Gazdaságtörténet 6. (márc. 17.)

Gerő András
A nemzeti identitás konstrukció vallási mintára megteremti szekuláris formában az „nemzet oltárait”, vagyis azokat a térbeli pontokat, amiket áhítattal tisztel a nemzet. Napóleon terjeszti el. A SZU-ban a Vörös tér ez és a Kreml fala, Németországban a Brandenburgi kapu…ezek jelzik a nemzet „esszencialitását”: Magyarországon a Hősök tere. Nem egy létező történelmi eseménye emlékhelye, hanem egy olyan hely, ahol soha semmi nem volt, de szakrális ponttá tették a magyar kultúrában. Franciaországban állították fel az első Ismeretlen katona emlékművét, ahol adózni lehet a francia nemzet nagyságának. A Hősök terén még csak el sem temettek egy ismeretlen katonát sem, álsír. De ez nem érdekel senkit, úgy csinálunk, mintha lenne ott vki. A nemzet oltára oltárként is használatos, mert olyan típusú rítusokat rendeznek ott, amik a nemzet esszencialitását hivatottak jelezni. A Hősök tere is diadalívnek van szánva. Gábriel arkangyal koronát és keresztet tart, miközben honfoglaló magyarok veszik körül. Ez sem zavar különösebben senkit. Az emocionalitás a lényege a szimbolikus politikának és a nemzettudatnak, nem a történeti hűség.
Monda: István álmában megjelent Gábriel koronával és kereszttel.
„Kossuth apánk” a nemzet megváltója, a magyar szimbolikus politika legtöbb elemét 48 hozta létre. A Reformkorban, a szekularizáció kibontakozásakor Zrínyi volt a nemzet hőse, a horvátok is így gondolják, a legnépszerűbb konyakjuk is az ő nevét viseli. J Zrínyi a keresztény Európát védte, úgyhogy Kossuth alkalmasabb a nemzeti szerepre, az ő esetében már lényegtelen a kereszténység. Kossuth „a magyarok Mózese”. Azóta a hatalmon lévő emberek sokszor törekedtek ugyanerre a szerepre, pl. Horthy, Rákosi etc.
A kereszténység által támasztott strukturális kényszer, h ha van megváltó, akkor árulónak is lennie kell. Tehát mivel Kossuth lett a megváltó, Görgeyre kenődött az áruló szerep, stigmatizálódott.
Ezeket a szerepeket mindenki tudja, ha nem is ért egyet, konszenzuális pontok, mert közös nyelvet képeznek a kultúrában.
H van nemzeti ügy, mártírnak is kell lennie (vallás!), ők az aradi 13 és Batthyány. Nem a nevük a lényeg, azt sok magyar nem is tudja, nem is voltak mindannyian magyarok, de az a lényeg, hogy a magyar ügy miatt ölték meg őket. Toposzok.
A toposzok funkcionális pontok a szimbolikus politikában.
Kossuth rögzült a jó ember, Görgey meg a rossz ember szerepben. Szimbolikus tőke, minden politikai kurzus használta Kossuthot. Még életében minden önkormányzat díszpolgárrá választotta, mert ezzel ki lehetett nyilvánítani a magyarságot, h „nem engednek a 48ból”-> szimbolikus demonstráció.
Aki nem barátja a függetlenségi ellenzéknek, az kénytelen Kossuth-ellenesnek lenni. A dualista kormányok nem is tettek semmi gesztust Kossuth felé.
„Nem kell vasút, éljen Kossuth!” nótaJ
A munkásmozgalmi rituáléba is beépült a Kossuth-kultusz. A nemzet kulcsfigurái a II. VH után Kossuth, Dózsa, Petőfi, Táncsics. Termelőszövetkezetek, híd, 100 ft-os, Magyar Rádió, cigi Kossuth-ról elnevezve. Ez is identitáspolitikai játék.
Az 1950-es éveknek nagyon erős nemzeti szimbolikája volt, mindent magyarnak hívtak, minden tele volt nemzeti szimbólumokkal (pl. Magyar Horgászszövetség), mert túl kellett kompenzálniuk. A SZU visszaadta az 1849ben a cári hadsereg által elzsákmányolt magyar zászlókat, amit lehetett a magyar függetlenség elismerésének felfogni, de pont az ellenkezője volt. A szimbolikus politika sugallhatja a valóság ellenkezőjét is.
A Regnum Marianum átértelmezése Mo-n (Lengyelo. És Ukrajna is az volt): a két VH között Nagy-Magyarországot kezdték el Mária országának tekinteni. 1938 Szent István év alkalmából Keresztény Világkongresszus Pesten. A Horthy-rendszer identitáspolitikája nem tudott olyan tartós lenni, mint a 19. századi, mert túlságosan előtérbe helyezte az egyháziasságot, miközben a nemzeti identitásépítés egyik lényege a szekularizáció.
A Kossuth tér mindig a rendszer elleni v melletti demonstrációk helyszíne, mert bár sosem volt a hatalom színhelye, ott van a parlament. Ferenc József, ha Pesten tartózkodott, a Várat használta, Horthy is ott lakott, a Pártközpont sem a Parlamentben volt. A Hősök tere szakrális helyszín, a Kossuth térnek viszont aktuálpolitikai vonzereje volt mindig.
Steindl Imre alkotmánytemplomnak hívta a parlamentet-> szakrálisnak tekintette.
A Kossuth téren a mai József Attila szobor helyén Andrássy Gyula szobra volt először, a mai Károlyi szobor helyén Tisza István volt.
1956 egy az egyben 1848tól vette át a szimbolikáját. Nemzetőr, karszalag, Petőfi kör, honvéd, Kossuth címer etc. A lyukas zászló 56 egyetlen saját szimbóluma. A Kossuth címert akarták a Rákosi címer helyére tenni.
A demokrácia szimbolikus politikája: március 15. lett a modern magyar nemzet születésnapja, a magyar állam ünnepe maradt aug. 20., október 23. is nemzeti ünnep lett.
A szent koronás címer alternatívája a Kossuth címer lett volna.
Aug. 20. mindig stabilitásünnep, március 15. mindig kontraverzív és ellenzéki (még amikor ki is akarta használni a hatalom).