A könyvnyomtatás feltalálásának előzményei
Fametszet: szöveg bemetszve, kiemelkedő részek befestékezve. -> ez a táblanyomat. Kína 7. sz. Európa 14. sz.
Fametszéssel készült hosszabb szövegek: duckönyvek, 1430’ . Sokszorosítása: dörzsnyomat.
A 15. sz.-ban már Gutenberg előtt használták a sajtót nyomtatásra.
Gutenberg újítása a szedés-nyomás módszere. Igazából a szedésnek csak az előfutáráról volt szó.
A phaisztoszi korong feliratát képírásos bélyegzőkkel nyomtatták az agyagba!
Kína: mozgatható írásjelekből összeállított nyomóforma. Koreában 14-15. sz. fordulóján rézből faragott betűkkel nyomtatás.
Gutenberg módszerének a betűsokszorosítás a lényege, betűöntő műszert talált fel
Gutenberg élete és életműve
Gensfleisch-ként született, szülőházáról kapta a Gutenberg nevet. 1394 és 99 között szül. Mainzban. Patrícius, ezért a patríciusokkal harcoló céhek száműzték Mainzból 1419-ben. -> Strassburg.
1439-es per aktái fennmaradtak. 1438ban üzleti társaságot alapított tükrök árusítására az aacheni 1440-es zarándoklaton. Kiderült, h az elmarad. Módosították társaival a megállapodásukat: Gutenberg egy szigorúan titkos mesterségre tanítja meg őket. (a per nem mond erről a mesterségről többet).
Strassburgban 1442-ben nagy pénzt kölcsönöz a Tamás-alapítványtól, amit nem tud visszafizetni-> száműzetés.
Módszere: kemény fémből kimetszve a pecsételő: patrica, ami a betű tükörképe. Ezt puhább fémbe kalapálták és préselték-> bemélyített betű, matrica (ez már nem tükörkép). A matricába a G által feltalált öntőszerszámmal ólomötvözetből álló betűfémet öntöttek. Utána festékezés-> papíron a betű lenyomata. Percenként 5-6 betűt tudtak nyomtatni.
Szedőszekrény, a szedővasba teszi a szedő az épp kellő betűket a megfelelő sorrendben.
G. állította elő az ehhez alkalmas (olajtartalmú) nyomdafestéket.
A holland Costernek és prágai Waldvogelnek is tulajdonították a találmányt.
Nem tüntette fel nevét a kiadványain és a kiadás időpontját sem.
Legkorábbi kiadványa, amiről tudunk: 1445 Utolsó ítélet-töredék. De 1440 a hivatalos feltalálási év.
Aztén a Dinatusok a legrégiebbek, Aelius Donatus 4. sz-i latin nyelvtankönyve.
+jóslatokat tartalmazó népkönyv, 4 kalendárium, pápai bulla, 2 búcsúlevél.
Főműve a 42 soros Biblia.
1455 Török kalendárium: figyelmeztetés a Konstantinápolyt fenyegető török veszélyre és híradás a törökök 1454-es mo-i vereségéről. AZ első magy vonatkozású nyomtatvány, tehát hungarika. III. Callixtus 1455-ös Török bulláját is kinyomtatta G.
Őstípus: Gutenberg első betűje: gót írás fajtájú.
Az 1454-es és 55-ös búcsúlevelek G, első biztosan datált nyomtatványai.
Fust mainzi polgár beperelte G-t, ezek a perakták is fennmaradtak. 500 Ft kölcsönt vett fel tőle G, h nyomtató eszközt készítsen, ezt rögtön el is zálogosította a kölcsön fejében Fustnak. De a vállalkozáshoz nem volt elég ez a pénz, azért újabb szerződést kötöttek. Összeveszés nem tudni min, Fust kamatostul követeli az újabb kölcsönt. A perben G elveszítette a Bibl nyomtatásához használt eszközeit. És gazdaságilag teljesen tönkrement.
- Bibl valszeg 1450 és 56 között készült. Abbreviatúrák és ligaturák (ikerbetűk). 44 pld maradt fenn máig.
1462ben Mainzban G nyomdája mellett már működött a Fust-Schöffer féle műhely is.
1465ben Nassaui Adolf mainzi érsek udvari emberévé fogadta G-t. G 1468ban halt meg.
Gutenbergnek tulajdonított munkák (amik valószínűleg nem az övéi)
Mainzi Psaltérium, Konstanzi Missale, 36 soros Biblia, Catholicon.
