2009. március 16., hétfő

Filozófiatörténet 6. (márc. 16.)

Istenérvek folytatása
4. A dolgok fokozatából eredő istenérv: a dolgok különböző mértékben közelítenek meg minden értéket (pl. jóság, szépség), tehát van minden értéknek egy tökéletes, ideális formája, létezik 1 Tökéletes, Isten, akiben minden tökéletesség jelen van.
5. A dolgok kormányzásából merített érv: az élettelen természetben a dolgok egymáshoz képest célszerűen és jól el vannak rendezve, rendet alkotnak. A célszerű elrendezettség olyan jelenségeket is jellemez, amik maguk nem rendelkeznek a célszerűség képességével, és mégis célszerűen vannak elrendezve, tehát biztos, hogy egy értelemmel rendelkező lény rendezte el őket- Isten.

Követlező téma: 17. sz., Descartes. Bacont és Descartes-ot együtt szokták az újkori filozófia megalapítójának tartani. Mindketten a módszer kimunkálásától remélték az emberi ész hatékonyságának növelését. Közben természettudományok fejlődése a háttérben, aminek hatására a filozófiában uralkodóvá vált a szkepszis (ez csak Descartes-ra igaz. Bacon a skolasztika, Descartes a szkeptikusok ellen lépett fel. Bacon->empirizmus, Descartes->racionalizmus. Descartes direkt nem latinul, hanem franciául írta az Értekezés a módszerről-t, h ne csak a tudós közönség olvashassa!

Nincsenek megjegyzések: