Országos Széchényi Könyvtár
Magyar könyvtárosok kézikönyve (3.kötet)
története:
alapító- Széchényi Ferenc
Theresianumban tanul Bécsben, II. József politikájával ellentétbe kerül és visszavonul
1787-88 európai körút
hungarikumot akar kialakítani, 2000 darabos könyvanyag+katalógus
1802 gyűjteményét felajánlja a haza javára (11800 nyomtatvány, 1500 kézirat, 147 térkép)
József nádor segít jóváhagyni
megalapítja a Nemzeti Múzeumot
1803 első tárlat megnyílása
1804 rendelet: kötelespéldány bevezetése
Pesti pálos kolostor épületében helyezik el
1805
1807 törvény a közgyűjteményekről, fönntartására pénzügyi alap
első igazgató: Ferdinánd (magyar nemzeti gyűjtemény kiadása)
1810 Festetics Júlia ásványgyűjteményéből kialakított gyűjtemény
1812 magyar jogok érvényesítése a bécsi gyűjteményekkel szemben
1816 előválasztási lehetőség a Nemzeti Múzeumban
Grassalkovich Antal egy telket ajánl fel a gyűjteménynek (mai Nemzeti Múzeum helye)
1837 Pollack Mihály irányítja az építkezést
1847 átadják
Széchényi tovább gyarapítja a gyűjteményt (ősnyomtatványok, családi könyvtárából 9200 kötet+anyagi támogatás)
pozsonyi káptalan, József nádor adományai
Széchényi halála után a fiai gondozzák a gyűjteményt
Nemzeti Múzeum: 3 egység
könyvtár, régiségtár, ásványgyűjtemény
Széchényi Lajos 10000 forint értékű adománya
1830 József nádor jelentése
1832-36 ogy. jelentős könyvvásárlás (Jankovich Miklós)
63000 kötet, 200 érme, 177 fegyver, 500000 forintos adomány
1836 László adománya, kézirattár létrehozása
1838 árvíz kárt tesz a gyűjteményekben
1843 József nádor: új igazgatót nevez ki
törekvés arra, hogy egy helyen tárolják a gyűjteményt (átköltöztetés)
szabadságharc: rendszertelen javítások, kevés kötelespéldány
1849 rendszerezés, katalogizálás, nagyközönség nem jöhet be
1861 újra ogy. királyi biztos áll az élére
50000 forintos kegyadomány az uralkodótól, rendszeres állami támogatás
1866 megnyitás, nyilvános olvasóterem
kevés van még feldolgozva
Kölcsey Ferenc, Sándor Lőrinc gyűjteményei odakerülnek
1867 minisztérium felállítás: Eötvös József
1868 tanulmányok a könyvtárról, a Nemzeti Múzeum megtervezése, rendezés, katalogizálás
feladatkörének kjelölése: nemzeti könyvtár lesz, magyar nemzeti bibliográfia
nem túl jó anyagi háttér, nehéz betartani a feladatokat
állománygyarapodás a kötelespéldányokból
1870-es évek 4 osztály tartozik a könyvtárhoz: kézirattár, levéltár
I.vh. után: gyűjtőköre nagyobb jelentőséget kap
1920 Országos Széchényi Könyvtárnak nevezik
1922 Klebelsberg Kunó: közös szervezeti egység
1929 megrősítik, könyvtárosok ellenőrzik a nyilvántartásokat
könyvtár 4 egysége: könyvtár, kézirattár,
Horváth régi magyar könyvek
Apponyi Sándor hungarika könyvtár
1937 velencei egyezmény: kódexek visszakerülnek
Hóman Bálint: igazgató, szakosodás, megnövelik az alapterületét, új helyre költözik
1882 levéltár létrehozása
1926 Magyar Országos Levéltár
1934 különválik, Magyar Nemzeti Múzeum önálló
József könyvtáros: újfajta katalogizálás, nem nagyon lehet kölcsönözni
1947 véglegesen önálló lesz, de a Nemzeti Múzeum épületében van
háborús károk miatt
gyűjteményeket nem választják szét
1946-tól nemzeti bibliográfiák
1952 központi katalógus
kötelespéldány: 2 példányt kell kapnia
1985 mai helyére költözik
állomány rendezése: 1860-as évek
könyvek, kéziratok stb.
minden dikumentum beletartozik
nyilvántartás:
gyűjtemény: Horthy beszéd, 35 Corvina, Biblia, kódexek, Kossuth, Pulszky Ferenc hagyatéka, 20. századi irodalmárok, politikusok hagyatéka (Hóman Bálint, Jászi Oszkár)
képes levelezőlapok, kisnyomtatványok, gyászjelentések, összeírások
fotók, filmek gyűjtése (2007-től valósul meg)
ősnyomtatványok, régi magyar könyvtár
színháztörténeti tár (1949)
4 egység: grafikai gyűjtemény, színházi szórólapok
térképtár (1939)
adomány, kötelespéldány
2 egység
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése