Középkori magyar I. /7. (márc. 27.)

Kivételes kitérő
Provincia=egyházmegye
Egyházi hierarchia: Plébánia, esperesség, egyházmegye, érsekség, nemzeti egyház, egyetemes egyház.
Exemptio=kivétel, kiváltság. Mo-n is vannak területek, amelyek közvetlenül a pápa joghatósága alá tartoznak, pl. a székesfehérvári prépostság, pannonhalmi apátság. A 12. sz-ban szerezték meg ezeket az exemptiokat, ez összefügg az invesztitúra-konfliktussal, mert a pápa elkezdett kiváltságokat osztogatni. A fehérvári prépostot a prépostság választja és terjeszti fel, utána a pápa hagyja jóvá és nevezi ki, esküszöveget küld a kinevező okmány mellé, amire fel kell esküdnie a prépostnak a pápa iránti hűségre. A királynak nincs beleszólása az egészbe.
Az exemptio eggyel lejjebbi fokozata Mo-n, ha egy egyházi intézmény közvetlenül az esztergomi érsekség joghatósága alá tartoznak, nem a területileg illetékes püspök alá. Ezek eredetileg valószínűleg királyi alapítású intézmények. „Az esztergomi érsek a király plébánosa.” Pl. Pápa városa és egész Szászföld is.
Exemptio harmadlagos foka: az intézmény közvetlenül a helyi püspök alá tartozik, megkerülve a helyi főesperest. Pl. Kassa városa az egri püspök joghatósága alatt.
D-Erdély szász területe (Nagyszeben környéke) nem az erdélyi püspökséghez tartozik, hanem az esztergomi érsek joghatósága alá.
Az esztergomi egyházmegye szétszórt: Esztergom környéke, Szepes megye, NY-on is vannak területei, Nagyszeben környéke. Nagyszeben német neve Hermannstadt. (1 v 2 n?)
A premontreiek
1124 Szent Norbert alapította, német származású, a pápától kapott prédikálási jogot, ÉK-Franciao-ba keveredik és megalapítja a premontrei rendet. Premontre a központ.
A regulájuk az ágostonos regulát követi.
Fehérített fehér (fehérített gyapjú) ruha, tehát a ciszterciekkel ellentétben nem szürkebarátok. A bencések a fekete barátok.
Mo-n nagyon korán elterjed, a cisztercihez hasonlóan központosított.
Generális káptalan Premontrében: az egyes monostorok évenkénti gyűlése.
Első mo-i monostor: Váradelőhegyen (latin neve Premontrium lett). 1131ben már létezett, itt temették el Istvánt, premontrei öltözetben.
NYon apát irányítja premontrei monostorokat, Mo-n prépost (prepositus). Kanonok rend, úgyhogy kanonokokjai is vannak.
Felfogásuk találkozott egy társadalmi igénnyel, ezért voltak népszerűek, királyt utánzandó a tehetős nemesek szívesen alapítottak premontrei prépostságokat-> 40 volt Mo-n! Pl. Felvidék: Lelesz (Kassától Kre, Boleszló váci püspök alapította), Jászó/ Jasow, Ipolyság/Sawija, Turóc, Mai Mo: Pócsa (ma református templomként működik), Zsámbék (fr eredetű magy nemesi csal alapította, Csorna, Türje (a Türje nemzetség alapítása), Csút (1264 A Duna által azóta elmosott szigeten IV. Béla)…
Nagy részüket a Tatárjárás előtt alapították. Egy csomó nemesi alapítású monostor aztán városok kezébe került.
NY-Európában sokkal több ciszterci monostor volt, mint premontrei. Ezzel szemben Mo-n 18 ciszterci és 40 premontrei. Mezei László történész szerint azért, mert a ciszterciek elzárkózása nem felelt meg a magy társ igényinek, a premontreiek nyitottsága viszont igen. Mo-n a ciszterci monostorok nagy részét királyok, a premontreiek nagy részét nemesek alapították. Temetkezőhelyet akartak a családjuknak. A ciszterciek előírása megtiltja az alapító személyen és az uralkodón kívüli személyek eltemetését a monostoraikban! A premontreieké meg nem…
Koldulórendek
Jacques Le Goff és Fügedi Erik szerint a koldulórendi intézmények a városokhoz (mezővárosokhoz is) kötődnek és a város fejlettségét kifejezi, h mennyi koldulórendi intézménye van, mert a város adományai tartják el ezeket, tehát megmutatja az eltartási képességét. Budán, Esztergomban, Kolozsvárott több is volt.
13. sz. elején jöttek létre
Domonkos rend
D-Fro. Jelentős eretnekmozgalmak bontakoztak ki, ellenük jött létre.
Albihensek=katarok. Alby városa az egyik központjuk. Nem sokáig küszködtek velük, még Szt. Domonkos áttette a rend székhelyét Bolognába, ott is temették el.
A Bolognai Egyetemre a 13. sz. elejétől jártak magyarok. PL. Paulus Hungarus, aki ott tanár is lett, megismerkedett Szt. Domonkossal és belépett a rendbe, majd meghonosította Mo-n is. Érdeklődés a Ken maradt magyarok és kunok iránt a 13. sz-i Mo-n, a domonkosok térítési misszióra indultak a Kárpátokon túlra Paulus Hungarus részvételével.
Fehér ruha.
IV. Béla 1254-ben a Várhegyen alapította a kolostorukat, a mai Hilton Szálloda helyén. =D Be lehet menni és megnézni a csak belülről látható maradványait a kolostornak! Itt volt a Nagykáptalan (az egész európai rend gyűlése) 3. gyűlése, ahol rendfőnököt választottak.
Ferences rend
Assisi Szt. Ferenc. Nap fivér, Hold nővér-ből is kiderül az alapítás története. =D
Sopron Kecske-temploma.
Barna csuhában és saruban járnak.
Itália felől nem sikerült kiépíteni Mo-n, csak német közvetítéssel. A magyar ferencesek a német rendtartomány részeként jöttek létre, de még a Tatárjárás előtt önállósodtak. A mai Várszínház helyén volt ferences kolostor. Oda temették III. Andrást. Esztergomban is voltak ferencesek.

A pápa hozzájárult mindkét rendalapításhoz.
3 szerzetesi követelmény megfogalmazása hozzájuk kötődik: szegénység, tisztaság, engedelmesség -> nincs földbirtokuk! 1 telek kellett nekik a városban, h felépítsék a kolostorukat, utána adományokból éltek.
IV. Bélának kezdetben a domonkosok voltak a kedvencei, lásd Margit felajánlása! A veszprémi Szt. Katalin domonkos kolostorban nevelték fel, utána hozták fel a Nyulak szigetére. De aztán megváltozott ez a viszony. Dinasztikus érdekből mégis férjhez akarta adni Margitot, de ő ellenállt. Marcellus szerzetes, Margit vezetője örök fogadalmat tétetett le vele. Ez kiváltotta IV. Béla rosszallását a domonkos renddel szemben. DE pápai engedéllyel még az ösök fogadalom ellenére is férjhez mehetett volna Margit, szóval valószínűleg nagyon nem akart férjhez menni.
Julianusék 4esben mentek magyart keresni 1235-ben. 2en visszafordultak, egyikük meghalt, Julianus egyedül találkozott magyarokkal, aztán visszatért. 1237ben megint útnak indult, de addigra már szétszórta a magyarokat a mongol támadás és csak egy tatár levelet hozott haza Andrásnak, ami arról szólt, h bocsássa el a kunokat, mert ők a kán fennhatósága alá tartozó nép.

Ágostonos rendi remeték
Becsapós név, igazából nem remeterend, hanem koldulórend.
Nem spontán szerveződött, hanem felülről szervezték.
1254 IV. Sándor pápa össze akarta fogni az összes szerzetesrendet 1 általa ellenőrzött rendben, ágostonos regulát adott neki.
A IV. Lateráni zsinat tiltotta az újabb rendalapításokat, mert már elege volt belőlük az egyháznak.

A koldulórendeknél sokkal inkább felvethető a népszerűség kérdése, mint a monasztikus rendekkel kapcsolatban.
A ferences rend a legnépszerűbb. PL. a Ferenciek téri ferences templom sosem üres. Az iskolájuk is közvetlenebb, mint pl. a piaristáké (A mo-i piarista iskolák közül csak a váci koedukált.) Kapisztrán is ferences volt.
Remeterendek
A karthauziak
Kölni Szt. Brúnó, La Chartreuse
„Némabarátok”
Nincs némasági fogadalom, de minimálisra korlátozzák a beszéd mennyiségét.
Nem volt népezserű, mert szigorú.
Mo-n Ercsiben volt az első intázmányük. Nem sokáig működött, hamarosan átvették a bencések. Kolostoraik: Lőd/Leveldi: ma Városlőd, a Bakonyban van. Eger közelében, a Tátra alatt: Menedékszirt/Menedékkő. A leveldi monostoruk a leghíresebb, sok kódex maradt fenn onnan. „A Karthauzi névtelen” fontos szerző.
A kamalduliak
A középkori Mo-n nem is volt igazán, az Újkorban inkább.
Pálos rend
Théba Remete Szent Pálról nevezték el magukat. Fehér ruha. A veszprémi egyházmegyében volt a legtöbb remete, ezért 1253ban a pápa a veszprémi püspököt bízta meg, h látogassa végig őket és vizsgálja meg, h alkalmasak-e arra, h önálló szerzetesrenddé alakuljanak. A magyar főpapok az ágostonosokkal szemben használták fel a pálosokat.
Róma csak a 14. sz-ban ismeri el.
Falvakban is tevékenykedtek, míg a ferencesek inkább csak nagyobb településekben.
Európában is leterjedt, főleg lengyel barátainknál. =D Krakkó közelében is van pálos kolostor. II. József szerzetesrend feloszlató akciója következtében sokuk Lengyelországba ment, és Ferenc császár alatt sem tértek vissza. A két VH között Lengyelországból honosították újra Magyarországra. Na ezután nem sokáig működtek… A rendszerváltás után megint lengyel segítséggel alapították újra Mo-n, ma majdnem minden vezető lengyel.
Pl. Maria Nostra (a 18. sz-tól börtönként működik, ilyen sokszor volt Ausztriában is II. József miatt).
A pálosok népszerűsége vetekszik a ferencesekével! Kubinyi András kimutatta, h a középkor végi végrendeletek a leggyakrabban a pálosokra és a ferencesekre hagytak örökséget.

A 4. csoport a lovagrendek, de rájuk már a jövő héten kerül sor.