Filozófiatörténet 4. márc. 2.

Középkori filozófia
Patrisztika: egyházatyák kora. Apologéták: a hit védelmezői a pogány kritikusokkal szemben.
Skolasztika 9-14. sz.
A középkori filozófia nagyobb időtartamot ölel fel a történeti középkornál.
Tematikusan szoros egység, a kereszténység egy nagyon nagy szakaszához közvetlenül kapcsolódik.
Szent Ágoston
A NYi patrisztikus fil csúcsa, a Ki ág csúcsa Pszeudo Dionüsziosz Aeropageitész/ Ál Aeropagita Dénes. Mert úgy írt, mintha azok azé az Aeropagita Dionüszoszéi lennének, aki az Aeroszpagoszon hallgatta Pál szónoklatait és Athén első püspöke lett.
Vallomások=Confessiones
Élete derekán írta
7. könyv részben fil, részben életrajz. 10. könyv fil 12. könyv teológiai tárgyú, a teremtésről elmélkedik.
A confessio szó szerint gyónást jelent.
Ágoston paradoxonja: a vallomásnak semmi értelme, mert Istennek szól [az egész mű, erre utalnak a formai elemek (megszólítások, imádságok etc.)], de Isten úgyis lát mindent és minden igazságot tud, tehát fölösleges neki vallani. Azért írja meg mégis, hogy példát mutasson másoknak, hogy ő hogyan jutott el Istenhez.
A mű kitűzött feladata Isten megkeresése. Először a környezetben kérdezősködik (és, föld, állatok, egyikük sem Isten, de közös a válaszukban, hogy Isten teremtette őket). Tehát nem kívül vanIsten, hanem belül kell keresni. Önmagán belül folytatja a keresést, a lelkében. Descartes ezt nyomatékosan alkalmazza a Cogito, ergo sum-ban.
Az emberi lélek tartalmazza Istent. De Isten egyszerre van a lélekben és a lélek fölött. Ezzel összefüggő képesség az emlékezet. Az emlékezet olyan képesség, amelynek segítségével a lélek meg tudja figyelni önmagát, ezzel tartja a kapcsolatot önmagával. A dolgok képmása van az emlékezetben, az emlék képmás. Nem csak a látással, hanem minden érzékszervvel kapcsolatban használja a képmás szót. Mai szóval ez reprezentacionizmus.
Van, ami mindig a lelkünkben volt, csak nem tudtunk róla. Pl. számok, gondolatok. Sok ilyen dolog el van rejtve a lélek eldugott kamráiban.
Mivel Isten a lélek fölött is van, ezért irányítja is azt.
Szivacs metafora (nem az általun k olvasott részletekben): a lelket áthatja Isten, átjárja, ahogy a szivacsot is a tengervíz.
2 fontos feladata a léleknek: gondolkodás és tanítás. A cogitare az agere=kényszerít, hajt szóval összefügg!
Az érzékek útján megszerzett képmások sincsenek ömlesztve emlékezetünk előtérben, hanem fajtájuk szerint csoportosítódnak. Modern, kognitív vagy leírás elm gyökere fedezhető fel ebben. Pl. sík dolgok, függőleges dolgok, sima felületű dolgok, fekete színű dolgok etc. Átfogó ismeretelmélet!
„Az emlékezet a lélek gyomra.” Megváltoztatja a dolog állagát, tulajdonságait, miközben feldolgozza.
Az emlékezeti tárgyak lehetnek érzelmek, gondolatok is.
Isten keresésekor a felejtést kell legyőznünk. HA már emlékezünk arra, hogy elfelejtettünk vmit, akkor az tökéletlen felejtés és még van remény a visszafordítására. Mint egy üres tojáshéj, amin látjuk, hogy hiányzik a tojás. Tárgy, amiből eltűnt a forma, de leképezi azt. Ha nyoma sincs, akkor tökéletes és végleges a felejtés.
Pl. ha elfelejtettük, hogy elveszítettünk egy tárgyat, akkor nem találjuk meg, még ha a kezünkbe nyomják is (Mondjuk szerintem ez sántít, mert ha a kezünkbe nyomják, akkor ált. eszünkbe jut, hogy jé ezt elvesztettük, de mindegy.)
Minden ember keresi a boldogságot egész életén keresztül, mert szüksége van rá. Isten keresése így Ágoston szerint egyenlő a boldogság keresésével. A boldogság és Isten fogalma is vmilyen módon megvan a lélekben, tehát, ha nem is találtuk még meg egyiket sem, akkor is tudjuk, h mit keresünk, és felismerjük, ha megtaláljuk.
A keresés sikerének lehetőségéhez tudni kell, hogy milyen az, amit keresünk.
Ágostonnak megtérése előtt neoplatonikus szakasza is volt, innen jön az a gondolat, h a lélek rendelkezik a születéskor is a boldogság és Isten fogalmával. Csak persze szerinte, nem a Hádészból jön a lélek, hanem Isten teremti, tehát nem egy megelőző világból hozzuk a tudást, hanem Isten oltotta belénk az örök eszméket.

Honnan van meg emlékezetünkben a boldogság?
a) Talán úgy, mint Carthago képe? Nem, mert a boldogság nem képmás, nem érzékekkel szerezzük meg. Tehát biztosan belülről fakad.
b) Talán úgy őrzi, mint a számokat? Nem, a számok is szellemi dolgok, de nem vágyakozunk rá, a boldogságra viszont igen, és a számok előállíthatók.
c) Talán úgy, mint az ékesszólás? Az ékesszólás is szellemi tárgy, attól, hogy a lelkünkben az ékesszólás eszméje, nem rendelkezem az ékesszólás képességével, tehát vágyakozom rá, ha megvan bennem az eszméje. DE nem.
d) Talán úgy, ahogy az öröm? Talán így van. Egy fogalomnembe tartozik az öröm és a boldogság.