A könyvnyomtatás elterjedése Németországban
Döntő lökést adott neki az, h 1462-ben Nassaui Adolf elfoglalta Mainzot és száműzte a nyomdászok nagy részét, ezért szétrajzottak Németországban. Már semmiféle titoktartás nem kötelezte őket.
Néhány nevezetesebb német ősnyomda
- Fust-Schöffer nyomda.
o Mainzi Psalterium
o Színes iniciálék
o Ez a cég G-gel szemben öntudatosan megnevezte magát a kiadványain
o 48 soros Biblia (hasábonként 48 sor)
o Schöffer használt először görög betűket is a nyomtatáshoz (Civero De officiis c művéhe)
o Kiadás, nyomdászat és kereskedelem egyben
o Herbarius: lat nyelvű füvészkönyv
o Könyvlerakat más városokban is
o Szász Krónika
- Erhard Reuwig (Mainz)
- Mainz után Strassburg lett a nyomdászat centruma. Johann Mentelin nyomtatta ki 1466ban az első német myelvű Bibl-át.
- Bamberg: ném nyelvű népszerű ird
- Köln: ez lett a legnagyobb centrum a 15. sz-ban a nyomdászatban. Heinrich Quentell: Kölni Bibl.
- Augsburg. Kapcs Itáliával.
- Nürnberg. Anton Koberger-> az első nagyüzemi nyomda. Kiadó is, filiálék szerte Európában. Német Bibl és a Schedel-féle Világkrónika.
- 55 német ősnyomdász város volt.
- Bázel első nyomdásza G tanítványa volt, Berthold Ruppel. Az ő nyomdájában volt az első nyomdász sztrájk! (1471)
A nyomdászat elterjedése Németországon kívül
1465 Itália
1470 Fro.
1472 Mo és Németalföld
Itália
1465 Subiaco bencés kolostorában két német. Két év múlva Rómába költözött az üzem. (Massimi palota)
A római Lauer-nyomdából jött Budára az egyik segéd, Hess András.
Velencében nyomtatták ki az első olasz könyvet, Petrarca Daloskönyvét, Johann és Wendelin von Speyer. Aldus Manutius a leghíresebb velencei olasz nyomdász.
Fro.
Párizs mellett Lyon fontos.
Magyarország
1473 Budai Krónika/Chronica Hungarorum-> kolofon megmondja a kiadás helyét idejét és a nyomdász nevét. László budai prépostnak ajánlva. Karai László alkancellár volt.
Kolofon: impresszárium szerűség.
Másik két ismert terméke két görögről latinra fordított értekezés. Nagy Szent Vazul: De legendis poetis, Xenophon: Apologia Socratis. Lehet, h igazából ezt adta ki először a Hess nyomda, és csak utána a Budai Krónikát.
A második magyarországi ősnyomda
1477 és 8o között működött, 3 terméke ismert. Confessionale, Vita beati Hieronymi, Han János pozsonyi kanonok búcsúlevele. V Budán v Pozsonyban működött.
Mo-i származású ősnyomdászok külföldön
Petrus Ungarus Lyonban és Toulouse-ban.
Thomas Septemcastrensis Mantovában.
Velencében a brassói Andreas Corvus, Petrus de Bartfa, Rafaynus Ungarus.
Valenciában Gabriel Brunch Hungarus.
Budán megtelepedett külföldi kiadók és könyvkereskedők
Megrendeléseikkel külf nyomdákhoz fordultak, mert a hazaiak nem voltak elég jók.
Theobald Feger, Joannes Pap, Urbanus Kaym, Johannes Hertzog.
Spo és Portugália
Lengyelo.
1474 Krakkó . Az 149oes években kiadnak cirill betűs szláv egyh szövegeket is. Svatopluk Fiol, valszeg ő metszette az „orosz betűket”, Lőcsén halt meg.
Cseho.
Mikulas Bakalar Pilsenben. Az ősnyomtatványok jó része itt cseh nyelvű volt! Mo-n egyáltalán nem készült magy nyelvű ősnyomtatvány.
Brünnben jelent meg először Thuróczy János Chronica Hungaroruma, 1488ban.
Anglia
William Caxton Brüggében nyomtatta ki az első angol könyvet, egy fr Trója történet ang fordítását. 1476ban Caxton Westminsterben megnyitotta az első angliai nyomdát.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. é. n.
7-33. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése