2010. november 17., szerda

Magyarország kora-újkori története I. (Borsodi Csaba, Molnár Antal) 7. nov. 17.

Mikor kezdődik a 18. sz. a magyar történelemben?
  • 1711-et szokták annak tekinteni a magyar tört-ben.
  • De 1687-et is lehet amiatt az ogy miatt, ahol a magy rendek elfogadták a Habsburg-ház férfiági öröklését és ezzel gyakorlatilag lemondtak a királyválasztás lehetőségéről.
  • 1687-ben több szempontból kezdőik új korszak. Buda visszafoglalásával egyértelmű lett, h a törökök nem tudják visszafoglalni az elvesztett területeiket. 1687/88 új tervezetek Mo. új berendezkedéséről. Az egyiket az ogy rendi bizottsága készítette, a másik Esterházy Pál nádor „intenciója”/”opinioja”, amit uralkodói megbízásra írt meg. A harmadik az udvar főbizottságának tervezete, Kolonich Lipót győri püspök vezette az albizottságot.
A Kolonich tervezet „Einrichtungswerk des Königreichs Ungharn” részei:
  • Ecclesiasticum: a töröktől visszafoglalt területeken helyre kell állítani a katolikus püspökségeket-> kötelezni kell a püspököket, h térjenek vissza a székhelyükre. (Az esztergomi érsek 1825-ig Nagyszombatban maradt!) Az újra benépesítésben akartak támaszkodni az egyház szervezőerejére. A protestáns felekezetek a tűrt kategóriába kerülnek, minden más a tiltottba (de a gyakorlatban nem üldözték az ortodox szerbeket, mert szükség volt rájuk a Határőrvidéken).
  • Politicum: az Einrichtungswerk legterjedelmesebb és legneuralgikusabb fejezete. Az ország benépesítése kardinális kérdés. É és ÉNY-Mo. túlnépesedett, D-en nem él szinte senki az 1680-as évek végén.
  • Iustitiarum: nem lett belőle reform
  • Militare: állandó hadsereg elképzelése (csak 1714-ben fog megvalósulni)
  • Gazdaság: Kolonich szerint sokkal több adót be lehetne szedni Mo-ról, mint amennyit beszednek. Duna hajózhatóvá tétele, kikötők építése. Állami monopóliumok pl. só. Állami manufaktúrák terve csak halvűnyan sejlik fel.
  • Félig latin, félig német szöveg, csak egy kis része jelent meg magyarul
  • Kb. 500 oldalas

Az udvar álláspontja: Mo. területe neoaquistica/ újszerzeményi terület, a rengeteg anyagi áldozat miatt, amivel felszabadította a területet a törökök alól. Ugyanakkor nincs abban a helyzetben az udvar, h magára haragíthassa a magyar rendeket, ezért nem rendezeti kénye-kedve szerint a magyar ügyeket, amit megtehetne saját szempontja szerint, hanem kompromisszumot keres a rendekkel.
1671-81 centralizáció, de az 1681-es soproni ogy véget vetett neki. Az udvar levonja a tanulságot, ha az átmenet nélküli, gyors centralizáció nem működik.
Bächer, Schlödel, Christian Wolf: a korszak politikai írói, akik az állam minél nagyobb hatalmát hirdették.
Az uralkodó távol van-> nagyon kell egy helyettesítő, de mivel a nádor választott méltóság, nem akar neki nagy hatalmat adni az udvar. A rendek viszont vicerexet/alkirályt akarnak csinálni belőle.
1683-99 Mo. folyamatosan hadszíntér-> járványok-> népesség pusztulása. Nem a török kor alatt, hanem a felszabadító háborúk miatt néptelenedett el a hódoltság területe! (A törökök sem voltak hülyék, nem irtották az adófizető alattvalókat.) 4 és 6 millió közötti adatokat mondanak a források az ország lakosságáról az 1700-as évek elején. Valószínűleg 4 millió körül volt 1710 körül.
Benépesítési politika: bárki jöhet, aki jó szándékkal jön, de preferálandó az, aki katolikus, és még inkább az, aki német és katolikus. Szervezett benépesítés: az Udvari Kamara és a nemesek is intézik. Mindenkinek fontos. A spontán betelepülés inkább ortodox románokat hozott be, mint katolikus németeket.
Boroszlói módszer a járványok ellen: karanténok elrendelése, a falvak legyenek járványveszély esetén zárhatóak, higiéniailag veszélyes hiedelmeket megtiltani. Naturális leírások is vannak az Einrichtungswerkben arról, h mit és mit nem kell csinálni a hullákkal.
A tervezet nem támogatja az árubehozatalt (a népességbehozatallal ellentétben), főleg nem a francia áruét.
Az Einrichtungswerk az oktatásról: a nagyszombati mellett legyen még egy egyetem-> Kassa és legyen több akadémia.
A Iustitiarum c fejezetben Kolonich ostorozza az igazságszolgáltatás korruptságát (mindig az nyeri a pert, aki többet fizet a bírónak, ha mégsem nyerne, elnapolással él és évtizedekig szünetel a per) és a boszorkányüldözést (megfürösztés: a boszorkánysággal vádolt lányokat beküldik egy folyóba, aki ki tud úszni, az bűnös, aki nem, az ártatlan).
A rendek a nádort akarták katonai főparancsnoknak, az udvar persze nem.
Horvát, német, román határőrezredek a Délvidéken, Mária Terézia meg megszervezi majd az erdélyi határőrvidéket.

Az Einrichtungswerk sorsa: azonnal megfúrják a magyar rendek, nem kedvelik Kolonichot. De Caraffa a legnagyobb ellenzője, mert személyes ellentétben volt Kolonich-csal. Kolonich felrótta, h a Caraffa által kivetett adók nem kerültek az udvarhoz…
Az 1720-as évekre feledésbe merült a tervezet, levéltárba került, senki nem foglalkozott velük az 1930-as évekig, amikor a Bécsi Magyar Történeti Int. ösztöndíjasa megtalálta és elkezdte lefordítani magyarra, közbejött a II. VH.

Az ország benépesítése

Tömeges betelepülés a 17. sz. végén: románok Erdélybe és a Partiumba. Nagyvárad elestekor elmenekült a környék magyar lakossága a Felvidékre, ide irányul a spontán román betelepedés Havasalföldről és Moldvából. Állandóan vándorló, pásztorkodó népesség, nem tud alkalmazkodni a régi földművelő népességhez.
A demográfusok szerint Buda vonala két családmodell határa É-Di és NY-Ki irányban is. A Ki családmodell szerint 13 év körül férjhez mentek a lányok és 30 éves kor körülig szülnek (azután nem sokkal meghalnak)-> 12-13 gyereket szülnek, a fele kisgyerekkorban meghal, 6-7 gyerek felnő. A NYi családmodell: 16-17 éves korban férjhezmenetel (aki 20 éves koráig vénlány, az már nem is kel el), és 30-32 éves korig szülnek-> 10-11 gyerek, ebből 4-5 megéri a felnőttkort. Tehát a K-ről érkezett bevándorlók jobban „szaporodtak”, mint a helyi magyarok és a betelepedett németek, lassan megváltozott az arány.
A jobbágyok átlagos élettartama 38-40 év volt.

Nincsenek megjegyzések: