Ramadán
Hajnalban egy ébresztő végigmegy az utcán, h felébressze az embereket, h még egyszer utoljára egyenek a böjt beállása előtt.
A szegények iránti szolidaritás ramadánkor kiemelten fontos. A mecsetekben gyűjtik a szegényeknek az ételt, ahova a közösség tagjai, akik tudnak, visznek kaját.
Bizonyos helyeken bűncselekménynek számít nyilvános helyen enni ramadánkor (akár muszlim, akár nem, az elkövető)!
Az arab országok közül főleg Egyiptomban van probléma a nem muszlimokkal való együttéléssel, mert nagy keresztény közösség van.
Alkonyatkor, előestén kezdődik a nap. A Ramadán az előző hónap utolsó estéjén kezdődik, az újhold megjelenése jelzi, h elkezdődött az új hónap és az ünnep. Ha felhős az ég, és ezért nem látszik az újhold, akkor nem jön be az ünnep!-> eltérés lehet emiatt is abban, h hol mikor kezdődik a böjt.
A Skandináviában élő muszlimoknak nagyon nehéz a Ramadán, még élénk viták vannak, hogy nekik mennyire kell a sötétedéshez viszonyítaniuk a böjtölést. A helyi mecsetek döntik el.
A böjti hónap végén 3 napos nagy ünnep: íd al-fitr („a böjtmegtörés ünnepe”). Csöndes, pihenős ünnep, egymás megajándékozás keresztbe-kasul.
Az ötödik oszlop: a zarándoklat
Haddzs.
Minden muszlimnak életében egyszer el kell zarándokolnia Mekkába a Kába szentélyéhez. Koráni előírás, nem későbbi hagyomány.
Sokan egész életükben gyűjtenek rá. De még többen nem jutnak el oda soha életükben.
Zarándokolni speciális öltözetben kell: két lepel, amiket tű nem érintett, egymáson átvetve (ihrám ruha). Ez jelzi, h tiszta állapotba került az ember, vagyis ihrám lett. Ez a ruhakód csak a férfiakra vonatkozik.
Hétszer körül kell járni a Kába Szentélyt, férfiak és nők együtt. Spéci járással, ami a futás és a menés között áll félúton. Ezzel megemlékeznek Hágár és Iszmael sivatagi vándorlásáról. Ezután a zarándokok kimennek Mekkából az Arafát hegyre, ahol állatáldozatot mutattak be (ma már nem), Ábrahám gyerekáldozata emlékére, hol Izsák, hol Iszmael szerepel a muszlim forrásokban, ma már indexre kerültek az Izsákot említő szövegeket, ki akarják törölni a tudatból, Iszmáel és Ábrahám kapcsolatát kell látni az áldozatban.
A Kába egy ősi sémi Napszentély lehetett.
A mai zarándokok előre befizetnek vmi alapba, h az állatáldozat helyett az ő pénzéből vegyenek valamit. A nagyvárosokban azért van birkavágós nap (csak Mekkában túl sokan vannak ehhez a zarándoklaton), ilyenkor még jobban kiürül a város, mint ramadánkor, mert mindenki elmegy állatot vágni.
A halal vágás, ugyanaz, mint a kóser, csak közben egy bizonyos imát kell mondani. Jótékonykodási alkalom, aki tud, az ad a szegényeknek a frissen levágott húsból.
Id-al-adhá: áldozati ünnep
Medinában egy zöld kupola jelzi Mohamed sírját.
Hadzsi: aki véghezvitte a zarándoklatot, ez a lehető legmagasabb cím az iszlámban, aki már ezt elérte, hadzsinak szólítják megtiszteltetésként, akkor is, ha amúgy miniszter, v akármi.
A hadzsi olyan bűntelennek minősül, mint egy csecsemő, mert megtisztult, tehát a lehető legszerencsésebb zarándoklat közben meghalni. Ilyenkor egyből a Paradicsomba kerül az ember, mint a csecsemők.
A két meg nem varrt lepel is a pólyára utal. Szociális üzenete is van ennek az uniformizálásnak, zarándoklat közben nem számít a szegény és gazdag közötti különbség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése