Wesselényi, Széchenyi, Kossuth 4. (márc. 5.)

Bevezetés
Árpád-házi Szent Erzsébetet Perugia-ban avatták szentté (1235 IX. Gergely)
Giacomo della Marca= Marchiai Jakab (a Marchia név őrgrófságra utal). Lehet, hogy ő küldte máglyára Tamás és Bálint atyákat, az első magyar Bibliafordítókat.

Ignoti nulla cupido! = Amit nem ismerünk, nem tud vonzani. Ezért az emberjogi gondolkodás előtti koron nem lehet számon kérni az emberi jogok tiszteletben tartását.

II. József reformjai
II. József Mária Terézia felvilágosult tanácsosaival működött együtt. M. T. nagyon beleszólt az uralkodásba, úgyhogy gyakorlatilag csak a halála (1786) után vághatott bele József a reformokba.
A feudális világ már csak úgy tarthatja meg pozícióit, ha átveszi a felvilágosodást-> felvilágosult abszolutizmus: modern gazdaságpolitika, életszínvonal emelése etc. De a fő cél a születési kiváltságok világának megőrzése. „Etetni kell a juhot, hogy nyírni lehessen.” M. T. a jobbágyokról. József viszont tényleg emberbarát volt, és ezért akart javítani az alattvalók életkörülményein.
Mélyen vallásos volt, de arra a következtetésre jutott, hogy az egyház eszköz az állam kezében. Ezzel csökkent a felekezetiség jelentősége, az állam számára hajtott haszon a lényeg. Az állam számára hátráltató tényező lett a vallási kisebbségek elnyomása, mert egy csomó tehetséges embert eleve kizárt az állam szolgálatából-> 1782 Türelmi rendelet: protestánsok is betölthetnek állami hivatalt.
Megadóztatta a nagy püspöki vagyonokat, hogy a nép körében élő kispapok fizetést kaphassanak.
Tridenti zsinat: minden egyházmegyében kell papi szeminárium. II: József központosította a papképzést. A Papnövelde utcai szeminárium épülete pálos kolostor volt. De a pálos rendet megszüntette József, mert se nem tanított, se nem gyógyított.
Elkobzott egyházi vagyonokból állami Vallásalap lett, amit mindig egyházi célokra fordítottak.
József annyit foglalkozott az egyházreform részleteivel, hogy II. Frigyes elnevezte „sekrestyés királynak”. :)
József birodalomban gondolkodott, emiatt a rendeletei hátrányosan érintették a magyar részt-> emberbarát vs hazafi feszültség keletkezett. A magyar felvilágosodottak sem tudta szívvel-lélekkel mellette állni
Zárójel
Osztrák történészek a mai napig úgy látják, hogy a magyar rendek ellenállása pont az egyes magyar emberek életének javítását gátolták meg csak azért, hogy megmaradjon Mo. speciális különállása a birodalomban. DE nem volt rá biztosíték, hogy a birodalmi akarat Mo-ra nézve is előnyös reformokat hoz, mert pl. a magyar mezgazd sokszor érdekellentétbe került a birodalom többi részének mezgazd-ával. Szóval a rendek gondolkodása szerint biztosabb, ha a közösség tagjainak kezében marad a közösséget érintő kérdések eldöntése.
József utazgatott az országában (álruhában is) és kipróbálta a különböző ekefajtákat, mert tudni akarta hogyan működik a mezgazd. :)
Anekdota: József találkozott egy lánnyal és Joseph Kaiserként mutatkozott meg. A lány örökölt az anyjától egy Kaunitzot ábrázoló medált, és így J. rájött, hogy Kaunitz lánya és összehozta őket.
A 48-as bécsi forradalom alatt a II. József szobor kezébe tették a forradalom zászlóját. A felvilágosodás szimbóluma lett.
1790. jan. 26. W. A. Mozart : Cosi fan tutte bemutatója Bécsben. A megrendelő, József már nem volt ott, mert haldoklott. :(
Zárójel vége.

Nevezetes tollvonás. De ettől még József zárta le a közép-európai feudalizmust abból a szempontból, hogy utána már nem működhetett pont úgy, mint előtte. Mert folyton napirenden volt a modernizálás. De az is kiderült, hogy nem lehet abszolutisztikusan rákényszeríteni az emberekre a felvilágosodást. A helyi érdekeket is figyelembe kell venni.
A magyar jakobinusok is az emberbarát vs hazafi konfliktust próbálták feloldani. Emberjogi gondolkodás: nemzet mint közösség az egyéni identitás választása lapján. II Lipót még úgy, ahogy követte volna a jozefinizmust. De aztán gyorsan jött Ferenc…és Metternich…
Metternich egyetlen célja a status quo.
Bécs imádta a kedélyes Ferencet. Biedermeier. Politikai értelemben Ferenc nem tényező, csak Metternich.
Emberjogi gondolkodás: a vallás „a lélek belső ügye”. Az egyéni meggyőződések harmonizálása alapján sokkal nehezebb közösséget szervezni, mint erőszakkal…
A vallásosság modern formája nem támaszkodik az állam erőszakszerveire, hanem az emberek gondolkodására igyekszik hatni. -> Chateaubriand, a romantika egyik nagy ihletője.