Középkori Európa 8. (márc. 30.)

Észak-Európa
Régió, mint táj és régió, mint ország csoport.
Hajnik Imre jogtörténész: Egyetemes európai jogtörténet a francia forradalomig.
Magnus Ericsson (?) király 1347ben közönséges svéd jogot szerkesztett (a közönséges itt azt jelenti, h minden svéd területre általánosan érvényes). 1350-57 között közönséges svéd városi jogot is szerkesztett. Egységes jog szükségességét felismerte az ország egységéhez. A munka egyházjogi részét egyáltalán nem, a polgárit csak részletekben fogadták el. Ezeket szerkesztette össze: Keleti gótok országának tv-e, Felső országok tv-e c művek. A keleti gótok már sok száz évvel azelőtt elvándoroltak É-Európából! Lehet, h róluk volt elnevezve egy svéd tartomány, vagy egy gótokról elnevezett tartomány Ki része. Nem egységesült a jogrendszer, nem alkalmazták Magnus tvkönyvet.
1442 Bajor Kristóf király Magnus tvkönyveinek változatát oktatja be. Német eredetű svéd király volt.
Corpus Iuris Svenorum…12 kötetes
Sveno: germán törzs
Hajnik Imre összehasonlította Skandináviát Eu fiatal országaival: egyik területen sem hűbéri természetű alkotmányjog honosodott meg. Hajnik I. szerint Skandinávia a magyarokhoz és a szlávokhoz képest is elmaradott.
A német történetírást is foglalkoztatta a skandináv jog problémája.
1286-1303 között jegyezték fel a Ki gót jogot, ami nem tekinthető tvkönyvnek, hanem a szokásjog lejegyzése.
Ostgotia: a Ki gótok egykori területe latinul
A tájnevekből népnevek lettek-> a svéd forrásokban emlegetett Ki és NYi gótoknak semmi közük a gótokhoz, hanem az ő régi területükön később élő népekre is ráragadtak a nevek.
Tvkönyv hangsúlyozza a parasztok önállóságát-> nem alakult ki a hűbériség!
Országgyűlési tervezet: 4 birodalmi rendet készült meghívni, a parasztságot is rendnek tekintették a 14. sz-ban! De semmi adat sincs ennek az országgyűlésnek az összehívásáról.
1435 első országgyűlés: nemesség, papság, polgárság, parasztság
Honnan lett nemesség, ha nem volt hűbériség? Kik az előkelők? Jarl: az előkelők címe norvégül, svédül és dánul is, megfelel az angol earl szónak. A jarlok 1-1 tartomány élén álltak.
Svédországban 1266ig a korona főhivatalnokai viselték a jarl címet, Norvégiában 1308ig, párhuzamos az egykori Frank birodalombeli maiordomusok szerepével.
Bönde: „falulakó”, szabad paraszti tulajdonos, jogosult a rendi gyűlésen való részvételre.
Nincs nemes-paraszt megkülönböztetés, csak városlakó-falulakó megkülönböztetés.
Lengyel forrás: Svédorsz. Az egyetlen orsz Eu-ban, ahol a parasztoknak képviseletük volt a parlamentben. DE Svájcban és Tirolban is volt ilyen a tartománygyűlésen!
„Birodalmi gyűlés” Svédorsz-ban (pedig még ország sincs).
Gazdaságilag jóval elmaradottabb Skandinávia, mint a NRCS, ezért a német kereskedők Éra terjeszkedtek-> Hanza szövetség lényegében önálló állami jellemzőkkel rendelkezett. Nagy vámkedvezményeket kaptak.
Feljegyzések a hajókról: hol, mikor kötöttek ki, mit adtak el, mit vettek…vámjegyzékek. A legfontosabbak a Sund - szorosból (Dánia) származnak.
1423 Erik dán királyhoz lübecki követség ment, h előnyöket biztosítson számukra a holland kereskedőkkel szemben. Németalföld ekkor már feltörő terület! Ez sérti a német kereskedővárosok monopolhelyzetét.
1427 háború Dánia és a Hanza városok között a Sund – szorosban? Dánok nyernek, úh már tőlük is súlyosabb vámokat szedhetnek ezentúl.
1430 rosenob pénzegység a hajók kikötéséért, később 1,5 márka egy hajó rakományáért.
Só és bor is, mint fizetési egység.
A só nagyon fontos a heringtartósítás miatt! Aki tud heringet konzerválni, az tudja exportálni. 1380ban modernizálták a hering tartósításának módszerét.
A sós szállításához szföldi kereskedelmi út is volt Svédországban Skone (?) tartományban, ami néha Dániához tartozott, aztán Svédo. Néha visszaszerezte. Emiatt háború pl. 1340ben. A Hanza ilyenkor mindig beavatkozott, h kedvezményeket kapjon a majdani nyertestől.
1435 béke 9 éves háborúskodás után, Edmund dán király kénytelen újra megerősíteni a Hanza városok kiváltságait.
1471 dánok legyőzték a svédeket, úh most a svédeket kényszerítették engedményekre a német városok. A svéd városok elöljáróságainak is tagjai lettek német kereskedők! A német távolsági kereskedők túlzott hatalma Közép-Európában is probléma volt. Svéd bányákat is megszereztek a németek.
Városok népesedése-> nő az igény a posztó, a vászon és a finom textíliák iránt-> Flandria felvirágzik. Lübecken és egyéb Hanza városokon keresztül kerül a flandriai áru Skandináviába.
Meghatározott méretű vászon is szerepel fizetőeszközként a 14. sz-i Svédországban!
„Skonéba utazók társasága” kereskedelmi szövetség, külön címer. Hamm-ban volt a központja (voltam ott=D) 1495től mutatható ki ennek a társaságnak a működése.
Hamburgban és más német városokban megtiltják a hering importálását, ugyanis megjelent a piacon a flamand hering és így verseny lett.
A rajnai és a magyar forint (svédül gülle) a legelfogadottabb pénznemek Svédországban!
Norvégia NYi partján Bergen kikötője nagyon fontos a Hanzának, főleg a tőkehal miatt. A német területeken monopolhelyzetben volt a norvég tőkehal, a hasznot a német kereskedők fölözték le.
Svédországban elkezdtek gabonát is termelni! Ezt is részben a Hanza városok (főleg Danzig/Gdansk) vásárolták fel. Ez nagy fellendülés volt, mert addig sokat kellett költenie a svédeknek a gabona importra! Lengyelo. Is bekapcsolódott a svéd-német kereskedelembe. 1390ben Jagelló Ulászló kiváltságlevele „kívülről jött kereskedőknek”. Poznan városán át Krakkóba mentek, bergeni tőkehal, hering, „mindenféle sózott hal, amit tonnákban mértek”. A kiváltságos kereskedők telepeket, raktárakat, irodákat alapítottak Lengyelországban is, bekerültek a városi tanácsokba, hatalmas befolyásuk lett, így még nagyobb kedvezményeket tudtak kicsikarni maguknak.
Lübeckből Stockholmba: posztó, vászon, só, fűszerek. AZ egész import 51%-a textil, 23%a só, 25%a bor és sör és fűszer, Ki áruk is! Stockholmból export 40vhány % vaj, 20% vas, 17,5% réz-> fontos az állattenyésztés és a bányászat. Éi erdők nagyállat állománya-> tizenvhány % szőrme, 2% egyéb.
Schleswig-Holstein, Dánia fejlesztik a kikötőiket-> mocsár lecsapolási és gátépítési munkálatok a 15. sz-ban.
Egy svéd történész szerint „a németek Svédországban sosem mutattak hajlamot arra, h asszimilálódjanak”. Ált. öreg korukban visszatértek saját német városukba és ott temetkeztek el. Stockholmban külön német egyházközség jött létre. Főleg a lübeckiek viselkedtek felsőbbségesen a svédekkel szemben, szinte gyarmati területnek kezelték Svédországot.
Egy lengyel történész a (lengyel városok is bekerültek a Hanzába!): A Hanza városok harcai főleg patríciuscsoportok közötti harc, nem patrícius vs kézműves, hanem régi, kiváltságos patriciátus vs újonnan feltörekvő patriciátus. De ahol német volt a patriciátus, ott nemzeti aspektust is öltött a konfliktus.
Előbb-utóbb a svédek kiszorították a német kereskedőket, de páran ott maradtak svéd polgárként. Nem mindenki értékeli az egész folyamatot svéd győzelemnek.
Idegenellenes indulatok is felbukkantak Svédországban a német hegemónia miatt. „A svédeknek nem marad más hivatás, mint a hóhér és a sírásó”.
A lübeckiek mindjobban kiszélesítették áruskálájukat, művészeti alkotások is bekerültek, sok ilyet vásároltak Svédországban is. Ugyanakkor nagyon befolyásolták a svéd művészeti ízlésvilágot, leginkább a lübecki festő és képfaragó céh.
A Hanza városok mesterei direkt gyártottak svéd nemzeti szenteket ábrázoló szobrokat is, ennek érdekében sok lübecki mester át is települt. =D
1568 Szent Erik és csatabárdos Szt. Olaf szoborcsoport. Storkürka templomában, lübecki mester munkája.
A nagy kereskedelmi forgalom egész Európában a zsákmányolók megjelenésével járt.
1387 Olaf király meghalt. Meggyengültek az Éi országok, ezt kihasználták a teneri kalózok, akik egyre jobban szerveződtek, gyakran szegény matrózok is csatlakoztak hozzájuk. Vitallianus Testvérek kalózcsoport vezetője, Vidbold a 7 szabad művészet magistere! Ez a probléma egyformán sújtotta a skandináv és a Hanza hajókat.
1392 vitallianus testvérek elfoglaltak egy szigetet, még a Német ovagrend is föllépett ellenük, Konrad von Jüngingen nagymester űzte el őket onnan.
1389-95 Stockholm a vitellianus testvérek blokádja alatt, akkor vezéreiket elfogták és kivégezték. 1429ben utolsó maradvűnyaik megtámadták Bergent, de ekkor már nem értek el semmit.
Az Éi országok is fejlesztették a hajóikat, így egyre kevésbé függtek a németektől. Kerek hajótípusok bursa/barsa, kokk, hork. Hajóleletek a tengerben. Pl. Kalmar vizein.
15. sz. Németalföld felfutása-> hajós kapcsolatok kiterjesztése a Sund-szorosra is.
1538-41 Hanza és Németalföld hajósok közti küzdelem. A hollandok felvették a kapcsolatot vend városokkal is (ezek a Hanzához tartozó szláv eredetű városok).
1541 fegyverszünet