2010. november 3., szerda

Gazdaság- és társadalomtudományok történészek számára 7. nov. 2.

Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia.
-          Roger Chartier: Szöveg, szimbólum és franciaság – a szimbolikus antropológia használata a történetírásban: bírálja Robert Darnton A nagy macsakmészárlás c tanulányát
-          Darnton: Történelem és antropológia: válasz Chartier bírálatára
Darnton mindenféle szimbólumot azonosít A nagy macskamészárlásban: a macska Egyiptomban szent állat, később viszont gonosz, álnok, negatív állat, a kora újkor a női rossz tulajdonságokkal azonosítja. Tehát a mesterné elleni támadás is a macskák lemészárlása. Patriarchális viszony a mester és a legények között a 18. sz. végén átalakul tulajdonos-alkalmazott viszonnyá, formális lesz. A legények úgy érezhették, h elveszítették a mester figyelmét és gondoskodását, a mesterek és mesternék egyre burzsoábban viselkedtek, idetartozik a háziállat babusgatása is, rossz minőségű ételt kapnak a legények, rosszabbat, mint a macskák, a mester már nem ül velük egy asztalhoz. -> iszonyatos keserűség. Rituális kivégzés: akkoriban minden ember látott élete során 2-3 nyilvános kivégzést!
A felszarvazott férj fontos toposz a kora újkori kultúrtörténetben, gúny tárgya. A megcsalt feleség az természetes volt.
A macskás mesterné felszarvazta a mestert, ezért is bosszút állnak rajta a legények.

Kritikai irodalom Darntonnal szemben

Csak 1 forrás. (Ugyanez merül fel a Le Roy Ladurie-féle M-val kapcsolatban). Az az 1 ráadásul egy olyan visszaemlékezés, ami 20 évvel az esemény után íródott.
Chartier: lehet-e egyetemes szimbólumokról beszélni, mindenkinek ugyanazt jelentette egy macska és egy macska felakasztása? Fro. regionálisan nagyon megosztott volt, nem biztos, h voltak általános szimbólumok, a franciák ¾-e nem is ugyanazt a nyelvet beszélte!
Lehet, h Darnton szimbólumazonosítása spekuláció. Labilis.
è    De akkor is pozitív, h Darnton kísérletezik! A módszertani újításhoz muszáj kísérletezni.

Visszatérés az antropológiára, mint tudományra

Antroposz + Logosz (beszéd v tudomány)
Minden idők emberével foglalkozik. Komparatív anatómia.
Biológiai/fizikai antropológia: Paul Broca (1824-1880,francia), Török Aurél (1842-1912).
19. sz. biol antropológia: le lehet írni minden féle embercsoportot biol adatokkal: a cigányokat, a bűnözőket stb. Ez tartotta magát a 20. sz.-ban is, mint tudjuk, Mengele vizsgálatai…
Az első antropológusok ált. orvosok voltak, Broca és Török Aurél is.
Broca alapította meg a francia antropológiai társaságot, Török Aurél meg a magyar antropológiát.
Nagy embertani kongresszusokon hasonlították össze a méricskélések eredményeit a 19. sz. 2. felében. Török Aurél egy ilyenen szembesült vele, h az antropológia szerint a magyarok, alacsonyak, hülyék meg minden. Kikelve magából odament Brocához, aki közölte, h na akkor tanuljon antropológiát és aztán hozzon jobb eredményeket Mo-ról. Török A. tényleg beiratkozott antropológiára Párizsban és antropológus lett. Pl. megmérte e magyar parlament fejméretét. J Kiásta az Árpád-házi királyok csontjait, h bebizonyíthassa a koponyáik alapján, h mennyire intelligensek voltak.
Mátay Mónika: Agycentizők c cikk neten elérhető.

Kulturális/társadalmi antropológia: abból indul ki, h az ember szimbolikusan értelmezi a világot-> a kül társadalmakban kül hálózatok és univerzálék alakulnak ki: viselkedés, beszéd, jog, politika, szokások. A szimbólumok feloldásával értelmezésével foglalkozik a társ/kult antropológia. Összehasonlító megközelítés.
Mellékága az antropológiai nyelvészet: pl. nem véletlen, h hogyan fejezi ki egy nyelv a múlt időt.
Az ember kulturálisan sokféle, párhuzamosan kell kutatni az univerzálékat és a sokféleséget, ez visz közelebb a társadalmak működésének megértéséhez. Emögött az a remény van, h jobban fog működni a társadalom, ha megértjük…
A kkor feltételezte, h isteni rend alapján működik a társadalom, ezért nem vizsgálták.
Az ókorban viszont létezett antropológiai leírás, pl. Hérodotosz a görög-perzsa háborúkkal kapcsolatban leírta a skalpolást. Tacitus: Germaniájában is: a germánok csak egymással házasodnak, ezért egyformán magasak és világos hajúak, a germánok szokásairól is ír, a nőknek jövőbelátó képességet tulajdonítottak.
A 17. sz. végén-18. sz. elején éled újjá az antropológiai szemlélet, mert elkezdenek hinni abban, h az ember szabadon dönthet, nem rendezett el Isten mindent. Felvilágosodás: az ember felelős a társadalmi viselkedéséért is, ami fejlődik. Kérdés, h hogyan távolodta el az eredeti állapottól. Rousseau, Auguste Comte, Herbert Spencer.
Rousseau:
-          izoláció és kooperáció a kulcskifejezések. Sok mindent nem lehet individuálisan megoldani, pl. a vadászat sikeréért kooperálni kellett.
-          A társadalom nem természetes képződmény, hanem „a társadalom olyan erők összessége, melyek akkor keletkeznek, amikor az emberek szövetségre lépnek egymással”.
-          Az egyén a szövetség értelmében feladja magát, mert az általános akarat mindenki fölött áll, de az általános akarat mindenkinek az akaratának az összessége.
Auguste Comte
-          Az ember társas lény, a társadalom egy test, az egészben minden résznek van vmi spec funkciója (lásd Agrippa meséje a Secessio után…). A közösség ruházza rá az egyénre a feladatát.
Herbert Spencer
-          A társ haladás oka a társ rendszerek fejlődése. A társ rendszerek úgy fejlődnek, mint az állatok: embrióból felnőtt lesz.
-          Belső dinamizmusa van a társadalmaknak, amelyek az alapállapotból egyre komplexebbé válnak.
-          Minden társadalom ugyanazt a fejlődést járja be. -> a gyarmatosítók rákényszerítik a gyarmatokra a saját rendszereiket erre a hipotézisre építve!
-          A komplexitás határozza meg, h épp melyik társ melyik fejlődési fokon áll.
Emil Durkheim: A vallási élet elemi formái
-          A vallás fejlődési stádiumokon megy át, a 20. sz. eleji francia vallási állapot felé fejlődik a többi.
-          Keresi az abszolút kezdetet, ezért vizsgálja a totemizmust és az animizmust: állatokkal és tárgyakkal kapcsolatos hiedelmek.
-          Adatait utazóktól és kereskedőktől szerzi. De tisztában van vele, h fontos lenne a terepmunka, a jövő antropológusa ezt fogja végezni szerinte.
-          A vallás nem individuális meggyőződés, hanem kollektív dolog, az egyénen kívül esik, és kényszerítően hat rá.
-          Csak más társadalmi tényezők függvényében érdemes vizsgálni a vallást. Mire jó a vallás? Milyen funkciót tölt be? Közösségi funkció, hagyományokra épül, általánosan érvényes (kötelező)
-          Nincs hierarchia a vallások között.
-          Ideológia és vallásgyakorlás viszonyát kell vizsgálni. Kell találnunk egy kézzelfogható „tipikus példát”, ami általában jellemző az adott közösségre, azon keresztül lehet majd összehasonlítani a kül társadalmakat és vallásokat.
-          Mi az abszolút szent és a profán az adott vallásban
-          Mi az egyéni és mi a közösségi vallásgyakorlat
-          A mágia és a vallás közötti különbség mi az adott társadalomban
-          Vissza kell menni a legősibb állapothoz, a totemizmushoz, a mögött is van egy kvázi isteni elv, feltételezik egy személytelen, általános varázserő létezését, a totemisztikus princípium az, ami jelen van a legfejletlenebb és a legfejlettebb vallásban is.
-          A vallásgyakorlatot rítusokon és azok funkcióin keresztül kell vizsgálni.
-          Miért van az, h annyi csalódás után még mindig van hit?
Sir Samuel Baker:
-          Kalandor, felfedező, a szultán barátja…
-          Rengeteg könyvet írt, ezeken felháborodva kezdett el Durkheim a vallásról írni. J Ugyanis Baker kigúnyolta a vadak vallásait, karikatúrákat rajzol róluk, butának tartja őket.
-          Középosztálybeli értelmiségi brit hivatalnok
Szász Flóra
-          Székely származású, határőr az apja, a szabadságharc alatt kihal a család nagy része, a kislány a Balkánon hányódik
-          Amerikai rabszolgatartóhoz került
-          Vidinben meglátta őt a rabszolgapiacon Baker, beleszeretett első látásra, megvette és később feleségül vette!
-          Bakerrel együtt kalandos utazások, amikor visszatértek Angliába, Flóra az angol arisztokrácia kedvence lett. Felmerült a lehetősége, h a királynő is fogadja, de Viktória feltételezte, h már az esküvő előtt élt szexuális életet a férjével, ezért nem fogadja.
Marc Bloch: Gyógyító királyok 1924
Lucien Febvre: A hitetlenség…1942
Evans-Protchard, Keith Thomas.

Clifford Geertz: megértő antropológia. Thick description: „tömény leírás”. A lehető legpontosabban megértsük, h a másik kultúrában hogyan gondolkodnak, mindig az ő fogalmaikat kell használni nem a mieinket.

Nincsenek megjegyzések: