Középkori magyar történelem I. 5. (márc. 13.)

István egyházalapításai
996 Pannonhalmi apátság, Géza kezdte építtetni, István fejezte be, 1002-ben állították ki az alapító oklevelet.
Bakonybél, Zalavár, Zoborhegy, Pécsvárad. Bencés apátságok.
Bencés női zárda: Somlóvásárhely (a Somló hegy lábánál),
Veszprémvölgyi apácakolostor: görög nyelvű alapítólevél, görög keleti. Azért alapította, mert Imre herceg jegyese görög hercegnő volt és itt nevelték (még a nevét sem tudjuk). 1240ben kérték a ciszterci nagykáptalant, hogy alapítson Veszprémvölgyben inkább ciszterci kolostort.
Székesfehérvári bazilika: temetkezőhelynek szánta, legelőször Imrét temették el ott. Társas káptalan, élén prépost. Kb. 40 fős kanonoki testület.
A koronázó palást eredetileg miseruhának készült (nem tudjuk mikor alakították át koronázó palásttá). A palástvarrás akkor férfimunkának számított! Nehéz fizikai munka: aranyszálakkal varrni…
A 10 püspökség változott Szent László (1077-95) alatt:
- áthelyezte a bihari püspökség székhelyét Biharváráról Váradra-> Váradi püspökség.
- Szt. László megalapította a zágrábi püspökséget. 1534es oklevél elmondja az alapítás történetét, de időpont nem derül ki belőle. A horvátok 1094re teszik, 1994ben ünnepelték a 900. évfordulóját. A Veszprémi egyházmegyéből vágták le ezt a területet, mert az túl nagy volt. Cseh pap volt az első zágrábi püspök, mert szláv-szláv…:) az ottani szláv pogányok miatt.
Könyves Kálmán-> Nyitrai püspökség (addig csak prépostság volt ott), az esztergomi egyházmegye csücskéből vágták ki.
1185 jövedelemjegyzék III. Béla korából:
- 15. sz-i másolata a Bibloithéque Nationale-ban
- III. Béla kérőként jelentkezett a francia udvarban egy Capeting feleségért, ezért kellett neki egy ilyen jegyzéket küldeni. (Első felesége bizánci, meghalt.)
- Nagyon fontos forrás. Szerepel benne az akkor létező 12 egyházmegye és az, hogy melyik tartozik az esztergomi és melyik a kalocsai érsekség alá (Kalocsai: kalocsai, zágrábi, csanádi, erdélyi, nagyváradi).
Missziós püspökségek
A 13. sz-ban tovább bővült az egyházszervezet, a határokon megjelenő eretnekségek hatására + a Kárpátokon túli Kumániában élő kunok megtérítésének missziója-> missziós püspökségek. A domonkos rendnek fontos szerepe van a térítésekben!
- 1227 Milkói püspökség (Kárpátoktól K-re) Róbert esztergomi püspök pápai legátusként megbízást kapott a későbbi IV. Bélától, aki trónörökösként 1226-tól Erdélyt kormányozta. Béla ötlete volt a kunok megtérítése. Az esztergomi provinciához (érseki tartományhoz) csatolták. A Tatárjárás eltörölte a milkói püspökséget, de később névleg újjáéledt (címzetes püspöke volt, de konkrétan már nem létezett, hanem az esztergomi püspök segéde).
- Szerémi püspökség: bogumilok visszatérítése a célja. Két székhelye volt: Kő monostora (Pál monostorának is hívják, mert egy Pál alapította) és Szenternye. Német domonkos szerzetest neveztek ki ide először (János).
- Boszniai püspökség székhelyéről Diakóvári püspökségnek is hívják. II. András kisebbik fia, Kálmán is részt vett az alapításban, amikor Rex Rutenorum volt (halics irányítója), később Szlavónia kormányzója lett.
- 1290 k. Nándorfehérvári püspökség: tiszavirág életű, nem tudjuk meddig létezett ténylegesen, címzetes püspökség lett.
Változások az egyházszervezetben
->>> 17 egyházmegye, de a milkói, a nyitrai és a nándorfehérvári nem sokat számít-> 14 egyházmegye. Ehhez 16 székhely, társas káptalan. A török időkben nem működnek, de a jogfolytonosság megtartásáért kineveznek akkor is püspököket. Az egyházszervezet tartotta meg a 3 részre szakított ország egységét. Utána Mária Teréziáig nagyjából ugyanígy néz ki az egyházszervezet, ő változtat rajta.

1102-től A magyar király horvát király is, de a két egyházszervezet független. De a főkegyúri jog miatt a király nevezi ki a horvát és dalmáciai püspököket, időnként magyarokat tesz oda. Amikor É-Dalmáciát meghódítja Velence, érseki rangra emeli a zárai püspökséget (addig csak Spalato volt érsekség ott). Dalmáciában minden nagyobb város püspöki székhely, egyik püspökségnek sem túl nagy a területe.

A 13. sz.ban problémát jelentenek a görög keleti monostorok. PL. a pentelei monostor védőszentje Szt. Panthaleon volt, ma Dunaújváros (de hol Dunapentele, hol Sztálinváros volt). Végül az 1220-as és 30-as években mindegyiket átalakították a görög monostorokat latin rítusúvá, az ottani szerzetesek és apácák ezt elfogadták, amúgy sem voltak sokan. A másik alternatíva a források szerint az lett volna, hogy összevonják az összeset és csak 1 legyen.
Szentendre és Ráckeve szerb települések, Zsigmond alatt beköltöző szerbek alapították, ortodox templomok.

III. Vince pápa: „az esperes a püspök szeme”: az egyházmegye plébániáit felügyeli, vizitálja őket (egyházlátogatás). Állandóan visszatérő probléma volt a cölibátus megszegése. Szükség volt egy nőre, hogy vezesse a plébános háztartását, de nagyon állhatatos személynek kellett lennie, rokonnak (v nagyon öregnek…). Szóval ez volt a fő vizslatnivalója az esperesnek. De a hívőket is ellenőrizte: gyónnak-e évente legalább 1szer, megkapják-e az utolsó kenetet. Jámboradományok (amit végrendeletileg kap vkitől az egyház) végrehajtása megtörténik-e. 1200 k költöztek be ezek a főesperesek a püspöki székhelyre, addig a plébániák fizették őket (max. 5-7 fős kísérettel vizitálhatott), ezentúl a püspök. Kinevezte őket kanonoknak . Azok az alperesek, akik ezután is kinn voltak a plébániákon.
A püspökségek mérete szerint változó, hogy melyikben mennyi esperesi kerület van. Összesen 100 esperesi kerület létezett. Forrás: 1132-37 pápai adószedők Mo-n, összeírtak mindent, mert a papi jövedelmek 1/10-ét be kellett szedniük Rómának. A Vatikánban maradt meg ez a lista. A plébániák számát nem tudjuk pontosan.

Győrffy György: Az Árpád-kori Mo. történeti földrajza (1332ig elmegy). Nem teljes.

Mo. történeti földrajza a Hunyadiak korában (nem teljesen teljes): 20 ezer település volt, (ha egy faluban van templom, de nincs plébános, akkor egy másik plébánia filiája és nincs temetési joga, pedig az jó pénzkereseti lehetőség), és 10 ezernél több plébánia.