2010. november 29., hétfő

Könyvtári és levéltári ismeretek nov. 2.

Bán Marina jegyzete


Nov. 2.

egyetem: káptalani iskolákból alakult ki
első: Salerno
legfontosabb központ: Bologna (tanárok és diákok közössége), Párizs (tudományok közössége)
jellemzők:
uralkodó erősíti meg a létét
általánosan elismert tudományos fokozatot lehet szerezni (fokozatok: baccalaureus, magister, doktor)
felépítés:
élén a rektor (választott), nem mindig a legfontosabb
karok élén a dékán
vezetője jogilag a kancellár (egyházi hatóság vezetője pl. püspök): csak felügyelet
-         előkészítő: facultas artium (bölcsészkar) 1848-ig: további karokra léphetnek át belőle, kötelező mindenkinek elvégezni, 7 szabad művészetet tanítja
karok:
-         jog (juridica)
-         orvos (medica)
-         teológia

belső szerkezet:
egyetemi náció (natio academica): 19. sz. közepéig, földrajzilag meghatározott terület, ahonnan jövő diákok közösséget alkotnak, függ attól, hol van az egyetem
élén a procurator (tagok választják, részt vesz a vezetésben)
migráció: alapítás egy formája
                egy közösség elválik az egyetemtől és máshol alapítanal egyetemet (pl. Cambridge, Lipcse)
peregrináció: ma is létezik, külföldön való tanulás
Mohács előtt 12000 beiratkozó külföldön (főleg Krakkó, Bécs)
bursa: kollégium típusú intézmény, ahol a hallgatók élnek

15. sz. második fele skolasztikus egyetemek válsága
reformáció megjelenése
felekezeti egyetemek jönnek létre: felekezetek saját egyetemei, ahol a saját filozófiájukat tanítják (pl. Wittenberg, Heidelberg)
verseny jön létre közöttük: saját értelmiségüket minél magasabb szinten képzik
kezdetben protestánsok előnyben, majd jezsuita egyetemek magalakulása (2 kar: bölcsészet, teológia)

16-17. sz. egyetemalapítási hullám Európában
18. sz. utolsó harmada felvilágosult abszolutizmus időszaka
                állam beleszól az egyetemi képzésbe (pl. jezsuita rendet feloszlatják), állam tartja fenn őket
                okok:
racionális kultúrpolitika (állam számára hasznos ismeretekkel bíró emberek)
szakfelsőoktatási intézmények kialakulása
francia forradalom: összes egyetemet megszüntetik
helyettük szakfőiskolák alapítása: szakembereket oktatnak
1810 Napoleon egyetemreformja: a Francia Egyetem kihelyezett részlegei minden városban
közben Poroszország, Berlin: Wilhelm von Humboldt- egyetemalapítás: kutató és oktató egyetem (nem lehet elválasztani őket), más módszerek bevezetése (szemináriumi rendszer: tömegképzés és elitképzés összehangolása, 20-30 ember egy tudományterületen belül szemináriumokat alkot, vezető professzorokkal évekig tanulnak, kutatnak; Lehr und Lernfreiheit: tanítás és tanulás szabadsága- professzor a szakterületén bármit szabadon előadhat, diákok szabadon választhatják, hogy kitől, mit tanulnak)
bölcsészeten, jogon működik a legjobban
Európa legjobb egyeteme lesz 19. sz. végére

20. sz. közepétől
Magyarország, Kelet/Közép Európa
szovjet egyetemmodell: centralizált, állami egyetemek
nehezen lehet bejutni (származás szerinti kategorizálás 1963-ig, de utána is erős felvételi)
többségében a legjobbak jutottak be, felvettek 95%-a diplomát is szerzett
átalakítás után bárki szabadon bekerülhet, de kevesen végzik el

alma mater=éltető anya
egyetem az identitás egy formája
életre szóló élményt ad
magyar egyetemek:
1367 Pécs
1395 Óbuda
1465 Pozsony
1485 Buda
nem maradtak meg sokáig a középkori egyetemek
nagy peregrináció (kb. 27000 diák 1526-1800)
jezsuiták hoztak létre egyetemeket:
1581 Kolozsvár
Báthori István alapította, 1603-ig működik, 1698-ban újjáalakul és működik a 19. sz. –ig
1635 máj. 12. Nagyszombat
Pázmány Péter alapítja
bölcsészet, teológia (1638-tól): 2 karú
császári jóváhagyást kap
1667 jogi kar
1769 orvosi kar
első teljes szerkezetű egyetem
átköltözik a Budai Várba
1784 Pestre költözik
1844-ig oktatás nyelve latin: neutrális nyelv
1848 reformok
1850 modern egyetemi struktúra, egyenrangú lesz a bölcsészkar
1921 Pázmány Péter Tudományegyetem (előtte Magyar Királyi Egyetem)
1949 természettudományi kar (addig a bölcsészkaron belül volt)
1950 Eötvös Lóránd Tudományegyetem
                leválasztották a hittudományi kart
1951 febr. orvoskar önállósítása (SOTE létrejötte)
1953-56 önálló történettudományi kar is volt (dékán: I. Tóth Zoltán)
ma 8 karból áll az egyetem

Nincsenek megjegyzések: