Központi helyek
Christaller D-Németországban vizsgálta a városhálózatot: méhkasok közepén vannak a városok. Mint a sörösüvegek a rekeszben-> egyenlő távolságban vannak egymástól, egyenletesen lefedik a területet. A különböző méretű városok a városhierarchia különböző szintjein vannak.
Mitől központi hely egy központi hely?
- Földrajzosok szerint: központi funkciókat lát el. -> Mitől központi egy funkció? Pl. a falvakban nincs több száz főt befogadó kórház, központi funkció-> a városban van. A különböző központi funkciók vonzzák egymást, ahol van egy csomó ilyen, odavonzódik egy csomó más is. Ahol volt templom, ott lett piac is. A holt idő/holt teher minimalizálása miatt optimális, ha közel vannak egymáshoz a központi funkciót betöltő dolgok.
P1=elsődleges város, a terület elsődleges központi helyének népessége.
Pn (a rangsorban az n-edik helyen álló város népessége)=P1/n
[Szép is számszerűsíteni a társadalomtudományokat!]
Történeti okoknál fogva általában nem teljesül ez az egyenlet. Pl. London lakossága sokkal nagyobb, mint a környező terület indokolná, a gyarmatbirodalom miatt. Budapest is túl nagy az országhoz képest, mert sokkal kisebb lett az ország.
Grafikon: Angol rank size 1500-ban, 1650-ben, 1750-ben, 1800-ban és 1850-ben. (Carter & Lewis).
Egy sajátos eset: Szászország.
Bácskai Vera, Beluszky Pál, Győri Róbert.
Társadalom földrajzi esettanulmány Carter & Lewis
Az európai városhálózat központja ÉNY-ra tolódott az idők során.
?Átrendeződés v kontinuitás a jellemző az európai városhálózatra?
- 16. sz. többcentrumú, 17. sz-ban törés, ÉNY-i hegemónia jön létre (Jan de Vries szerint)
- Iparosodás hatása: beleilleszkedett a városrendszerbe, nem alakította azt át.
Agglomerálódás kérdése (város-hátország)
- Alen Pred amerikai példája alapján a városfejlődésben megfigyelhető egy pozitív visszacsatolás, kumulatív hatás: mértani haladvány szerint nő. Malthus, stb. „Akinek van, annak adatik.” (a nagyobb tömeg növekedése arányosan nagyobb) [az kap bankkölcsönt, akinek van elég vagyona fedezetre]
- Alfred Marshall: externáliák: nem szándékosan, de egy cselekedet következményeként megtörténő dolog. Vannak pozitív és negatív externáliák.
Grafikon: egyenes vonalak: olyan városok, amelyek népessége stagnál, miközben a többieké nő, emiatt egyre hátrébb sorolódnak a rangsorban.
A tanulmány következtetései:
- A városrendszer a kkorban keletkezett, a kora újkori változások átalakítják, aztán forradalmi változások miatt teljesen átalakul a városok belső struktúrája is, ez megmutatkozik a népességnövekedésükben.
- A kkori európai városszerkezet lényegében megmaradt. Még ha új nagyvárosok is jöttek is létre.
Mentális térképek: belső térképek az ember fejében, amik nincsenek fogalmakba öntve, nehéz kifejezni őket. Például:
- Prágát K-ebbre képzeljük el, mint ahol van a térképen, a vasfüggönyről alkotott képzetünk miatt.
- Los Angeles tudat alatti térképe a városlakók szavazatai alapján: a zölddel jelölt magaslati részt tartják biztonságosnak, a pirossal jelölt lapos részt veszélyesnek.
- A kkori tipikus világtérképek, ahol Jeruzsálem volt a világ közepén és a három kontinens köré csoportosult, mint 3 virágszirom. Vagy lóherelevél.
- Amit egyenesnek gondolunk: Pécs és Szeged között nem a legegyenesebb út a legrövidebb, hanem az, ha É-ra kerülünk, Baja felé.
A Föld éjszakai megvilágítottsága (fényszennyezettségi térkép): É-Amerika, Európa és Japán a legkivilágítottabbak. Ez is Cartert és Lewist igazolja, Európában ma is azok a legközpontibb városok, amik a kkorban (éjszaka a legmegvilágítottabbak).
Térszerveződés
Föci, közgazdaságtan, történelem.
Adam Smith: Vizsgálódások a nemzetek gazdagságáról
- Mibe kerülne Edinburgh-ból Londonba szföldön elszállítani vmit és mennyibe part menti hajózással
- érvelés: egy nagy ország úgy működik, mint egy család, az ember semmit nem készít otthon, aminek a készítése drágább, mint a megvásárlása. Mindenki arra specializálódik, amiben neki van előnye, h megszerezhessen olyan dolgokat, amikben a másiknak van előnye.
David Ricardo
- komparatív előnyök: ha egy ország mindenben bénább, mint a másik, akkor is lehet értelme kereskedniük [hát igen, itt nem teljesen voltam képben]
- nem csak a természetes előnyök számítanak
- -> táblázat: A és B ország P1 és P2 a termékeik. Pl. A országnak kell 100 db P1, ha 10 Ft-os egységköltséggel állítja elő, akkor 1000 Ftba kerül neki azt előállítani. B ország is 10 Ft-os egységköltséggel bírja előállítani P1-et, de 20 kell neki-> 2000 Ft-ba kerülne a szükségletét előállítani. Folyt. Köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése