2010. november 23., kedd

Alfred Hessel: A könyvtárak története (9-17. század)

In: A könyves kultúra XIV-XVII. század II. Válogatás a német szakirodalomból. Szerk. :Monok István. Scriptum Kft., Szeged, 1997.
117-149. o. 

A Nagy Károlyt követő kor: 9-12. sz.

„Olyan a kolostor könyvesház nélkül, mint a vár fegyvertár nélkül.” 1170 k keletkezett mondás.
Egyh. Könyvtárak egyeduralmának kora.
Hrabanus Maurust tartják a kkori németo-i oktatásügy megalapítójának, mert ő folytatta Alcuin művét a Ki frank területen. A fuldai isk-t vezette.
Fuldában fontos másolóműhely.
Ami Fulda volt a Majna mellett, az volt Korvey Szászországban. Sváb földön Reichenau.
A 11. sz-ban Regensburg vette át az elsőséget a német könyvművészet terén.

A késő középkor

Harun al Rasid Bagdadban könyvtárat alapított és kézirstot is szedett adóként pl. Bizáncból. Fia, Mamum, arabra fordíttatott egy rahedli könyvet-> a fordítú művészet megalapítójának tartották.
II. Frigyes császár az első NYi uralkodó, akinek tekintélyes könyvtára volt.
Az avignoni pápák könyvtára: az újabb kutatás tárta fel az avignoni kúria kult jelentőségét. Elbirtoklási jog: a pápai udvarban elhalálozott minden egyh személy hagyatéka a pápai kamarára száll-> sok könyv innen van.
Párizs és Avignon hatása alatt állt Prága. IV. Károly alapította 1366-ban a Collegium Carolinumot.

A reneszánsz

Petrarca megfogalmazta a magánkönyvtár eszményét.
1430 Niccoli hagyatékát „mindenki hasznára” hagyta, Cosimo de Medici pedig elhelyezte az általa alpított San Marco kolostorban.
A Vaticana a Quattrocento legnagyobb könyvtára. V. Miklós a pápai gyűjtemény tulajdonképpeni megalapítója. IV. Sixtus folytatta V. Miklós munkáját. A kvtára egy nyilvános és egy titkos részből állt, a nyilvános gör és lat részre oszlott.
A nyilvános jelleg különbözteti meg a reneszánsz könyvtárat a kkoritól.
Humphrey of Gloucester, IV. Henrik ang kir különc fia-> 1488 Duke Humphrey’s Library.
VIII. Károly 1495-ben Nápolyból Párizsba vitte az Aragóniai din könyvtárának egy részét. XII. Lajos meg kifosztotta a paviai Sforza kvtárat és Blois kastályába vitette. Ezt aztán I. Ferenc Fontainebleau-ba vitette.
A humanizmus a konstanzi és a bázeli zsinatokkal tört át az Alpokon. Úttörői olyan kéziratvadászok, mint pl. Enea Silvio Piccolomini.
Nicolaus Cusanus olaszokkal versenyezve gyűjtött klasszikus kéziratokat.
Sodalitas Basiliensis: együttműködés a tudomány és a könyvnyomtatás között: humanisták korrektorként működtek.

A reformáció és a 17. század

Reformáció pusztítása a katolikus műveltség ellen: 1524/25 Németo., 1562 Condé hugenottái kirabolták Fleury könyvtárát etc.
Új kvtárak: Hamburg, Nürnberg, Augsburg.
Sok új iskolai kvtár.
Albrecht porosz hg Königsbergben nyilvános palotakvtárat rendezett be.
Ágost szász választó-> drezdai kvtár.
Königsbergi Silberbibliothek.
Ált. bőrkötés, Wittenberg a leghíresebb a könyvkötőiről. A wittenbergi fejedelmek megszerezték a Fuggerek kvtárát.
Katolikus fejedelmek is alapítanak könyvtárat: Hofbibliothek Bécsben.
A müncheni kvtár megalapításának tulajdonképpeni érdeme Johann Jakob Fuggeré.
Frankfurti Messkatalog: Vásárkatalógus.
Gessner: Bibliotheca universalis 1545-> megalapozta a tudományos bibliográfiát.
30 éves háború katasztrófája-> a NRCS elveszíti vezető szerepét a könyvkultúrában (is).

A könyvek elhelyezésnél a reneszánsz mégmaradt a kkori mintánál: pult. A nyomtatás elterjedésével egyre több könyv, egyre kisebb-> repositoriumok (polcok) a fal mentén.
Barokk kvtár: látványosság is fontos.
Mazarin bíboros kvtára, Gabriel Naudé vezette, a tudósok számára megnyílt, míg y Királyi Könyvtár még mindig magánkvtár volt. Mazarin kvtára aztán a frondisták áldozata lett.
Bodleiana Oxfordban: Th. Bodley alapította meg könyvadományával. Csak tudományos fokozattal rendelkezők látogathatták.
Ambrosiana: a Bodleiana katolikus párja. Federigo Borromeo milánói érsek műve.
Angelica: az ágostonos Rocca alapítása.
1623 Tilly elfoglalta Heidelberget és a győztes bajor Miksa XV. Gergely pápának adományozta a Palatina könyvállományát.
Ágost hg-> Bibliotheca Augusta

Nincsenek megjegyzések: