befolyásolták a svéd művészeti ízlésvilágot, leginkább a lübecki festő és képfaragó céh.
A Hanza városok mesterei direkt gyártottak svéd nemzeti szenteket ábrázoló szobrokat is, ennek érdekében sok lübecki mester át is települt. =D
1568 Szent Erik és csatabárdos Szt. Olaf szoborcsoport. Storkürka templomában, lübecki mester munkája.
A nagy kereskedelmi forgalom egész Európában a zsákmányolók megjelenésével járt.
1387 Olaf király meghalt. Meggyengültek az Éi országok, ezt kihasználták a teneri kalózok, akik egyre jobban szerveződtek, gyakran szegény matrózok is csatlakoztak hozzájuk. Vitallianus Testvérek kalózcsoport vezetője, Vidbold a 7 szabad művészet magistere! Ez a probléma egyformán sújtotta a skandináv és a Hanza hajókat.
1392 vitallianus testvérek elfoglaltak egy szigetet, még a Német ovagrend is föllépett ellenük, Konrad von Jüngingen nagymester űzte el őket onnan.
1389-95 Stockholm a vitellianus testvérek blokádja alatt, akkor vezéreiket elfogták és kivégezték. 1429ben utolsó maradvűnyaik megtámadták Bergent, de ekkor már nem értek el semmit.
Az Éi országok is fejlesztették a hajóikat, így egyre kevésbé függtek a németektől. Kerek hajótípusok bursa/barsa, kokk, hork. Hajóleletek a tengerben. Pl. Kalmar vizein.
15. sz. Németalföld felfutása-> hajós kapcsolatok kiterjesztése a Sund-szorosra is.
1538-41 Hanza és Németalföld hajósok közti küzdelem. A hollandok felvették a kapcsolatot vend városokkal is (ezek a Hanzához tartozó szláv eredetű városok).
1541 fegyverszünet
Filozófiatörténet 8. (márc. 30.)
A Gondolkodom, tehát vagyok szigorúan bizonyos ismeret, vagyis megcáfol minden szkeptikus elméletet.
A megfelelő módszer megoldja, h csak a szigorúan bizonyos ismereteket engedjük be ismeretrendszerünkbe. Ami kicsit is kétséges, azt eleve hamisnak kell tekinteni, akkor is ha lehetséges, h igaz.
Descartes a jövőnek szóló programot fogalmazott meg.
John Locke
Locke szerint Descartes első és utolsó szigorúan bizonyos tétele egyedül vannak, nem teljes a rendszer. Szerinte nem várni kell a rendszer betetőződésére, hanem felül kell vizsgálni a rendszer elveit. Descartes rendszerébe hiba csúszott.
Az igaz, h kizárólag a tudásunkra támaszkodhatunk döntéseink meghozatalakor. De az nem, h csak a biztos tudás ismeret. Több féle ismeret létezik, nem biztos is.
Csak a bizonyos tudás, de vannak más fajta ismeretek is, mint a tudás.
Az ítélés képessége (judgement) fontos és Descartes tudomást sem vett róla. Az álom, a káprázat is az ismeret körébe tartozik, „az elménk színpadán megjelenő ideák”. Ideáinknak van megfelelője a külső, valóságos világban. Ezért realistának is szokták minősíteni Locke-ot.
Minden ismeret és tétel ideák összekapcsolódása az elménkben. Pl. „A tábla fekete” ismeret a tábla és a fekete ideájának összekapcsolódása. Meghatározott viszonyba kell hoznunk az ideákat, pl. melyik jellemzi a másikat. A megismerés nyelvi oldalát is figyelembe kell venni a megismerés folyamatának megfelelő megismeréséhez. =D
Locke-kal vette kezdetét a modern nyelvfil.
Egy tétel megfogalmazásakor két idea megegyezését állítjuk. De nem teljes körű megegyezésről van szó, tehát azzal, h „a sas madár”, nem azt mondjuk, h a két fogalom ugyanaz!
A tudás az ideák olyan megegyezése, amely teljes bizonyosságot foglal magába, 2 féle módon valósul meg a megegyezés (v tagadó állításnál a meg nem egyezés): az elme közvetlenül belátja, nem tudja be nem látni az ideák megegyezését.
Intuitív tudás: az elme magától belátja az ideapár összetartozását.
Racionális tudás/demonstratív tudás: két idea megegyezését nem közvetlenül látja be az elme, pedig szigorúan bizonyos a megegyezés, de csak közvetítő csatornák révén látjuk ezt be. Közvetítő ideákat kell beiktatni ilyenkor. Intuitív tudásokat, vagyis intuitív ideapárokat kapcsolunk össze.
Ha ragaszkodunk a szigorúan bizonyos tudás kizárólagosságához, akkor nem tudunk megismerni semmit az életből. Tehát az ideák összekapcsolódásának valószínűségét is értékelni kell.
Isten az ítélőképességet adta nekünk (nem a bizonyosságokat) a valószínűségek mérlegelésére, h elkerülhessük a rossz cselekedeteket. 1-2 dologban azért kapunk bizonyosságot, h mintaként szolgáljon az ítélőképességünk számára.
Locke a tolerancia híve: korlátozott lehetőségeink vannak tudás szerzésére, ezért legyünk részvéttel egymás tudatlansága iránt-> ne várjuk el egymástól, h feladjuk nagy nehezen megszerzett ismereteinket! Minden álláspont egyformán bizonytalan! „Tisztelni egymás véleményét” de ettől még nem kell igaznak elfogadni! Az emberek tanúságtételét (érveit) figyelembe kell venni, de következtetéseiket (véleményüket) nem, azt csak tiszteletben kell tartani.
Locke ideaelmélete:
Ez vezet majd át Hume-hoz, mert ő bírálta.
Idea: olyan tartalom, amellyel az elme ébrenléti állapotban rendelkezik.
Egyszerű idea: érzékszerv működéséből jön létre
Reflektív idea: ezzel az elme önmagát figyeli meg, nem használ hozzá érzékszervet, csak belső érzékeket.
Összetett idea: az elme építi fel, ilynek a tárgyak. Pl. nme érzékelünk egy asztalt, hanem az elme rakja össze, h na most ez egy asztal. Tapasztalat kell hozzá, mert azáltal rendelkezünk az adott szubsztancia ideájával.
Szubsztancia: olya létező, ami tulajdonságokat hordoz, egyesít magában. Ha ezeket egyszerre felfogom és összerakom, érzékelem a szubsztanciát.
Locke itt a korabeli optika nyelvét használja az elme leírásához.
„Fehér lap” metafora: a tapasztalat nyomja rá a betűket az elme fehér lapjára.
Tabula obscura metafora: az elme egy sötét szoba, amelyeket az ideákkal bútorozunk be. Egy kis ablakon belül jön be a fény, amit jól megvilágít, arra vonatkozik a tudás, amit szórt fény ér és ezért félhomályban van, az csak az ítélés területe. De ezt a félhomályt is pozitívan, lehetőségnek fogja fel Locke.
A megfelelő módszer megoldja, h csak a szigorúan bizonyos ismereteket engedjük be ismeretrendszerünkbe. Ami kicsit is kétséges, azt eleve hamisnak kell tekinteni, akkor is ha lehetséges, h igaz.
Descartes a jövőnek szóló programot fogalmazott meg.
John Locke
Locke szerint Descartes első és utolsó szigorúan bizonyos tétele egyedül vannak, nem teljes a rendszer. Szerinte nem várni kell a rendszer betetőződésére, hanem felül kell vizsgálni a rendszer elveit. Descartes rendszerébe hiba csúszott.
Az igaz, h kizárólag a tudásunkra támaszkodhatunk döntéseink meghozatalakor. De az nem, h csak a biztos tudás ismeret. Több féle ismeret létezik, nem biztos is.
Csak a bizonyos tudás, de vannak más fajta ismeretek is, mint a tudás.
Az ítélés képessége (judgement) fontos és Descartes tudomást sem vett róla. Az álom, a káprázat is az ismeret körébe tartozik, „az elménk színpadán megjelenő ideák”. Ideáinknak van megfelelője a külső, valóságos világban. Ezért realistának is szokták minősíteni Locke-ot.
Minden ismeret és tétel ideák összekapcsolódása az elménkben. Pl. „A tábla fekete” ismeret a tábla és a fekete ideájának összekapcsolódása. Meghatározott viszonyba kell hoznunk az ideákat, pl. melyik jellemzi a másikat. A megismerés nyelvi oldalát is figyelembe kell venni a megismerés folyamatának megfelelő megismeréséhez. =D
Locke-kal vette kezdetét a modern nyelvfil.
Egy tétel megfogalmazásakor két idea megegyezését állítjuk. De nem teljes körű megegyezésről van szó, tehát azzal, h „a sas madár”, nem azt mondjuk, h a két fogalom ugyanaz!
A tudás az ideák olyan megegyezése, amely teljes bizonyosságot foglal magába, 2 féle módon valósul meg a megegyezés (v tagadó állításnál a meg nem egyezés): az elme közvetlenül belátja, nem tudja be nem látni az ideák megegyezését.
Intuitív tudás: az elme magától belátja az ideapár összetartozását.
Racionális tudás/demonstratív tudás: két idea megegyezését nem közvetlenül látja be az elme, pedig szigorúan bizonyos a megegyezés, de csak közvetítő csatornák révén látjuk ezt be. Közvetítő ideákat kell beiktatni ilyenkor. Intuitív tudásokat, vagyis intuitív ideapárokat kapcsolunk össze.
Ha ragaszkodunk a szigorúan bizonyos tudás kizárólagosságához, akkor nem tudunk megismerni semmit az életből. Tehát az ideák összekapcsolódásának valószínűségét is értékelni kell.
Isten az ítélőképességet adta nekünk (nem a bizonyosságokat) a valószínűségek mérlegelésére, h elkerülhessük a rossz cselekedeteket. 1-2 dologban azért kapunk bizonyosságot, h mintaként szolgáljon az ítélőképességünk számára.
Locke a tolerancia híve: korlátozott lehetőségeink vannak tudás szerzésére, ezért legyünk részvéttel egymás tudatlansága iránt-> ne várjuk el egymástól, h feladjuk nagy nehezen megszerzett ismereteinket! Minden álláspont egyformán bizonytalan! „Tisztelni egymás véleményét” de ettől még nem kell igaznak elfogadni! Az emberek tanúságtételét (érveit) figyelembe kell venni, de következtetéseiket (véleményüket) nem, azt csak tiszteletben kell tartani.
Locke ideaelmélete:
Ez vezet majd át Hume-hoz, mert ő bírálta.
Idea: olyan tartalom, amellyel az elme ébrenléti állapotban rendelkezik.
Egyszerű idea: érzékszerv működéséből jön létre
Reflektív idea: ezzel az elme önmagát figyeli meg, nem használ hozzá érzékszervet, csak belső érzékeket.
Összetett idea: az elme építi fel, ilynek a tárgyak. Pl. nme érzékelünk egy asztalt, hanem az elme rakja össze, h na most ez egy asztal. Tapasztalat kell hozzá, mert azáltal rendelkezünk az adott szubsztancia ideájával.
Szubsztancia: olya létező, ami tulajdonságokat hordoz, egyesít magában. Ha ezeket egyszerre felfogom és összerakom, érzékelem a szubsztanciát.
Locke itt a korabeli optika nyelvét használja az elme leírásához.
„Fehér lap” metafora: a tapasztalat nyomja rá a betűket az elme fehér lapjára.
Tabula obscura metafora: az elme egy sötét szoba, amelyeket az ideákkal bútorozunk be. Egy kis ablakon belül jön be a fény, amit jól megvilágít, arra vonatkozik a tudás, amit szórt fény ér és ezért félhomályban van, az csak az ítélés területe. De ezt a félhomályt is pozitívan, lehetőségnek fogja fel Locke.
A római királyság és köztársaság 8. (márc. 30.)
A királyság bukása és a köztársaság első évei
Valószínűleg színházi dráma alapján írta meg Livius Lucretia történetét. Tarquinius Collatinus Lucretia férje. „Nem engedem, h tisztességtelen nők az én példámra hivatkozva csalják meg a férjüket!” – és leszúrja magát.
A rex cím annyira kompromittálóvá válik, h a legelvakultabb zsarnokok sem merték használni.
Brutus=ostoba. Iunius Brutus ostobának tettette magát, ezért nem ölték meg a Tarquiniusok, miközben köztük nőtt fel.
Tarquinius Collatinus is consul volt Kr. e. 509ben, de már annyira kompromittáló volt a Tarquinius név, h mégis elküldik (de övé marad minden vagyona, és máshova megy, mint a zsarnok Tarquiniusok).
Kr. e. 509. év consuljai
L. Iunius Brutus és L. Tarquinius Collatinus, utóbbit elküldik. Helyette P. Valerius Publicola. Brutus elesik az etruszkok elleni háborúban, helyette Spurius Lucretius (Lucretia apja). Publicola nagy házat építtet nagy dombon, ezért le akarják váltani, mint királyságra törőt, erre elköltözik a város legmélyebb pontjára. Spurius Lucretius hirtelen meghalt. Helyette Marcus Horatius Pulvillus.
Na most Spurius Lucretius a Lucretia történetben még a fiatalokkal egyforma sebességgel vágtat lován, aztán kevesebb, mint egy évvel később azt olvassuk, h megöregedett és végelgyengülésben meghalt…
Livius forrásai: nemzetségek feljegyzései a jeles ősökről; Fabius történetíró, aki még görögül írt és neki köszönhetően tolódott el a római történelem a Fabiusok dicsősége felé;
Az első év consuljának lenni a lehető legdicsőségesebb, ezért kellett ennyi consult bezsúfolni.
A szegény politikus
A Mons Sacer lehet, h az Aventinus domb. Agrippa meséje Aiszóposztól származik. Liviusnál Agrippa úgy halt meg, h nem volt pénz a temetésére. Publius Valerius is így volt ezzel. A szegény politikus eszménye. A köznép adta össze az ő temetésük költségét. Ez a toposz Ariszteidészre megy vissza. Ariszteidész 3 lányának hozományát is a nép adta össze. Ephialtész története is erre fűződik fel. Összesen 2 római és 3 görög ilyen politikusról ismerünk történetet.
Szóval Livius elbeszéléseiben annyira sok a görög toposz, h nem nagy eséllyel hitelesek a történetek.
Szobor talapzat felirata Satricumból: „Publius Valerius barátai ajánlották fel Mars számára ebben a szentélyben” (mármint Publius Valerius szobrát). Poplios Valesios=Publius Valerius nagyon archaikus genitivusa. Ez bizonyítéknak tűnt P. V. létezésére, mert kortárs szobor a köztársaság első éveiből. DE Ferenczi Endre: Satricumnak semmi köze nem volt Rómához a közt. Első 10 évében-> miért állítottak volna neki ott szobrot? Jó 100 évvel később foglalták el! Publius Valerius Pototus Publicola foglalta el, ő állíttathatta Kr. e. 386ban!
Mamertinusok=Mars fiai
Aeneis
Vergilius mozaik, Bardo
A Iliász és az Odüsszeia olvasása nélkül becsapós dolog latinul olvasni az Aeneist…
AZ első 6 ének az Odüsszeiát, a második 6 az Iliászt imitálja. Interpretatio Romana
Befejezetlen mű, sok soron még dolgozott, a meg nem írt hexameterek helye ki van húzva. Halálos ágyán Vergilius azt kérte, égessék el az egészet. Kr. e. 19-ben már nem látta olyan pozitívnak Augustust, mint amilyennek az Aeneisben megírta. Au-gustus parancsára mentették meg a kéziratokat.
Az Iliász Patroklosz halálával tért véget, a háború nem fejeződött be, csak az Odüsszeiából derül ki a faló és a görög győzelem, amikor Télemakhosz Spártában beszélget Menelaosszal és Helenével.
Etruszk szobor a kr. e. 4. sz-ból: Aeneas viszi a vállán Anchises-t, és kézen fogva vezeti Iulust.
Az egyik hagyomány szerint Karthágót és Rómát is Kr. e. 814ben alapítják meg, mert Romulus testvérgyilkossága miatt nem igazán vállalható városalapító, és kevés olyan római személyiség volt, aki erkölcsileg feddhetetlen, ezért még mindig kisebb probléma volt, h Aeneas idején Róma nem létezett. Mondjuk a Dido történet sem felhőtlen, de sokat dolgozik rajta Vergilius.
Latona=Létó
Dido története Nauszikaáéval párhuzamos.
Karthágó egy Iuno szentélybe érkezik Karthágóban, és a trójai tragédiát ábrázoló falfreskók alapján azt hiszi, h baráti helyre ért. Párhuzam: Odüsszeusz Nauszikaá-éknál hallott, Trójáról szóló ének miatt sírva fakad.
Az Alvilág bejárata Cymae-nél van.
A trójai Palinurus belefulladt a tengerbe, az Alvilágban megkéri Aeneast, h temesse el. A jelképes temetés is temetés! A tengerbe fulladtaknak is sírgödröt ástak. Antigoné is csak homokot szór a testvére holttestére eltemetés gyanánt.
Az eposzok viselkedésmintát is akarnak demonstrálni, pl. hogy a halottakat el kell tmetni, különben bolyonganak és kísértenek.
Az Alvilágjárás az Aeneis politikai lényege, ahol Anchises bemutatja, h milyenek lesznek az eljövendő rómaiak. Sulla és Marius nem szerepel, de Iulius Caesar sem! Legalábbis nem név szerint. Caesar és Pompeius negatívan jön elő, a polgháborújuk miatt. Ha Augustusé az aranykor, akkor Caesar nyilván a vaskor képviselője. De neki köszönhető Augustus legitimitása, úh: Caesar lelke csillagként felkerült az égre, amikor meghaét, így nem a vaskor embere, hanem egy isten-> Augustus divi filius.
Valószínűleg színházi dráma alapján írta meg Livius Lucretia történetét. Tarquinius Collatinus Lucretia férje. „Nem engedem, h tisztességtelen nők az én példámra hivatkozva csalják meg a férjüket!” – és leszúrja magát.
A rex cím annyira kompromittálóvá válik, h a legelvakultabb zsarnokok sem merték használni.
Brutus=ostoba. Iunius Brutus ostobának tettette magát, ezért nem ölték meg a Tarquiniusok, miközben köztük nőtt fel.
Tarquinius Collatinus is consul volt Kr. e. 509ben, de már annyira kompromittáló volt a Tarquinius név, h mégis elküldik (de övé marad minden vagyona, és máshova megy, mint a zsarnok Tarquiniusok).
Kr. e. 509. év consuljai
L. Iunius Brutus és L. Tarquinius Collatinus, utóbbit elküldik. Helyette P. Valerius Publicola. Brutus elesik az etruszkok elleni háborúban, helyette Spurius Lucretius (Lucretia apja). Publicola nagy házat építtet nagy dombon, ezért le akarják váltani, mint királyságra törőt, erre elköltözik a város legmélyebb pontjára. Spurius Lucretius hirtelen meghalt. Helyette Marcus Horatius Pulvillus.
Na most Spurius Lucretius a Lucretia történetben még a fiatalokkal egyforma sebességgel vágtat lován, aztán kevesebb, mint egy évvel később azt olvassuk, h megöregedett és végelgyengülésben meghalt…
Livius forrásai: nemzetségek feljegyzései a jeles ősökről; Fabius történetíró, aki még görögül írt és neki köszönhetően tolódott el a római történelem a Fabiusok dicsősége felé;
Az első év consuljának lenni a lehető legdicsőségesebb, ezért kellett ennyi consult bezsúfolni.
A szegény politikus
A Mons Sacer lehet, h az Aventinus domb. Agrippa meséje Aiszóposztól származik. Liviusnál Agrippa úgy halt meg, h nem volt pénz a temetésére. Publius Valerius is így volt ezzel. A szegény politikus eszménye. A köznép adta össze az ő temetésük költségét. Ez a toposz Ariszteidészre megy vissza. Ariszteidész 3 lányának hozományát is a nép adta össze. Ephialtész története is erre fűződik fel. Összesen 2 római és 3 görög ilyen politikusról ismerünk történetet.
Szóval Livius elbeszéléseiben annyira sok a görög toposz, h nem nagy eséllyel hitelesek a történetek.
Szobor talapzat felirata Satricumból: „Publius Valerius barátai ajánlották fel Mars számára ebben a szentélyben” (mármint Publius Valerius szobrát). Poplios Valesios=Publius Valerius nagyon archaikus genitivusa. Ez bizonyítéknak tűnt P. V. létezésére, mert kortárs szobor a köztársaság első éveiből. DE Ferenczi Endre: Satricumnak semmi köze nem volt Rómához a közt. Első 10 évében-> miért állítottak volna neki ott szobrot? Jó 100 évvel később foglalták el! Publius Valerius Pototus Publicola foglalta el, ő állíttathatta Kr. e. 386ban!
Mamertinusok=Mars fiai
Aeneis
Vergilius mozaik, Bardo
A Iliász és az Odüsszeia olvasása nélkül becsapós dolog latinul olvasni az Aeneist…
AZ első 6 ének az Odüsszeiát, a második 6 az Iliászt imitálja. Interpretatio Romana
Befejezetlen mű, sok soron még dolgozott, a meg nem írt hexameterek helye ki van húzva. Halálos ágyán Vergilius azt kérte, égessék el az egészet. Kr. e. 19-ben már nem látta olyan pozitívnak Augustust, mint amilyennek az Aeneisben megírta. Au-gustus parancsára mentették meg a kéziratokat.
Az Iliász Patroklosz halálával tért véget, a háború nem fejeződött be, csak az Odüsszeiából derül ki a faló és a görög győzelem, amikor Télemakhosz Spártában beszélget Menelaosszal és Helenével.
Etruszk szobor a kr. e. 4. sz-ból: Aeneas viszi a vállán Anchises-t, és kézen fogva vezeti Iulust.
Az egyik hagyomány szerint Karthágót és Rómát is Kr. e. 814ben alapítják meg, mert Romulus testvérgyilkossága miatt nem igazán vállalható városalapító, és kevés olyan római személyiség volt, aki erkölcsileg feddhetetlen, ezért még mindig kisebb probléma volt, h Aeneas idején Róma nem létezett. Mondjuk a Dido történet sem felhőtlen, de sokat dolgozik rajta Vergilius.
Latona=Létó
Dido története Nauszikaáéval párhuzamos.
Karthágó egy Iuno szentélybe érkezik Karthágóban, és a trójai tragédiát ábrázoló falfreskók alapján azt hiszi, h baráti helyre ért. Párhuzam: Odüsszeusz Nauszikaá-éknál hallott, Trójáról szóló ének miatt sírva fakad.
Az Alvilág bejárata Cymae-nél van.
A trójai Palinurus belefulladt a tengerbe, az Alvilágban megkéri Aeneast, h temesse el. A jelképes temetés is temetés! A tengerbe fulladtaknak is sírgödröt ástak. Antigoné is csak homokot szór a testvére holttestére eltemetés gyanánt.
Az eposzok viselkedésmintát is akarnak demonstrálni, pl. hogy a halottakat el kell tmetni, különben bolyonganak és kísértenek.
Az Alvilágjárás az Aeneis politikai lényege, ahol Anchises bemutatja, h milyenek lesznek az eljövendő rómaiak. Sulla és Marius nem szerepel, de Iulius Caesar sem! Legalábbis nem név szerint. Caesar és Pompeius negatívan jön elő, a polgháborújuk miatt. Ha Augustusé az aranykor, akkor Caesar nyilván a vaskor képviselője. De neki köszönhető Augustus legitimitása, úh: Caesar lelke csillagként felkerült az égre, amikor meghaét, így nem a vaskor embere, hanem egy isten-> Augustus divi filius.
Európán kívüli világ (BBN-TÖR-221/2)
7. óra:
Afrikai népek Szudántól délre:
Források: főleg arab utazók és (a partmenti területekről) portugál hajósok leírásai.
1. Nigéria: a bantu (vagy nigritikus/szudáni) nyelvcsaládhoz tartozó népek:
- Joruba törzs: feudális jellegű, rabszolgatartó társadalom, központjuk Ife városa volt. Fejlett volt a rézművesség, nagy számban találtak réz-szobrokat, pl. egy megkötözött rabról készült szobrot, ami az államiság, a központi igazságszolgáltatás létére utal.
- Hausza nép: arab írók szerint a 15. században alkottak egységes birodalmat, több törzsből állt össze az államuk, városaik is voltak. Fejlett mezőgazdaság: ismerték a gabonát és a kenyérkészítést, de gyűjtögettek is (jansz-növény gyökereit)
- Fulami nép: iszlamizált törzs, vezetőjüket is emirnek nevezték, félnomád állattartók.
- Szabók: a mai Nigéria, Kamerun, Csád területén éltek, városokat is alapítottak, de ezek csak méretükben különböztek a falvaktól, itt is sárkunyhókban laktak (a többi nép téglából vagy kőből is építkezett). Területükön agyagszobrokat találtak, amik őstiszteletre utalnak.
Ezek a törzsek élénk kereskedelmet folytattak az arabokkal, főbb karavánutak: Tripoli–Murzuk–Bilma–Csád-tó; Tunisz–Gáth–Agadesz–Hausza városok. A helyiek étrendjébe az arabok útján került be a só, amit korábban nem ismertek és mivel az afrikaiak vérnyomása eleven magasabb (? gondolom az éghajlat miatt), nem is volt rá szükségük, később azonban egészen hozzászoktak, és hatalmas összegeket fizettek ki érte (állítólag a sóval megegyező súlyú aranyat is). A legelterjedtebb kereskedelmi módszer a néma csere volt (az egyik fél leteszi valahol a saját áruját, és várja, hogy a másik mellé tegye az övét, és ha elég, elviszi. Közben nincs érintkezés, így a nyelvi különbségek nem akadályozzák őket.)
Legnagyobb városaik kultikus (törzsi vallási) központok is voltak, ezt a funkciójukat a városok elnéptelenedése után is megőrizték (ez más Afrikai kultúrákra is jellemző volt, pl. Zimbabwe).
Nomád törzsek: fulbe: a 14. században nyugat felől nyomulnak be, muszlim vallásúak.
2. Kongó: a Kongó-folyó alsó szakasza, kevésbé fejlett, törzsi társadalmak, közülük a legnagyobb a Baluba törzs, aminek altörzsei is voltak (pl. Szankredi törzs). Szobraik és házaik maradtak fenn, amiket bútorokkal (pl. székek) is berendeztek.
3. Ghána, Togó, Benin és környéke:
Benin: Edo nép: hódító, harcos nép, matriarchális társadalommal. Birodalmuk énykorS a 16-17. században volt, ismerték a bronzot, amiből fegyvereiket is készítették. Szobraik bronzból és elefántcsontból készültek.
4. Namíbia (Délnyugat-Afrika): Hottentotta, vagy Koin népek: sivatagos területen éltek, elszórt, törzsi közösségekben (a holland gyarmatosítók később őket nevezik busmanoknak, vagyis bozótlakóknak). Később a benyomuló bantu törzsek (Zulu, Sosza) a szinte lakhatatlan peremvidékekig szorítják vissza őket.
5. A busmanokkal rokon népek területe, viszonylag termékeny földek, a helyiek mariókát és kukoricát (?) termesztenek. Később arab telepesek is megjelennek a partmenti sávban.
6. Zimbabwe (Rhodesia): a terület az állattartó őslakosok egykori fővárosa (15-16. századra már romváros) után kapta a nevét, később bantu (zulu) és arab telepesek foglalják el. Az itteni bantu törzsek arany-, réz-, és vasbányászattal, és kereskedelemmel foglalkoztak, gazdag államot hozva létre. (egyik törzs nave: Monamopata (?)=”bányák ura”)
Rajtuk kívül: maszájok: állattartó, harcos törzsek.
Európaiak Afrikában: először portugál hajósok térképezték fel a délebbi partvidékeket, miközben az Indiába vezető legrövidebb tengeri utat próbálták megtalálni. Ekkor jöttek rá Európában Afrika valódi méreteire (korábban észak-déli kiterjedését sokkal kisebben gondolták). Kelet-Afrika feltérképezésében az olasz utazók játszottak fontos szerepet.
Ezeken a felfedező utakon használtak először karavellákat (hosszú tengeri utakra alkalmas hajók) és olyan eszközöket, mint a kvadráns (nap szerinti tájékozódást segíti).
Zubor Zalán jegyzete
Afrikai népek Szudántól délre:
Források: főleg arab utazók és (a partmenti területekről) portugál hajósok leírásai.
1. Nigéria: a bantu (vagy nigritikus/szudáni) nyelvcsaládhoz tartozó népek:
- Joruba törzs: feudális jellegű, rabszolgatartó társadalom, központjuk Ife városa volt. Fejlett volt a rézművesség, nagy számban találtak réz-szobrokat, pl. egy megkötözött rabról készült szobrot, ami az államiság, a központi igazságszolgáltatás létére utal.
- Hausza nép: arab írók szerint a 15. században alkottak egységes birodalmat, több törzsből állt össze az államuk, városaik is voltak. Fejlett mezőgazdaság: ismerték a gabonát és a kenyérkészítést, de gyűjtögettek is (jansz-növény gyökereit)
- Fulami nép: iszlamizált törzs, vezetőjüket is emirnek nevezték, félnomád állattartók.
- Szabók: a mai Nigéria, Kamerun, Csád területén éltek, városokat is alapítottak, de ezek csak méretükben különböztek a falvaktól, itt is sárkunyhókban laktak (a többi nép téglából vagy kőből is építkezett). Területükön agyagszobrokat találtak, amik őstiszteletre utalnak.
Ezek a törzsek élénk kereskedelmet folytattak az arabokkal, főbb karavánutak: Tripoli–Murzuk–Bilma–Csád-tó; Tunisz–Gáth–Agadesz–Hausza városok. A helyiek étrendjébe az arabok útján került be a só, amit korábban nem ismertek és mivel az afrikaiak vérnyomása eleven magasabb (? gondolom az éghajlat miatt), nem is volt rá szükségük, később azonban egészen hozzászoktak, és hatalmas összegeket fizettek ki érte (állítólag a sóval megegyező súlyú aranyat is). A legelterjedtebb kereskedelmi módszer a néma csere volt (az egyik fél leteszi valahol a saját áruját, és várja, hogy a másik mellé tegye az övét, és ha elég, elviszi. Közben nincs érintkezés, így a nyelvi különbségek nem akadályozzák őket.)
Legnagyobb városaik kultikus (törzsi vallási) központok is voltak, ezt a funkciójukat a városok elnéptelenedése után is megőrizték (ez más Afrikai kultúrákra is jellemző volt, pl. Zimbabwe).
Nomád törzsek: fulbe: a 14. században nyugat felől nyomulnak be, muszlim vallásúak.
2. Kongó: a Kongó-folyó alsó szakasza, kevésbé fejlett, törzsi társadalmak, közülük a legnagyobb a Baluba törzs, aminek altörzsei is voltak (pl. Szankredi törzs). Szobraik és házaik maradtak fenn, amiket bútorokkal (pl. székek) is berendeztek.
3. Ghána, Togó, Benin és környéke:
Benin: Edo nép: hódító, harcos nép, matriarchális társadalommal. Birodalmuk énykorS a 16-17. században volt, ismerték a bronzot, amiből fegyvereiket is készítették. Szobraik bronzból és elefántcsontból készültek.
4. Namíbia (Délnyugat-Afrika): Hottentotta, vagy Koin népek: sivatagos területen éltek, elszórt, törzsi közösségekben (a holland gyarmatosítók később őket nevezik busmanoknak, vagyis bozótlakóknak). Később a benyomuló bantu törzsek (Zulu, Sosza) a szinte lakhatatlan peremvidékekig szorítják vissza őket.
5. A busmanokkal rokon népek területe, viszonylag termékeny földek, a helyiek mariókát és kukoricát (?) termesztenek. Később arab telepesek is megjelennek a partmenti sávban.
6. Zimbabwe (Rhodesia): a terület az állattartó őslakosok egykori fővárosa (15-16. századra már romváros) után kapta a nevét, később bantu (zulu) és arab telepesek foglalják el. Az itteni bantu törzsek arany-, réz-, és vasbányászattal, és kereskedelemmel foglalkoztak, gazdag államot hozva létre. (egyik törzs nave: Monamopata (?)=”bányák ura”)
Rajtuk kívül: maszájok: állattartó, harcos törzsek.
Európaiak Afrikában: először portugál hajósok térképezték fel a délebbi partvidékeket, miközben az Indiába vezető legrövidebb tengeri utat próbálták megtalálni. Ekkor jöttek rá Európában Afrika valódi méreteire (korábban észak-déli kiterjedését sokkal kisebben gondolták). Kelet-Afrika feltérképezésében az olasz utazók játszottak fontos szerepet.
Ezeken a felfedező utakon használtak először karavellákat (hosszú tengeri utakra alkalmas hajók) és olyan eszközöket, mint a kvadráns (nap szerinti tájékozódást segíti).
Zubor Zalán jegyzete
2009. március 27., péntek
Középkori magyar I. /7. (márc. 27.)
Kivételes kitérő
Provincia=egyházmegye
Egyházi hierarchia: Plébánia, esperesség, egyházmegye, érsekség, nemzeti egyház, egyetemes egyház.
Exemptio=kivétel, kiváltság. Mo-n is vannak területek, amelyek közvetlenül a pápa joghatósága alá tartoznak, pl. a székesfehérvári prépostság, pannonhalmi apátság. A 12. sz-ban szerezték meg ezeket az exemptiokat, ez összefügg az invesztitúra-konfliktussal, mert a pápa elkezdett kiváltságokat osztogatni. A fehérvári prépostot a prépostság választja és terjeszti fel, utána a pápa hagyja jóvá és nevezi ki, esküszöveget küld a kinevező okmány mellé, amire fel kell esküdnie a prépostnak a pápa iránti hűségre. A királynak nincs beleszólása az egészbe.
Az exemptio eggyel lejjebbi fokozata Mo-n, ha egy egyházi intézmény közvetlenül az esztergomi érsekség joghatósága alá tartoznak, nem a területileg illetékes püspök alá. Ezek eredetileg valószínűleg királyi alapítású intézmények. „Az esztergomi érsek a király plébánosa.” Pl. Pápa városa és egész Szászföld is.
Exemptio harmadlagos foka: az intézmény közvetlenül a helyi püspök alá tartozik, megkerülve a helyi főesperest. Pl. Kassa városa az egri püspök joghatósága alatt.
D-Erdély szász területe (Nagyszeben környéke) nem az erdélyi püspökséghez tartozik, hanem az esztergomi érsek joghatósága alá.
Az esztergomi egyházmegye szétszórt: Esztergom környéke, Szepes megye, NY-on is vannak területei, Nagyszeben környéke. Nagyszeben német neve Hermannstadt. (1 v 2 n?)
A premontreiek
1124 Szent Norbert alapította, német származású, a pápától kapott prédikálási jogot, ÉK-Franciao-ba keveredik és megalapítja a premontrei rendet. Premontre a központ.
A regulájuk az ágostonos regulát követi.
Fehérített fehér (fehérített gyapjú) ruha, tehát a ciszterciekkel ellentétben nem szürkebarátok. A bencések a fekete barátok.
Mo-n nagyon korán elterjed, a cisztercihez hasonlóan központosított.
Generális káptalan Premontrében: az egyes monostorok évenkénti gyűlése.
Első mo-i monostor: Váradelőhegyen (latin neve Premontrium lett). 1131ben már létezett, itt temették el Istvánt, premontrei öltözetben.
NYon apát irányítja premontrei monostorokat, Mo-n prépost (prepositus). Kanonok rend, úgyhogy kanonokokjai is vannak.
Felfogásuk találkozott egy társadalmi igénnyel, ezért voltak népszerűek, királyt utánzandó a tehetős nemesek szívesen alapítottak premontrei prépostságokat-> 40 volt Mo-n! Pl. Felvidék: Lelesz (Kassától Kre, Boleszló váci püspök alapította), Jászó/ Jasow, Ipolyság/Sawija, Turóc, Mai Mo: Pócsa (ma református templomként működik), Zsámbék (fr eredetű magy nemesi csal alapította, Csorna, Türje (a Türje nemzetség alapítása), Csút (1264 A Duna által azóta elmosott szigeten IV. Béla)…
Nagy részüket a Tatárjárás előtt alapították. Egy csomó nemesi alapítású monostor aztán városok kezébe került.
NY-Európában sokkal több ciszterci monostor volt, mint premontrei. Ezzel szemben Mo-n 18 ciszterci és 40 premontrei. Mezei László történész szerint azért, mert a ciszterciek elzárkózása nem felelt meg a magy társ igényinek, a premontreiek nyitottsága viszont igen. Mo-n a ciszterci monostorok nagy részét királyok, a premontreiek nagy részét nemesek alapították. Temetkezőhelyet akartak a családjuknak. A ciszterciek előírása megtiltja az alapító személyen és az uralkodón kívüli személyek eltemetését a monostoraikban! A premontreieké meg nem…
Koldulórendek
Jacques Le Goff és Fügedi Erik szerint a koldulórendi intézmények a városokhoz (mezővárosokhoz is) kötődnek és a város fejlettségét kifejezi, h mennyi koldulórendi intézménye van, mert a város adományai tartják el ezeket, tehát megmutatja az eltartási képességét. Budán, Esztergomban, Kolozsvárott több is volt.
13. sz. elején jöttek létre
Domonkos rend
D-Fro. Jelentős eretnekmozgalmak bontakoztak ki, ellenük jött létre.
Albihensek=katarok. Alby városa az egyik központjuk. Nem sokáig küszködtek velük, még Szt. Domonkos áttette a rend székhelyét Bolognába, ott is temették el.
A Bolognai Egyetemre a 13. sz. elejétől jártak magyarok. PL. Paulus Hungarus, aki ott tanár is lett, megismerkedett Szt. Domonkossal és belépett a rendbe, majd meghonosította Mo-n is. Érdeklődés a Ken maradt magyarok és kunok iránt a 13. sz-i Mo-n, a domonkosok térítési misszióra indultak a Kárpátokon túlra Paulus Hungarus részvételével.
Fehér ruha.
IV. Béla 1254-ben a Várhegyen alapította a kolostorukat, a mai Hilton Szálloda helyén. =D Be lehet menni és megnézni a csak belülről látható maradványait a kolostornak! Itt volt a Nagykáptalan (az egész európai rend gyűlése) 3. gyűlése, ahol rendfőnököt választottak.
Ferences rend
Assisi Szt. Ferenc. Nap fivér, Hold nővér-ből is kiderül az alapítás története. =D
Sopron Kecske-temploma.
Barna csuhában és saruban járnak.
Itália felől nem sikerült kiépíteni Mo-n, csak német közvetítéssel. A magyar ferencesek a német rendtartomány részeként jöttek létre, de még a Tatárjárás előtt önállósodtak. A mai Várszínház helyén volt ferences kolostor. Oda temették III. Andrást. Esztergomban is voltak ferencesek.
A pápa hozzájárult mindkét rendalapításhoz.
3 szerzetesi követelmény megfogalmazása hozzájuk kötődik: szegénység, tisztaság, engedelmesség -> nincs földbirtokuk! 1 telek kellett nekik a városban, h felépítsék a kolostorukat, utána adományokból éltek.
IV. Bélának kezdetben a domonkosok voltak a kedvencei, lásd Margit felajánlása! A veszprémi Szt. Katalin domonkos kolostorban nevelték fel, utána hozták fel a Nyulak szigetére. De aztán megváltozott ez a viszony. Dinasztikus érdekből mégis férjhez akarta adni Margitot, de ő ellenállt. Marcellus szerzetes, Margit vezetője örök fogadalmat tétetett le vele. Ez kiváltotta IV. Béla rosszallását a domonkos renddel szemben. DE pápai engedéllyel még az ösök fogadalom ellenére is férjhez mehetett volna Margit, szóval valószínűleg nagyon nem akart férjhez menni.
Julianusék 4esben mentek magyart keresni 1235-ben. 2en visszafordultak, egyikük meghalt, Julianus egyedül találkozott magyarokkal, aztán visszatért. 1237ben megint útnak indult, de addigra már szétszórta a magyarokat a mongol támadás és csak egy tatár levelet hozott haza Andrásnak, ami arról szólt, h bocsássa el a kunokat, mert ők a kán fennhatósága alá tartozó nép.
Ágostonos rendi remeték
Becsapós név, igazából nem remeterend, hanem koldulórend.
Nem spontán szerveződött, hanem felülről szervezték.
1254 IV. Sándor pápa össze akarta fogni az összes szerzetesrendet 1 általa ellenőrzött rendben, ágostonos regulát adott neki.
A IV. Lateráni zsinat tiltotta az újabb rendalapításokat, mert már elege volt belőlük az egyháznak.
A koldulórendeknél sokkal inkább felvethető a népszerűség kérdése, mint a monasztikus rendekkel kapcsolatban.
A ferences rend a legnépszerűbb. PL. a Ferenciek téri ferences templom sosem üres. Az iskolájuk is közvetlenebb, mint pl. a piaristáké (A mo-i piarista iskolák közül csak a váci koedukált.) Kapisztrán is ferences volt.
Remeterendek
A karthauziak
Kölni Szt. Brúnó, La Chartreuse
„Némabarátok”
Nincs némasági fogadalom, de minimálisra korlátozzák a beszéd mennyiségét.
Nem volt népezserű, mert szigorú.
Mo-n Ercsiben volt az első intázmányük. Nem sokáig működött, hamarosan átvették a bencések. Kolostoraik: Lőd/Leveldi: ma Városlőd, a Bakonyban van. Eger közelében, a Tátra alatt: Menedékszirt/Menedékkő. A leveldi monostoruk a leghíresebb, sok kódex maradt fenn onnan. „A Karthauzi névtelen” fontos szerző.
A kamalduliak
A középkori Mo-n nem is volt igazán, az Újkorban inkább.
Pálos rend
Théba Remete Szent Pálról nevezték el magukat. Fehér ruha. A veszprémi egyházmegyében volt a legtöbb remete, ezért 1253ban a pápa a veszprémi püspököt bízta meg, h látogassa végig őket és vizsgálja meg, h alkalmasak-e arra, h önálló szerzetesrenddé alakuljanak. A magyar főpapok az ágostonosokkal szemben használták fel a pálosokat.
Róma csak a 14. sz-ban ismeri el.
Falvakban is tevékenykedtek, míg a ferencesek inkább csak nagyobb településekben.
Európában is leterjedt, főleg lengyel barátainknál. =D Krakkó közelében is van pálos kolostor. II. József szerzetesrend feloszlató akciója következtében sokuk Lengyelországba ment, és Ferenc császár alatt sem tértek vissza. A két VH között Lengyelországból honosították újra Magyarországra. Na ezután nem sokáig működtek… A rendszerváltás után megint lengyel segítséggel alapították újra Mo-n, ma majdnem minden vezető lengyel.
Pl. Maria Nostra (a 18. sz-tól börtönként működik, ilyen sokszor volt Ausztriában is II. József miatt).
A pálosok népszerűsége vetekszik a ferencesekével! Kubinyi András kimutatta, h a középkor végi végrendeletek a leggyakrabban a pálosokra és a ferencesekre hagytak örökséget.
A 4. csoport a lovagrendek, de rájuk már a jövő héten kerül sor.
Provincia=egyházmegye
Egyházi hierarchia: Plébánia, esperesség, egyházmegye, érsekség, nemzeti egyház, egyetemes egyház.
Exemptio=kivétel, kiváltság. Mo-n is vannak területek, amelyek közvetlenül a pápa joghatósága alá tartoznak, pl. a székesfehérvári prépostság, pannonhalmi apátság. A 12. sz-ban szerezték meg ezeket az exemptiokat, ez összefügg az invesztitúra-konfliktussal, mert a pápa elkezdett kiváltságokat osztogatni. A fehérvári prépostot a prépostság választja és terjeszti fel, utána a pápa hagyja jóvá és nevezi ki, esküszöveget küld a kinevező okmány mellé, amire fel kell esküdnie a prépostnak a pápa iránti hűségre. A királynak nincs beleszólása az egészbe.
Az exemptio eggyel lejjebbi fokozata Mo-n, ha egy egyházi intézmény közvetlenül az esztergomi érsekség joghatósága alá tartoznak, nem a területileg illetékes püspök alá. Ezek eredetileg valószínűleg királyi alapítású intézmények. „Az esztergomi érsek a király plébánosa.” Pl. Pápa városa és egész Szászföld is.
Exemptio harmadlagos foka: az intézmény közvetlenül a helyi püspök alá tartozik, megkerülve a helyi főesperest. Pl. Kassa városa az egri püspök joghatósága alatt.
D-Erdély szász területe (Nagyszeben környéke) nem az erdélyi püspökséghez tartozik, hanem az esztergomi érsek joghatósága alá.
Az esztergomi egyházmegye szétszórt: Esztergom környéke, Szepes megye, NY-on is vannak területei, Nagyszeben környéke. Nagyszeben német neve Hermannstadt. (1 v 2 n?)
A premontreiek
1124 Szent Norbert alapította, német származású, a pápától kapott prédikálási jogot, ÉK-Franciao-ba keveredik és megalapítja a premontrei rendet. Premontre a központ.
A regulájuk az ágostonos regulát követi.
Fehérített fehér (fehérített gyapjú) ruha, tehát a ciszterciekkel ellentétben nem szürkebarátok. A bencések a fekete barátok.
Mo-n nagyon korán elterjed, a cisztercihez hasonlóan központosított.
Generális káptalan Premontrében: az egyes monostorok évenkénti gyűlése.
Első mo-i monostor: Váradelőhegyen (latin neve Premontrium lett). 1131ben már létezett, itt temették el Istvánt, premontrei öltözetben.
NYon apát irányítja premontrei monostorokat, Mo-n prépost (prepositus). Kanonok rend, úgyhogy kanonokokjai is vannak.
Felfogásuk találkozott egy társadalmi igénnyel, ezért voltak népszerűek, királyt utánzandó a tehetős nemesek szívesen alapítottak premontrei prépostságokat-> 40 volt Mo-n! Pl. Felvidék: Lelesz (Kassától Kre, Boleszló váci püspök alapította), Jászó/ Jasow, Ipolyság/Sawija, Turóc, Mai Mo: Pócsa (ma református templomként működik), Zsámbék (fr eredetű magy nemesi csal alapította, Csorna, Türje (a Türje nemzetség alapítása), Csút (1264 A Duna által azóta elmosott szigeten IV. Béla)…
Nagy részüket a Tatárjárás előtt alapították. Egy csomó nemesi alapítású monostor aztán városok kezébe került.
NY-Európában sokkal több ciszterci monostor volt, mint premontrei. Ezzel szemben Mo-n 18 ciszterci és 40 premontrei. Mezei László történész szerint azért, mert a ciszterciek elzárkózása nem felelt meg a magy társ igényinek, a premontreiek nyitottsága viszont igen. Mo-n a ciszterci monostorok nagy részét királyok, a premontreiek nagy részét nemesek alapították. Temetkezőhelyet akartak a családjuknak. A ciszterciek előírása megtiltja az alapító személyen és az uralkodón kívüli személyek eltemetését a monostoraikban! A premontreieké meg nem…
Koldulórendek
Jacques Le Goff és Fügedi Erik szerint a koldulórendi intézmények a városokhoz (mezővárosokhoz is) kötődnek és a város fejlettségét kifejezi, h mennyi koldulórendi intézménye van, mert a város adományai tartják el ezeket, tehát megmutatja az eltartási képességét. Budán, Esztergomban, Kolozsvárott több is volt.
13. sz. elején jöttek létre
Domonkos rend
D-Fro. Jelentős eretnekmozgalmak bontakoztak ki, ellenük jött létre.
Albihensek=katarok. Alby városa az egyik központjuk. Nem sokáig küszködtek velük, még Szt. Domonkos áttette a rend székhelyét Bolognába, ott is temették el.
A Bolognai Egyetemre a 13. sz. elejétől jártak magyarok. PL. Paulus Hungarus, aki ott tanár is lett, megismerkedett Szt. Domonkossal és belépett a rendbe, majd meghonosította Mo-n is. Érdeklődés a Ken maradt magyarok és kunok iránt a 13. sz-i Mo-n, a domonkosok térítési misszióra indultak a Kárpátokon túlra Paulus Hungarus részvételével.
Fehér ruha.
IV. Béla 1254-ben a Várhegyen alapította a kolostorukat, a mai Hilton Szálloda helyén. =D Be lehet menni és megnézni a csak belülről látható maradványait a kolostornak! Itt volt a Nagykáptalan (az egész európai rend gyűlése) 3. gyűlése, ahol rendfőnököt választottak.
Ferences rend
Assisi Szt. Ferenc. Nap fivér, Hold nővér-ből is kiderül az alapítás története. =D
Sopron Kecske-temploma.
Barna csuhában és saruban járnak.
Itália felől nem sikerült kiépíteni Mo-n, csak német közvetítéssel. A magyar ferencesek a német rendtartomány részeként jöttek létre, de még a Tatárjárás előtt önállósodtak. A mai Várszínház helyén volt ferences kolostor. Oda temették III. Andrást. Esztergomban is voltak ferencesek.
A pápa hozzájárult mindkét rendalapításhoz.
3 szerzetesi követelmény megfogalmazása hozzájuk kötődik: szegénység, tisztaság, engedelmesség -> nincs földbirtokuk! 1 telek kellett nekik a városban, h felépítsék a kolostorukat, utána adományokból éltek.
IV. Bélának kezdetben a domonkosok voltak a kedvencei, lásd Margit felajánlása! A veszprémi Szt. Katalin domonkos kolostorban nevelték fel, utána hozták fel a Nyulak szigetére. De aztán megváltozott ez a viszony. Dinasztikus érdekből mégis férjhez akarta adni Margitot, de ő ellenállt. Marcellus szerzetes, Margit vezetője örök fogadalmat tétetett le vele. Ez kiváltotta IV. Béla rosszallását a domonkos renddel szemben. DE pápai engedéllyel még az ösök fogadalom ellenére is férjhez mehetett volna Margit, szóval valószínűleg nagyon nem akart férjhez menni.
Julianusék 4esben mentek magyart keresni 1235-ben. 2en visszafordultak, egyikük meghalt, Julianus egyedül találkozott magyarokkal, aztán visszatért. 1237ben megint útnak indult, de addigra már szétszórta a magyarokat a mongol támadás és csak egy tatár levelet hozott haza Andrásnak, ami arról szólt, h bocsássa el a kunokat, mert ők a kán fennhatósága alá tartozó nép.
Ágostonos rendi remeték
Becsapós név, igazából nem remeterend, hanem koldulórend.
Nem spontán szerveződött, hanem felülről szervezték.
1254 IV. Sándor pápa össze akarta fogni az összes szerzetesrendet 1 általa ellenőrzött rendben, ágostonos regulát adott neki.
A IV. Lateráni zsinat tiltotta az újabb rendalapításokat, mert már elege volt belőlük az egyháznak.
A koldulórendeknél sokkal inkább felvethető a népszerűség kérdése, mint a monasztikus rendekkel kapcsolatban.
A ferences rend a legnépszerűbb. PL. a Ferenciek téri ferences templom sosem üres. Az iskolájuk is közvetlenebb, mint pl. a piaristáké (A mo-i piarista iskolák közül csak a váci koedukált.) Kapisztrán is ferences volt.
Remeterendek
A karthauziak
Kölni Szt. Brúnó, La Chartreuse
„Némabarátok”
Nincs némasági fogadalom, de minimálisra korlátozzák a beszéd mennyiségét.
Nem volt népezserű, mert szigorú.
Mo-n Ercsiben volt az első intázmányük. Nem sokáig működött, hamarosan átvették a bencések. Kolostoraik: Lőd/Leveldi: ma Városlőd, a Bakonyban van. Eger közelében, a Tátra alatt: Menedékszirt/Menedékkő. A leveldi monostoruk a leghíresebb, sok kódex maradt fenn onnan. „A Karthauzi névtelen” fontos szerző.
A kamalduliak
A középkori Mo-n nem is volt igazán, az Újkorban inkább.
Pálos rend
Théba Remete Szent Pálról nevezték el magukat. Fehér ruha. A veszprémi egyházmegyében volt a legtöbb remete, ezért 1253ban a pápa a veszprémi püspököt bízta meg, h látogassa végig őket és vizsgálja meg, h alkalmasak-e arra, h önálló szerzetesrenddé alakuljanak. A magyar főpapok az ágostonosokkal szemben használták fel a pálosokat.
Róma csak a 14. sz-ban ismeri el.
Falvakban is tevékenykedtek, míg a ferencesek inkább csak nagyobb településekben.
Európában is leterjedt, főleg lengyel barátainknál. =D Krakkó közelében is van pálos kolostor. II. József szerzetesrend feloszlató akciója következtében sokuk Lengyelországba ment, és Ferenc császár alatt sem tértek vissza. A két VH között Lengyelországból honosították újra Magyarországra. Na ezután nem sokáig működtek… A rendszerváltás után megint lengyel segítséggel alapították újra Mo-n, ma majdnem minden vezető lengyel.
Pl. Maria Nostra (a 18. sz-tól börtönként működik, ilyen sokszor volt Ausztriában is II. József miatt).
A pálosok népszerűsége vetekszik a ferencesekével! Kubinyi András kimutatta, h a középkor végi végrendeletek a leggyakrabban a pálosokra és a ferencesekre hagytak örökséget.
A 4. csoport a lovagrendek, de rájuk már a jövő héten kerül sor.
2009. március 23., hétfő
Középkori Európa I. /7. (márc. 23.)
A rózsák háborúja
Az egyházra is kihatott a dinasztiák közötti háború.
Szent György ábrázoláson a sárkány leheletének gőzéből egy oklevél formálódik, amely a Térdszalag Rend egy lovagját ábrázolja, öltözete Anglia és Fro. Királyi jelvényeit ábrázolja, ezzel jelzi, h támogatja Anglia fro-i igényeit.
1446 Exeter püspöke: székesegyházának kapuit és kerengőit mindig nyitva tartja, h a hívek bármikor Istenhez fordulhassanak, de van olyan istentelen nép, főleg fiatalok, képesek a kerengőkön tv-telen játékokat űzni (csiga, pörgettyű, pénzfeldobással sorshúzás, ugróiskola), vagyis a kerengőket, mint rejtekhelyet használják tiltott játékokra, ahelyett, h ott imádkoznának és még az ablakokat is veszélyeztetik.
A 100 éves háború terhei miatt muszáj volt növelni az adókat-> polgárok, parasztok és kisnemesek lázadnak. Jack Cade kisnemes felkelése Kentben1450-ben. Arisztokrácia különböző pártjai összefogtak ellene. Hagyományos lovagi nemesség és az újnemesség különböző módon harcolnak. Az arisztokrácia nyert, de kénytelenek voltak jelöltjüket, Richardot megkoronázni..
III. Richard York (fehér rózsa) trónkövetelő kimondatja VI. Henrik trónra alkalmatlanságát.
1455 Richárd nyílt polgárháborút robbant ki-> Rózsák háborúja
1456 St. Albans: Richard nyert csatát, a királyi tanácsban az ő hívei lettek többségben.
1460 Richard :)-> tárgyalások a fogságba ejtett VI. Henrikkel. Megegyezés: Henrik továbbra is királynak tartja magát, de halála után Richárd elsz az örökös. De Henrik felesége nem ment bele-> csata és :(.
Mindkét oldalon rengeteg nemes elesett, a régi főnemesség gyakorlatilag kihalt, újabb rétegek emelkedtek fel.
Lancester (vörös rózsa): régi feudális arisztokraták támogatják.
York: új nemesek, kereskedők támogatják. Társadalmi átalakulást jelez!
Richard Neville, Warwick grófja a „királycsináló”. Pénzleletek: ki sem bocsátott érmék VI. Henrik és IV. Edward nevével, mire kibocsátották volna, már más volt a király, ezért félretették nyersanyag tartaléknak, de szerencsére nem használták fel. :)
Írország
Az írek a Fehér Rózsa mellett voltak. Kildale grófjai 1468 után Írország tényleges kormányzói. A hagyományos ír városoknak van ír és angol nevük is.
Dublinban gabonapiac, kövezett utcák, híd, városkapuk, a lakosság negyedének volt csak ír neve. Megvan a curia és a thin (gyűlés) helye.
Megkülönböztetik a szabad és a földbirtokoshoz tartozó városokat.
1471-ben 10 éves fogság után, imádkozás közben megölték VI. Henriket. De nem győztek ilyen könnyen Richárdék, újratermelődött az ellenzékük. Az ellenzék élére a wales-i eredetű Tudor-ház került. Owen Tudor Franciaországi Katalin, az özvegy királyné szeretője lett, majd összeházasodtak. Ennek a Tudornak a fia, Edmund már Richmond grófja lett, a Lancestereket támogatta. Kortársa Robert, Hungerford (?) lordja, 1459ben halt meg és a Salisbury székesegyházban temették el, szarkofágján a lova imádkozik.
1463 Parlament, de a követválasztások szabálytalansága miatt szétoszlott. 1464-ben új parlament, adót vet ki a „birodalom védelmére”, valójában királyi hadsereg felállítását célozta, az ellenzék leverésére. A király élete végéig megszavaztatta azt a gyapjúmennyiséget a ruházkodására. Legtöbb határozat a külkereskedelemmel foglalkozott. Fontos, h megbízható kézen legyen Calais kikötője! Humphrey Stafford Calais kapitánya, ottani érdemeiért Buckingham hercege lett. EZ a katonai karrierek egyik legnagyobb lehetséges eredménye volt! Aztán az „öt kikötő őre” lett. De az 1460as polgháborúban elesett.
Burgundia és Bretagne érzékeny pontja az ang külpol-nak. Az 1468as parlament mindenféle pénzt megszavazott arra a célra, h megnyerjék őket szövetségesnek.
IV. Edward király
Richard fia. 1461-83 uralkodott. Warwick tette trónra, de aztán megelégelt e a hatalmát és 1470/71ben fellázadt a Lancestereket segítve, de ezt leverte Edward.
1475 XI. Lajos fr királlyal ang-fr békeszerződés.
Bizonyos történészek szerint ekkor elkezdődött az abszolutizmus Angliában, mert csak formális szerepe lett a parlamentnek. De mások szerint pont hogy parlamentarizmus kezdett kiépülni.
Szent György kápolnát építtetett Winsorban. Richard Bosham (?) püspök támogatta, aki fr származású ang püspök, szarkofágját Salisburyben temették el.
„titkos pecsétőr/titkos tanácsos” tisztsége Humphrey Stafford is betöltötte.
Thomas Falcombert ?(fr szárm), mellékneve „Fattyú”, Kent grófságát igazgatta Warwick oldalán, 1470/71ben még London egy részét is felégette, de aztán Edwardék elfogták és kivégezték.
! Az abszolutizmus intézményrendszer, nem pillanatnyi, erőszakkal fenntartott hatalom!
Lancester Edwardot 1471ben kivégezték. A Lancesterek csakúgy hullottak.
IV: Edward aranyoénze: graut (?).
Sir John Fortescew mindezt túlélte, jogtudós, pályafutása csúcsa a királyi ítélőszék fő igazságszolgáltató lordja cím. 1471ben elfogták, de IV: Edward megkegyelmezett neki. Ezért Fortescew elismerte Edwardot jogos királynak. Anglia törvényeinek dicséretéről c. könyv. Alkotmányjogot tárgyal. Leírja a királyi jogköröket is, ami nem abszolutizmusra utal! Egyre jobban visszavonult a politikától. Angliában a jog ismerete a műveltség része, fontos a nyomdászat!
London volt az egyik első olyan város, ahol nyomda működött, William Caxton állandó nyomdája. Hirdetményeket is osztogatott könyvrendelésekről! 1477 A Canterbury mesék megjelenése nyomtatásban. A szöveget már nyomtatták, de az iniciálékat és a szélrajzokat még kézzel festették. Ezzel növelni akarták a lovagok kultuszát is, mert kihaltak a hagyományos lordok. Order of Knightwood c. könyvet franciából fordították angolra, a gazdag városi patríciusok olvasták előszeretettel, nem a nemesek.
Mivel Londonban volt a könyvfordítás és nyomtatás kp-ja, ezért London nyelvjárása lett az angol köznyelv, a tübbi nyelvjárást visszafordította.
AZ egyetemek elkezdtek könyvekben kiadni előadásokat. Külföldi előadók latin előadásai. Pl. Lorenzo della Savona ferences szerzetes 1478ban Cambridge-ben, 79ben ki is nyomtatták. 1480ban újra kiadta St. Albas iskolája. Verseny van a nyomdák között!
Rövidített kiadások is keletkeztek.
St. Albans: Arisztotelész Fizikája, Anglia Krónikái, 1486ban Az úti emberek újjáéledése (sportokról) könyvek. Úr=gentleman: solymászik, vadászik, kézi fegyverekkel gyakorol. A könyv szerzője egy kolostor priornője!
1481ben Oxfordban nyomtatták ki Arisztotelész: A lélekről c művének kommentárját.
A polgárosodás fontos jellemzője az idő fontosságának felismerése. Bristolban kalendárium, az illusztrációk a városról szólnak.
Első papírmalom 1498ban, addig csak külföldről szereztek be papírt.
MOST jött csak az igazi belharc. IV: Edward fiai Edward és Richárd, York hercege. 1483-ban a Towerben megölette őket a nagybátyjuk. Már családon belül folyik a trónharc, nem a két rózsa között! Anna hercegnő, Richard hg felesége eltűnt, a 20. szában megtalálták a koporsóját és a holttestét, és kiderült, h őt is akkor ölték meg.
!Módszerek tekintetében lehetett absz, de intézményrendszert tekintve nem.
III. Richard
IV. Edward öccse, vagyis Plantegenet Henrik harmadik fia.
Főleg Shakespeare miatt tartjuk annyira gonosznak. Amúgy művészetpártoló, fejlesztette a kereskedelmet és papi kollégiumot is alapított.
1485 aug. 22. Bosworth L és megölték. Richmond hg-e, Tudor Henrik volt az ellenfele, aki ezután trónra lépett VII. Henrikként. Ezzel lett vége ténylegesen a belharcoknak. Erőskezű király volt Henrik és az alkotmányos formát is megőrizte. Ennek az írek nem örültek, mert megtörte az ír kiskirályok hatalmát.
Sir Edward Poynings
1495/96 mint kiküldött lord irányítja Írországot. Külön tv-eket alkotott Írországnak, h hogyan képviselhetik magukat az írek a parlamentben. Lett ír parlament is, annak is meghatalmazottja lett.
VII. Henrik
Camera Stellata/Csillagkamara/Court of Stars: állandó bírósági intézmény, a titkos tanács egy kirendelt bizottsága, a legfontosabb közigazgatási és büntetőjogi kérdésekkel foglalkozott. 7 tagú. 1487 végén tv a Csillagkamara felállításáról. Egyes történészek szerint az absz politikai ellenfelei ellen felállított vizsgálóbíróság volt. Azzal jutalmazta meg Fortescew-t, h bérbe adott neki egy kir földdarabot 1486-ban, szerződés király és alattvaló között!
1376-tól sokáig a Westminster Abbey refektóriumában ülésezett az alsóház: House of Common=Közületek háza.
Yoeman: lovagok alatt, jobbágyok felett. Egyre gazdagabbak lettek, így a 15. sz. második felében fokozatosan bekerültek a lovagok és a gentryk közé.
Király jogai: rendeletek, kiadványok kibocsátása, bizonyos kötelezettségek elengedése. Nem lett korlátlan királyi hatalom (mint Fro-ban), a parlament erősödött meg jogaiban.
Az egyházra is kihatott a dinasztiák közötti háború.
Szent György ábrázoláson a sárkány leheletének gőzéből egy oklevél formálódik, amely a Térdszalag Rend egy lovagját ábrázolja, öltözete Anglia és Fro. Királyi jelvényeit ábrázolja, ezzel jelzi, h támogatja Anglia fro-i igényeit.
1446 Exeter püspöke: székesegyházának kapuit és kerengőit mindig nyitva tartja, h a hívek bármikor Istenhez fordulhassanak, de van olyan istentelen nép, főleg fiatalok, képesek a kerengőkön tv-telen játékokat űzni (csiga, pörgettyű, pénzfeldobással sorshúzás, ugróiskola), vagyis a kerengőket, mint rejtekhelyet használják tiltott játékokra, ahelyett, h ott imádkoznának és még az ablakokat is veszélyeztetik.
A 100 éves háború terhei miatt muszáj volt növelni az adókat-> polgárok, parasztok és kisnemesek lázadnak. Jack Cade kisnemes felkelése Kentben1450-ben. Arisztokrácia különböző pártjai összefogtak ellene. Hagyományos lovagi nemesség és az újnemesség különböző módon harcolnak. Az arisztokrácia nyert, de kénytelenek voltak jelöltjüket, Richardot megkoronázni..
III. Richard York (fehér rózsa) trónkövetelő kimondatja VI. Henrik trónra alkalmatlanságát.
1455 Richárd nyílt polgárháborút robbant ki-> Rózsák háborúja
1456 St. Albans: Richard nyert csatát, a királyi tanácsban az ő hívei lettek többségben.
1460 Richard :)-> tárgyalások a fogságba ejtett VI. Henrikkel. Megegyezés: Henrik továbbra is királynak tartja magát, de halála után Richárd elsz az örökös. De Henrik felesége nem ment bele-> csata és :(.
Mindkét oldalon rengeteg nemes elesett, a régi főnemesség gyakorlatilag kihalt, újabb rétegek emelkedtek fel.
Lancester (vörös rózsa): régi feudális arisztokraták támogatják.
York: új nemesek, kereskedők támogatják. Társadalmi átalakulást jelez!
Richard Neville, Warwick grófja a „királycsináló”. Pénzleletek: ki sem bocsátott érmék VI. Henrik és IV. Edward nevével, mire kibocsátották volna, már más volt a király, ezért félretették nyersanyag tartaléknak, de szerencsére nem használták fel. :)
Írország
Az írek a Fehér Rózsa mellett voltak. Kildale grófjai 1468 után Írország tényleges kormányzói. A hagyományos ír városoknak van ír és angol nevük is.
Dublinban gabonapiac, kövezett utcák, híd, városkapuk, a lakosság negyedének volt csak ír neve. Megvan a curia és a thin (gyűlés) helye.
Megkülönböztetik a szabad és a földbirtokoshoz tartozó városokat.
1471-ben 10 éves fogság után, imádkozás közben megölték VI. Henriket. De nem győztek ilyen könnyen Richárdék, újratermelődött az ellenzékük. Az ellenzék élére a wales-i eredetű Tudor-ház került. Owen Tudor Franciaországi Katalin, az özvegy királyné szeretője lett, majd összeházasodtak. Ennek a Tudornak a fia, Edmund már Richmond grófja lett, a Lancestereket támogatta. Kortársa Robert, Hungerford (?) lordja, 1459ben halt meg és a Salisbury székesegyházban temették el, szarkofágján a lova imádkozik.
1463 Parlament, de a követválasztások szabálytalansága miatt szétoszlott. 1464-ben új parlament, adót vet ki a „birodalom védelmére”, valójában királyi hadsereg felállítását célozta, az ellenzék leverésére. A király élete végéig megszavaztatta azt a gyapjúmennyiséget a ruházkodására. Legtöbb határozat a külkereskedelemmel foglalkozott. Fontos, h megbízható kézen legyen Calais kikötője! Humphrey Stafford Calais kapitánya, ottani érdemeiért Buckingham hercege lett. EZ a katonai karrierek egyik legnagyobb lehetséges eredménye volt! Aztán az „öt kikötő őre” lett. De az 1460as polgháborúban elesett.
Burgundia és Bretagne érzékeny pontja az ang külpol-nak. Az 1468as parlament mindenféle pénzt megszavazott arra a célra, h megnyerjék őket szövetségesnek.
IV. Edward király
Richard fia. 1461-83 uralkodott. Warwick tette trónra, de aztán megelégelt e a hatalmát és 1470/71ben fellázadt a Lancestereket segítve, de ezt leverte Edward.
1475 XI. Lajos fr királlyal ang-fr békeszerződés.
Bizonyos történészek szerint ekkor elkezdődött az abszolutizmus Angliában, mert csak formális szerepe lett a parlamentnek. De mások szerint pont hogy parlamentarizmus kezdett kiépülni.
Szent György kápolnát építtetett Winsorban. Richard Bosham (?) püspök támogatta, aki fr származású ang püspök, szarkofágját Salisburyben temették el.
„titkos pecsétőr/titkos tanácsos” tisztsége Humphrey Stafford is betöltötte.
Thomas Falcombert ?(fr szárm), mellékneve „Fattyú”, Kent grófságát igazgatta Warwick oldalán, 1470/71ben még London egy részét is felégette, de aztán Edwardék elfogták és kivégezték.
! Az abszolutizmus intézményrendszer, nem pillanatnyi, erőszakkal fenntartott hatalom!
Lancester Edwardot 1471ben kivégezték. A Lancesterek csakúgy hullottak.
IV: Edward aranyoénze: graut (?).
Sir John Fortescew mindezt túlélte, jogtudós, pályafutása csúcsa a királyi ítélőszék fő igazságszolgáltató lordja cím. 1471ben elfogták, de IV: Edward megkegyelmezett neki. Ezért Fortescew elismerte Edwardot jogos királynak. Anglia törvényeinek dicséretéről c. könyv. Alkotmányjogot tárgyal. Leírja a királyi jogköröket is, ami nem abszolutizmusra utal! Egyre jobban visszavonult a politikától. Angliában a jog ismerete a műveltség része, fontos a nyomdászat!
London volt az egyik első olyan város, ahol nyomda működött, William Caxton állandó nyomdája. Hirdetményeket is osztogatott könyvrendelésekről! 1477 A Canterbury mesék megjelenése nyomtatásban. A szöveget már nyomtatták, de az iniciálékat és a szélrajzokat még kézzel festették. Ezzel növelni akarták a lovagok kultuszát is, mert kihaltak a hagyományos lordok. Order of Knightwood c. könyvet franciából fordították angolra, a gazdag városi patríciusok olvasták előszeretettel, nem a nemesek.
Mivel Londonban volt a könyvfordítás és nyomtatás kp-ja, ezért London nyelvjárása lett az angol köznyelv, a tübbi nyelvjárást visszafordította.
AZ egyetemek elkezdtek könyvekben kiadni előadásokat. Külföldi előadók latin előadásai. Pl. Lorenzo della Savona ferences szerzetes 1478ban Cambridge-ben, 79ben ki is nyomtatták. 1480ban újra kiadta St. Albas iskolája. Verseny van a nyomdák között!
Rövidített kiadások is keletkeztek.
St. Albans: Arisztotelész Fizikája, Anglia Krónikái, 1486ban Az úti emberek újjáéledése (sportokról) könyvek. Úr=gentleman: solymászik, vadászik, kézi fegyverekkel gyakorol. A könyv szerzője egy kolostor priornője!
1481ben Oxfordban nyomtatták ki Arisztotelész: A lélekről c művének kommentárját.
A polgárosodás fontos jellemzője az idő fontosságának felismerése. Bristolban kalendárium, az illusztrációk a városról szólnak.
Első papírmalom 1498ban, addig csak külföldről szereztek be papírt.
MOST jött csak az igazi belharc. IV: Edward fiai Edward és Richárd, York hercege. 1483-ban a Towerben megölette őket a nagybátyjuk. Már családon belül folyik a trónharc, nem a két rózsa között! Anna hercegnő, Richard hg felesége eltűnt, a 20. szában megtalálták a koporsóját és a holttestét, és kiderült, h őt is akkor ölték meg.
!Módszerek tekintetében lehetett absz, de intézményrendszert tekintve nem.
III. Richard
IV. Edward öccse, vagyis Plantegenet Henrik harmadik fia.
Főleg Shakespeare miatt tartjuk annyira gonosznak. Amúgy művészetpártoló, fejlesztette a kereskedelmet és papi kollégiumot is alapított.
1485 aug. 22. Bosworth L és megölték. Richmond hg-e, Tudor Henrik volt az ellenfele, aki ezután trónra lépett VII. Henrikként. Ezzel lett vége ténylegesen a belharcoknak. Erőskezű király volt Henrik és az alkotmányos formát is megőrizte. Ennek az írek nem örültek, mert megtörte az ír kiskirályok hatalmát.
Sir Edward Poynings
1495/96 mint kiküldött lord irányítja Írországot. Külön tv-eket alkotott Írországnak, h hogyan képviselhetik magukat az írek a parlamentben. Lett ír parlament is, annak is meghatalmazottja lett.
VII. Henrik
Camera Stellata/Csillagkamara/Court of Stars: állandó bírósági intézmény, a titkos tanács egy kirendelt bizottsága, a legfontosabb közigazgatási és büntetőjogi kérdésekkel foglalkozott. 7 tagú. 1487 végén tv a Csillagkamara felállításáról. Egyes történészek szerint az absz politikai ellenfelei ellen felállított vizsgálóbíróság volt. Azzal jutalmazta meg Fortescew-t, h bérbe adott neki egy kir földdarabot 1486-ban, szerződés király és alattvaló között!
1376-tól sokáig a Westminster Abbey refektóriumában ülésezett az alsóház: House of Common=Közületek háza.
Yoeman: lovagok alatt, jobbágyok felett. Egyre gazdagabbak lettek, így a 15. sz. második felében fokozatosan bekerültek a lovagok és a gentryk közé.
Király jogai: rendeletek, kiadványok kibocsátása, bizonyos kötelezettségek elengedése. Nem lett korlátlan királyi hatalom (mint Fro-ban), a parlament erősödött meg jogaiban.
Filozófiatörténet 7. (márc. 23.)
Descartes
Az újkori fil. Angliában Bacon-nel, Fro-ban Descartes-tal kezdődik. Mindketten a módszerben keresték a megfelelő megismerést. Különböző módszereket dolgoztak ki: Bacon-> empirizmus; Descartes-> racionalizmus.
Descartes egyszerre foglalkozott termtudokkal és filozófiával, egy tudományos felvirágzás korában élt. A termtudokat a filozófiához sorolták akkor. Pl. Newton Természetfilozófia c. műve. Descartes-féle koordinátarendszer!
A 17. sz-i filozófiában a szkepszis volt a meghatározó irányzat (ez is a természettudományok felvirágzásának következménye), ami szerint a megismerés lehetetlen. Konfliktus a rövid időn belül rengeteg mindent felfedező termtudok és a szkeptikus fil. között, ezt Descartes fel akarta oldani.
A bizonyosság a szkeptikus érvek mentén jön létre. Ha biztos tudásra törekszünk, meg kell mutatnunk, hogy a tételünk bármilyen kétségnek ellenállni tud.
Szabályok az értelem vezetéséhez: korai, nagy lélegzetű műve. 1637-ben ennek rövid summázatát írja meg az Értekezés a módszerről c. legismertebb művében.
Értekezés a módszerről
1.Az evidencia elve: semmit nem tekintünk igaznak, amíg be nem bizonyosodik evidens módon. Descartes szerint az elme teljesítőképessége korlátozott, ezért van szükség a következő elvre az első elv elérése érdekében:
2. Az analízis elve: annyi részre kell osztani a problémákat, hogy olyan méretű részproblémák keletkezzenek, amiket az elme át tud látni és tudja alkalmazni rajtuk az evidencia elvét. De az egész nem mindig azonos a részeivel, ezért korlátozottan érvényesnek szokták tartani Descartes 2. elvét. De Descartes is kiegészítette emiatt:
3. Szintézis elve: a kisebb egységeket megint össze kell rakni az egésszé.
4. Enumeráció elve: teljes körű áttekintés, a probléma felszámolása.
A kételkedésnek is módszeresnek kell lennie, érvényesek rá a módszertani elvek.
A bizonyosság foka mindig egyenlő a kétségek fokával. Ha a bizonyosság nem kielégítő mértékű, akkor a kételyek is gyengék voltak. Teljesen következetes kételkedés szükséges a bizonyosság megszerzéséhez, annak módszertani előfeltétele.
Ami teljesen bizonyos, az minden felmerülő kételyre megnyugtató választ tud adni.
?Létezik egyáltalán ilyen bizonyos tudás? Ha nem, akkor a szkeptikus filozófiai iskoláknak van igaza. Ezért Descartes mindenképp akart találni egy ilyen tételt, hogy az modellként szolgálhasson.
Az érzékszervek által szerzett információkban való kételkedés a legelterjedtebb a szkeptikus filozófiában (érzéki csalódások). Pl. a ízbe mártott evező a szem szerint törött, a tapintás szerint egyenes, a két érzékszerv ellentmond egymásnak, ezért aztán az érzékszerveknek soha nem kell hinni, mert legalább 1 esetet ismerünk, amikor hazudtak. Ez a legismertebb szkeptikus érv. Descartes szerint csak szélsőséges esetekben tudnak becsapni minket az érzékszerveink, ha egy komplex jelenséget egészében vizsgálok, az már nem lehet teljes egészében csak érzéki csalódás eredménye, mert annyi sok apró érzéki csalódást egyszerre egy helyen összegyűjteni nagyon kevéssé valószínű.
Na de ott az álmodás, ami csupa érzéki csalódásból áll. Descartes egy festményhez hasonlítja, ami pontatlanul utánozza a valóságot, és az egészet a valósághoz mérjük, tehát ha egyszer létezik álom, akkor valóságnak is léteznie kell. Valamiért tudjuk, hogy nem léteznek kentaurok, akkor is ha az álomban igen. Az álom jelenségköre feltételezi a valóságos világ létezését. Szóval még az álmon alapuló szkepszis sem tökéletes.
Isten megtehette volna, hogy lássuk a nem létező világot, amit nem teremtett meg. Ez nem lenne szép tőle, és minthogy Ő a Legfőbb Jó, ezt biztosan nem tette meg, nem egyeztethető össze vele. De mi van, ha nem Isten, hanem egy másik hatalmas, ámde nem jó szellem hatalmába kerít minket és hamis eszméket helyez el az elménkbe? És ezek alapján csak hamis látszatokat ismerünk meg. Feltételezhető-e ebben az esetben bármiféle bizonyosság? Descartes szerint abban akkor is bizonyosak lehetünk, h én vagyok az, akit ez a szellem megtéveszt, ha már engem megtéveszt, akkor biztos, hogy létezem. AZ is én vagyok, aki kételkedem, aközben is léteznem kell. A kételkedés is a gondolkodás egyik megnyilvánulási formája. Miközben gondolkodom, aközben vagyok. Ha nem gondolkodnék, nem kételkednék és nem folytatnék semmilyen megismerő tevékenységet, és akkor megtéveszteni sem lehetne engem. Amíg tehát gondolkodom, lehetetlen, h ne létezzem. -> Cogito, ergo sum.
?Ki ez az én, akinek a létezését evidens módon beláttuk a gondolkodás létezése alapján?
Amit érzékelünk, vagy elképzelünk az mind kétséges. Vagyis a saját testünk létezése is kétségbe vonható, mert érzékszervek által értesülünk róla. Csak a lélek az ami, hozzánk emberekhez elválaszthatatlanul tartozik. „El tudom képzelni, h nincsen testem, nincsen világ, és hogy nincsen tér, de azt nem, hogy mindeközben maga a lelkem ne legyen.” A lélek azonos önmagammal, ezért ha gondolkozom, bizonyos lehetek benne, h vagyok. Én, mint lélek létezem gondolkodás közben.
Ellenvetés Descartes ellen: „Ambulo, ergo sum.” De Descartes-nál a létezés nem testi, hanem szellemi valóság.
Érzékelés és gondolkodás viszonya
Viasz-hasonlat: hő hatására megváltozik az alakja és a színe, illata és íze eltűnik, vagyis elveszítette mindien olyan tulajdonságát, amit az érzékeim felfogtak. Ugyanaz a viasz még? Nem az érzékszervek által szállított adatok miatt tartom ugyanannak, mert azokat felül kell bírálni. Pontos fogalmazás: úgy ítélem, h ez ugyanaz a viasz.
Kalapos emberek példája: az ablakból csak széles karimákat és a köpenyeket lát az emberekből. Tényleg ember volt az, amit láttam? Csak következtetés, h emberek!
Csak a bizonyos tudások védenek meg a folyamatos bolyongástól. Legnagyobb kockázattal az erkölcsi szabályokban való kételkedés jár, mert könnyen bűnhöz vezethet, és így kihat a túlvilági létünkre. Egy ilyen végtelen nagy kockázat nem elfogadható, ezért meg kell, h legyen a megismerés megfelelő fegyvere, mert Isten nyilván úgy teremtett meg, h képesek legyünk elkerülni a bűnt. Teljes körű bizonyosság elve.
A tévelygést azért lehetővé tette Isten, de azt is, hogy a nem bizonyos ismeretet meg tudjam különböztetni a bizonyostól, így tudom belátni a tételek igazságát v hamisságát.
Megjegyzés: Abban miért nem kételkedett, hogy Isten a Legfőbb Jó?
Az újkori fil. Angliában Bacon-nel, Fro-ban Descartes-tal kezdődik. Mindketten a módszerben keresték a megfelelő megismerést. Különböző módszereket dolgoztak ki: Bacon-> empirizmus; Descartes-> racionalizmus.
Descartes egyszerre foglalkozott termtudokkal és filozófiával, egy tudományos felvirágzás korában élt. A termtudokat a filozófiához sorolták akkor. Pl. Newton Természetfilozófia c. műve. Descartes-féle koordinátarendszer!
A 17. sz-i filozófiában a szkepszis volt a meghatározó irányzat (ez is a természettudományok felvirágzásának következménye), ami szerint a megismerés lehetetlen. Konfliktus a rövid időn belül rengeteg mindent felfedező termtudok és a szkeptikus fil. között, ezt Descartes fel akarta oldani.
A bizonyosság a szkeptikus érvek mentén jön létre. Ha biztos tudásra törekszünk, meg kell mutatnunk, hogy a tételünk bármilyen kétségnek ellenállni tud.
Szabályok az értelem vezetéséhez: korai, nagy lélegzetű műve. 1637-ben ennek rövid summázatát írja meg az Értekezés a módszerről c. legismertebb művében.
Értekezés a módszerről
1.Az evidencia elve: semmit nem tekintünk igaznak, amíg be nem bizonyosodik evidens módon. Descartes szerint az elme teljesítőképessége korlátozott, ezért van szükség a következő elvre az első elv elérése érdekében:
2. Az analízis elve: annyi részre kell osztani a problémákat, hogy olyan méretű részproblémák keletkezzenek, amiket az elme át tud látni és tudja alkalmazni rajtuk az evidencia elvét. De az egész nem mindig azonos a részeivel, ezért korlátozottan érvényesnek szokták tartani Descartes 2. elvét. De Descartes is kiegészítette emiatt:
3. Szintézis elve: a kisebb egységeket megint össze kell rakni az egésszé.
4. Enumeráció elve: teljes körű áttekintés, a probléma felszámolása.
A kételkedésnek is módszeresnek kell lennie, érvényesek rá a módszertani elvek.
A bizonyosság foka mindig egyenlő a kétségek fokával. Ha a bizonyosság nem kielégítő mértékű, akkor a kételyek is gyengék voltak. Teljesen következetes kételkedés szükséges a bizonyosság megszerzéséhez, annak módszertani előfeltétele.
Ami teljesen bizonyos, az minden felmerülő kételyre megnyugtató választ tud adni.
?Létezik egyáltalán ilyen bizonyos tudás? Ha nem, akkor a szkeptikus filozófiai iskoláknak van igaza. Ezért Descartes mindenképp akart találni egy ilyen tételt, hogy az modellként szolgálhasson.
Az érzékszervek által szerzett információkban való kételkedés a legelterjedtebb a szkeptikus filozófiában (érzéki csalódások). Pl. a ízbe mártott evező a szem szerint törött, a tapintás szerint egyenes, a két érzékszerv ellentmond egymásnak, ezért aztán az érzékszerveknek soha nem kell hinni, mert legalább 1 esetet ismerünk, amikor hazudtak. Ez a legismertebb szkeptikus érv. Descartes szerint csak szélsőséges esetekben tudnak becsapni minket az érzékszerveink, ha egy komplex jelenséget egészében vizsgálok, az már nem lehet teljes egészében csak érzéki csalódás eredménye, mert annyi sok apró érzéki csalódást egyszerre egy helyen összegyűjteni nagyon kevéssé valószínű.
Na de ott az álmodás, ami csupa érzéki csalódásból áll. Descartes egy festményhez hasonlítja, ami pontatlanul utánozza a valóságot, és az egészet a valósághoz mérjük, tehát ha egyszer létezik álom, akkor valóságnak is léteznie kell. Valamiért tudjuk, hogy nem léteznek kentaurok, akkor is ha az álomban igen. Az álom jelenségköre feltételezi a valóságos világ létezését. Szóval még az álmon alapuló szkepszis sem tökéletes.
Isten megtehette volna, hogy lássuk a nem létező világot, amit nem teremtett meg. Ez nem lenne szép tőle, és minthogy Ő a Legfőbb Jó, ezt biztosan nem tette meg, nem egyeztethető össze vele. De mi van, ha nem Isten, hanem egy másik hatalmas, ámde nem jó szellem hatalmába kerít minket és hamis eszméket helyez el az elménkbe? És ezek alapján csak hamis látszatokat ismerünk meg. Feltételezhető-e ebben az esetben bármiféle bizonyosság? Descartes szerint abban akkor is bizonyosak lehetünk, h én vagyok az, akit ez a szellem megtéveszt, ha már engem megtéveszt, akkor biztos, hogy létezem. AZ is én vagyok, aki kételkedem, aközben is léteznem kell. A kételkedés is a gondolkodás egyik megnyilvánulási formája. Miközben gondolkodom, aközben vagyok. Ha nem gondolkodnék, nem kételkednék és nem folytatnék semmilyen megismerő tevékenységet, és akkor megtéveszteni sem lehetne engem. Amíg tehát gondolkodom, lehetetlen, h ne létezzem. -> Cogito, ergo sum.
?Ki ez az én, akinek a létezését evidens módon beláttuk a gondolkodás létezése alapján?
Amit érzékelünk, vagy elképzelünk az mind kétséges. Vagyis a saját testünk létezése is kétségbe vonható, mert érzékszervek által értesülünk róla. Csak a lélek az ami, hozzánk emberekhez elválaszthatatlanul tartozik. „El tudom képzelni, h nincsen testem, nincsen világ, és hogy nincsen tér, de azt nem, hogy mindeközben maga a lelkem ne legyen.” A lélek azonos önmagammal, ezért ha gondolkozom, bizonyos lehetek benne, h vagyok. Én, mint lélek létezem gondolkodás közben.
Ellenvetés Descartes ellen: „Ambulo, ergo sum.” De Descartes-nál a létezés nem testi, hanem szellemi valóság.
Érzékelés és gondolkodás viszonya
Viasz-hasonlat: hő hatására megváltozik az alakja és a színe, illata és íze eltűnik, vagyis elveszítette mindien olyan tulajdonságát, amit az érzékeim felfogtak. Ugyanaz a viasz még? Nem az érzékszervek által szállított adatok miatt tartom ugyanannak, mert azokat felül kell bírálni. Pontos fogalmazás: úgy ítélem, h ez ugyanaz a viasz.
Kalapos emberek példája: az ablakból csak széles karimákat és a köpenyeket lát az emberekből. Tényleg ember volt az, amit láttam? Csak következtetés, h emberek!
Csak a bizonyos tudások védenek meg a folyamatos bolyongástól. Legnagyobb kockázattal az erkölcsi szabályokban való kételkedés jár, mert könnyen bűnhöz vezethet, és így kihat a túlvilági létünkre. Egy ilyen végtelen nagy kockázat nem elfogadható, ezért meg kell, h legyen a megismerés megfelelő fegyvere, mert Isten nyilván úgy teremtett meg, h képesek legyünk elkerülni a bűnt. Teljes körű bizonyosság elve.
A tévelygést azért lehetővé tette Isten, de azt is, hogy a nem bizonyos ismeretet meg tudjam különböztetni a bizonyostól, így tudom belátni a tételek igazságát v hamisságát.
Megjegyzés: Abban miért nem kételkedett, hogy Isten a Legfőbb Jó?
2009. március 19., csütörtök
Széchenyi, Wesselényi, Kossuth 6. (márc. 19.)
Kertbeny Károly
A magyarországi török fürdőkben nők és férfiak egyszerre fürödtek és külföldi utazók szerint „szabadosságokat” követtek el.
A színház a polgárosodás mintavilága. A modern sztárkultusz a Reformkorban kezdődött. A tehetség tisztelete, virágcsokor hajigálás etc. A romantika zsenikultuszának hatása. Klein Rozália operaénekesnő: Bellini Normája.
„Fiatal Magyarország” csoport: a márciusi ifjak elődje. Benne volt Karl Benkert hírlapíró, egy pesti német színész fia. Kertbeny Károlyra magyarosította a nevét. Kritikákat írt Petőfi verseiről. Forradalmár, honvéd lett, végigharcolta a szabadságharcot, aztán Németországba emigrált és teleírta a német lapokat Petőfivel. Petőfi világhíre Kertbeny írásain alapul. Bibliográfus, hosszas listák a magyar irodalmi művekről.
A homoszexualitás az ő kifejezése, írt is róla egy könyvet. A bécsi udvar fizetett neki rengeteget a magyar emigránsokról szóló jelentésekért. Sokat kellett költenie a homoszexuális kapcsolatokra… Visszaköltözött Budapestre, a Rudas Fürdőben bérelt szobában lakott. A város eltemette a Kerepesi temetőben, de sírkövet nem kapott. Aztán kb. egy századdal később a Melegek Szövetsége emelt neki sírkövet és az identitáspluralizmus hőse lett…
Széchenyi István
Zseni. Önkritikus.
A család nem olyan régen emelkedett fel. Széchenyi György kalocsai érsek harácsolta össze a vagyont a 17. sz-ban. Egyházi kapcsolatok révén szerzett birtokait ügyesen beolvasztotta a magánbirtok állományába, mindenféle unokaöccsök és unokahúgok örökölték. A 18. sz. folyamán több ágra szakadt a vagyon, de amikor Széchenyi Ferenc feleségül vette bátyja özvegyét, Festetics Juliannát, újraegyesítette a két főágat. Ez a vagyon birodalmi léptékben is számított. Sz. I. Bécsben született meg.
Festetics Julianna a Georgicont és a keszthelyi Helikon ünnepségeket megalapító Festetics György húga. A Festetics vagyonból is jelentős hozomány került Széchenyi Ferenc zsebébe.
Fiatalon nagyon rossz tanuló volt, csak az apja miatt kapott mindig jó jegyeket=D De aztán megszállta a műveltségszerző szenvedély. Keleti útjára vitt magával ógörög tanárt.
1809 Nemesi felkelés Napóleon ellen: a 18 éves Sz. I. is harcol. József nádor vezette a sereget. A francia sereg modern tömeghadsereg volt, ezzel szemben a nemesi felkelés elavult volt. A bécsi udvar Tatára menekült. A győri csata után soha többé nem hívtak össze nemesi felkelést.
Sz. I. rákapott a katonaságra, beállt a reguláris hadseregbe.
Bábolna (Dunántúl) és Mezőhegyes (Tiszántúl) ménesei látták el a magyar lovasokat lóval.
A lipcsei csatánál 22 éves volt. Harapófogóba kapták Napóleont.
Betléri kastély (Krasznahorka alatt): az Andrássyak ősi fészke. A Kaunitz csalásnak Austerlitzben volt kastélya, ott aludt Napóleon a 3 császár csatája idején. Mivel beházasodott egy Kaunitz hercegnő az Andrássy családba, most a betléri kastélyban van az az ágy, amiben Napóleon aludt az austerlitzi kastélyban.
Metternich volt a legnagyobb Napóleon-relikvia gyűjtő, ez nagy divat volt. Most is meg lehet nézni a gyűjteményét.
A Sasfiók Reichstadt hercege volt, Bécsben nevelkedett és halt meg. Mária Lujza Párma hercegnője lett, ott is lett egy fia- Montenuovo család. A Montenuovok később Ausztriába költöztek.
A népek csatáját Zichy Ferdinánd jegyezte fel, Sz. I. sógora (Zsuzsanna húg férje), Sz. I. elbeszélése alapján. Bernadott időben elárulta Napóleont Lipcsénél, úgyhogy a mai svéd dinasztia az ő leszármazottja.
Sz. I. folyton lehúzza magát a naplójában.
1814 Bevonulás Párizsba
„Tiszteld felebarátodat, és szeresd a feleségét” szállóige…
Caroline-botrány -> Sz. I-t Nápolyba söprik Bécsből. Közben jön a Sas 100 napos röpte-> SZ. I. az É-itáliai Habsburg seregekhez csatlakozik-> a tolentino-i csatában forgatta utoljára a kardját. Hazatér és nem találja a helyét. Próbál utazni, próbál házasodni, de nem megy. Botrányok kísérik. Caroline húgával, Selenával sem jön össze, aki a Liechtenstein grófoknál lakik, akik Beethoven legnagyobb pártfogói voltak. Hunyadi Gabriellával sem jött össze. Málypont.
Egyszer csak találkozott egy erdélyi báróval… barátság Wesselényi Miklóssal, aki 16 évesen görögül levelezett Döbrentei Gáborral, ugyanakkor kézzel el tudott törni egy patkót. Apja a zsibói bölény, a rendi jogok és a kuruckodás megszállottja, egyszer II. József le is csukatta, amiért megostromolta a szomszédos birtokot. Állítólag W. M-nak több mint 30 törvénytelen gyereke született.
Sz. I. és W. M. mintája Anglia, Mo-t olyanná akarják tenni. Sz. I. szerint ami a legnagyszerűbb Angliában: az alkotmány és a gőzgép, először is ezeket kell átvenni.
Sz. I. utálta a történelmet, mert felv modellje: ha egy népnek nagy történelme van, akkor már nagyon öreg, sokat már nem lehet várni tőle. Bezzeg egy fejletlen nép még ifjú, előtte az egész élet. Mondjuk a görög szabadságharc kissé elkerülte a figyelmét annak ellenére, h pár évvel előtte utazgatott ott.
Sz. És W. együtt is elutaznak Angliába. Közben megálltak Hollandiában, a La Trappe-ban lévő trappista kolostorban. Részt vesznek egy éjjeli imán. Bejelentik, h vkinek a jelenlévők közül meghalt az apja, imádkozzanak érte. Még a keménynyakú kálvinista Wesselényit is megragadta ez a dolog.
Wesselényi Angliában rendőrségi ügybe keveredett, de a nagykövet, Esterházy gróf persze rögtön kihozatta.
Széchenyi halálosan beleszeretett Zichy grófnéba, Kreszcenciába, akinek hét gyereke volt Zichytől. Amúgy egy harmadrangú osztrák grófi családból származott. A reménytelen szerelem miatt hatalmas energiát tud belefektetni a haza fejlesztésébe, így dolgozta fel az esetet.
A 20-as évek közepére már nagyjából tisztán látja, h mi a teendője az országgal kapcsolatban. Kiderül, h a ló az, amihez nagyon ért. Lóverseny: eszköz a lótenyésztés felfuttatására, népszerűsítésére, szóval PR fogás.
A lovakról c könyv: kísérlet a korabeli magyar valóság minden problémájának megoldására, nem rossz, de nem átütő siker.
Kiválóan megtanult magyarul, de a Naplót németül írta.
„A kisded makkbul idővel termő tölgy lesz, ha időközben el nem gázolják.” A lovakról mottója.
1831 Kolera- probléma a 32-es orszgyűlésen.
A magyarországi török fürdőkben nők és férfiak egyszerre fürödtek és külföldi utazók szerint „szabadosságokat” követtek el.
A színház a polgárosodás mintavilága. A modern sztárkultusz a Reformkorban kezdődött. A tehetség tisztelete, virágcsokor hajigálás etc. A romantika zsenikultuszának hatása. Klein Rozália operaénekesnő: Bellini Normája.
„Fiatal Magyarország” csoport: a márciusi ifjak elődje. Benne volt Karl Benkert hírlapíró, egy pesti német színész fia. Kertbeny Károlyra magyarosította a nevét. Kritikákat írt Petőfi verseiről. Forradalmár, honvéd lett, végigharcolta a szabadságharcot, aztán Németországba emigrált és teleírta a német lapokat Petőfivel. Petőfi világhíre Kertbeny írásain alapul. Bibliográfus, hosszas listák a magyar irodalmi művekről.
A homoszexualitás az ő kifejezése, írt is róla egy könyvet. A bécsi udvar fizetett neki rengeteget a magyar emigránsokról szóló jelentésekért. Sokat kellett költenie a homoszexuális kapcsolatokra… Visszaköltözött Budapestre, a Rudas Fürdőben bérelt szobában lakott. A város eltemette a Kerepesi temetőben, de sírkövet nem kapott. Aztán kb. egy századdal később a Melegek Szövetsége emelt neki sírkövet és az identitáspluralizmus hőse lett…
Széchenyi István
Zseni. Önkritikus.
A család nem olyan régen emelkedett fel. Széchenyi György kalocsai érsek harácsolta össze a vagyont a 17. sz-ban. Egyházi kapcsolatok révén szerzett birtokait ügyesen beolvasztotta a magánbirtok állományába, mindenféle unokaöccsök és unokahúgok örökölték. A 18. sz. folyamán több ágra szakadt a vagyon, de amikor Széchenyi Ferenc feleségül vette bátyja özvegyét, Festetics Juliannát, újraegyesítette a két főágat. Ez a vagyon birodalmi léptékben is számított. Sz. I. Bécsben született meg.
Festetics Julianna a Georgicont és a keszthelyi Helikon ünnepségeket megalapító Festetics György húga. A Festetics vagyonból is jelentős hozomány került Széchenyi Ferenc zsebébe.
Fiatalon nagyon rossz tanuló volt, csak az apja miatt kapott mindig jó jegyeket=D De aztán megszállta a műveltségszerző szenvedély. Keleti útjára vitt magával ógörög tanárt.
1809 Nemesi felkelés Napóleon ellen: a 18 éves Sz. I. is harcol. József nádor vezette a sereget. A francia sereg modern tömeghadsereg volt, ezzel szemben a nemesi felkelés elavult volt. A bécsi udvar Tatára menekült. A győri csata után soha többé nem hívtak össze nemesi felkelést.
Sz. I. rákapott a katonaságra, beállt a reguláris hadseregbe.
Bábolna (Dunántúl) és Mezőhegyes (Tiszántúl) ménesei látták el a magyar lovasokat lóval.
A lipcsei csatánál 22 éves volt. Harapófogóba kapták Napóleont.
Betléri kastély (Krasznahorka alatt): az Andrássyak ősi fészke. A Kaunitz csalásnak Austerlitzben volt kastélya, ott aludt Napóleon a 3 császár csatája idején. Mivel beházasodott egy Kaunitz hercegnő az Andrássy családba, most a betléri kastélyban van az az ágy, amiben Napóleon aludt az austerlitzi kastélyban.
Metternich volt a legnagyobb Napóleon-relikvia gyűjtő, ez nagy divat volt. Most is meg lehet nézni a gyűjteményét.
A Sasfiók Reichstadt hercege volt, Bécsben nevelkedett és halt meg. Mária Lujza Párma hercegnője lett, ott is lett egy fia- Montenuovo család. A Montenuovok később Ausztriába költöztek.
A népek csatáját Zichy Ferdinánd jegyezte fel, Sz. I. sógora (Zsuzsanna húg férje), Sz. I. elbeszélése alapján. Bernadott időben elárulta Napóleont Lipcsénél, úgyhogy a mai svéd dinasztia az ő leszármazottja.
Sz. I. folyton lehúzza magát a naplójában.
1814 Bevonulás Párizsba
„Tiszteld felebarátodat, és szeresd a feleségét” szállóige…
Caroline-botrány -> Sz. I-t Nápolyba söprik Bécsből. Közben jön a Sas 100 napos röpte-> SZ. I. az É-itáliai Habsburg seregekhez csatlakozik-> a tolentino-i csatában forgatta utoljára a kardját. Hazatér és nem találja a helyét. Próbál utazni, próbál házasodni, de nem megy. Botrányok kísérik. Caroline húgával, Selenával sem jön össze, aki a Liechtenstein grófoknál lakik, akik Beethoven legnagyobb pártfogói voltak. Hunyadi Gabriellával sem jött össze. Málypont.
Egyszer csak találkozott egy erdélyi báróval… barátság Wesselényi Miklóssal, aki 16 évesen görögül levelezett Döbrentei Gáborral, ugyanakkor kézzel el tudott törni egy patkót. Apja a zsibói bölény, a rendi jogok és a kuruckodás megszállottja, egyszer II. József le is csukatta, amiért megostromolta a szomszédos birtokot. Állítólag W. M-nak több mint 30 törvénytelen gyereke született.
Sz. I. és W. M. mintája Anglia, Mo-t olyanná akarják tenni. Sz. I. szerint ami a legnagyszerűbb Angliában: az alkotmány és a gőzgép, először is ezeket kell átvenni.
Sz. I. utálta a történelmet, mert felv modellje: ha egy népnek nagy történelme van, akkor már nagyon öreg, sokat már nem lehet várni tőle. Bezzeg egy fejletlen nép még ifjú, előtte az egész élet. Mondjuk a görög szabadságharc kissé elkerülte a figyelmét annak ellenére, h pár évvel előtte utazgatott ott.
Sz. És W. együtt is elutaznak Angliába. Közben megálltak Hollandiában, a La Trappe-ban lévő trappista kolostorban. Részt vesznek egy éjjeli imán. Bejelentik, h vkinek a jelenlévők közül meghalt az apja, imádkozzanak érte. Még a keménynyakú kálvinista Wesselényit is megragadta ez a dolog.
Wesselényi Angliában rendőrségi ügybe keveredett, de a nagykövet, Esterházy gróf persze rögtön kihozatta.
Széchenyi halálosan beleszeretett Zichy grófnéba, Kreszcenciába, akinek hét gyereke volt Zichytől. Amúgy egy harmadrangú osztrák grófi családból származott. A reménytelen szerelem miatt hatalmas energiát tud belefektetni a haza fejlesztésébe, így dolgozta fel az esetet.
A 20-as évek közepére már nagyjából tisztán látja, h mi a teendője az országgal kapcsolatban. Kiderül, h a ló az, amihez nagyon ért. Lóverseny: eszköz a lótenyésztés felfuttatására, népszerűsítésére, szóval PR fogás.
A lovakról c könyv: kísérlet a korabeli magyar valóság minden problémájának megoldására, nem rossz, de nem átütő siker.
Kiválóan megtanult magyarul, de a Naplót németül írta.
„A kisded makkbul idővel termő tölgy lesz, ha időközben el nem gázolják.” A lovakról mottója.
1831 Kolera- probléma a 32-es orszgyűlésen.
2009. március 17., kedd
Gazdaságtörténet 6. (márc. 17.)
Gerő András
A nemzeti identitás konstrukció vallási mintára megteremti szekuláris formában az „nemzet oltárait”, vagyis azokat a térbeli pontokat, amiket áhítattal tisztel a nemzet. Napóleon terjeszti el. A SZU-ban a Vörös tér ez és a Kreml fala, Németországban a Brandenburgi kapu…ezek jelzik a nemzet „esszencialitását”: Magyarországon a Hősök tere. Nem egy létező történelmi eseménye emlékhelye, hanem egy olyan hely, ahol soha semmi nem volt, de szakrális ponttá tették a magyar kultúrában. Franciaországban állították fel az első Ismeretlen katona emlékművét, ahol adózni lehet a francia nemzet nagyságának. A Hősök terén még csak el sem temettek egy ismeretlen katonát sem, álsír. De ez nem érdekel senkit, úgy csinálunk, mintha lenne ott vki. A nemzet oltára oltárként is használatos, mert olyan típusú rítusokat rendeznek ott, amik a nemzet esszencialitását hivatottak jelezni. A Hősök tere is diadalívnek van szánva. Gábriel arkangyal koronát és keresztet tart, miközben honfoglaló magyarok veszik körül. Ez sem zavar különösebben senkit. Az emocionalitás a lényege a szimbolikus politikának és a nemzettudatnak, nem a történeti hűség.
Monda: István álmában megjelent Gábriel koronával és kereszttel.
„Kossuth apánk” a nemzet megváltója, a magyar szimbolikus politika legtöbb elemét 48 hozta létre. A Reformkorban, a szekularizáció kibontakozásakor Zrínyi volt a nemzet hőse, a horvátok is így gondolják, a legnépszerűbb konyakjuk is az ő nevét viseli. J Zrínyi a keresztény Európát védte, úgyhogy Kossuth alkalmasabb a nemzeti szerepre, az ő esetében már lényegtelen a kereszténység. Kossuth „a magyarok Mózese”. Azóta a hatalmon lévő emberek sokszor törekedtek ugyanerre a szerepre, pl. Horthy, Rákosi etc.
A kereszténység által támasztott strukturális kényszer, h ha van megváltó, akkor árulónak is lennie kell. Tehát mivel Kossuth lett a megváltó, Görgeyre kenődött az áruló szerep, stigmatizálódott.
Ezeket a szerepeket mindenki tudja, ha nem is ért egyet, konszenzuális pontok, mert közös nyelvet képeznek a kultúrában.
H van nemzeti ügy, mártírnak is kell lennie (vallás!), ők az aradi 13 és Batthyány. Nem a nevük a lényeg, azt sok magyar nem is tudja, nem is voltak mindannyian magyarok, de az a lényeg, hogy a magyar ügy miatt ölték meg őket. Toposzok.
A toposzok funkcionális pontok a szimbolikus politikában.
Kossuth rögzült a jó ember, Görgey meg a rossz ember szerepben. Szimbolikus tőke, minden politikai kurzus használta Kossuthot. Még életében minden önkormányzat díszpolgárrá választotta, mert ezzel ki lehetett nyilvánítani a magyarságot, h „nem engednek a 48ból”-> szimbolikus demonstráció.
Aki nem barátja a függetlenségi ellenzéknek, az kénytelen Kossuth-ellenesnek lenni. A dualista kormányok nem is tettek semmi gesztust Kossuth felé.
„Nem kell vasút, éljen Kossuth!” nótaJ
A munkásmozgalmi rituáléba is beépült a Kossuth-kultusz. A nemzet kulcsfigurái a II. VH után Kossuth, Dózsa, Petőfi, Táncsics. Termelőszövetkezetek, híd, 100 ft-os, Magyar Rádió, cigi Kossuth-ról elnevezve. Ez is identitáspolitikai játék.
Az 1950-es éveknek nagyon erős nemzeti szimbolikája volt, mindent magyarnak hívtak, minden tele volt nemzeti szimbólumokkal (pl. Magyar Horgászszövetség), mert túl kellett kompenzálniuk. A SZU visszaadta az 1849ben a cári hadsereg által elzsákmányolt magyar zászlókat, amit lehetett a magyar függetlenség elismerésének felfogni, de pont az ellenkezője volt. A szimbolikus politika sugallhatja a valóság ellenkezőjét is.
A Regnum Marianum átértelmezése Mo-n (Lengyelo. És Ukrajna is az volt): a két VH között Nagy-Magyarországot kezdték el Mária országának tekinteni. 1938 Szent István év alkalmából Keresztény Világkongresszus Pesten. A Horthy-rendszer identitáspolitikája nem tudott olyan tartós lenni, mint a 19. századi, mert túlságosan előtérbe helyezte az egyháziasságot, miközben a nemzeti identitásépítés egyik lényege a szekularizáció.
A Kossuth tér mindig a rendszer elleni v melletti demonstrációk helyszíne, mert bár sosem volt a hatalom színhelye, ott van a parlament. Ferenc József, ha Pesten tartózkodott, a Várat használta, Horthy is ott lakott, a Pártközpont sem a Parlamentben volt. A Hősök tere szakrális helyszín, a Kossuth térnek viszont aktuálpolitikai vonzereje volt mindig.
Steindl Imre alkotmánytemplomnak hívta a parlamentet-> szakrálisnak tekintette.
A Kossuth téren a mai József Attila szobor helyén Andrássy Gyula szobra volt először, a mai Károlyi szobor helyén Tisza István volt.
1956 egy az egyben 1848tól vette át a szimbolikáját. Nemzetőr, karszalag, Petőfi kör, honvéd, Kossuth címer etc. A lyukas zászló 56 egyetlen saját szimbóluma. A Kossuth címert akarták a Rákosi címer helyére tenni.
A demokrácia szimbolikus politikája: március 15. lett a modern magyar nemzet születésnapja, a magyar állam ünnepe maradt aug. 20., október 23. is nemzeti ünnep lett.
A szent koronás címer alternatívája a Kossuth címer lett volna.
Aug. 20. mindig stabilitásünnep, március 15. mindig kontraverzív és ellenzéki (még amikor ki is akarta használni a hatalom).
A nemzeti identitás konstrukció vallási mintára megteremti szekuláris formában az „nemzet oltárait”, vagyis azokat a térbeli pontokat, amiket áhítattal tisztel a nemzet. Napóleon terjeszti el. A SZU-ban a Vörös tér ez és a Kreml fala, Németországban a Brandenburgi kapu…ezek jelzik a nemzet „esszencialitását”: Magyarországon a Hősök tere. Nem egy létező történelmi eseménye emlékhelye, hanem egy olyan hely, ahol soha semmi nem volt, de szakrális ponttá tették a magyar kultúrában. Franciaországban állították fel az első Ismeretlen katona emlékművét, ahol adózni lehet a francia nemzet nagyságának. A Hősök terén még csak el sem temettek egy ismeretlen katonát sem, álsír. De ez nem érdekel senkit, úgy csinálunk, mintha lenne ott vki. A nemzet oltára oltárként is használatos, mert olyan típusú rítusokat rendeznek ott, amik a nemzet esszencialitását hivatottak jelezni. A Hősök tere is diadalívnek van szánva. Gábriel arkangyal koronát és keresztet tart, miközben honfoglaló magyarok veszik körül. Ez sem zavar különösebben senkit. Az emocionalitás a lényege a szimbolikus politikának és a nemzettudatnak, nem a történeti hűség.
Monda: István álmában megjelent Gábriel koronával és kereszttel.
„Kossuth apánk” a nemzet megváltója, a magyar szimbolikus politika legtöbb elemét 48 hozta létre. A Reformkorban, a szekularizáció kibontakozásakor Zrínyi volt a nemzet hőse, a horvátok is így gondolják, a legnépszerűbb konyakjuk is az ő nevét viseli. J Zrínyi a keresztény Európát védte, úgyhogy Kossuth alkalmasabb a nemzeti szerepre, az ő esetében már lényegtelen a kereszténység. Kossuth „a magyarok Mózese”. Azóta a hatalmon lévő emberek sokszor törekedtek ugyanerre a szerepre, pl. Horthy, Rákosi etc.
A kereszténység által támasztott strukturális kényszer, h ha van megváltó, akkor árulónak is lennie kell. Tehát mivel Kossuth lett a megváltó, Görgeyre kenődött az áruló szerep, stigmatizálódott.
Ezeket a szerepeket mindenki tudja, ha nem is ért egyet, konszenzuális pontok, mert közös nyelvet képeznek a kultúrában.
H van nemzeti ügy, mártírnak is kell lennie (vallás!), ők az aradi 13 és Batthyány. Nem a nevük a lényeg, azt sok magyar nem is tudja, nem is voltak mindannyian magyarok, de az a lényeg, hogy a magyar ügy miatt ölték meg őket. Toposzok.
A toposzok funkcionális pontok a szimbolikus politikában.
Kossuth rögzült a jó ember, Görgey meg a rossz ember szerepben. Szimbolikus tőke, minden politikai kurzus használta Kossuthot. Még életében minden önkormányzat díszpolgárrá választotta, mert ezzel ki lehetett nyilvánítani a magyarságot, h „nem engednek a 48ból”-> szimbolikus demonstráció.
Aki nem barátja a függetlenségi ellenzéknek, az kénytelen Kossuth-ellenesnek lenni. A dualista kormányok nem is tettek semmi gesztust Kossuth felé.
„Nem kell vasút, éljen Kossuth!” nótaJ
A munkásmozgalmi rituáléba is beépült a Kossuth-kultusz. A nemzet kulcsfigurái a II. VH után Kossuth, Dózsa, Petőfi, Táncsics. Termelőszövetkezetek, híd, 100 ft-os, Magyar Rádió, cigi Kossuth-ról elnevezve. Ez is identitáspolitikai játék.
Az 1950-es éveknek nagyon erős nemzeti szimbolikája volt, mindent magyarnak hívtak, minden tele volt nemzeti szimbólumokkal (pl. Magyar Horgászszövetség), mert túl kellett kompenzálniuk. A SZU visszaadta az 1849ben a cári hadsereg által elzsákmányolt magyar zászlókat, amit lehetett a magyar függetlenség elismerésének felfogni, de pont az ellenkezője volt. A szimbolikus politika sugallhatja a valóság ellenkezőjét is.
A Regnum Marianum átértelmezése Mo-n (Lengyelo. És Ukrajna is az volt): a két VH között Nagy-Magyarországot kezdték el Mária országának tekinteni. 1938 Szent István év alkalmából Keresztény Világkongresszus Pesten. A Horthy-rendszer identitáspolitikája nem tudott olyan tartós lenni, mint a 19. századi, mert túlságosan előtérbe helyezte az egyháziasságot, miközben a nemzeti identitásépítés egyik lényege a szekularizáció.
A Kossuth tér mindig a rendszer elleni v melletti demonstrációk helyszíne, mert bár sosem volt a hatalom színhelye, ott van a parlament. Ferenc József, ha Pesten tartózkodott, a Várat használta, Horthy is ott lakott, a Pártközpont sem a Parlamentben volt. A Hősök tere szakrális helyszín, a Kossuth térnek viszont aktuálpolitikai vonzereje volt mindig.
Steindl Imre alkotmánytemplomnak hívta a parlamentet-> szakrálisnak tekintette.
A Kossuth téren a mai József Attila szobor helyén Andrássy Gyula szobra volt először, a mai Károlyi szobor helyén Tisza István volt.
1956 egy az egyben 1848tól vette át a szimbolikáját. Nemzetőr, karszalag, Petőfi kör, honvéd, Kossuth címer etc. A lyukas zászló 56 egyetlen saját szimbóluma. A Kossuth címert akarták a Rákosi címer helyére tenni.
A demokrácia szimbolikus politikája: március 15. lett a modern magyar nemzet születésnapja, a magyar állam ünnepe maradt aug. 20., október 23. is nemzeti ünnep lett.
A szent koronás címer alternatívája a Kossuth címer lett volna.
Aug. 20. mindig stabilitásünnep, március 15. mindig kontraverzív és ellenzéki (még amikor ki is akarta használni a hatalom).
A kabala vallásfilozófiája 6. (márc. 17.)
A Zohár
Zohár (=Ragyogás): „a kabbalisták bibliája”, a legismertebb kabbalista mű.
Keletkezéséről nem tudunk semmit.
Arámi nyelvű. 1. sz. végi palesztinai rabbik misztikus beszélgetései. Simon bar Jochá és tanítványai.
A görög nyelvű evangéliumokban leírják görög betűkkel Jézus arámi mondatait és utána írják le fordítva.
A 13. sz-ban bukkant fel először, akkor már 1000 éve nem arámiul beszéltek az európai zsidók.
A Talmud 80%a arámi!
A 12. sz. végén Spo. És D-Fro. Tele volt kabbalistákkal.
Mose de Leon franciaországi kabbalista egy titokzatos kézirathoz írt kommentárokat, ami csak neki volt meg és 1. sz végi palesztinai rabbik beszélgetéseit tartalmazta, ez volt a Zohár. A többi kabbalista levelekkel bombázta, h készíttessen másolatokat, hadd olvashassák ők is. Mose elkezdi terjeszteni a másolatokat és meggazdagodik belőle. De mindenki az Igazit akarja látni. Mose hirtelen meghalt, innentől az özvegyét ostromolják, aki kétségbeesett kötlevelet írt arról, hogy nem találja.
Gershom Scholem szerint Mose maga írta a Zohárt. DE a Zohár teljesen élő arámi nyelven íródott, az arámit a hétköznapokban használó emberek szólalnak meg benne, és Mose minden más műve nagyon középszerű a Zohárral ellentétben.
Scholem bizonyítékai:
- A földrajzi adottságok (helységek távolsága, folyók elhelyezkedése) annyira nem stimmelnek a Zohárban, h a szerző biztosan nem járhatott soha Palesztinában. Viszont mindent pont úgy ír le, ahogy a babiloni talmudisták (akik nem nagyon voltak tisztában Palesztina földrajzával).
- Rendszeresen felbukkan a guardien=őr spanyol szó, ami a héberben spanyol jövevényszó, de a szerző nem tudta, h spanyol szó, ezért azt hitte, h arámi. :)
Magyarra csak egy kis része van lefordítva.
Simon bar Jocchá: a világ minden micsodájáról tudni fogjuk előbb utóbb, h micsoda, de a Kicsodáról soha. A teremtő Kicsodáról sem, és önmagunkról sem.
Scholem: Jewish Misticism könyve főleg a Kerényi Károly asconai házában tartott tudományos üléseken megtartott előadásokból áll.
Általában mindig felismerjük, h egy szöveg misztikus-e vagy nem, de meghatározni nem tudjuk, h mi az. Aquinói Szt. Tamás: a misztika Isten tapasztalati megismerése, Istenről tapasztalati tudás. A 36. zsoltár 9. sorára hivatkozik Tamás: „Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr.” A héber ige szó szerint „ízleljétek”.
Egy vallás hagyományszerkezete a nemzedékek szavahihetőségének láncán alapul. Csak az első nemzedék tapasztalta meg a kinyilatkoztatást. A kialakuló történettudomány indítja meg a vallási tradíció ellen a végzetes rohamot (nem a természettudományos felvilágosodás!). Mert kétségbe von, rákérdez minden továbbadott dologra, nem fogadja el magától értetődően a szavahihetőségét. A forráskritika megöli a hagyományt (ez leegyszerűsítés persze).
Luther is kétségbe vonta rengeteg nemzedék szavahihetőségét a sola scriptura elvvel. Ez is egyfajta szkepszis, azt várja a hívőtől, hogy valamiféle saját tapasztalatot merítsen (ez misztikus élmény) az Írásból.
A keresztény misztikában központi szerepe van az uniómisztikának (Istennel való egyesülés), de a zsidóban nyoma sincs.
A Kabbalát megelőző zsidó misztikának két ága volt: Merkava és Héchalot.
Ezékiel első fejezete olv! „És láték valami emberhez hasonlót.” Merkava=Isten mozgó trónja Ezékielnél szerepel, amúgy héberül harci szekeret jelent, szó szerint száguldmány. A Merkava misztika célja Isten szemléléséhez eljutni (a zsidó misztikában elképzelhetetlen bármilyen egyesülés Istennel). Ezékiel vízióival sokat foglalkozik. A Héchalot csarnokot jelent, ez is arról szól, h közelebb kerüljünk Istenhez.
A 12. sz-ban a Kabbala teljesen visszaszorítja a Merkavát és a Héchalotot, de a kabbalisták olvassák az ő szövegeiket.
Scholem: önálló vallásként nem létezik misztika, csak valamelyik vallás „fiókjaként”. Az egyetlen közös minden misztikában a személyes tapasztalat.
Hiedelem: a miszticista vallási anarchista, szétfeszíti vallása kereteit. Scholem szerint ez hülyeség, a vallástörténet nem igazolja, a misztikus saját vallásának leghívebb gyermeke. Scholem magát tartja vallási anarchistának.
Scholem: Azt nem tudjuk megmondani, h mi a misztika, de azt igen, h mikor van olyan periódus, amikor biztosan NINCS misztika:
- amikor a világ tele van istenekkel, mert mindek, úgyis megtapasztalható bárhol 1-1 isten. Még köze nincs a vallásnak a transzcendenciához, a világ egységes. A kultusz annak az istenekkel való érintkezés szervezett kerete, senki nem akar csakúgy találkozni az istenekkel, mert félelmetesek és életveszélyesek egyben, de a kultusz csak az isten barátságos arcát fordítja az ember felé. E nélkül a szervezett kultusz nélkül bármikor bármi megtörténhet, veszélyes. A klasszikus kor végén tűnnek fel a misztériumvallások, amikorra megváltozott a görög gondolkodás.
- A nagy monoteizmusok születésének pillanata a természeti-mitologikus világ elhamvadása, amikor áthatolhatatlan szakadék keletkezik teremtő és teremtett lény között. Probléma: a semmiből teremtő létezése más minőségű létezés, mint a teremtmények létezése. A vallásos gondolkodást megelőző tisztán filozófiai gondolkodás pillanata a görögöknél. Aztán belépett ebbe a világba a bibliai gondolkodás.
Az orphikus misztérium beavatottjait egy aranylemezzel temették el, ami útlevélként szolgált az Alvilágba vezető úton, jelezte, h az illető „VIP halott”. =D
„Isten, mint a létezés semmije” gyakori kifejezés a zsidó és a keresztény misztikában is.
Dionüsziosz Aeropagitáról csak azt nem tudjuk, hogy hol és mikor éltJ. Csak ő tért meg Pál első athéni térítése alkalmával. Később Kis-Ázsiában Pseudo-Aeropagita ontja a zseniálisabbnál zseniálisabb ál-Dionüsziosz Aeropagita szövegeket. A Zohárhoz hasonló történet. Hiperusios a jellegzetes kifejezése: a létezés feletti létező. Nietzsche Übermensche p ont ugyanez.
Zohár (=Ragyogás): „a kabbalisták bibliája”, a legismertebb kabbalista mű.
Keletkezéséről nem tudunk semmit.
Arámi nyelvű. 1. sz. végi palesztinai rabbik misztikus beszélgetései. Simon bar Jochá és tanítványai.
A görög nyelvű evangéliumokban leírják görög betűkkel Jézus arámi mondatait és utána írják le fordítva.
A 13. sz-ban bukkant fel először, akkor már 1000 éve nem arámiul beszéltek az európai zsidók.
A Talmud 80%a arámi!
A 12. sz. végén Spo. És D-Fro. Tele volt kabbalistákkal.
Mose de Leon franciaországi kabbalista egy titokzatos kézirathoz írt kommentárokat, ami csak neki volt meg és 1. sz végi palesztinai rabbik beszélgetéseit tartalmazta, ez volt a Zohár. A többi kabbalista levelekkel bombázta, h készíttessen másolatokat, hadd olvashassák ők is. Mose elkezdi terjeszteni a másolatokat és meggazdagodik belőle. De mindenki az Igazit akarja látni. Mose hirtelen meghalt, innentől az özvegyét ostromolják, aki kétségbeesett kötlevelet írt arról, hogy nem találja.
Gershom Scholem szerint Mose maga írta a Zohárt. DE a Zohár teljesen élő arámi nyelven íródott, az arámit a hétköznapokban használó emberek szólalnak meg benne, és Mose minden más műve nagyon középszerű a Zohárral ellentétben.
Scholem bizonyítékai:
- A földrajzi adottságok (helységek távolsága, folyók elhelyezkedése) annyira nem stimmelnek a Zohárban, h a szerző biztosan nem járhatott soha Palesztinában. Viszont mindent pont úgy ír le, ahogy a babiloni talmudisták (akik nem nagyon voltak tisztában Palesztina földrajzával).
- Rendszeresen felbukkan a guardien=őr spanyol szó, ami a héberben spanyol jövevényszó, de a szerző nem tudta, h spanyol szó, ezért azt hitte, h arámi. :)
Magyarra csak egy kis része van lefordítva.
Simon bar Jocchá: a világ minden micsodájáról tudni fogjuk előbb utóbb, h micsoda, de a Kicsodáról soha. A teremtő Kicsodáról sem, és önmagunkról sem.
Scholem: Jewish Misticism könyve főleg a Kerényi Károly asconai házában tartott tudományos üléseken megtartott előadásokból áll.
Általában mindig felismerjük, h egy szöveg misztikus-e vagy nem, de meghatározni nem tudjuk, h mi az. Aquinói Szt. Tamás: a misztika Isten tapasztalati megismerése, Istenről tapasztalati tudás. A 36. zsoltár 9. sorára hivatkozik Tamás: „Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr.” A héber ige szó szerint „ízleljétek”.
Egy vallás hagyományszerkezete a nemzedékek szavahihetőségének láncán alapul. Csak az első nemzedék tapasztalta meg a kinyilatkoztatást. A kialakuló történettudomány indítja meg a vallási tradíció ellen a végzetes rohamot (nem a természettudományos felvilágosodás!). Mert kétségbe von, rákérdez minden továbbadott dologra, nem fogadja el magától értetődően a szavahihetőségét. A forráskritika megöli a hagyományt (ez leegyszerűsítés persze).
Luther is kétségbe vonta rengeteg nemzedék szavahihetőségét a sola scriptura elvvel. Ez is egyfajta szkepszis, azt várja a hívőtől, hogy valamiféle saját tapasztalatot merítsen (ez misztikus élmény) az Írásból.
A keresztény misztikában központi szerepe van az uniómisztikának (Istennel való egyesülés), de a zsidóban nyoma sincs.
A Kabbalát megelőző zsidó misztikának két ága volt: Merkava és Héchalot.
Ezékiel első fejezete olv! „És láték valami emberhez hasonlót.” Merkava=Isten mozgó trónja Ezékielnél szerepel, amúgy héberül harci szekeret jelent, szó szerint száguldmány. A Merkava misztika célja Isten szemléléséhez eljutni (a zsidó misztikában elképzelhetetlen bármilyen egyesülés Istennel). Ezékiel vízióival sokat foglalkozik. A Héchalot csarnokot jelent, ez is arról szól, h közelebb kerüljünk Istenhez.
A 12. sz-ban a Kabbala teljesen visszaszorítja a Merkavát és a Héchalotot, de a kabbalisták olvassák az ő szövegeiket.
Scholem: önálló vallásként nem létezik misztika, csak valamelyik vallás „fiókjaként”. Az egyetlen közös minden misztikában a személyes tapasztalat.
Hiedelem: a miszticista vallási anarchista, szétfeszíti vallása kereteit. Scholem szerint ez hülyeség, a vallástörténet nem igazolja, a misztikus saját vallásának leghívebb gyermeke. Scholem magát tartja vallási anarchistának.
Scholem: Azt nem tudjuk megmondani, h mi a misztika, de azt igen, h mikor van olyan periódus, amikor biztosan NINCS misztika:
- amikor a világ tele van istenekkel, mert mindek, úgyis megtapasztalható bárhol 1-1 isten. Még köze nincs a vallásnak a transzcendenciához, a világ egységes. A kultusz annak az istenekkel való érintkezés szervezett kerete, senki nem akar csakúgy találkozni az istenekkel, mert félelmetesek és életveszélyesek egyben, de a kultusz csak az isten barátságos arcát fordítja az ember felé. E nélkül a szervezett kultusz nélkül bármikor bármi megtörténhet, veszélyes. A klasszikus kor végén tűnnek fel a misztériumvallások, amikorra megváltozott a görög gondolkodás.
- A nagy monoteizmusok születésének pillanata a természeti-mitologikus világ elhamvadása, amikor áthatolhatatlan szakadék keletkezik teremtő és teremtett lény között. Probléma: a semmiből teremtő létezése más minőségű létezés, mint a teremtmények létezése. A vallásos gondolkodást megelőző tisztán filozófiai gondolkodás pillanata a görögöknél. Aztán belépett ebbe a világba a bibliai gondolkodás.
Az orphikus misztérium beavatottjait egy aranylemezzel temették el, ami útlevélként szolgált az Alvilágba vezető úton, jelezte, h az illető „VIP halott”. =D
„Isten, mint a létezés semmije” gyakori kifejezés a zsidó és a keresztény misztikában is.
Dionüsziosz Aeropagitáról csak azt nem tudjuk, hogy hol és mikor éltJ. Csak ő tért meg Pál első athéni térítése alkalmával. Később Kis-Ázsiában Pseudo-Aeropagita ontja a zseniálisabbnál zseniálisabb ál-Dionüsziosz Aeropagita szövegeket. A Zohárhoz hasonló történet. Hiperusios a jellegzetes kifejezése: a létezés feletti létező. Nietzsche Übermensche p ont ugyanez.
2009. március 16., hétfő
Zürich története
Zürich a 14. és a 17. század között
Forrás: Werner Schnyder: Die Bevölkerung der Stadt und Landschaft Zürich vom 14. bis 17. Jahrhundert. Eine methodologische Studie. 1925, Leemann, Zürich. (Zürich város és vidékének népessége a 14. századtól a 17. századig. Módszertani tanulmány.)
Kronológiai áttekintés
Zürich városát 1218-ig a Zähringer család uralta.
1351 Zürich a Svájci Kantonszövetség 5. tagja.
1436-50 a „régi zürichi háború”
1499-ben a kantonok legyőzték I. (Habsburg) Miksa császárt, így gyakorlatilag függetlenné váltak a Német-Római Birodalomtól.
1519-31 Ulrich Zwingli működése Zürichben.
1531-ben a kappeli csatában a katolikus kantonok győznek.
A népesség a különböző források tükrében
1) Adólisták
- Papság: a „régi zürichi háború” alatt felfüggesztették az egyházi intézmények adómentességét, ezentúl csak magukra a személyekre korlátozódott. De az egyházi személyeket kiszolgáló személyek is részesültek ebből az adómentességből.
- Nemesek: A vidéki birtokokon élő nemesek adómentesek voltak, a 15. században a városi polgárjoggal bírók is elérték ezt.
- Zsidók: Időben és tartalomban változó polgárjog. Adójukat nem a városi szervek szedték be, hanem a saját hivataluk (Seckelamt).
- Cawert-ek: Lombardiából bevándorolt franciák, általában pénzváltók. Foglalkozásuk miatt a zsidókhoz hasonló helyzet.
- Városi hivatalnokok: adómentesek.
- Összességében az adómentesek aránya elenyésző a népességben.
2) A céhlisták
- Fegyverkötelesek összeírása háborús helyzet és katonai reformok időszakában.
- A céh adminisztrációs és szervezési egységet is jelentett.
3) Az egyházi anyakönyvek
- Keresztelések, házasságkötések és halálesetek feljegyzése.
- Nem tudjuk, hogy a reformáció előtt rendszeres volt-e.
A város
A 15. sz. vége Svájc katonai és diplomáciai fénykora, intenzív kapcsolatok az észak-itáliai városokkal.
A 15. sz. alatt a nemesek lecsúsztak, a polgárság feltört.
A két nagy alpesi kereskedelmi útvonal metszéspontjában feküdt és a német-olasz tranzitkereskedelem kulcspontja volt. Vas, acél és só távolsági kereskedelme.
Kyburg legyőzése után mezőgazdasági termékek kereskedelme.
Selyemexport Közép-Európába (Bécs, Magyaro., Lengyelo., Lotharingia).
1356 védelmi szövetség Ausztriával-> ingadozás Ausztria és a Kantonszövetség között. Az előbbi mellett a távolsági kereskedők kardoskodtak.
1409-től a polgárjog feltétele valamelyik céhhez tartozás.
1357 és 1634 között lecsökken Svájc részesedése a világkereskedelemben.
Népességmozgás
1) A városban
- 1357 és 1376 között a népesség visszaesése jelentős.
- A 15. sz. elejétől évi 15-30 új polgár, mégis csekély a növekedés 1440-ig, mert kevés gyermek született.
- A 16. sz. második felében nő meg feltűnően a lakosság száma a hugenották bevándorlása miatt. A menekültek nagy része a selyem- és gyapjúiparban dolgozott.
- 1611-ben és 1628/29-ben pestisjárvány. Utána ugrásszerű növekedés.
2) Vidéken
- Sok gyerek született, de nagyon nagy volt a gyerekhalandóság. Lassú növekedés.
- Nagy kivándorlás, mert nagyon sok svájci szegődött külföldre zsoldosnak. 1521-től a 16. sz. végéig öltötte a legnagyobb mértéket.
- Az 1629 utáni népességnövekedés nemzedékének nagy része a Harmincéves háború áldozata lett. 1648 után sokan átvándoroltak a háborúban elnéptelenedett Pfalzba, Elzászba és Badenbe.
Zürich és a reformáció
1519-ben a város meghívta Ulrich Zwinglit a Nagytemplom főpapjának.
1520-tól a kanton területén többé nem szabad bűnbocsátó levelet árusítani és a papoknak a Szentírást kell prédikálnia. Zwinglit eretneknek bélyegezte az egyház.
1523-ban a zürichi főtanács vitát hirdetett, ahol Zwingli meggyőzte a résztvevők nagy részét.
1524 képek eltávolítása a templomokból.
Zwingli elítélte a zsoldosság intézményét.
A gazdagabb, főleg kereskedelemből élő kantonokban elterjedt a reformáció, de az öt szegényebb „őskanton” (Schwyz, Zug, Luzern, Uri, Unterwalden) lakossága sokkal inkább rá volt utalva a zsoldos szolgálatra és jelentősebb volt a katolikus egyház befolyása, ezért ellenezték a reformációt, ami komoly konfliktushoz vezetett.
1529-ben Kappelben kompromisszumos békét kötöttek a reformáció elleni és melletti kantonok, de 1531-ben bekövetkezett a kappeli ütközet, ahol a katolikusok győztek. Zwingli is elesett és máglyán elégették.
Forrás: Werner Schnyder: Die Bevölkerung der Stadt und Landschaft Zürich vom 14. bis 17. Jahrhundert. Eine methodologische Studie. 1925, Leemann, Zürich. (Zürich város és vidékének népessége a 14. századtól a 17. századig. Módszertani tanulmány.)
Kronológiai áttekintés
Zürich városát 1218-ig a Zähringer család uralta.
1351 Zürich a Svájci Kantonszövetség 5. tagja.
1436-50 a „régi zürichi háború”
1499-ben a kantonok legyőzték I. (Habsburg) Miksa császárt, így gyakorlatilag függetlenné váltak a Német-Római Birodalomtól.
1519-31 Ulrich Zwingli működése Zürichben.
1531-ben a kappeli csatában a katolikus kantonok győznek.
A népesség a különböző források tükrében
1) Adólisták
- Papság: a „régi zürichi háború” alatt felfüggesztették az egyházi intézmények adómentességét, ezentúl csak magukra a személyekre korlátozódott. De az egyházi személyeket kiszolgáló személyek is részesültek ebből az adómentességből.
- Nemesek: A vidéki birtokokon élő nemesek adómentesek voltak, a 15. században a városi polgárjoggal bírók is elérték ezt.
- Zsidók: Időben és tartalomban változó polgárjog. Adójukat nem a városi szervek szedték be, hanem a saját hivataluk (Seckelamt).
- Cawert-ek: Lombardiából bevándorolt franciák, általában pénzváltók. Foglalkozásuk miatt a zsidókhoz hasonló helyzet.
- Városi hivatalnokok: adómentesek.
- Összességében az adómentesek aránya elenyésző a népességben.
2) A céhlisták
- Fegyverkötelesek összeírása háborús helyzet és katonai reformok időszakában.
- A céh adminisztrációs és szervezési egységet is jelentett.
3) Az egyházi anyakönyvek
- Keresztelések, házasságkötések és halálesetek feljegyzése.
- Nem tudjuk, hogy a reformáció előtt rendszeres volt-e.
A város
A 15. sz. vége Svájc katonai és diplomáciai fénykora, intenzív kapcsolatok az észak-itáliai városokkal.
A 15. sz. alatt a nemesek lecsúsztak, a polgárság feltört.
A két nagy alpesi kereskedelmi útvonal metszéspontjában feküdt és a német-olasz tranzitkereskedelem kulcspontja volt. Vas, acél és só távolsági kereskedelme.
Kyburg legyőzése után mezőgazdasági termékek kereskedelme.
Selyemexport Közép-Európába (Bécs, Magyaro., Lengyelo., Lotharingia).
1356 védelmi szövetség Ausztriával-> ingadozás Ausztria és a Kantonszövetség között. Az előbbi mellett a távolsági kereskedők kardoskodtak.
1409-től a polgárjog feltétele valamelyik céhhez tartozás.
1357 és 1634 között lecsökken Svájc részesedése a világkereskedelemben.
Népességmozgás
1) A városban
- 1357 és 1376 között a népesség visszaesése jelentős.
- A 15. sz. elejétől évi 15-30 új polgár, mégis csekély a növekedés 1440-ig, mert kevés gyermek született.
- A 16. sz. második felében nő meg feltűnően a lakosság száma a hugenották bevándorlása miatt. A menekültek nagy része a selyem- és gyapjúiparban dolgozott.
- 1611-ben és 1628/29-ben pestisjárvány. Utána ugrásszerű növekedés.
2) Vidéken
- Sok gyerek született, de nagyon nagy volt a gyerekhalandóság. Lassú növekedés.
- Nagy kivándorlás, mert nagyon sok svájci szegődött külföldre zsoldosnak. 1521-től a 16. sz. végéig öltötte a legnagyobb mértéket.
- Az 1629 utáni népességnövekedés nemzedékének nagy része a Harmincéves háború áldozata lett. 1648 után sokan átvándoroltak a háborúban elnéptelenedett Pfalzba, Elzászba és Badenbe.
Zürich és a reformáció
1519-ben a város meghívta Ulrich Zwinglit a Nagytemplom főpapjának.
1520-tól a kanton területén többé nem szabad bűnbocsátó levelet árusítani és a papoknak a Szentírást kell prédikálnia. Zwinglit eretneknek bélyegezte az egyház.
1523-ban a zürichi főtanács vitát hirdetett, ahol Zwingli meggyőzte a résztvevők nagy részét.
1524 képek eltávolítása a templomokból.
Zwingli elítélte a zsoldosság intézményét.
A gazdagabb, főleg kereskedelemből élő kantonokban elterjedt a reformáció, de az öt szegényebb „őskanton” (Schwyz, Zug, Luzern, Uri, Unterwalden) lakossága sokkal inkább rá volt utalva a zsoldos szolgálatra és jelentősebb volt a katolikus egyház befolyása, ezért ellenezték a reformációt, ami komoly konfliktushoz vezetett.
1529-ben Kappelben kompromisszumos békét kötöttek a reformáció elleni és melletti kantonok, de 1531-ben bekövetkezett a kappeli ütközet, ahol a katolikusok győztek. Zwingli is elesett és máglyán elégették.
Középkori Európa 6. (márc. 16.)
Anglia
?Hogyan lehetett akkora gazdasági ereje, hogy a sokkal népesebb Fro-gal szemben katonai sikereket érjen el?
Településtörténet
Maguk a földbirtokosok vezettek feljegyzéseket a birtok kapacitásáról.
Az egyház a városokban is sok egyh és világi épülettel rendelkezett + rengeteg földbirtokkal vidéken.
Burgh=mezőváros, kisebb rangú a citynél. Vannak vegyes települések, amik félig mezővárosok, félig cityk, lakosaik között különböző jogállású emberek vannak.
Városokban fraternitasok (testvérületek): Coventry, Westminster, Bristol, Chester, Newcastle, Norwich. Ehhez jómódú polgárság kell.
Regionális városok pl. York fennhatósága alatt. A regionális kp-ok alá is tartoznak kisebb települések. Vagy lehanyatlás eredményeként lett vmi regionális p, vagy felemelkedett azzá.
Londonban is volt fraternitas.
Régészeti ásatások folyamatos életű városokban, amelyek egyes részei lehanyatlottak, súlyponteltolódás a városban.
Elhagyott középkori falvak Yorkshire grófságban: rakott kőfalak, hosszúfalú házak, később lerombolták őket, de az alapjaik megmaradtak, amikor fölé építkeztek. Kőházak a falvakban! De van, ahol gerendákból voltak a falak. Téglaházak is előfordultak ugyanabban a faluban, ahol kő és fa!
Házsorokból álló szabályos utcasorozat, de később elpusztult a falu.
A régészet segítője a légi fényképezés: fű eltérő színezetéből megállapítható, h hol vannak épületmaradványok a földben, mik voltak mindig megműveletlen földek (parlagok), váltógazdálkodás nyomai (megművelt föld mellett ugar). Egész elhagyott falvak is felfedezhetők. Megállapítható az is, h egyes falvak milyen ütemben épültek ki, hány periódusban fejlődtek. Építkezési hullámok.
Pl. az egyik falu 1080 k épült, 1520ra néptelenedett el, 1300 k és 1375 k volt nagyobb építkezési hullám. Szt. Márton templom, temető. Tárgyak alapján tudjuk, h főleg fazekassággal foglalkoztak az ottani lakók.
Egyházi birtokon falvak és városok: részben polgárok, részben parasztok az alávetettek-> nem esett egybe az érdekük, eltérően ítélték meg az egyházi földesúr magatartását, ezért hol együttműködnek a földesúrral szemben, hol nem. Időnként közös megmozdulások: földesurak hol a parasztokat játszották ki a polgárok ellen, hol a polgárokat a parasztok ellen.
Világi földesurak részben faluközösségekre bízták a földjük művelését, részben bérbe adták őket. Az összeírásokban ez mind részletesen szerepel.
Anglia kutatásának egyik legfontosabb önálló ága a településtörténet.
Hadtörténet
A kortársak a siker zálogának tartotta az angol parasztság viszonylagos jólétét, aminke köszönhetően fel tudták magukat fegyverezni.
Yoeman: szabad paraszt, jómódú-> fegyverképes. Ők az íjászok (hosszúíj). AZ ő jobbágysorba taszításuk és elszegényedésük megfosztotta a hadsereget az ütőképes íjászságtól-> a 100 éves háborúban a franciák ezért is keveredtek felül a 15. sz-ban.
A királyok olyan szabadidős játékokat támogattak, amik alátámasztották a hadi teljesítményt is-> III. Edward elrendelte az íjászat szabadidős gyakorlását, nyilazás gyakorlását (ne hanyagolják el teniszezés, labdarúgás, kézilabda, teke stb. kedvéért), futógyakorlatokat, ugrás, ökölharc. Sporttörténészek is foglalkoznak ezzel. Fr történetírók is megemlékeztek Edwardnak ezekről a rendeleteiről.
Egyes településeken az egyh és a világi vezetés együttműködött a nyilazás-gyakorlatok érdekében-> templomok melletti temetők közelében.
DE néha szándékosan, gyakrabban a tv nem ismerete miatt továbbjátszottak nem ajánlott játékokat-> Edward későbbi rendelkezése halálbüntetéssel sújtja ezeket! Szó esik azokról a gonoszokról is, akik baromfiakt pusztítanak szórakozásból.
Nyelv- és tudománytörténet
Nőtt az olvasás ismerete. Fr hatásra egyetemalapítások. Kritikus hajlamú értelmiség. Az egyetemi városokban több kollégium működött, mindegyiken mást lehetett tanulni, volt könyvtáruk, itt nem karok voltak az egységek. Oxfordban Martom College könyvtárjegyzéke 1320 óta! Exeter, Oriel, The Queen’s, New College-ok. Folyamatosan jöttek létre egymás után->prosperálás a tud-ban.
Főleg az erősítette egy dialektus kp-i szerephez jutását, ha arra a dialektusra fordítottak külföldi könyveket. Pl. Kent nyelvjárása. A vétkek és erények summája, Laurentius Gallus 1279es könyve.
Politikatörténet
Anglia éppolyan megosztott volt, mint Fro., csak nem területi, hanem dinasztikus alapon. Minden dinasztia a saját területe fejlődését segítette, és a riválisokét elhanyagolta.
III. Edward felesége, Philippa Flandriából származott, apja Holland grófja. Hozott magával flamand takácsokat-> közvetett textilipar-történeti szerep, bátorította a szénbányák használatát. Philippa titkára Froissier fr történetíró volt-> forrás.
1346 a királyné angolul tartott szónoklatot a hadseregnek.
Edmund (1341-1402) III. Edward fia, 1385-ben York első hg-e lett, akkor II. Richard volt a király. Itt ágazott el a York-ág.
John of Gaunt Lancester hg-e szeretője Catherine Swynford, 1396ban összeházasodtak, törvényesítették a gyrekeiket-> Beaufort-ház. John egyik fia lett III. Henrik, Lancester hg-e, 1399ben Anglia trónjára lépett IV. Henrikként. Megfosztotta II. Richardot a trónjától. A parlament (itt már rendi gyűlést jelent) elismerte, vagyis a rendek segítették a puccsot. Ezzel kirobbant a rózsák háborúja.
Fro-ban mindig egy fr és egy ang versengett a trónért, Angliában csak angolok.
Wales mindig törekedett a függetlensége visszaszerzésére-> minden ang királlyal konfliktus. IV. Henrik is leverte őket.
Lollard mozgalom: egyházat kritizálta. IV. Henrik leverte, ezért az egyh megbocsátotta neki a puccsát. A Lollard-mozg. Előfutára John Wycliff volt, aki egyházkritikai gondolkodása miatt elveszítette katedráját. Tanítása többek között az is, h a király az egyh fölött áll. Nemzetközi híre lett. A pisai és a konstanzi zsinaton is foglalkoztak vele, Thomas Netter karmelita szerzetes (Essexben szül. és Rouen-ban halt meg) megcáfolta Wycliff tanítását. Írt könyvet „Johannes…zendülgetéseiről”, ebben kénytelen volt idézni Wycliffet-> forrásJ. Másik könyve A wycliffiták és a husziták ellenében írt cáfolat. Levelezése megmaradt a karmeliták gyűjteményében. Mindezek elismeréseként megkapta az egyh-tól a „legállhatatosabb doktor” címet.
Írásbeliség terjed-> Bibliaismeret-> egyházkritika. De csak a latinul olvasók fértek hozzá a Bibliához-> vita a Bibliafordítás jogosságáról.
Battler domonkos szerzetes cáfolta a Biblia fordításának szabadságát, mert tévedésre vezet, felfuvalkodásra, veszélyezteti az egyh hatalmát és ezért az állam rendjét is.
Thomas Palmer a népi nyelv szegénysége és a fordítás nehézsége, de főleg a félreértés lehetősége miatt ellenezte a Bibliafordítást.
Felkenésre használatos olajat ampullákban rejtegettek: a hivatalos ereszténység és az előreformátorok közötti összeütközések régészeti maradványa.
A király kísérete fokozatosan tanáccsá alakult, a parlament szélesedett.
IV. Henrik precíz volt J-> prezencia olvasás az országgyűlésen: ki mentette ki magát, ki nem jelent meg…Voltak gyakran résztvevők, akiket a tanácsba választottak, ezért fizetést kaptak. Voltak meg nem jelent választó lordok, szakemberek és jogászok, akik felvették a fizetést. Voltak olyanok, akiket nem választottak meg és nem si kaptak fizetést, de megjelentek, mert ettől remélték politikai befolyás szerzését. Ezekből bontakozott ki a Lordok Háza és a Képviselők Háza.
Trevelian (?) fontos történetíró szerint Crécynél és Azincourt-nál a yoeman-ek vállvetve hasrcoltak a lovukról leszállt lovagokkal és lelődözték az elavult fr lovagokat.
Westminster Abbey nagy támogatója volt V. Henrik. Ott is temették el. Azincourt arisztokrata hőseit is odatemették.
Salisbury apátságban Walter, Humbleton első lordja szarkofágján felsorolva tevékenységei: politikus, hadvezér, a parlament speaker-e (elnöke), követ a konstanzi zsinaton, V. Henrik végakaratának kivitelezője, kincstartója. Részt vett az azincourt-i csatában. Létrehozta egy Szt. János kórház alapítványát.
Sir John Fastolf: Azincourt hőse, Normandia helytartója és kormányzója, az angol kézen lévő Anjou tartományok kormányzója.
Magyar vonatkozás
Luxemburgi Zsigmond 1408. jan. 10-én Szt. György várában kiállított egy oklevelet, amelyben védelmet kér Pászthói Lőrinc étekfogó és kísérete számára, akik Szt. Patrik purgatóriuma felé tartottak. (Ugyanilyen védőlevelet adott Husznak Konstanz felé). Más oklevélben Rátholdy, de ált. Tary Lőrinc néven fordul elő.1411-ben Írországba zarándokolt Szt. Patrik purgatóriumát keresendő. Feszt Sándor Tar Lőrinc kételkedésbe hajló töprengéseiben a wycliffizmus hatását látta, mert szerinte T. L. azért tett zarándoklatot, h kételyeit a hittel oszlassa el. „Tary Lőrinc pokoljárása”. Kardos szerint T. L. nagy bűnök levezeklésének céljából zarándokolt el. Be is vallotta, h a lélek halhatatlanágát illetően súlyos kételyei támadtak. Üzenetet is hozott Írországból Zsigmondnak. Tehát titkos politikai megbízatása is lehetett. 1416 máj. 1jén Zsigmond császárként 800 fős kísérettel az ang-fr béke közvetítőjeként Londonba ment. Leedsben, Canterburyben, Westminsterben is járt. Küldetése sikertelen lett.
1420-ban trois-i egyezmény: V. Henrik feleségül vette Katalint.
Királyi palota gótikus nagyterme 1397-1401 épült ki.
John of Lancester, Bedford hg-e, IV. Henrik 3. fia, vagyis V. Henrik öccse, utána VI. Henrik király. 1422-61 uralkodott. És 1470-71. Uralma alatt összezsugorodott az angolok által felügyelt fr terület, végül csak Calais maradt meg.
Konstanzi zsinat: meg kell találni Wycliff elrejtett földi maradványait és megégetni. 1428ben találták meg, a hambait is megégették, biztos, ami boztos…
VI. Henrik sikertelenségének köszönhetően a York-ház feltámadt hamvaiból, kiújultak a harcok, fellépett Warwick, a „királycsináló”. IV. Edward legyőzte és elfogta Henriket, de Warwick kiszabadította és visszahelyezte a trónra.
Ami megmaradt VI. Henrik működéséből: Privy ?: tanács. Elnöke „államtitkár”, lord privicy, a király pecsétjét őrzi és közvetít a király és a tanács között. Robert Stillit (?) püspök is volt ilyen, aztán kancellár.
?Hogyan lehetett akkora gazdasági ereje, hogy a sokkal népesebb Fro-gal szemben katonai sikereket érjen el?
Településtörténet
Maguk a földbirtokosok vezettek feljegyzéseket a birtok kapacitásáról.
Az egyház a városokban is sok egyh és világi épülettel rendelkezett + rengeteg földbirtokkal vidéken.
Burgh=mezőváros, kisebb rangú a citynél. Vannak vegyes települések, amik félig mezővárosok, félig cityk, lakosaik között különböző jogállású emberek vannak.
Városokban fraternitasok (testvérületek): Coventry, Westminster, Bristol, Chester, Newcastle, Norwich. Ehhez jómódú polgárság kell.
Regionális városok pl. York fennhatósága alatt. A regionális kp-ok alá is tartoznak kisebb települések. Vagy lehanyatlás eredményeként lett vmi regionális p, vagy felemelkedett azzá.
Londonban is volt fraternitas.
Régészeti ásatások folyamatos életű városokban, amelyek egyes részei lehanyatlottak, súlyponteltolódás a városban.
Elhagyott középkori falvak Yorkshire grófságban: rakott kőfalak, hosszúfalú házak, később lerombolták őket, de az alapjaik megmaradtak, amikor fölé építkeztek. Kőházak a falvakban! De van, ahol gerendákból voltak a falak. Téglaházak is előfordultak ugyanabban a faluban, ahol kő és fa!
Házsorokból álló szabályos utcasorozat, de később elpusztult a falu.
A régészet segítője a légi fényképezés: fű eltérő színezetéből megállapítható, h hol vannak épületmaradványok a földben, mik voltak mindig megműveletlen földek (parlagok), váltógazdálkodás nyomai (megművelt föld mellett ugar). Egész elhagyott falvak is felfedezhetők. Megállapítható az is, h egyes falvak milyen ütemben épültek ki, hány periódusban fejlődtek. Építkezési hullámok.
Pl. az egyik falu 1080 k épült, 1520ra néptelenedett el, 1300 k és 1375 k volt nagyobb építkezési hullám. Szt. Márton templom, temető. Tárgyak alapján tudjuk, h főleg fazekassággal foglalkoztak az ottani lakók.
Egyházi birtokon falvak és városok: részben polgárok, részben parasztok az alávetettek-> nem esett egybe az érdekük, eltérően ítélték meg az egyházi földesúr magatartását, ezért hol együttműködnek a földesúrral szemben, hol nem. Időnként közös megmozdulások: földesurak hol a parasztokat játszották ki a polgárok ellen, hol a polgárokat a parasztok ellen.
Világi földesurak részben faluközösségekre bízták a földjük művelését, részben bérbe adták őket. Az összeírásokban ez mind részletesen szerepel.
Anglia kutatásának egyik legfontosabb önálló ága a településtörténet.
Hadtörténet
A kortársak a siker zálogának tartotta az angol parasztság viszonylagos jólétét, aminke köszönhetően fel tudták magukat fegyverezni.
Yoeman: szabad paraszt, jómódú-> fegyverképes. Ők az íjászok (hosszúíj). AZ ő jobbágysorba taszításuk és elszegényedésük megfosztotta a hadsereget az ütőképes íjászságtól-> a 100 éves háborúban a franciák ezért is keveredtek felül a 15. sz-ban.
A királyok olyan szabadidős játékokat támogattak, amik alátámasztották a hadi teljesítményt is-> III. Edward elrendelte az íjászat szabadidős gyakorlását, nyilazás gyakorlását (ne hanyagolják el teniszezés, labdarúgás, kézilabda, teke stb. kedvéért), futógyakorlatokat, ugrás, ökölharc. Sporttörténészek is foglalkoznak ezzel. Fr történetírók is megemlékeztek Edwardnak ezekről a rendeleteiről.
Egyes településeken az egyh és a világi vezetés együttműködött a nyilazás-gyakorlatok érdekében-> templomok melletti temetők közelében.
DE néha szándékosan, gyakrabban a tv nem ismerete miatt továbbjátszottak nem ajánlott játékokat-> Edward későbbi rendelkezése halálbüntetéssel sújtja ezeket! Szó esik azokról a gonoszokról is, akik baromfiakt pusztítanak szórakozásból.
Nyelv- és tudománytörténet
Nőtt az olvasás ismerete. Fr hatásra egyetemalapítások. Kritikus hajlamú értelmiség. Az egyetemi városokban több kollégium működött, mindegyiken mást lehetett tanulni, volt könyvtáruk, itt nem karok voltak az egységek. Oxfordban Martom College könyvtárjegyzéke 1320 óta! Exeter, Oriel, The Queen’s, New College-ok. Folyamatosan jöttek létre egymás után->prosperálás a tud-ban.
Főleg az erősítette egy dialektus kp-i szerephez jutását, ha arra a dialektusra fordítottak külföldi könyveket. Pl. Kent nyelvjárása. A vétkek és erények summája, Laurentius Gallus 1279es könyve.
Politikatörténet
Anglia éppolyan megosztott volt, mint Fro., csak nem területi, hanem dinasztikus alapon. Minden dinasztia a saját területe fejlődését segítette, és a riválisokét elhanyagolta.
III. Edward felesége, Philippa Flandriából származott, apja Holland grófja. Hozott magával flamand takácsokat-> közvetett textilipar-történeti szerep, bátorította a szénbányák használatát. Philippa titkára Froissier fr történetíró volt-> forrás.
1346 a királyné angolul tartott szónoklatot a hadseregnek.
Edmund (1341-1402) III. Edward fia, 1385-ben York első hg-e lett, akkor II. Richard volt a király. Itt ágazott el a York-ág.
John of Gaunt Lancester hg-e szeretője Catherine Swynford, 1396ban összeházasodtak, törvényesítették a gyrekeiket-> Beaufort-ház. John egyik fia lett III. Henrik, Lancester hg-e, 1399ben Anglia trónjára lépett IV. Henrikként. Megfosztotta II. Richardot a trónjától. A parlament (itt már rendi gyűlést jelent) elismerte, vagyis a rendek segítették a puccsot. Ezzel kirobbant a rózsák háborúja.
Fro-ban mindig egy fr és egy ang versengett a trónért, Angliában csak angolok.
Wales mindig törekedett a függetlensége visszaszerzésére-> minden ang királlyal konfliktus. IV. Henrik is leverte őket.
Lollard mozgalom: egyházat kritizálta. IV. Henrik leverte, ezért az egyh megbocsátotta neki a puccsát. A Lollard-mozg. Előfutára John Wycliff volt, aki egyházkritikai gondolkodása miatt elveszítette katedráját. Tanítása többek között az is, h a király az egyh fölött áll. Nemzetközi híre lett. A pisai és a konstanzi zsinaton is foglalkoztak vele, Thomas Netter karmelita szerzetes (Essexben szül. és Rouen-ban halt meg) megcáfolta Wycliff tanítását. Írt könyvet „Johannes…zendülgetéseiről”, ebben kénytelen volt idézni Wycliffet-> forrásJ. Másik könyve A wycliffiták és a husziták ellenében írt cáfolat. Levelezése megmaradt a karmeliták gyűjteményében. Mindezek elismeréseként megkapta az egyh-tól a „legállhatatosabb doktor” címet.
Írásbeliség terjed-> Bibliaismeret-> egyházkritika. De csak a latinul olvasók fértek hozzá a Bibliához-> vita a Bibliafordítás jogosságáról.
Battler domonkos szerzetes cáfolta a Biblia fordításának szabadságát, mert tévedésre vezet, felfuvalkodásra, veszélyezteti az egyh hatalmát és ezért az állam rendjét is.
Thomas Palmer a népi nyelv szegénysége és a fordítás nehézsége, de főleg a félreértés lehetősége miatt ellenezte a Bibliafordítást.
Felkenésre használatos olajat ampullákban rejtegettek: a hivatalos ereszténység és az előreformátorok közötti összeütközések régészeti maradványa.
A király kísérete fokozatosan tanáccsá alakult, a parlament szélesedett.
IV. Henrik precíz volt J-> prezencia olvasás az országgyűlésen: ki mentette ki magát, ki nem jelent meg…Voltak gyakran résztvevők, akiket a tanácsba választottak, ezért fizetést kaptak. Voltak meg nem jelent választó lordok, szakemberek és jogászok, akik felvették a fizetést. Voltak olyanok, akiket nem választottak meg és nem si kaptak fizetést, de megjelentek, mert ettől remélték politikai befolyás szerzését. Ezekből bontakozott ki a Lordok Háza és a Képviselők Háza.
Trevelian (?) fontos történetíró szerint Crécynél és Azincourt-nál a yoeman-ek vállvetve hasrcoltak a lovukról leszállt lovagokkal és lelődözték az elavult fr lovagokat.
Westminster Abbey nagy támogatója volt V. Henrik. Ott is temették el. Azincourt arisztokrata hőseit is odatemették.
Salisbury apátságban Walter, Humbleton első lordja szarkofágján felsorolva tevékenységei: politikus, hadvezér, a parlament speaker-e (elnöke), követ a konstanzi zsinaton, V. Henrik végakaratának kivitelezője, kincstartója. Részt vett az azincourt-i csatában. Létrehozta egy Szt. János kórház alapítványát.
Sir John Fastolf: Azincourt hőse, Normandia helytartója és kormányzója, az angol kézen lévő Anjou tartományok kormányzója.
Magyar vonatkozás
Luxemburgi Zsigmond 1408. jan. 10-én Szt. György várában kiállított egy oklevelet, amelyben védelmet kér Pászthói Lőrinc étekfogó és kísérete számára, akik Szt. Patrik purgatóriuma felé tartottak. (Ugyanilyen védőlevelet adott Husznak Konstanz felé). Más oklevélben Rátholdy, de ált. Tary Lőrinc néven fordul elő.1411-ben Írországba zarándokolt Szt. Patrik purgatóriumát keresendő. Feszt Sándor Tar Lőrinc kételkedésbe hajló töprengéseiben a wycliffizmus hatását látta, mert szerinte T. L. azért tett zarándoklatot, h kételyeit a hittel oszlassa el. „Tary Lőrinc pokoljárása”. Kardos szerint T. L. nagy bűnök levezeklésének céljából zarándokolt el. Be is vallotta, h a lélek halhatatlanágát illetően súlyos kételyei támadtak. Üzenetet is hozott Írországból Zsigmondnak. Tehát titkos politikai megbízatása is lehetett. 1416 máj. 1jén Zsigmond császárként 800 fős kísérettel az ang-fr béke közvetítőjeként Londonba ment. Leedsben, Canterburyben, Westminsterben is járt. Küldetése sikertelen lett.
1420-ban trois-i egyezmény: V. Henrik feleségül vette Katalint.
Királyi palota gótikus nagyterme 1397-1401 épült ki.
John of Lancester, Bedford hg-e, IV. Henrik 3. fia, vagyis V. Henrik öccse, utána VI. Henrik király. 1422-61 uralkodott. És 1470-71. Uralma alatt összezsugorodott az angolok által felügyelt fr terület, végül csak Calais maradt meg.
Konstanzi zsinat: meg kell találni Wycliff elrejtett földi maradványait és megégetni. 1428ben találták meg, a hambait is megégették, biztos, ami boztos…
VI. Henrik sikertelenségének köszönhetően a York-ház feltámadt hamvaiból, kiújultak a harcok, fellépett Warwick, a „királycsináló”. IV. Edward legyőzte és elfogta Henriket, de Warwick kiszabadította és visszahelyezte a trónra.
Ami megmaradt VI. Henrik működéséből: Privy ?: tanács. Elnöke „államtitkár”, lord privicy, a király pecsétjét őrzi és közvetít a király és a tanács között. Robert Stillit (?) püspök is volt ilyen, aztán kancellár.
Filozófiatörténet 6. (márc. 16.)
Istenérvek folytatása
4. A dolgok fokozatából eredő istenérv: a dolgok különböző mértékben közelítenek meg minden értéket (pl. jóság, szépség), tehát van minden értéknek egy tökéletes, ideális formája, létezik 1 Tökéletes, Isten, akiben minden tökéletesség jelen van.
5. A dolgok kormányzásából merített érv: az élettelen természetben a dolgok egymáshoz képest célszerűen és jól el vannak rendezve, rendet alkotnak. A célszerű elrendezettség olyan jelenségeket is jellemez, amik maguk nem rendelkeznek a célszerűség képességével, és mégis célszerűen vannak elrendezve, tehát biztos, hogy egy értelemmel rendelkező lény rendezte el őket- Isten.
Követlező téma: 17. sz., Descartes. Bacont és Descartes-ot együtt szokták az újkori filozófia megalapítójának tartani. Mindketten a módszer kimunkálásától remélték az emberi ész hatékonyságának növelését. Közben természettudományok fejlődése a háttérben, aminek hatására a filozófiában uralkodóvá vált a szkepszis (ez csak Descartes-ra igaz. Bacon a skolasztika, Descartes a szkeptikusok ellen lépett fel. Bacon->empirizmus, Descartes->racionalizmus. Descartes direkt nem latinul, hanem franciául írta az Értekezés a módszerről-t, h ne csak a tudós közönség olvashassa!
4. A dolgok fokozatából eredő istenérv: a dolgok különböző mértékben közelítenek meg minden értéket (pl. jóság, szépség), tehát van minden értéknek egy tökéletes, ideális formája, létezik 1 Tökéletes, Isten, akiben minden tökéletesség jelen van.
5. A dolgok kormányzásából merített érv: az élettelen természetben a dolgok egymáshoz képest célszerűen és jól el vannak rendezve, rendet alkotnak. A célszerű elrendezettség olyan jelenségeket is jellemez, amik maguk nem rendelkeznek a célszerűség képességével, és mégis célszerűen vannak elrendezve, tehát biztos, hogy egy értelemmel rendelkező lény rendezte el őket- Isten.
Követlező téma: 17. sz., Descartes. Bacont és Descartes-ot együtt szokták az újkori filozófia megalapítójának tartani. Mindketten a módszer kimunkálásától remélték az emberi ész hatékonyságának növelését. Közben természettudományok fejlődése a háttérben, aminek hatására a filozófiában uralkodóvá vált a szkepszis (ez csak Descartes-ra igaz. Bacon a skolasztika, Descartes a szkeptikusok ellen lépett fel. Bacon->empirizmus, Descartes->racionalizmus. Descartes direkt nem latinul, hanem franciául írta az Értekezés a módszerről-t, h ne csak a tudós közönség olvashassa!
A római királyság és köztársaság 6. (márc. 16.)
A köztársaság vége
Rengeteg koncepció van róla. A legbevettebb: a köztársaság politikai rendszere városállamra volt méretezve, birodalom működtetésére nem volt alkalmas. Emiatt a válság alatt többször is koncentrálódott hosszabb-rövidebb időre 1 kézben a hatalom.
Ókori szerzők: a köztársaság válságának oka az erkölcsi válság. A kutatás szerint inkább fordítva volt.
„Kortársak vaksága”: az események sűrűjében nem látták az események mozgatórugóit.
A mos latin szót szokták erkölcsként fordítani, de ez pontatlan és félrevezető. Emiatt cseng magyarul az „erkölcsi válság” csak értelmiségi sopánkodásnak.
Mos maiorum: az ősök szokása. Politikai szokások elsősorban.
Censori regimen morum: A censorok joga (a 320-as évektől) a senatus összeírása, aki lecsúszik a cenzusból, annak le kell mondania senatorságáról (a császárkorban is, de akkor ált. a császár ilyenkor kisegíti anyagilag). Aki a morális követelményeknek nem felel meg, azt is kizárják a censorok a senatusból. A lovagrendből is ugyanígy ki lehetett esni. Ezek a morális követelmények: hogyan viselkedik a feleségével (Cato kizárt vkit azért, mert a lánya jelenlétében „megölelte” a feleségét); ennél jelentősebb a vagyonnal kapcsolatos magatartás (csak megengedett módon szerzett vagyona legyen); luxuriora vétség, avaritia vétség.
Azért annyira fontos a vagyonszerzés ellenőrzése, mert a köztársaság azon alapul, hogy az elit tagjai nem engedik egyiküket sem kiemelkedni, a „fejükre nőni”, a politikai stabilitást veszélyezteti az is, ha vki meggazdagodik.
Szabályozták azt is, h mennyit költhet vki lakomákra, mert ez a választók megvesztegetésének eszköze volt.
Tehát a vagyon szorosan összefügg a politikai hatalommal-> a mos maiorum válsága alatt az auctorok nem a mi fogalmaink szerinti erkölcsi romlást értenek, hanem az íratlan politikai szabályok sérülését. PL. Cicero Catilina elleni beszédei: régen ha vki a közt. Rendje ellen tört, rögtön megölték, Catilina meg itt grasszál szabadon, mert a consulok tehetetlenek. Az informális büntetés végrehajtást magasztalja a tv-ekkel szabályozottsággal szemben.
A római jogban az állam nem foglalkozik családjoggal, nem bolygatja a pater familiast hatalmát. A mos maiorum szerint mielőtt egy pater familias kitagadná a fiát v elküldené a feleségét, össze kell hívnia a gens férfitagjait és megtárgyalnia velük a kérdést. Különben visszaél a hatalmával. Akkor is, ha túlságosan kegyetlen a rabszolgáival.
Az archaikus szokásjog és a sztoikus filozófia szerint nincs kis és nagy bűn, csak bűn, mert már a legkisebb hiba is megbolygatja és szétzilálhatja az egész rendszert.
A mos maiorum egy ideál, aminek meg kell felelni. Nem vált el magán-és közélet! (Nálunk sem teljesen, hiszen Clintonnak majdnem le kellett mondania a Monica-ügy miatt, vagyis nem szívesen veszik az emberek, ha egy „erkölcstelen” embernek van politikai hatalma, pedig elvileg ettől még irányíthatja nagyon jól a gazdaságot v politikát.) AZ 1. sz-ban megjelent Catullus körében az otium kultiválása, már ez is a szokások változását jelzi, mert teljesen idegen a negotiumért rajongó mos maiorumtól!
A mos maiorum szabályai csak az elitre vonatkoznak!
Kr. e. 44 március idusa után a főszereplők: Brutus & Cassius, Cicero, Octavianus, a plebs, Sextus Pompeius, nők! Antonius felesége. Cicero PHilippikáival „érdemelte ki” a halálát. A proscribtios liasta élére került. Fejét és kezét kitűzték a glossára (szónoki emelvény a népgyűlésen).
Kr. e. 27 Augustus letette a triumviri rendkívüli megbízását.
A Res gestae nagyon fontos forrás.
Rengeteg koncepció van róla. A legbevettebb: a köztársaság politikai rendszere városállamra volt méretezve, birodalom működtetésére nem volt alkalmas. Emiatt a válság alatt többször is koncentrálódott hosszabb-rövidebb időre 1 kézben a hatalom.
Ókori szerzők: a köztársaság válságának oka az erkölcsi válság. A kutatás szerint inkább fordítva volt.
„Kortársak vaksága”: az események sűrűjében nem látták az események mozgatórugóit.
A mos latin szót szokták erkölcsként fordítani, de ez pontatlan és félrevezető. Emiatt cseng magyarul az „erkölcsi válság” csak értelmiségi sopánkodásnak.
Mos maiorum: az ősök szokása. Politikai szokások elsősorban.
Censori regimen morum: A censorok joga (a 320-as évektől) a senatus összeírása, aki lecsúszik a cenzusból, annak le kell mondania senatorságáról (a császárkorban is, de akkor ált. a császár ilyenkor kisegíti anyagilag). Aki a morális követelményeknek nem felel meg, azt is kizárják a censorok a senatusból. A lovagrendből is ugyanígy ki lehetett esni. Ezek a morális követelmények: hogyan viselkedik a feleségével (Cato kizárt vkit azért, mert a lánya jelenlétében „megölelte” a feleségét); ennél jelentősebb a vagyonnal kapcsolatos magatartás (csak megengedett módon szerzett vagyona legyen); luxuriora vétség, avaritia vétség.
Azért annyira fontos a vagyonszerzés ellenőrzése, mert a köztársaság azon alapul, hogy az elit tagjai nem engedik egyiküket sem kiemelkedni, a „fejükre nőni”, a politikai stabilitást veszélyezteti az is, ha vki meggazdagodik.
Szabályozták azt is, h mennyit költhet vki lakomákra, mert ez a választók megvesztegetésének eszköze volt.
Tehát a vagyon szorosan összefügg a politikai hatalommal-> a mos maiorum válsága alatt az auctorok nem a mi fogalmaink szerinti erkölcsi romlást értenek, hanem az íratlan politikai szabályok sérülését. PL. Cicero Catilina elleni beszédei: régen ha vki a közt. Rendje ellen tört, rögtön megölték, Catilina meg itt grasszál szabadon, mert a consulok tehetetlenek. Az informális büntetés végrehajtást magasztalja a tv-ekkel szabályozottsággal szemben.
A római jogban az állam nem foglalkozik családjoggal, nem bolygatja a pater familiast hatalmát. A mos maiorum szerint mielőtt egy pater familias kitagadná a fiát v elküldené a feleségét, össze kell hívnia a gens férfitagjait és megtárgyalnia velük a kérdést. Különben visszaél a hatalmával. Akkor is, ha túlságosan kegyetlen a rabszolgáival.
Az archaikus szokásjog és a sztoikus filozófia szerint nincs kis és nagy bűn, csak bűn, mert már a legkisebb hiba is megbolygatja és szétzilálhatja az egész rendszert.
A mos maiorum egy ideál, aminek meg kell felelni. Nem vált el magán-és közélet! (Nálunk sem teljesen, hiszen Clintonnak majdnem le kellett mondania a Monica-ügy miatt, vagyis nem szívesen veszik az emberek, ha egy „erkölcstelen” embernek van politikai hatalma, pedig elvileg ettől még irányíthatja nagyon jól a gazdaságot v politikát.) AZ 1. sz-ban megjelent Catullus körében az otium kultiválása, már ez is a szokások változását jelzi, mert teljesen idegen a negotiumért rajongó mos maiorumtól!
A mos maiorum szabályai csak az elitre vonatkoznak!
Kr. e. 44 március idusa után a főszereplők: Brutus & Cassius, Cicero, Octavianus, a plebs, Sextus Pompeius, nők! Antonius felesége. Cicero PHilippikáival „érdemelte ki” a halálát. A proscribtios liasta élére került. Fejét és kezét kitűzték a glossára (szónoki emelvény a népgyűlésen).
Kr. e. 27 Augustus letette a triumviri rendkívüli megbízását.
A Res gestae nagyon fontos forrás.
2009. március 15., vasárnap
apró öröm
Milyen szép is (és ritka) egy ilyen vasárnap, amikor fél 10-ig alszom és a nap felét pizsamában töltöm:)
Középkori Európa I.2. (febr. 16.)
Aragóniai Ferdinánd II. János király fia. Ferdinánd első felesége 1469-től Kasztíliai Izabella, második 1505-től Navarrai Germain. V. Ferdinándként aragón király, Kasztília társuralkodója és Szicília királya.
Lovagrendek nagymesteri címe növeli a királyi tekintélyt.
1492 mórok és zsidók kiűzése, Kolumbusz.
1504 Nápoly királya lett III. Ferdinánd néven.
Izabella halála után örökösödési bonyodalom Kasztíliában. Ferdinánd Őrült Johanna mellett régens.
1508 szerződés Velencével. 1512ben Ferdinánd megtámadta Navarrát.
Háború Franciaországgal itáliai területekért.
„Katolikus Királyok” (los reyes catholicos): tehát muzulmán- és zsidóellenes politika.
Fejlettségben sem egységesek a Kat. Királyok országai. Izabella városaiban erős polgárság vs feudális elemek. Rablólovagok: a mórok elleni háború visszaszorulásával „munkanélkülivé” váltak, ezért raboltak.
Matrimoniális (nőági) monarchia: sp-sp; sp-port; sp-fr.
Nő a kat egyh befolyása-> térítés, inkvizíció az áttértek hithűségének ellenőrzésére 1481től.
A főnemesség megerősödött, a hidalgok lecsúsztak.
1480 Kasztíliai Tanács újraszervezése: irályi tanácsosokból áll (főnemesek), ez a legmagasabb fellebbezési bíróság.
Vezsélyesen nagy lett a főnemesek befolyása-> elveszik a döntési jogot a Kasztíliai Tanácstól, másik testület dönt: 8-9 jogtudós, 3 hidalgo.
Baltassare Castiglione: Az udvari ember c mű.Az igazi hat Izabella kezében van, mégis 1 orsz-nak látja (Spagna) Itáliából nézve.
Gazd rendszabályok->keresk és ipar fellendül Kasztíliában, merkantilizmus->aktív kereskedelmi mérleg, visszatartják a nemesfémkivitelt, gyapjú honi feldolgozása. Tilos élelmiszert és ipari nyersanyagot exportálni.
Ferdinánd „uralkodónői házastárs”. Izabella országaiban 4 v 5šzör annyi ember élt, mint Ferdinánd országaiban!
Ferdinánd reformjai
- Főleg Katalóniában megmaradnak a városi önkormányzatok, de 1491től a király nevezi ki a tanács tagjait
- Plutokrácia: gazdagoké a hatalaom
- 100 tagú városi tanács, jóváhagyja a rendelkezéseket
Új aranypénz Ferd és Izabella képével: 2 excellentes a legnagyobb címlet.
Madrid kiépítése, San Jeronimo el Heral=Szt. Jeromos királyi kolostor, gótikus, összetett címer: hangsúlyozza Kasztília túlsúlyát (bástyák jelképezik).
Kasztíliában fejlett kézművesipar.
Toledoban Kat Királyok János temploma F és Y monogramok.
Gazdasági fejlettségben Itália messze megelőzte Spo-t.
Genovaiak natioja D-Spo-ban-> gazd szerep.
Városi közt-ok önkorm-a megmarad: consulok…
Genovai tengeri Hatóság védi a kereskedelmet.
Andalúziát fokozottan kellett ellenőrizni a külkapcsolatai miatt. 1432től az andalúziai alkirály Aragónia legfontosabb tisztségviselője.
Sevillai székesegyház metes átépítéséből (gótikus). Kazettás mennyezet aranyból! Szt. Antal kápolnája.
Andalúziai palotaépítések.
Orvostud fejl.
Don Rodrigo krónikája a kora középkorról.
Sevillai Aranytorony: fényjelek hajóknak.
Andorra: urgeni püspök a ter hg-e. Választott képviselők!
Perpignan városa: hol so, hol fr fennhatóság.
Vincentius de Valencia
- domonkos szerzetes. 1455ben szentté avatták-> Szt. Vince
- Az avignoni ellenpápa híve. Értekezés VI. Orbán pápává választásának érvénytelenségéről. Műve: De moderna ecclesiae scisma.
- 1395ben főpenicentiárus Avignonban
- Az egyh elvilágiasodása ellen írt
- Prédikált Spo-ban, Fro-ban és É_Itáliában
- Térített muzulmánokat, zsidókat és katarokat
- A katalán prózaird mestere, anekdoták
- Bellini is ábrázolta
1416 Egyh egyetem Salamancában.
Lucio Mario… olasz, Cataniában és Palermoban tanult, művei: De rebus Hispaniae; De Aragoniae rebus.
Portugália
Portugália még független! 1428-57 IV. Alfonz király és I. Péter király kiépítették a közigazgatást. Péter Alfonz fia volt, polgárháborúztak, ezalatt a spanyolok megtámadták Portugáliát. Péter emlékezete negatív, kegyetlennek tartották.
1385 aug. Kasztília megtámadta Portugáliát, Lisszabon felé megállították és a portugál gyalogosok legyőzték a spanyol lovasokat. De Portugália ettől még elszigetelődött. Aviz dinasztia: jó kapcs, „örök szövetség” Angliával. Brites de Almeidas a sp-ok elleni ellenállás hősnője. 7 sp katonát ölt meg, „Jeanne d’Arc portugál előzményének” tartják.
Lovagok is gyalog harcolnak a nehézfegyverzet sikertelensége miatt.
Portugáliai Izabella Burgundia Hercegnője.
V. Alfonz király (mellékneve Africano): városfejl előretör, kialakul a városi tanács. „Jó emberek” rétege. Új gótikus kolostorokat és plébániákat építtetett.
Batala kisváros 15. sz. Froncián mester építészkir csal mauzóleuma: I. JOan és Lancastai Filippa kápolnája.
Edward király-> Új aranypénz: escudo. 1 reis (a real királyi pénz többes száma)= 91 escudo. 1 cruzaro 1455 k. 400 reiset ért. Külföldön is ismert a portugál aranypénz.
Manuel király „a Nagy”, „Szerencsés Manuel”.
Portugália fénykora, földrajzi felfedezések.
Törvénykódex.
Zsidók kiűzése 1497-98.
Krisztus rendje lovagrend.
Terület nő-> közigazgatási reformok. Correctoria=hivatali körzet és bíráskodási egység. Corredenta da corrw: udvari közjogi és büntetőjogi funkció.
Belső fejlődés ellentmondásai
Lovagrendek nagymesteri címe növeli a királyi tekintélyt.
1492 mórok és zsidók kiűzése, Kolumbusz.
1504 Nápoly királya lett III. Ferdinánd néven.
Izabella halála után örökösödési bonyodalom Kasztíliában. Ferdinánd Őrült Johanna mellett régens.
1508 szerződés Velencével. 1512ben Ferdinánd megtámadta Navarrát.
Háború Franciaországgal itáliai területekért.
„Katolikus Királyok” (los reyes catholicos): tehát muzulmán- és zsidóellenes politika.
Fejlettségben sem egységesek a Kat. Királyok országai. Izabella városaiban erős polgárság vs feudális elemek. Rablólovagok: a mórok elleni háború visszaszorulásával „munkanélkülivé” váltak, ezért raboltak.
Matrimoniális (nőági) monarchia: sp-sp; sp-port; sp-fr.
Nő a kat egyh befolyása-> térítés, inkvizíció az áttértek hithűségének ellenőrzésére 1481től.
A főnemesség megerősödött, a hidalgok lecsúsztak.
1480 Kasztíliai Tanács újraszervezése: irályi tanácsosokból áll (főnemesek), ez a legmagasabb fellebbezési bíróság.
Vezsélyesen nagy lett a főnemesek befolyása-> elveszik a döntési jogot a Kasztíliai Tanácstól, másik testület dönt: 8-9 jogtudós, 3 hidalgo.
Baltassare Castiglione: Az udvari ember c mű.Az igazi hat Izabella kezében van, mégis 1 orsz-nak látja (Spagna) Itáliából nézve.
Gazd rendszabályok->keresk és ipar fellendül Kasztíliában, merkantilizmus->aktív kereskedelmi mérleg, visszatartják a nemesfémkivitelt, gyapjú honi feldolgozása. Tilos élelmiszert és ipari nyersanyagot exportálni.
Ferdinánd „uralkodónői házastárs”. Izabella országaiban 4 v 5šzör annyi ember élt, mint Ferdinánd országaiban!
Ferdinánd reformjai
- Főleg Katalóniában megmaradnak a városi önkormányzatok, de 1491től a király nevezi ki a tanács tagjait
- Plutokrácia: gazdagoké a hatalaom
- 100 tagú városi tanács, jóváhagyja a rendelkezéseket
Új aranypénz Ferd és Izabella képével: 2 excellentes a legnagyobb címlet.
Madrid kiépítése, San Jeronimo el Heral=Szt. Jeromos királyi kolostor, gótikus, összetett címer: hangsúlyozza Kasztília túlsúlyát (bástyák jelképezik).
Kasztíliában fejlett kézművesipar.
Toledoban Kat Királyok János temploma F és Y monogramok.
Gazdasági fejlettségben Itália messze megelőzte Spo-t.
Genovaiak natioja D-Spo-ban-> gazd szerep.
Városi közt-ok önkorm-a megmarad: consulok…
Genovai tengeri Hatóság védi a kereskedelmet.
Andalúziát fokozottan kellett ellenőrizni a külkapcsolatai miatt. 1432től az andalúziai alkirály Aragónia legfontosabb tisztségviselője.
Sevillai székesegyház metes átépítéséből (gótikus). Kazettás mennyezet aranyból! Szt. Antal kápolnája.
Andalúziai palotaépítések.
Orvostud fejl.
Don Rodrigo krónikája a kora középkorról.
Sevillai Aranytorony: fényjelek hajóknak.
Andorra: urgeni püspök a ter hg-e. Választott képviselők!
Perpignan városa: hol so, hol fr fennhatóság.
Vincentius de Valencia
- domonkos szerzetes. 1455ben szentté avatták-> Szt. Vince
- Az avignoni ellenpápa híve. Értekezés VI. Orbán pápává választásának érvénytelenségéről. Műve: De moderna ecclesiae scisma.
- 1395ben főpenicentiárus Avignonban
- Az egyh elvilágiasodása ellen írt
- Prédikált Spo-ban, Fro-ban és É_Itáliában
- Térített muzulmánokat, zsidókat és katarokat
- A katalán prózaird mestere, anekdoták
- Bellini is ábrázolta
1416 Egyh egyetem Salamancában.
Lucio Mario… olasz, Cataniában és Palermoban tanult, művei: De rebus Hispaniae; De Aragoniae rebus.
Portugália
Portugália még független! 1428-57 IV. Alfonz király és I. Péter király kiépítették a közigazgatást. Péter Alfonz fia volt, polgárháborúztak, ezalatt a spanyolok megtámadták Portugáliát. Péter emlékezete negatív, kegyetlennek tartották.
1385 aug. Kasztília megtámadta Portugáliát, Lisszabon felé megállították és a portugál gyalogosok legyőzték a spanyol lovasokat. De Portugália ettől még elszigetelődött. Aviz dinasztia: jó kapcs, „örök szövetség” Angliával. Brites de Almeidas a sp-ok elleni ellenállás hősnője. 7 sp katonát ölt meg, „Jeanne d’Arc portugál előzményének” tartják.
Lovagok is gyalog harcolnak a nehézfegyverzet sikertelensége miatt.
Portugáliai Izabella Burgundia Hercegnője.
V. Alfonz király (mellékneve Africano): városfejl előretör, kialakul a városi tanács. „Jó emberek” rétege. Új gótikus kolostorokat és plébániákat építtetett.
Batala kisváros 15. sz. Froncián mester építészkir csal mauzóleuma: I. JOan és Lancastai Filippa kápolnája.
Edward király-> Új aranypénz: escudo. 1 reis (a real királyi pénz többes száma)= 91 escudo. 1 cruzaro 1455 k. 400 reiset ért. Külföldön is ismert a portugál aranypénz.
Manuel király „a Nagy”, „Szerencsés Manuel”.
Portugália fénykora, földrajzi felfedezések.
Törvénykódex.
Zsidók kiűzése 1497-98.
Krisztus rendje lovagrend.
Terület nő-> közigazgatási reformok. Correctoria=hivatali körzet és bíráskodási egység. Corredenta da corrw: udvari közjogi és büntetőjogi funkció.
Belső fejlődés ellentmondásai
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
