A kabala vallásfilozófiája 5. márc. 10.

Misztika és újplatonizmus
„Az egész késő-ókor és az egész középkor úgy tudta, hogy a gondolkodás realitás.” Kierkegaard
Ez a kulcs a misztikus gondolkodáshoz. A gondolkodás, mint realitás az új-platoniz-mus felfogása.
Platón filozófiája egyáltalán nem szisztematikus. Fő kérdése, hogy Mi a létezés? Az idea az, ami létezik. Az értelmünk (núsz) is érzékszerv az érzék feletti világ felfogására. Az ész a hatodik érzék, amivel a tulajdonképpeni létezőket érzékeljük. Honnan tudjuk egy konkrét lóról, hogy melyik idea visszfénye? -> Mimézis elmélet=tükrözés elmélet. Participáció: annyira létezik egy visszfény, amennyire részesül az ideájából. Felismerjük az ideák tükörképeit, tehát megismertük születésünk előtt az ideákat, itt bejön a lélekvándorlás. A lélek is örök létező, idea, ami periodikusan beleszületik az érzéki világba. Visszaemlékezés: Szókratész Platón dialógusában egy tanulatlan frígiai rabszolgával bebizonyíttatja a Thalész-tételt.
Az érzéki világ nem akar tükrözni, az ideák nem akarnak tükröződni, tehát egyik oldalon sincs aktivitás-> hogyan jön létre a kapcsolat? Ezt a kérdést nem veti fel Platón.
A keresztény teológia Istent azonosítja a Legfőbb Jó Ideájával-> logikai problémák sorozata: ha tökéletes, akkor miért teremtett? A tökéletes létezők lényege a változatlanság és a passzivitás! HA tudomást szerez a világról, már azáltal is változik!
Középkori filozófus: imádkozás közben a fejedre is állhatsz, Isten azt sem tudja, hogy létezel…
Újplatonizmus
Plótinosz alkotott rendszert Platón filozófiájából. Amúgy mindenben pontosan követte Platónt. Rómában iskolát vezetett. Ammóniosz Szakkaszt (a „zsákhordó”) tartotta a mesterének.
Megoldása a platóni filozófia súlyos aktivitás hiányára: emanáció (~kisugárzás). Az Egy a tulajdonképpeni létező, ami annyira abszolút és tökéletes, hogy már nem is létezik, hanem lét fölötti, megelőzi a létet. Létezés és nem létezés még nem vált külön benne. Örökké emanál, de nem akar, csak ami túlcsordul belőle, az már létezik. Az első emanáció a Logosz. Az Egy csak a Logoszt emanálja, utána már a Logosz emanálja a következő létezőt. Minél közelebb vagyunk az Egyhez, annál inkább létezünk. Az utolsó emanáció már annyira távol van az Egytől, hogy egyáltalán nem létezik. A Rossz az abszolút nem létező.
0. Egy-> 1. Logosz->………..-> Semmi
A filozófus meg akarja ismerni az egész lépcsősort. Testi mivoltunk alig-alig létező, a szellemünk egy picit magasabb fokán áll a létezésnek. Gondolkodás: az emanáció ellenkezője, felfelé mászás a lépcsősoron, egyre magasabb létezési fokozatokat lehet elérni. Megismerés. Eközben maga az Egy vonja vissza a saját emanációit.
->!!! „Az egész késő-ókor és az egész középkor úgy tudta, hogy a gondolkodás realitás.” Kierkegaard
A Kabbalát nagyon-nagyon befolyásolta a az újplatonizmus!
„A Kabbala tragédiája az emanáció fogalma.” Gershom Scholem
Kabbala
Meszoret=tradíció, a mószerolás is ugyanabból a gyökből jön J
Kabbala=hagyomány: amit kap az ember
Mehubál= kabbalista, szó szerint azt jelenti, aki kapva lett Magát hagyományozza.
A tudósai
Gershom Scholem: Berlintől Jeruzsálemig c. kötetben önéletrajz.
Martin Buber: Száz haszid történet
Bubert a romániai nagypapájánál, Solomon Buber haszid rabbinál nevelkedett. Mire visszakerült Lengyelországba, kiválóan tudott héberül, arámiul, jiddisül, németül és lengyelül…Bibliafilológia, haszidizmus
Agnon (az egyetlen Nobel-díjas izraeli író) egy berlini judaisztika könyvtárban ismerkedett meg Scholem-mel. Folyton keresgélt a katalógusban, mire Agnon megkérdezte, hogy Maga mit keres? -> Valamit, amit még nem olvastam… Nála csak Agnon olvasott többetJ
Most Scholem utóda, Mose Idel a legnagyobb nemzetközi tekintélyű szakértője a Kabbalának.
A 20. sz-ig senki nem foglalkozott tudományosan a Kabbalával. Az európai zsidó értelmiség távol tartotta magát tőle, mert a haszkala számára komoly, veszélyes ellenfél volt a Kabbala. A zsidó felvilágosodás a zsidó misztika ellenében született meg. A haszidizmus ma is telítve van a Kabbalával, írnak is kabbalista szövegeket.
Buber-Scholem ellentét…A nem zsidók csak Buber írásaiból ismerték a haszidizmust, Scholem szerint Buber meghamisította és eladta a haszidizmust Nyugatnak. (Kurosawát is ezért támadják Japánban.) A tudomány szempontjából sok mindenben igaza volt Scholemnek, pl. nem derül ki az írásaiból, hogy mennyire összefügg a haszidizmus a Kabbalával.
Buber barátságos ember volt, Scholem negyon nem…