Paleográfia
A régi írások tudománya. Van neográfia is: az újkori és még újabb írások tanulmányozása.
Klasszikusan a gör és lat paleográfia a paleográfia.
Írás fokozatai: piktogramok, ideogramok (pl. itt a nap nem csak a Napot jelenti, hanem a hőséget is), hieroglifák, protosínai írás már betűírás: alefbét.
Viasztábla, papirusz, hártya, papír. Íróvessző nádból: stilus. A kőbe és fába vésett feliratokkal az epigráfia foglalkozik, a pénzérmék felirataival a numizmatika, a pecsétekkel a pecséttan.
Jean Mabillon: De re diplomatica libri (?) sex
Maiuscula: csupa nagybetűs írás, minuscula: kisbetűs, kurzív: folyóírás, ami közben elvileg nem emeljük fel a tollat.
1821 École Nationale de Chartres
Institut für die Österreichische Geschichteforschung
Íróanyag: amire írnak. Írószer: amivel írtak.
Pergamen: állatok hártyája kikészítve. A 10. sz-tól használták Eu.ban. Ha mindkét oldalt kikészítették: Éi hártya: É-Euban divat. Itáliában csak az egyik felét készítették ki: Di hártya: a másik oldalán mindenféle szőr maradt… Pápai breve: rövid pápai közlemény, Éi típusú pergamenre írták.
Kutyabőr kifejezés: a nemesi okleveleket kutyabőrből készült pergamenekre írták.
Papírra a rövid időre szánt írásokat írták, az örök érvényű dolgokat pergamenre.
Mo-n 1310-ben jelenik meg a papír. Kínában elterjedtebb. A papír az arabok révén jutott el Kínából Európába (a papiruszt viszont ők zárták el tőlünk).
Papír: rongyból és fából. Papírmalmok: szitára teszik az áztatott rongyot, ha jeleket tesznek a szitába-> belevésődik a papírba: vízjel! Festékanyag vasgárlicból v cserguvacsból (vízben, borban, ecetben oldható, korommal feketére színezhető, ez volt divat Mo-n.)
Papirológia külön segédtud.
A betűk
Maiuscula: két vonal közötti írás, a minuscula 4 vonal közötti írás a segédvonalak miatt.
Szár: a betű függőleges része, kisbetűknél lábnak (pes) hívjuk.
Transversa: keresztvonal pl. a t-ben.
Hurok: az írott k-ban.
Az írás gyorsasága érdekében összekötik a betűket-> ligatura (kötővonal), másik módszer: nexus (amikor egymásra tapadnak a betűk, pl. œ).
Manus: az írás egyedisége. A scriptor azonosítható a manus alapján.
Scriptorium: íróműhely.
Íráskép/ductus: jellemezhet egy műhelyt, de egy személyt is.
Textualis: betűk egymás mellett.
Kurzíva: folyóírás-> oklevelek.
Kalligráfia.
Rövidítések/Abbreviatio
Két alaptípus: kihagyásos/összevonásos (abbreviatio per contactionem) és elhagyásos (abbreviatio per suspensionem). PL. dr. az előbbi típus, old. a második.
Sigla=singula littera: az egyes betű: csak a kezdőbetűt írják le.
Mi a mi fölött dombocskával: mihi rövidítése.
Littera sopraposita: pl. a mihi-t mi-nek rövidítik, aztán az i-t az m tetejére biggyesztik.
A rövidítések konvención alapulnak.
A 9-es szó elején a con rövidítése, szó végén az us-é.
XX””: 80 franciául
C=: 200
Az arab számok korai időszakában teljesen összekeverhető volt az 1 és a 7. A 4-gyel van a legtöbb baj: egy felállított halacska, mert félbehagyott 8as. Keverték a római számokkal is pl. 154V: 1545.
A 19. sz-ig a latin az apanyelvünk. Sok latin szót használtak magyar suffixummal és fordítva. Pl. jobagio III. declinatio J, kutyaliter.
A névvégi y nem a nemesség jele!
A 11. sz-tól a latin ae-ből kihagyják az a-t. terrae-> terre.
A kkori latinban összekeverték a suus-t és az eius-t…nem használtak accusativus cum infinitivot, hanem a vezérige után lazán quod-dal fordították a mondatot.
A latin írások fejlődése
Lapidáris: kőbe írt írások, capitalis elegansokkal, csupa nagybetűvel.
9. sz. írásreform: minuscula. Utána gótikus írások kora: eldöntik és megvastagítják a betűket.
A humanisták azt hitték, h a Karoling minuscula az ókori latin írás, úh ahhpz tértek vissza, a gótikus volt a „sötét középkori írás”.
Ritmikus próza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése