A római királyság és köztársaság 8. (márc. 30.)

A királyság bukása és a köztársaság első évei
Valószínűleg színházi dráma alapján írta meg Livius Lucretia történetét. Tarquinius Collatinus Lucretia férje. „Nem engedem, h tisztességtelen nők az én példámra hivatkozva csalják meg a férjüket!” – és leszúrja magát.
A rex cím annyira kompromittálóvá válik, h a legelvakultabb zsarnokok sem merték használni.
Brutus=ostoba. Iunius Brutus ostobának tettette magát, ezért nem ölték meg a Tarquiniusok, miközben köztük nőtt fel.
Tarquinius Collatinus is consul volt Kr. e. 509ben, de már annyira kompromittáló volt a Tarquinius név, h mégis elküldik (de övé marad minden vagyona, és máshova megy, mint a zsarnok Tarquiniusok).
Kr. e. 509. év consuljai
L. Iunius Brutus és L. Tarquinius Collatinus, utóbbit elküldik. Helyette P. Valerius Publicola. Brutus elesik az etruszkok elleni háborúban, helyette Spurius Lucretius (Lucretia apja). Publicola nagy házat építtet nagy dombon, ezért le akarják váltani, mint királyságra törőt, erre elköltözik a város legmélyebb pontjára. Spurius Lucretius hirtelen meghalt. Helyette Marcus Horatius Pulvillus.
Na most Spurius Lucretius a Lucretia történetben még a fiatalokkal egyforma sebességgel vágtat lován, aztán kevesebb, mint egy évvel később azt olvassuk, h megöregedett és végelgyengülésben meghalt…
Livius forrásai: nemzetségek feljegyzései a jeles ősökről; Fabius történetíró, aki még görögül írt és neki köszönhetően tolódott el a római történelem a Fabiusok dicsősége felé;
Az első év consuljának lenni a lehető legdicsőségesebb, ezért kellett ennyi consult bezsúfolni.
A szegény politikus
A Mons Sacer lehet, h az Aventinus domb. Agrippa meséje Aiszóposztól származik. Liviusnál Agrippa úgy halt meg, h nem volt pénz a temetésére. Publius Valerius is így volt ezzel. A szegény politikus eszménye. A köznép adta össze az ő temetésük költségét. Ez a toposz Ariszteidészre megy vissza. Ariszteidész 3 lányának hozományát is a nép adta össze. Ephialtész története is erre fűződik fel. Összesen 2 római és 3 görög ilyen politikusról ismerünk történetet.
Szóval Livius elbeszéléseiben annyira sok a görög toposz, h nem nagy eséllyel hitelesek a történetek.
Szobor talapzat felirata Satricumból: „Publius Valerius barátai ajánlották fel Mars számára ebben a szentélyben” (mármint Publius Valerius szobrát). Poplios Valesios=Publius Valerius nagyon archaikus genitivusa. Ez bizonyítéknak tűnt P. V. létezésére, mert kortárs szobor a köztársaság első éveiből. DE Ferenczi Endre: Satricumnak semmi köze nem volt Rómához a közt. Első 10 évében-> miért állítottak volna neki ott szobrot? Jó 100 évvel később foglalták el! Publius Valerius Pototus Publicola foglalta el, ő állíttathatta Kr. e. 386ban!
Mamertinusok=Mars fiai
Aeneis
Vergilius mozaik, Bardo
A Iliász és az Odüsszeia olvasása nélkül becsapós dolog latinul olvasni az Aeneist…
AZ első 6 ének az Odüsszeiát, a második 6 az Iliászt imitálja. Interpretatio Romana
Befejezetlen mű, sok soron még dolgozott, a meg nem írt hexameterek helye ki van húzva. Halálos ágyán Vergilius azt kérte, égessék el az egészet. Kr. e. 19-ben már nem látta olyan pozitívnak Augustust, mint amilyennek az Aeneisben megírta. Au-gustus parancsára mentették meg a kéziratokat.
Az Iliász Patroklosz halálával tért véget, a háború nem fejeződött be, csak az Odüsszeiából derül ki a faló és a görög győzelem, amikor Télemakhosz Spártában beszélget Menelaosszal és Helenével.
Etruszk szobor a kr. e. 4. sz-ból: Aeneas viszi a vállán Anchises-t, és kézen fogva vezeti Iulust.
Az egyik hagyomány szerint Karthágót és Rómát is Kr. e. 814ben alapítják meg, mert Romulus testvérgyilkossága miatt nem igazán vállalható városalapító, és kevés olyan római személyiség volt, aki erkölcsileg feddhetetlen, ezért még mindig kisebb probléma volt, h Aeneas idején Róma nem létezett. Mondjuk a Dido történet sem felhőtlen, de sokat dolgozik rajta Vergilius.
Latona=Létó
Dido története Nauszikaáéval párhuzamos.
Karthágó egy Iuno szentélybe érkezik Karthágóban, és a trójai tragédiát ábrázoló falfreskók alapján azt hiszi, h baráti helyre ért. Párhuzam: Odüsszeusz Nauszikaá-éknál hallott, Trójáról szóló ének miatt sírva fakad.
Az Alvilág bejárata Cymae-nél van.
A trójai Palinurus belefulladt a tengerbe, az Alvilágban megkéri Aeneast, h temesse el. A jelképes temetés is temetés! A tengerbe fulladtaknak is sírgödröt ástak. Antigoné is csak homokot szór a testvére holttestére eltemetés gyanánt.
Az eposzok viselkedésmintát is akarnak demonstrálni, pl. hogy a halottakat el kell tmetni, különben bolyonganak és kísértenek.
Az Alvilágjárás az Aeneis politikai lényege, ahol Anchises bemutatja, h milyenek lesznek az eljövendő rómaiak. Sulla és Marius nem szerepel, de Iulius Caesar sem! Legalábbis nem név szerint. Caesar és Pompeius negatívan jön elő, a polgháborújuk miatt. Ha Augustusé az aranykor, akkor Caesar nyilván a vaskor képviselője. De neki köszönhető Augustus legitimitása, úh: Caesar lelke csillagként felkerült az égre, amikor meghaét, így nem a vaskor embere, hanem egy isten-> Augustus divi filius.