Bán Marina jegyzete
történelem forrásai:
- tárgyi
- írott
- íratlan
múzeumok:
közgyűjteménytípus
- állandó kiállítás
gyűjteményleltáruk töredékét mutatják be
- időszaki kiállítás
ált. egy nagy tematikus kiállítás/év: összes nagy jelentőségű anyagot akarják összegyűjteni különböző múzeumokból
2 fajta kiadvány készül róla: katalógus, tanulmánykötet (adott téma szakértői írják)
tárgyi források a gyűjtemény leltárakban, adattárakban vannak (írott források, amik egy tárgy mellékleteként kerülnek a múzeumba): katalógus, elektronikus katalógus
magyar és kárpát-medencei múzeumhálózat
Történeti Képcsarnok, Éremtár
Egyetemi Könyvtár
1561 nagyszombati jezsuita rendház könyvtáraként jött létre
1561-1616 alapgyűjtemény kiépülése
fokozatosan nőtt az anyaga az egyetem bővülésével: jezsuiták cserélték a kiadványaikat, begyűjtötték a protestáns anyagokat, tudatosan vásároltak
1777 Budára költözik
1780 kötelespéldány jogot kapott
1784-85 II. József feloszlatta a szerzetesrendeket: teljes anyaguk bekerül a könyvtárba
1867 könyvtár épülete megépül
1945 után gyűjtőköre kialakult, arisztokrata családok könyvtárait az OSZK-ból szétosztották: 16-17. sz.-i munkákat kapta
1950 szakkönyvtár lesz, gyűjtőkör: egyház és vallástörténet, vallásfilozófia, középkor, kora újkor egyetemes története (magyar és nemzetközi anyagok is), művelődéstörténet, egyetemtörténet, pszichológia (ma már nem)
könyvtári rendszer:
kb. 1,6 millió dokumentum (ELTE: összesen 3,6 millió: Egyetemi Könyvtár+ kari könyvtárak, kivéve bölcsészkar: kari olvasó, intézeti könyvtárak)
60 évnél fiatalabb dokumentumokat lehet kölcsönözni
külön gyűjtemények:
- kéziratok és régi nyomtatványok
kódexek (130 egész+300 töredék: latin, magyar, német, görög): 12 Corvina, Dante-kódex, 36 középkori (török szultán visszaadta 1878-ban)
ősnyomtatványok (incunabulum): 10300 db (antikvák-16. sz.), 15000 (17. sz.), 55-60000 (18.sz.)
metszettár, térképtár, aprónyomtatvány tár, tudós hagyatékok (Pray György, Hevenesi Gábor, Kaprinay György: régi oklevelek másolatai)
- folyóirat állomány
külföldi, belföldi folyóiratok (18-19. sz. : nagyon gazdag gyűjtemény)
egyéb könyvtárak:
- egyházi
katolikus egyház érseki és püspöki székhelyein, szerzetesrendek gyűjteményei (Pannonhalma: bencés, Budapesti: piarista, Zirc: cisztercita, Gyöngyös: ferences, Ráday-Budapest, Debrecen, Sárospatak, Pápa: református, Budapest: evangélikus)
- főúri
Festetics (Keszthely)
- határon túli
Szlovákia: Túrócszentmárton (Szlovák Nemzeti Könyvtár), Pozsonyi Egyetemi könyvtár, Nyitra, Szepes, Kassa, Rozsnyó
Kárpátalja: Ungvár
Erdély: Gyulafehérvári Batthyányium (1781- Batthyány Ignác), Kolozsvári Akadémiai Könyvtár, Egyetemi Könyvtár, Marosvásárhelyi Teleki-téka, Nagyszeben
Vajdaság: tartományi könyvtár
Ausztria: Kismarton, Németújvár, Bécs
Horvátország: Zágráb
levéltárak:
legkevésbé ismert közgyűjteménytípus
írott források gyűjtemény típusai:
- kézirattár
csak a szerzők által készített kéziratok
- levéltár
hivatali működés során keletkezett, maradandó értékű iratok
- irattár
hivatali működés során, napi ügyvitelhez kapcsolódó anyagok
- adattár
múzeumokban lévő a tárgyat kiegészítő írott forrásanyag
magánjellegű működésből keletkező irat bárhova bekerülhet
a hivatalos iratok egy része sem ott van, ahol lennie kellene (pl. elmenekítették máshova)
történet:
1181 magyar hivatali írásbeliség
III. Béla oklevele: elrendelik a hivatali ügyek írásba foglalását
már előtte is volt írásbeliség, államalapítás óta (kezdetben csak egyházi)
Királyi Kancellária mellett volt levéltár az iratok őrzésére (Királyi Archívum/Archivum Regni)
középkor: mindig a király székhelyén őrizték: külföldi oklevelek, küldemények, kiadott oklevelek, nyilvántartások
14. sz. királyi könyvbe bevezetik az oklevél rendelkezéseit
1526 Mária királynő elvitte a levéltár egy részét, elviszi Hollandiába, Spanyolországba
Hódoltság: császári követek láthatják a Mátyás-kori iratokat
1868 vár felgyújtásakor elpusztult
ma: 130000 oklevél+150000 oklevél fénykép (1526 előttről)
Habsburg Birodalom: nincs központi levéltár (nádori, országbírói, családi gyűjtemények)
18. sz. eleje levéltár gondolata felmerül
1749 Habsburg Birodalom Központi Levéltár
1756 Magyar Központi Levéltár létrejön (Magyar Országos Levéltár)
kezdetben csak rendi, később központi lesz
1874 magyar közgyűjtemény, nevét megkapja
kormányhatóságok anyagait begyűjti
1848 Erdélyből elhozzák
1923 épülete megépül
1945 után államosítások után főúri családok+egyházi intézmények egy részének levéltárait megkapja
1956 nov. 5. forradalom alatt sok anyag elégett
2 országos levéltár volt:
1970-től 1945 előtti és utáni anyagok (45 előtti: lezárt levéltár, 45 utáni: Új Magyar Központi Levéltár)
1992 egyesültek a levéltárak, MSZMP/MDP adatai is ide kerültek (államosítás, pártlistákat nem)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése