Történeti segédtudományok 10. nov. 24.

Irattan

Minden irat, ami írva van. De itt csak a forrásként használható iratokkal foglalkozunk, vagyis: vmilyen személy v testület rendeltetésszerű működése során jön létre.

Regisztratura: irattár, a helyet, és az irat együttest is regisztraturának hívják.

Nem irat: az az írott emlék, ami nem a mindennapi ügyintézés terméke. Tehát a kódex és a regény nem irat, mert publikálás céljából íródott.

Kétféle irat: amit az ember írt, és amit az embernek írtak.

Iratképző szervek és iratképzés pc-bb az irattermelő és az irattermelés kifejezéseknél.

Irattan=Aktenkunde.

Az 1995-ös törvény szerint minden adat v számadat irat, ami bármilyen anyagra íródott, hivatalos szerv működése során. Tehát a kőre írt oklevél, a pendrive-on, CD-n mikrofilmen v bármin lévő ilyen dolgok.

Közirat v közokirat mindes a levéltártan szerint, viszont van magánirat is.

Közokirat: az az adat, amely vmilyen közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik. Magánirat: természetes személyek tulajdonában van.

Van kkori, újkori és legújabb-kori irattan külön. Az 1526. dec előtti iratok a kkoriba számítanak Mo-n. A kkoriakat a kkori oklevéltan vizsgálja.

A Habsburgok a saját régebbi tartományaikban meghonosodott iratkezelési szokásokat honosították meg Mo-n-> aktaszerű iratok.

Forma, jelleg, és ügyvitelben elfoglalt hely alapján szokták kategorizálni az iratokat.

Forma szerint:

• Oklevél
• Levél: nem jogi tényeket közöl, a címzett értesítésére szolgáló forrástípus, s kkori missilis oklevelek sok kritériumát megőrzi. Régen nem létezett a levéltitok fogalma, sőt hírközlő szerepet is betöltött a levél.
• Akta/ügyirat: a kkorban nem használták az akta szót (ahogy az oklevél szót sem), a 17. sz-ban terjed el, bizonyos iratgyűjtemények jelölésére. Egy ügyre vonatkozó iratköteg neve az akta. Van címzés, érdemi rész (kérés), rendelkező rész (amit közölni akarok), befejező rész: dátum és aláírás, pecséttel. Az akta nem bizonyít semmit, az ügy előmenetelét hivatott előidézni. Kiegészítik egymást az aktacsomóban szereplő iratok. Mo-n akták kora Mohács után. Nehéz típust megállapítani, az akták témáinak sokfélesége miatt.

Rendszerező irattan: milyen viszonyban van az iratot kiállító személy/szerv és a címzett: mellérendelt v alárendelt viszony.

Analitikus irattan: iratok formáit és szerkezetét vizsgálja, az oklevéltan rávetítése az irattanra.

Genetikus irattan: az iratok keletkezési körülményeivel fogl.

Szisztematikus irattan

Felirat: a hierarchiában fölöttem lévőhöz írom. Leirat a fordítottja.

Leiratok ősi típusa az uralkodók által írt iratok.

Fontos leiratfajták:

• Kuriális kiadványok (udvarban születik)
• Törvények
• Edictum/mandatum: pl. az uralkodó kinevez vkit vmilyen tisztségre.
• „kegyes elhatározás”: pl. törvénytelen gyerek törvényesítése (lásd Pierre Bezuhov a Háború és békében)
• Titkos rendelet
• Határozat: felsőbb hatóság utasítása, nem az uralkodó, hanem maga a szerv nevében
• Kézirat: Bizalmas jelleg, kabinetrendelet
• Kiáltvány/proklamáció pl. 1914 Ferenc József: Népeimhez c kiáltványa, amiben közölte, h hadat üzen Szerbiának

Feliratok:

• Melléklet is lehet, külön papíron
• Az uralkodó neve alatt hatalmas üres hely, csak utána jöhet szerénységünk kérelme, devóciós vonal
• Jelentés
• Emlékirat
• Kérelem: „megkeresés” műszó, a szocializmusban ennél pc-bbnek találták a „feljegyzés” szót, mert elvileg nem fejez ki hierarchikus viszonyt
• Panasz

Átirat (Mellérendelt viszonyban lévő személyek v intézmények között):

• Közlés: két hivatal között, plusz a diplomáciában divat. A „szóbeli jegyzék” is írott, csak nincs aláírva, ezért nem olyan hivatalos (bár pecsét van)
• Jegyzék: államok között.
• Szerződés
• Konkordátum: megegyezés

El sem küldött iratok:

• Pl. fölösleges hivatalok adminisztrációs tevékenysége J
• Belső ügyviteli iratok
• Ügyviteli könyvek
• Királyi könyvek: az udvari kancellária bemásolja ezekbe a birtokadományokat
• Iktatókönyvek: feljegyzik, h mi érkezett be a hivatalba és mi történt vele
• Dikajegyzékek: állami adók számontartása
• Tizedjegyzékek: regesta decimarum
• Urbárium: földesúri adók számontartása, hogyan teljesítették a jobbágyok
• Hagyatéki leltár, vagyonleltár
• Telekkönyvek (A Bach korszakban jönnek be Mo-ra)
• Anyakönyvi kivonatok
• Gazdasági iratok a polgári korban: pénzügyi elszámolások, leltározások
• Előadói ív: a hivatal minden illetékese ráírja a magáét, ezzel segítve a főnököt a válasz megfogalmazásában

Analitikus irattan

Külső ismertetőjegyek

• Irat mérete és íróanyag szempont.
• Tinta: csergubacs korommal vegyítve.
• Az írógép és a szgép megváltoztatja az iratkezelést.
• A 19. sz. közepéig nem volt boríték, a félbehajtásnál lepecsételték a papírt és kész. A pecsét spanyol viaszból volt, azért hívták spanyolnak, mert a spanyol fennhatóság alatti Németalföldről terjedt el.

• Festékes bélyegzők a 19. sz. 2. felében. Ezeket is pecsétnek hívták. Stempli (Stämpel)=pecsétnyomó.

Belső ismertetőjegyek:

• Királyi többes
• Intitulatio (lassan kikopik a használatból)
• A promulgatio (közhírré tétel) ritka
• A miniszter „kegyelmes úr” stb., a Horthy rendszerben naggggggggggyon fontos volt a megfelelő megszólítás
• Kiélezett helyzetben lehet sanctio is
• Datáció
• Hitelesítés aláírással (ma már gyakran stemplivel, pl. a dékán az indexeinket). M. P.=manu propria, m. k.=magán kezével, s. k.=saját kezével

Genetikus irattan

Beadvánnyal kezdődik az aktacsoport. Kiadmány zárja, ami a hivatal válasza. Mindkettőnek ott van a helye, ahova küldték, tehát a kiadmány rendeltetésszerű helye a beadványozónál van.

Fogalmazvány: munkapéldány, ezen dolgoztak, a beosztott hivatalnok fogalmazgatja a főnöknek ajánlott választ. A tisztázatot írja alá a főnök.

Eredeti irat: amiből az eredeti maradt ránk, plusz lehetnek még másodpéldányok/másoDlatok is. A másodlat egy időben keletkezik az eredeti irattal, a másolat viszont később. De van egykorú másolat is.

Másolatok fajtái:

• Pont olyan, mint az eredeti: facsimile, xerox, v számítógéppel még 1x kinyomtatjuk. Ezeket lehet hitelesíteni aláírással-> hitelesített másolat. Ellentéte az egyszerű másolat, de az is lehet szöveghű v betűhív, v teljes, v kivonatos.
• Hamisítványok: nem az írta, akinek a nevében szól.