Bán Marina jegyzete
Társadalomföldrajz és történelem
Történeti földrajz
földrajz és történelem közös gyökerei
- leírások
történeti események, tájleírások, népszokások keveredése
Bél Mátyás: Notitia…
- természettörténeti szemlélet
felvilágosodással alakul ki: humán és term. tud.-ok egysége
emberi cselekvéseket ált. természeti események határozzák meg (pl. házasság)
időbeli események és térbeli történések nem választhatók el egymástól (Herder)
tér=szinte mozdulatlan történelem, lassan változik (F. Braudel)
klasszikus elképzelés: világ szférákból áll (égi: minden változatlan v. kiszámítható pl. csillagok, Nap, Hold)
megdőlt, amikor új csillagok jelennek meg: kozmológiai zavarújfajta gondolkodás, világkép kialakulása
geológia leválik a földrajzról
földtörténeti idő: a leülepedett, fölhalmozott kronológia
az idő kitágulása: 18. sz. közepétől 19. sz. közepéig nagy változás (millió években mérik a földtörténeti időt): Linné, Buffon, Cuvier, Lyell, Darwin: evolúciós elmélet
pozitivizmus: földrajzi determinizmus
földrajz és történelem viszonya:
- földrajz a tört. alárendelt segédeszköze
feladata: a történelem tényeit helyhez rögzítse, hátteret adjon neki
- földrajz=term. tud.
földfelszín jelenségeit vizsgálja
- földrajz felismeri az emberi jelenségek és a földfelszíni jelenségek kapcsolatát
tárgykör bővülése: nagy viták kísérik
kifelé: más tudományokkal küzdés
befelé: ember és környezet viszonya
Teleki Pál (Vidal de la Blache): földrajz sokáig a geológia és tört. között ingadozott
humán földrajz képviselői
- Franciao.
o Paul Vidal de la Blache (1845-1918)
táj (paysages), régió, környezet (milieux), életmód (genres de vie), sűrűség fogalmak bevezetése
posszibilizmus: földrajzi tényezők korlátokat szabnak, lehetőségeket kínálnak az emberi életmódban
geopolitika
o Lucien Febvre (1878-1956)
histoire total: a tört. integrálja a földrajzot, történelem földrajzi kontextusban
művei: Franche Comté, Rajna
o Fernand Braudel (1902-1985)
milliő és hosszú időtartam
a tér eszköz, amivel az elhanyagolt idő (hosszú időtartam) a tört.-be integrálható
- Németo.
o Friedrich Ratzel (1844-1904)
anthropo-geográfia: az emberiség története
geostratégia: az állam organizmus, aminek tér kell
szárazföldi és tengeri hatalom különbsége: szárazföldi fogyasztja az erőforrásokat, a tengeri önfenntartó (tengeri kereskedelem miatt)
o Wilhelm Heinrich Riehl (1823-1897)
néprajz és földrajz: népföldrajz, népek és formák összekötése
o Karl Haushofer (1869-1946)
geopolitika: autarchia, nagytér-elmélet (nácik felhasználták: Lebensraum elmélet)
- Nagy Britannia
o Halford John Mackinder (1861-1947)
a század elején földrajzi értelemben világos egyensúly/geopolitikai patthelyzet állt fenn a tengeri és szárazföldi hatalmak közt
Északi/Jeges-tenger miatt az eurázsiai kulcsövezet (pivot area) a tengeri hatalom számára elérhetetlen, de az utóbbi bázisául szolgáló, külső óceáni gyűrűt v. külső peremívet (outer crescent) a szárazföldi hatalom nem tudja megközelíteni
- USA (társ. földrajz)
o Frederick Jackson Turner (1861-1932)
1893 The significance of the frontier in American history
a vadnyugat szerepe az amerikai történelemben
másfajta szellemiségű embertípus jön létre a nagy tér miatt (felszabadultabb gondolkodás)
eltűnésének következményeit, lehetséges megoldásait vizsgálja
- Magyaro.
20. sz. : a tört. földrajz a társ./gazdaság földrajz része, nem önálló diszciplína
o Teleki Pál
o Mendöl Tibor
o Prinz Gyula: városmorfológiával foglalkozott
o Fodor Ferenc
o Cholnoky Jenő
o Czirbusz Géza: Ratzel gondolatait adaptálta Mo.-ra
ma:
o regionális kutatások: Beluszky Pál, Győri Róbert (Mo. városhierarchiája: fontos és kevésbé fontos települések)
o történeti földrajz: Györffy György, Bak Borbála, Rácz Lajos (meteorológiai viszonyok), Tímár Lajos
o várostörténet: Bácskai Vera, Nagy Lajos, Kubinyi András (városhálózat történeti azonosítása)
helyek
térszerveződés:
- gazdasági járadék elmélete (17. sz.): a népesség bővülésével újabb földek kellenek az ellátásához, lakosság mindig a legjobban művelhető földeket műveli, de néha a kevésbé jó földeket is bevonják a művelésbe, ekkor legrosszabb termelőnek a termelés folytatásának érdekében kell fizetni, de van, aki olcsóbban termel, de ugyanannyit pénzt kap érte (járadékhoz jutnak)
- telephelyelméletek
Johann Heinrich von Thünen
a járadék a földek és a felhasználási hely távolságától függ: minél távolabbi földeket művelnek, annál több lesz a közelebbiekben a járadék (kevesebbet termel, szállít, de ugyanannyiért adja el), bizonyos távolságtól más növényeket lehet előnyben részesíteni a járadék szempontjából (szállítási költség, raktározás miatt)
termelési övezetek (város- kert/tehenészet- fa/erdő- szántóföld- rétgazdálkodás- extenzív állattartás)
szállítás útja: kis folyó (sokkal olcsóbb, mint a szárazföldi- a vasút előtt/kivéve élőállat)
Heinrich Ditz: A magyar mezőgazdaság
alig van rendszeres trágyázás (csak a közeli földeken), nagyon jól kirajzolódnak a termelési övezetek+rossz utak (szállítás nehézsége)
- centralitás
- Rank size
- központi helyek
települések lehelyezése az erőforrások távolsága és a szállítási költség szerint
szelektálódás: települések próba-szerencse alapon alakulnak ki, a legjobb viszonyokhoz igazodva
gazdasági központok:
gazdálkodási szempontból legjobb a négyzet alakú farm közepén, főútról leágazó kis utakkal összekötve
szociális viszonyok alapján a legjobb a telekhatáron, szomszédságban, egy főút mentén
téglalap alakú parcellázás: 2 út, szomszédságban
szalagszerű parcellázás: utat a legjobb földre kell helyezni
erőterek
szemlélet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése