Zürich története

Zürich a 14. és a 17. század között
Forrás: Werner Schnyder: Die Bevölkerung der Stadt und Landschaft Zürich vom 14. bis 17. Jahrhundert. Eine methodologische Studie. 1925, Leemann, Zürich. (Zürich város és vidékének népessége a 14. századtól a 17. századig. Módszertani tanulmány.)
Kronológiai áttekintés
Zürich városát 1218-ig a Zähringer család uralta.
1351 Zürich a Svájci Kantonszövetség 5. tagja.
1436-50 a „régi zürichi háború”
1499-ben a kantonok legyőzték I. (Habsburg) Miksa császárt, így gyakorlatilag függetlenné váltak a Német-Római Birodalomtól.
1519-31 Ulrich Zwingli működése Zürichben.
1531-ben a kappeli csatában a katolikus kantonok győznek.

A népesség a különböző források tükrében
1) Adólisták
- Papság: a „régi zürichi háború” alatt felfüggesztették az egyházi intézmények adómentességét, ezentúl csak magukra a személyekre korlátozódott. De az egyházi személyeket kiszolgáló személyek is részesültek ebből az adómentességből.
- Nemesek: A vidéki birtokokon élő nemesek adómentesek voltak, a 15. században a városi polgárjoggal bírók is elérték ezt.
- Zsidók: Időben és tartalomban változó polgárjog. Adójukat nem a városi szervek szedték be, hanem a saját hivataluk (Seckelamt).
- Cawert-ek: Lombardiából bevándorolt franciák, általában pénzváltók. Foglalkozásuk miatt a zsidókhoz hasonló helyzet.
- Városi hivatalnokok: adómentesek.
- Összességében az adómentesek aránya elenyésző a népességben.
2) A céhlisták
- Fegyverkötelesek összeírása háborús helyzet és katonai reformok időszakában.
- A céh adminisztrációs és szervezési egységet is jelentett.
3) Az egyházi anyakönyvek
- Keresztelések, házasságkötések és halálesetek feljegyzése.
- Nem tudjuk, hogy a reformáció előtt rendszeres volt-e.
A város
A 15. sz. vége Svájc katonai és diplomáciai fénykora, intenzív kapcsolatok az észak-itáliai városokkal.
A 15. sz. alatt a nemesek lecsúsztak, a polgárság feltört.
A két nagy alpesi kereskedelmi útvonal metszéspontjában feküdt és a német-olasz tranzitkereskedelem kulcspontja volt. Vas, acél és só távolsági kereskedelme.
Kyburg legyőzése után mezőgazdasági termékek kereskedelme.
Selyemexport Közép-Európába (Bécs, Magyaro., Lengyelo., Lotharingia).
1356 védelmi szövetség Ausztriával-> ingadozás Ausztria és a Kantonszövetség között. Az előbbi mellett a távolsági kereskedők kardoskodtak.
1409-től a polgárjog feltétele valamelyik céhhez tartozás.
1357 és 1634 között lecsökken Svájc részesedése a világkereskedelemben.

Népességmozgás
1) A városban
- 1357 és 1376 között a népesség visszaesése jelentős.
- A 15. sz. elejétől évi 15-30 új polgár, mégis csekély a növekedés 1440-ig, mert kevés gyermek született.
- A 16. sz. második felében nő meg feltűnően a lakosság száma a hugenották bevándorlása miatt. A menekültek nagy része a selyem- és gyapjúiparban dolgozott.
- 1611-ben és 1628/29-ben pestisjárvány. Utána ugrásszerű növekedés.
2) Vidéken
- Sok gyerek született, de nagyon nagy volt a gyerekhalandóság. Lassú növekedés.
- Nagy kivándorlás, mert nagyon sok svájci szegődött külföldre zsoldosnak. 1521-től a 16. sz. végéig öltötte a legnagyobb mértéket.
- Az 1629 utáni népességnövekedés nemzedékének nagy része a Harmincéves háború áldozata lett. 1648 után sokan átvándoroltak a háborúban elnéptelenedett Pfalzba, Elzászba és Badenbe.
Zürich és a reformáció
1519-ben a város meghívta Ulrich Zwinglit a Nagytemplom főpapjának.
1520-tól a kanton területén többé nem szabad bűnbocsátó levelet árusítani és a papoknak a Szentírást kell prédikálnia. Zwinglit eretneknek bélyegezte az egyház.
1523-ban a zürichi főtanács vitát hirdetett, ahol Zwingli meggyőzte a résztvevők nagy részét.
1524 képek eltávolítása a templomokból.
Zwingli elítélte a zsoldosság intézményét.
A gazdagabb, főleg kereskedelemből élő kantonokban elterjedt a reformáció, de az öt szegényebb „őskanton” (Schwyz, Zug, Luzern, Uri, Unterwalden) lakossága sokkal inkább rá volt utalva a zsoldos szolgálatra és jelentősebb volt a katolikus egyház befolyása, ezért ellenezték a reformációt, ami komoly konfliktushoz vezetett.
1529-ben Kappelben kompromisszumos békét kötöttek a reformáció elleni és melletti kantonok, de 1531-ben bekövetkezett a kappeli ütközet, ahol a katolikusok győztek. Zwingli is elesett és máglyán elégették.