Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
1902 Budapesti Közgyűlés határozata: 2 könyvtár egyesítése (Budapest Székes Könyvtára: hivatalnokok számára+Fővárosi Statisztikai Könyvtár)
városházán volt
1903 vezető: Szabó Ervin
1905 gyűjtőkör: társ. tud. +szociológia is
1910 Sz. Ervin kezdeményezésére átalakulás: angol-amerikai mintára public library létrehozása
szellemi igények kielégítése
1000 korona állami, később több (54000 korona)
Szűri Dénes, hagyatéka
Zichy Jenő gyűjteménye
felvetődik a helyváltoztatás kérdése (Lajta Béla terve): Köztársaság majd Kálvin térre tervezték
1912 speciális gyűjtemény: Budapest gyűjtemény
1913 módosítják a feladatait: jog és államtudományi könyvek gyűjtése+fiókkönyvtárak létrehozása
ismeretterjesztő, szórakozató irodalom
1914 Ferencz István utcába tették át
I.vh hálózat kiépítése akadozik, de új épületet is akartak (nem sikerült)
1925 szervezeti és működési szabályzat megváltozik
pénzügyi nehézségek, kevés új könyv
1927 új épület: mai helyére kerül
1931-ben nyílik meg
II.vh megsérül a könyvtár, állománya egy része megsemmisül
1946 Szabó Ervin nevét megkapja (Székes Fővárosi Sz. E. Könyvtár)
1950 több feladat (nagyobb lett Budapest): 23 új fiók
1955 legmagasabb szintű közművelődési könyvtár: társ. tud.
1964 kialakítják a különgyűjteményeket (Szűri gyűjtemény)
1968 szociológia is
1998-2001 rekonstrukció
különgyűjtemények:
- ritkaságok és kéziratok
1911 Z. Jenő hagyatéka az alapja
- Szűri gyűjtemény
ő adományozta, magyar vonatkozású irodalmak első kiadásai 1700-1900
- ponyvafüzet gyűjtemény
- Ballagi Géza hagyatéka
1910 politikai röpiratok
- pamfletgyűjtemény
- kisnyomtatványok
Mo. 18-20. sz. anyagok
Akadémiai Könyvtár
1826 márc. 17 alapítás
Teleki József felajánlása (apja, nagybátyja gyűjteménye)
magyar vonatkozású anyagok
tudományos gyűjtemény (nyugati tudós társaságok): 24000 kötet
nyilvános, tudományos közkönyvtárat akart
együttműködés az Egyetemi, Nemzeti Múzeum könyvtárával
helye: Teleki palota
1834 nyelvész gyűjteménye, Batthyány család adománya (30000 kötet), Batthyány Kázmér magánkönyvtára (klasszikus, francia művek)
1836 kötelespéldányjogot megkapja
1838 Petőfi utcába teszik át (Károlyi ház): katalogizálás
1840 törvény: 100-300 forintos állami támogatás a beszerzésekre+Teleki támogatta
1844 nagyközönségnek átadják
50000 kötet (2 rész: Teleki-féle adományt külön kezelik)
bizottság felügyeli: Toldy Ferenc- tudományáganként 3 csoportra osztják az anyagot (külföldi, magyar, kézirat/ősnyomtatvány)
1849 elmenekítették
1850 Teleki saját könyvtárát felajánlotta
Pál főkönyvtáros
Reviczki János alkönyvtáros
működési szabályzat: Toldy F.- akadémiai tagok, tudósok számára
korlátozták a működését
60-as évek Akadémia alaptőkéje 900000 forint
600000 forint új székházra
15000 forint állami adomány a könyvtárnak
1865-67 átszállítás, új szakrend: Teleki könyvtárat nem kezelik külön
1867 átköltözik az Akadémiára
1868 nyilvánosságnak megnyílik
kiadványcserék külföldi intézményekkel
érsekújvári kódex
könyvtár feladatköre: magyar nyelvemlékek, külföldön található magyar könyvek felderítése, más tudós társaságok tanulmányainak gyűjtése
összeírásokat kezdenek
kéziratok feldolgozatlanok
kevés beszerzés, fejlesztés
vezetés: Akadémia tagjai közül, Teleki család jóváhagyása
gyűjtőkör: tört., állam és jogtud., magyar nyelvészet és irodalom
1869 Jakab Elek: állományt feldolgozzák
1880 Sz. István kéziratai
1890-es évek megvalósul a kötelespéldányjog
1904 állomány újrafeldolgozása
1905 Rády György gyűjteménye
1906 Dávid hagyatéka
2 vh. közt visszaesik a gyarapodás, cserekapcsolatok megszűnnek (kötelespéldány, hagyaték)
Vigyázó hagyaték (kódex, ősnyomt., régi magyar)
1928 Szinyei József főkönyvtáros
be nem szerzett könyvek pótlása, hiányok pótlása
2.vh. épület megrongálódik, állomány nagy része megmenekül
1947 gyarapodás: Nemzeti Kaszinó kötetei
1948 Dezső főkönyvtáros
1953 változások: feladata- tudományos kutatás támogatása, kutatások eredményeinek cseréje, intézeti könyvtárak támogatása
gyűjtemények:
- keleti gyűjt. (1951 óta)
keleti vonatkozású anyagok
Szilágyi D. gyűjteménye (perzsa, arab), Kőrösi Csoma S. hagyatéka, Kaufman Dávid (héber), Áron (török), Sándor (perzsa), mongol gyűjt., levelezése
- kézirattár
régi könyvek, Teleki család gyűjteménye az alapja
Akadémiai Levéltár anyagai, kéziratok, doktori értekezések, ősnyomtatványok
- mikrofilmtár (1953)
több könyvtár anyagából van nekik, francia forr. története
Országgyűlési Könyvtár
olvasókörök: kaszinók olvasószobái (1848-ig)
1832-36 ogy. társalkodási egyesület+könyvtár a képviselőknek (politikai művek tanulmányozása)
1848-49 Képviselőház alelnöke Vasvári Istvánt nevezi ki az élére
1866/68 alapítás
1000 forintot adnak a beszerzésre
1867 kormány megalakulása
márc. 18 könyvtári bizottság: könyvek meghatározása
1868 nov.6. házszabály tervezet: tagoknak kell egy könyvtár
1869 dec. megint felvetik az alapítást
Nemzeti Múzeum épületébe akarják vinni a gyűjteményt
1870 Képviselőházi Könyvtár
havi 500 forint könyvekre
1873 képviselőházi társalgóteremben lesz a könyvtár
1896 márc. Országházban könyvtár: bizottság kell
1902 Apponyi Albert: helyszíni szemle- átadják az épületet, földszinten
képviselőházi olvasószoba
2 vh. közt újabb helységek
2. vh. áthelyezték a könyveket
1949 újra átadják, visszateszik a könyveket (Duna felőli oldal)
1950 16 személyes nyilvános, 13 személyes képviselői olvasóterem
1952 könyvtár hivatal a Parlamentben
1953 változás: Tanácsközt. különgyűjtemény,
60-as évek ENSZ gyűjtemény
1962 Magyar Parlamenti különgyűjt.
1992 Európa Tanács info.+dok. központ
ogy. naplók, mutatók: digitalizálva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése