Még a rítusokhoz
A lázadók mindig magukat tekintik a törvényesség képviselőinek, annak a nevében lázadnak az illegitimnek vélt hatalom ellen.
Politikai rítusok. A francia forradalom rengeteg ilyet hozott létre, mert nagyon törékeny volt a hatalma. Politikai rítus volt a magyarországi millenniumi ünnepségsorozat is. A 20. századi diktatúrák is politikai rítusokkal demonstrálták és erősítették a hatalmukat: pártkongresszusok, a diktátor szülinapja, nürnbergi pártnapok. Korábbi példa: koronázási ünnepségek, bár a tömegdemonstrációs politikai rítust a fr forradalom teremtette meg.
Victor Turner (1920-85)
o A rítusok társadalomszervező erejét és belső mechanizmusát vizsgálta.
o A rituális folyamat – struktúra és antistruktúra c könyv 1967-> egyén és társadalom kapcsolata.
o Gennep nyomán
o Afrikai törzseknél vizsgálta a rítusokat
o Az átmeneti rítusok meghatározzák az egyén helyét a társadalomban
o Sűrű, elemző leírás a módszer. Minden szimbólum sokjelentésű és ambivalens, szituatív jelentésük van, nem állandó.
o Bevezette a liminális fázisok fogalmát.
o A rítusnak van belső rendszere és dinamikája-> egy adott közösségben arra is használható, h a társadalmi rendet megerősítse azzal, h éppen az azt veszélyeztető potenciális erőket szabadítja föl kommunikáción keresztül és szimbólumok bevonásával!
Jogantropológia
25-30 éve kutatják. Angolszász találmány (főleg amerikaiak művelik).
Cél: a társadalmi ellenőrzés jelenségeinek kutatása.
Az antropológia figyelmeztette a nyugati embereket a 60-as 70-es években, h hasznos lenne tanulmányozni a természeti népek nem formális jogrendszerét. A társadalmi ellenőrzés nem feltétlenül formalizált jogi procedúrákkal történik.
Összehasonlító módszer.
Mikrotörténeti módszer: kiterjesztett esettanulmánynak hívja az antropológia.
Bronislaw Malinowski: Arguments of the Western Pacific (1922)
- A másodkézből kapott információkra egyáltalán nem szabad figyelni, terepmunka, terepmunka, terepmunka. Amit nem lát, azt ne higgye el az antropológus,
- Funkcionalista antropológia: funkcionalista módon kell közeledni a közösségekhez. Minden emberi közösségben azonos szükségleteket kell kielégíteni, tehát vannak közös alapfunkciók minden közösségben, ezeken a pontokon lehet jól összehasonlítani a kül közösségeket. Szükségletkatalógust kell összeállítani ehhez.
- A kutatás tárgya a társ intézmények vizsgálása, amik betöltik az alapfunkciókat.
- Funkcionális módszer-> demokratikus nézőpont a kulturális relativizmus miatt
Josef Kohler
- A jog éppolyan egyetemes, mint a vallás vagy a nyelv.
- Kulturgut-> kulturális javak/kulturjavak.
- Általános az igény a jogi rendezettségre.
Albert Herman Post
- A 19. sz. végén meghirdette a Fragebongen/kérdőíves módszert az antropológiában (1893)
- A kérdőív jó adatgyűjtési eszköz az antropológiában is. Össze kell gyűjteni a jogszokásokat. Meg is valósították holland és német gyarmati tisztviselők a kérdőívezést. Holland vízió: egységes jogrendszert bevezetni a gyarmatbirodalomban, h könnyebb legyen kontrollálni az egészet. Ezért lelkesedtek a kérdőíves módszerért, azonosságot kerestek a jogszokások között. -> jogközösség fogalma (kisebb helyi eltérések lehetségesek). Egy adott társadalom joggyakorlatát a saját fogalmai szerint kell értelmezni, a jogGyakorlatra helyezték a hangsúlyt.
Hoebel, Adamson: A csejen út (1940)
- A csejen indiánok jogéletét akarták leírni a szerzőtársával.
- Minden társadalomban szükség van a law-job ellátására, és létezik is mindenhol a law staff. .
- A fehér amerikaiak jogrendszere nem alkalmazható a csejeneknél.
- A csejenek bűnüldöző erőszakszervezet nélkül s betartják a közönség normáit. -> a normák betartathatók erőszak nélkül is.
Max Luckman
- Pozitivista jogfogalom képviselője, 60-as évek.
- Vitatkozott A csejen út szerzőivel, szerinte igenis kell, h legyen egy erőszakszervezet a normák betartatásához. Csak fokozati különbségek vannak a primitív és a NYi társadalmak erőszakszervezetei között.
- A 70-es években találtak a csejeneken kívül más törzseket is, amelyeknek nem volt erőszakszervezete.
- A konfliktuskezelés a NYitól eltérő társadalmakban nem feltétlenül nyerésre megy ki. (A NYi ember szerint csak veszíteni v nyerni lehet egy vitában.) Máshol kimondják, és ezáltal feloldják a feszültségeket, ezért békésen együtt tudnak élni az emberek. Nem feltétlenül formális intézményhez fordulnak, hanem egy egyszerű elfogulatlan harmadik személyhez (közvetítő), akinek a józan paraszti eszére bízzák a vita megoldását, akárhogy is dönt, elfogadják a döntését. A kora újkorban Európában is működött ez. Ezek a társadalmak zártabbak a modern nyugatinál, ezért rászorulnak a békés együttélésre, mert nem tudják elkerülni, h rendszeresen találkozzanak egymással továbbra is.
- Ezeket a közvetítők révén megoldott konfliktuskezeléseket rítusnak is fel lehet fogni, erősítik a közösség kohézióját.
Ezek az antropológiai felfedezések hatottak az amerikai joggyakorlatra is a 80-as és 90-es évekre.
Minden társadalom jogi pluralizmusban él. -> az egyén többfajta lehetőség közül választhat, h megoldja a maga konfliktusait.
A 90-es évekre felismerték a történészek és az antropológusok, h legcélszerűbb az egyénből kiindulni. A korábbi felfogás szerint 1 állam-1 jog.
Sally Falk Moore
o A jogi pluralizmus képviselője
o Vannak kisebb autonóm csoportok a társadalmakon belül.
Normatív (rule-centered) paradigma összecsapása az eljárás (processial) paradigmával. Utóbbi abból indul ki, h a konfliktusban nincs semmi rossz, minden emberi együttélés velejárója, az a kérdés, h hogyan oldjuk meg. Dinamikus környezetben kell értelmezni a konfliktust, nem merev szabályok szerint.
A történészek közül sokáig csak a jogtörténészek foglalkoztak a joggal. Még az Annales isk sem tartotta fontosnak. Csak a 70-as években figyel fel a történész szakma arra, h a joggyakorlat megismerése tapasztalatot nyújt egy társadalomról.
90-as évek társ és kult viszonyának újragondolása, ezen belül társ és jog viszonyának újragondolása is.
Thomas Kuhn
Law, family and women
o A reneszánsz Itália városállamainak antropológiája.
o 90-as évek
o Volt egy Munduadus nevű funkció, aki a női rokonokat képviselte, amikor jogi ügyeik támadtak.
Simona Cerutti
o A 17. sz-i torinoi sommás bíróságokról írt monográfiát. Gyorsított eljárások voltak, nem jogászok, hanem sima polgárok (esküdtek) vezényelték le, meghatározott idő alatt le kellett bonyolítani, csak az ítéletet foglalták írásba.
o Az informális eljárásoknál sokkal alapvetőbb az eskü szerepe, mint a formálisaknál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése