1840es évek korszakváltás: problémakör átalakul.
Reformkor 2 nagy szakasza: 30’ és 40’ évek. Mások a vezető alakok. Generációs váltás. A kb. 10 évvel fiatalabbak kerülnek lőtérbe, mint a 30’ években. Problémák tudatosulása, az előző évtizedre épül. A két nemzedék között csak a reformok módjában voltak nézeteltérések.
A polgárosodáshoz hitel kell, mert különben nincsenek vállalkozások! Hitel: pénzösszeg + bizalom.
Finanszírozni kell a polgári átalakulást is, Ny-on erre ott volt a gyarmatosítás és a nagy részvétel a világkereskedelemben, de K-Európában nem, hiszen kimaradt az eredeti tőkefelhalmozás folyamat is, amiből ez az egész kiindult történetileg.
Ny-Európa 16-18. sz. eredeti tőkefelhalmozás.
K-Európában csak a magánvagyonok támogathatták a polgárosodást, állami pénzforrás nem volt erre, mert a magyar király mint osztrák császár, alárendelte a magyar polgárosodást a birodalmi polgárosodás szempontjainak.
A Mária Terézia féle merkantilista gazdaságpolitikán alapult a Metternich felügyelete alatt zajló polgári átalakulás: vagyis a magyar rész reszortja a mezőgazdasági termelés és az örökös tartományok ipari cikkeinek megvásárlása volt.
Ellenzék: tessék párhuzamosan fejleszteni Magyarországot a birodalom többi részével. Iparfejlesztés. Ne legyen vámkizsákmányolás és alárendelés. Ez ellen Bécs: Az adómentes magyar nemesség nem vesz részt kellőképpen a birodalmi teherviselésben. AZ ellenzék amellett érvel, h nem fog ártani a birodalomnak, ha Magyarország mellérendelt lesz, a birodalom vezetésében is akadtak emberek ezen a véleményen, pl. József nádor (I. Ferenc öccse).
?Miért kellene Magyarországnak áldozatokat hoznia a birodalomért, amikor csak az uralkodó személye kapcsolja hozzá?
József nádor
Firenzében nőtt fel, a Palazzo Pittiben, a nagyhercegi palotában. 1795-ben, Sándor Lipót nádor halála és a jakobinus felkelés leverése után lett József a nádor. Sándor Lipót volt Ferenc kedvenc öccse, nagyon magyarellenes politikát vitt. De József az olasz városok mintájára fejlesztgette Budapestet. Ő hozatta az első platánfákat=). Uradalma volt Alcsúton, park. Első felesége Olga nagyhercegnő volt! József lányáról van elnevezve a városligeti Hermina mező. József fia István a folklór szerint a Palatinus Pista becenévre hallgatott=).
A nemzet ajándékba adta József nádornak a Margitszigetet. Ültetett 1830ban egy libanoni cédrust egy erdőben, ami most is él és a legidősebb a mai magyarországi libanoni cédrusok közül.
A nádor szláv eredetű szó, udvarispánt jelent, latinul comes palatinus-> a magyaros latinban palatinus a nádor.
V. Ferdinánd miután lemondott 48ban, Prágában élt.
József-> Szépítő Bizottmányt alapított Pesten.
A Hősök teréről eltávolították a Habsburgok szobrait.
II. József politikája: Magyarország párhuzamos fejlesztése, ez egybevág a reformellenzék politikájával, de Bécs elutasítja, ennek a történészek ma is keresik az okát.
József nádort dekadensnek állította be Metternich az udvar szemében.
Fordulat az 1840-es években
Megszületik a pesti nyilvánosság, és 1841től dinamikusan kiszélesedik. Kossuth kijön a börtönből. Metternich rájön, h a terrorpolitika pont, h felerősítette az elégedetlenséget- új taktika: nyilvánuljon csak meg az ellenzék, majd a cenzúra kiirtja. Kossuth újságot kap (Pesti Napló), de a cenzúra ellenőrzi. Modern, angol mintájú lap: van vezércikke/ iránycikke, amit Kossuth honosított meg Magyarországon. A Pesti Napló annyira népszerű volt, h egy egész félévnyi anyagát újra kellett nyomtatni!
Széchenyinek agyára ment Kossuth modora, mert lázítóan írta le a jobbágyok nyomorát, bujtogatta őket a nemesek ellen. A tulajdon ellen is beszélt, amiből olyan borzalmak lehetnek, mint a francia forradalom idején.
Széchenyi: A Kelet népe: a Pesti Napló cikkeit bírálja: Kossuth túlságosan az indulatokra hat, „tollát inkább a szív, mint az ész vezeti”: Modora lázítja a parasztokat uraik ellen. Kevesen értettek egyet Széchenyivel.
Kossuth eszméi nem voltak radikálisak.
Széchenyi: olyanok vezetik az átalakulást, akiknek nincs rá semmi felhatalmazásuk! Antidemokratikus gondolat, Széchenyi nem is volt demokrata, hanem liberális.
Liberalizmus: emberek jogai. Demokratizmus: minden ember maga tudjon élni jogaival. Széchenyi arisztokratikus, szerinte van egy értékesebb csoport a társadalomban: akinek vagyona, műveltsége, befolyása elegendő. Ez ellentmond a polgári nyilvánosság elvével, ami mellett Széchenyi is érvelt!
Sz. I.: „ítéletében mindig hibázott a nép, még Krisztus urunkat is minoritásban hagyta”. A tömeg éretlen és ostoba. Erre Kossuth: „a nép tévedjen bár ítéletében, de ítél, s Krisztus urunknak halnia kellett, mert a nép minoritásban hagyta.” ! „Alkotmányos országban az alkotmányos népet nem lehet akarata ellenében boldoggá tenni.” Pszichológiai igazság!
Sz. I.: veszélyes a vízbe menni annak, aki nem tud úszni-> előbb tanuljon meg a nép úszni, azután engedjék a vízbe. Erre Kossuth: na jó, de úszni csak vízben lehet megtanulni, tehát be kell engedni a népet a vízbe.
Deák, Eötvös, Wesselényi, Vörösmarty mind K. L. mellett foglalt állást.
K. L.: Felelet Széchenyi István grófnak
K. L.: a reformok alfája a kötelező örökváltság, kárpótolja az állam a nemest. Kölcsönrendszer az állami birtokokra. Sz. I. szerint ez a tulajdon sérelme (ami a liberalizmusban nagyon fontos!) -> csak az önkéntes örökváltság jó (1840ben tv, 48ig volt érvényben, ha érvényben maradt volna, máig sem szabadult volna fel az összes jobbágy).
K. L.-nál a 2. lépés a polgári jogegyenlőség. Sz. I. megtartaná a nemesi előjogok egy részét, pl. bíróságokon és országgyűlésen előjogok.
1. jogi egyenlőség 2. polgári egyenlőség 3. népképviselet (a 48as cenzus a korabeli Eu-ban ez egyik legszélesebb, pedig csak a népesség 6%át érintette!). 4. kancellári, Helytartótanács meg minden legyen felelős a magyar országgyűlésnek. Miniszteri felelősség elve-> A végrehajtó hatalom a törvényhozó hatalom kontrollja alatt áll.
Mo. politikai önállóságához gazdasági önállóság is kell. Közteherviselés, h az állam rendelkezésére álljanak a modernizációhoz szükséges anyagi erőforrások.
Európában konjunktúra-> világtengerek nagyon fontosak, a birodalomnak csak az Adrián vannak tengeri kikötői. Mo-on átmehetne a vasút, ami összeköti Bécset az Adriával, ha Ny-Magyarországon keresztül szállítanák a birodalom gyapjúját. Fiumei vasút gondolata: a magyar Délvidék gabonáját Fiumébe szállítani (magyar kikötő volt). Metternich teljesen elutasította ezt a koncepcióját. SZ- I. ezt nem is erőltette, ert látta, h Mo. gazdasági fejlődése konfliktusokat szül a birodalmon belül. „Menjünk, különben menettetünk.”
A jövő héten elmarad az óra.
2009. április 30., csütörtök
2009. április 29., szerda
Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája
Előszó a második kiadáshoz
A logika alegrégibb időktől a tud biztos útján jár, Arisztotelész óta 1etlen lépést sem kellett hátrálnia. Azóta előre sem tudott egy lépést sem haladni, befejezettnek és lezártnak tűnik. Előadja és bebizonyítja a gondolkodás formális szabályait. Ezt a sikerességét csakis korlátozott voltának köszönheti, ami előírja, h elvonatkoztasson a megismerés minden tárgyától, így a logikában az értelemnek csak önmagával van dolga. Ha ismeretekről beszélünk, megítélésükhöz feltételezzük a logikát, de magához az ismeretszerzéshez a voltaképpeni tud-okhoz kell fordulnunk.
A voltaképpeni tud-okban az ismeretek 2féleképpen vonatkozhatnak tárgyukra: vagy pusztán meghatározzák, v valósággal létre is hozzák. Ha csak meghatározzák: elméleti ismeret, ha létre is hozzák: gyakorlati ismeret. A tiszta rész az, ahol az ész teljesen a priori módon határozza meg a tárgyát. A matematika és a fizika a priori módon határozza meg tárgyát.
A természettan már sokkal lassabban találta meg útját, mint a logika. Galilei (maga választotta súlyú golyókat ferde síkon gurította le) és Torricelli (gondolatban állapította meg, még a kísérlet előtt, h a levegőoszlop súlya egyenlő a vízoszlopéval) megértették, h az ész csak azt látja be, amit maga hozott létre. Tehát az észnek rá kell szorítania a természetet, h feleljen a kérdéseire. Az észt egyik kezében kell lennie elveinek, a másikban kísérleteinek, és úgy kell viselkedni a természettel, mint a bíró, aki helyes válaszra kényszeríti a tanúkat.
A metafizika még mindig nem talált rá a tud útjára, pedig minden tud-nál régebbi. Egy küzdőtérre emlékeztet, ahol még senki sem bírt elhódítani egy talpalatnyi területet sem.
A matematika és a fizika is egy nagy fordulat révén jutott el oda, ahol tart-> szemügyre kell venni ezt a fordulatot és megpróbálni utánozni.-> KOPERNIKUSZI FORDULAT
Kopernikuszi fordulat
Eddig feltételezték, h ismereteinknek mindig tárgyakhoz kell igazodniuk. Ezzel nem jutottunk megoldásra, tehát feltételezni kell az ellenkezőjét, h a tárgyaknak kell ismereteinkhez igazodnia. Így könnyen megmagyarázható az a priori megismerés lehetősége.
Kant kritikája értekezés a módszerről, nem magának a tud-nak a rendszere.
Annyiban rendelkezünk a dolgok értelmi fogalmával és megismerésének elemeivel, amennyiben megfelelő szemléletet társíthatunk a fogalmakhoz. Tehát nem szerezhetünk ismereteket a tárgyakról, mint magában való dolgokról, hanem csak mint az érzéki szemlélet objektumairól, vagyis csak jelenségként ismerhetjük meg őket.
A Kritika szükségessé teszi a dolgok, mint a tapasztalat tárgyai és a dolgok, mint jelenségek megkülönböztetését.
Tegyük fel, h az erkölcs szükségszerűen feltételezi a szabadságot, mint akaratunk tulajdonságát. Másfelől tegyük fel, h a szabadság egyáltalán nem gondolható el- az előbbi feltevésnek meg kell hajolnia az utóbbi előtt, mert az utóbbi ellentéte ellentmondást foglal magában-> a szabadság és az erkölcs ár kell, h adja helyét a természet mechanizmusának. DE mivel az erkölcshöz csak az kell, h a szabadság ne mondjon ellent önmagának (vagyis elgondolható legyen és ne kelljen tovább vizsgálnom), az erkölcs tana megőrzi a maga helyét és a természettan is a magáét, ami lehetetlen lenne, ha a kritika nem tanít meg bennünket arra, h a magukban való dolgok kívül esnek megismerésünk határain.
Szókratész módszerével, vagyis az ellenlábas tudatlanságának bizonyításával végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel.
Az ember természete szerint nem tudja elfogadni az időbeliséget, ez ülteti el benne a túlvilági élet reményét.
A spekulatív filozófus mindig kizárólagos letéteményese lesz egy tud-nak, az ész kritikájának, ami közönségnek hasznot hajt, bár az nme tud róla, mert az ész kritikája nem válhat népszerűvé. Csak a kritika irthatja ki a mindenkire nézve káros materializmus, fatalizmus, ateizmus, a szabadgondolkodó hitetlenség, a fanatikus rajongás és a babonák gyökerét, akárcsak az idealizmusét és a szkepticizmusét. A kritika a dogmatizmussal száll szembe (dogmatizmus: az a jogtalan igény, h kizárólag elvekből álló tiszta filozófiai megismerés által haladjunk előre anélkül, h megvizsgálnánk, hogyan jutottunk ezekhez). A kritika szükséges előmunkálat a metafizikához, mint tud-hoz.
Bevezetés
I. A tiszta ész és az empirikus ismeretek különbségéről
Minden megismerésünk a tapasztalattal kezdődik (~ „Nincs semmi az elmében, ami ne lett volna korábban az érzékekben.”) Ebből nem követezik, h minden tudás a tapasztalatból ered. Megismerő képességünk hozzátesz önmagából.
Tiszta ismeret: az ész csak önmagából meríti.
Az a tétel, h „minden változásnak oka van” a priori, de nem tiszta, mert a változás fogalmát csak a tapasztalatból meríthetjük.
II. Birtokunkban vannak bizonyos a priori ismeretek, s még a közönséges értelem sincs soha meg nélkülük
A priori tétel: amit szükségességével együtt gondolunk el.
A tapasztalat nem kölcsönöz ítéleteinek általánosságot, csak feltételes és viszonylagos (indukcióból merített) általánossággal ruházza fel őket.
Az a apriori ismeretek szükségszerűek és szigorúan általánosak. Nem csak az ítéletekről, hanem a fogalmak egy részéről is megállapítható, h a priori. Ha elhagyunk a test tapasztalati fogalmából minden empirikusat, meg fog maradni a test által betöltött tény-> biztos, h test az, aminek kiterjedése van.
A tapasztalat az első, amit értelmünk létrehoz.
III. A filozófiának szüksége van valamilyen tudományra, mely minden a priori ismeret lehetőségét, elveit és körét meghatározza
A tiszta ész megkerülhetetlen meghatározni valói: Isten, szabadság, halhatatlanság->ezt a feladatot a metafizika oldja meg. Eljárása először dogmatikai, vagyis belevág a vállalkozásba anélkül, h előzetesen megvizsgálná, h képes-e rá. Tudásunk kiterjesztésének csábítása annyira erős, h a haladásban csak az bír feltartóztatni, ha világos ellentmondásba botlunk.
Platón az ideák szárnyán felemelkedett a tiszta értelem üres terébe és észre se vette, h fáradozásaival nem nyitott utat, mert nem is találkozott ellentmondással. A spekulációba bocsátkozó emberi ész mindig erre a sorsra jut: gyorsan felépít vmit, csak aztán vizsgálja meg, h jó-e, és akkor már inkább szépítgeti és kiskapukat keres, minthogy beismerje, h rossz és elölről kezdje.
IV. Az analitikus és szintetikus ítéletek különbségéről
Minden ítélet egy szubjektum (alany) és egy predikátum (állítmány) viszonya. Analitikus ítélet: a szubjektum magában foglalja a predikátumot. Szintetikus ítélet: a predikátum kívül esik a szubjektumon, ezek gyarapító v magyarázó ítéletek.
Pl. „minden test kiterjedt”: analitikus ítélet.
Minden tapasztalati ítélet szintetikus.
A priori szintetikus ítéletek: pl. „mindennek, ami bekövetkezik, oka van”: az a vmi, ami bekövetezik, vmi létező, tehát ehhez a fogalomhoz a priori jutunk el. És az, h oka van, kívül van ezen a bekövetkező dolgon, az alanyon-> szintetikus. – ez egy szintetikus a priori ítélet. A priori, mert szükségszerű a kapcsolat a predikátum és a szubjektum között.
A priori, spekulatívmegismerésünk végcélja az ilyen szintetikus, gyarapító ítéletekhez eljutás.
V. Az ész minden elméleti tudománya tartalmaz szintetikus a priori ítéleteket mint elveket
Minden matematika ítélet szintetikus és a priori, mert szükségszerű, és a szükségszerűség nem meríthető a tapasztalatból.
Pl. 7+5=12. Az alanyok önmagukban nem tartalmazzák az állítmányt, de az állítmány semmi többet nem tartalmaz, mint a két alanyt. Minden aritmetikai tétel szintetikus. Fpgalmainkat akárhogy is csűrjük-csavarjuk, a szemlélet segítségül hívása nélkül, pusztán fogalmaink elemzése útján soha nem talájuk meg a keresett összeget. A geometria sarktételei éppilyen szintetikusak.
A termtud magában foglal szintetikus a priori ítéleteket, mint princípiumokat. Pl. az anyag fogalmába nem gondolom bele eleve a megmaradást.
-> ha tud a metafizika, kell, h legyenek szintetikus a priori ismeretei.
Szintetikus a priori: a predikátum kapcsolata a szubjektummal szükségszerű, de nem foglalja magában a szubjektum a predikátumot.
VI. A tiszta ész általános feladata
A metafizika azon áll v bukik, h létre bír-e hozni szintetikus a priori ismereteket. David Hume jutott ehhez a legközelebb, de megállt az ok és az okozat összefüggésének szintetikus tételénél. Azt hitte, bebizonyította, h et nem lehet a priori, és szerinte minden metafizika agyrém. De ez alapján tiszta matematika sem lenne lehetséges, hiszen az is tartalmaz szintetikus a priori ítéleteket.
Hajlamként biztosan valóságos a metafizika.
Hogyan lehetséges a metafizika, mint tudomány? Az ész kritikája szükségszerűen tudományhoz vezet. , míg az ész kritikátlan dogmatikus használatából megalapozatlan állítások következnek, amelyekkel látszatállításokat lehet szembeszegezni és így szkepticizmushoz jutunk (ami Kant szerint borzalmas dolog).
VII. A tiszta ész kritikájának nevezett külön tudomány ideája és felosztása
Transzcendentális: olyan ismeret, ami nem magukkal a tárgyakkal foglalkozik, hanem a tárgyakra irányuló megismerésünk módjával, amennyiben ez a megismerés a priori lehetséges. -> az ilyen fogalmak rendszere a transzcendentális filozófia, ami a tiszta ész valamennyi elvének rendszere. Az ilyen tud nem tartalmazhat olyan fogalmakat, amikben van vmi empirikus. Ezért az erkölcs végső elvei és alapfogalmai, jóllehet a priori ismeretek, mégsem tartoznak a transzcendentális filozófiához.
A logika alegrégibb időktől a tud biztos útján jár, Arisztotelész óta 1etlen lépést sem kellett hátrálnia. Azóta előre sem tudott egy lépést sem haladni, befejezettnek és lezártnak tűnik. Előadja és bebizonyítja a gondolkodás formális szabályait. Ezt a sikerességét csakis korlátozott voltának köszönheti, ami előírja, h elvonatkoztasson a megismerés minden tárgyától, így a logikában az értelemnek csak önmagával van dolga. Ha ismeretekről beszélünk, megítélésükhöz feltételezzük a logikát, de magához az ismeretszerzéshez a voltaképpeni tud-okhoz kell fordulnunk.
A voltaképpeni tud-okban az ismeretek 2féleképpen vonatkozhatnak tárgyukra: vagy pusztán meghatározzák, v valósággal létre is hozzák. Ha csak meghatározzák: elméleti ismeret, ha létre is hozzák: gyakorlati ismeret. A tiszta rész az, ahol az ész teljesen a priori módon határozza meg a tárgyát. A matematika és a fizika a priori módon határozza meg tárgyát.
A természettan már sokkal lassabban találta meg útját, mint a logika. Galilei (maga választotta súlyú golyókat ferde síkon gurította le) és Torricelli (gondolatban állapította meg, még a kísérlet előtt, h a levegőoszlop súlya egyenlő a vízoszlopéval) megértették, h az ész csak azt látja be, amit maga hozott létre. Tehát az észnek rá kell szorítania a természetet, h feleljen a kérdéseire. Az észt egyik kezében kell lennie elveinek, a másikban kísérleteinek, és úgy kell viselkedni a természettel, mint a bíró, aki helyes válaszra kényszeríti a tanúkat.
A metafizika még mindig nem talált rá a tud útjára, pedig minden tud-nál régebbi. Egy küzdőtérre emlékeztet, ahol még senki sem bírt elhódítani egy talpalatnyi területet sem.
A matematika és a fizika is egy nagy fordulat révén jutott el oda, ahol tart-> szemügyre kell venni ezt a fordulatot és megpróbálni utánozni.-> KOPERNIKUSZI FORDULAT
Kopernikuszi fordulat
Eddig feltételezték, h ismereteinknek mindig tárgyakhoz kell igazodniuk. Ezzel nem jutottunk megoldásra, tehát feltételezni kell az ellenkezőjét, h a tárgyaknak kell ismereteinkhez igazodnia. Így könnyen megmagyarázható az a priori megismerés lehetősége.
Kant kritikája értekezés a módszerről, nem magának a tud-nak a rendszere.
Annyiban rendelkezünk a dolgok értelmi fogalmával és megismerésének elemeivel, amennyiben megfelelő szemléletet társíthatunk a fogalmakhoz. Tehát nem szerezhetünk ismereteket a tárgyakról, mint magában való dolgokról, hanem csak mint az érzéki szemlélet objektumairól, vagyis csak jelenségként ismerhetjük meg őket.
A Kritika szükségessé teszi a dolgok, mint a tapasztalat tárgyai és a dolgok, mint jelenségek megkülönböztetését.
Tegyük fel, h az erkölcs szükségszerűen feltételezi a szabadságot, mint akaratunk tulajdonságát. Másfelől tegyük fel, h a szabadság egyáltalán nem gondolható el- az előbbi feltevésnek meg kell hajolnia az utóbbi előtt, mert az utóbbi ellentéte ellentmondást foglal magában-> a szabadság és az erkölcs ár kell, h adja helyét a természet mechanizmusának. DE mivel az erkölcshöz csak az kell, h a szabadság ne mondjon ellent önmagának (vagyis elgondolható legyen és ne kelljen tovább vizsgálnom), az erkölcs tana megőrzi a maga helyét és a természettan is a magáét, ami lehetetlen lenne, ha a kritika nem tanít meg bennünket arra, h a magukban való dolgok kívül esnek megismerésünk határain.
Szókratész módszerével, vagyis az ellenlábas tudatlanságának bizonyításával végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel.
Az ember természete szerint nem tudja elfogadni az időbeliséget, ez ülteti el benne a túlvilági élet reményét.
A spekulatív filozófus mindig kizárólagos letéteményese lesz egy tud-nak, az ész kritikájának, ami közönségnek hasznot hajt, bár az nme tud róla, mert az ész kritikája nem válhat népszerűvé. Csak a kritika irthatja ki a mindenkire nézve káros materializmus, fatalizmus, ateizmus, a szabadgondolkodó hitetlenség, a fanatikus rajongás és a babonák gyökerét, akárcsak az idealizmusét és a szkepticizmusét. A kritika a dogmatizmussal száll szembe (dogmatizmus: az a jogtalan igény, h kizárólag elvekből álló tiszta filozófiai megismerés által haladjunk előre anélkül, h megvizsgálnánk, hogyan jutottunk ezekhez). A kritika szükséges előmunkálat a metafizikához, mint tud-hoz.
Bevezetés
I. A tiszta ész és az empirikus ismeretek különbségéről
Minden megismerésünk a tapasztalattal kezdődik (~ „Nincs semmi az elmében, ami ne lett volna korábban az érzékekben.”) Ebből nem követezik, h minden tudás a tapasztalatból ered. Megismerő képességünk hozzátesz önmagából.
Tiszta ismeret: az ész csak önmagából meríti.
Az a tétel, h „minden változásnak oka van” a priori, de nem tiszta, mert a változás fogalmát csak a tapasztalatból meríthetjük.
II. Birtokunkban vannak bizonyos a priori ismeretek, s még a közönséges értelem sincs soha meg nélkülük
A priori tétel: amit szükségességével együtt gondolunk el.
A tapasztalat nem kölcsönöz ítéleteinek általánosságot, csak feltételes és viszonylagos (indukcióból merített) általánossággal ruházza fel őket.
Az a apriori ismeretek szükségszerűek és szigorúan általánosak. Nem csak az ítéletekről, hanem a fogalmak egy részéről is megállapítható, h a priori. Ha elhagyunk a test tapasztalati fogalmából minden empirikusat, meg fog maradni a test által betöltött tény-> biztos, h test az, aminek kiterjedése van.
A tapasztalat az első, amit értelmünk létrehoz.
III. A filozófiának szüksége van valamilyen tudományra, mely minden a priori ismeret lehetőségét, elveit és körét meghatározza
A tiszta ész megkerülhetetlen meghatározni valói: Isten, szabadság, halhatatlanság->ezt a feladatot a metafizika oldja meg. Eljárása először dogmatikai, vagyis belevág a vállalkozásba anélkül, h előzetesen megvizsgálná, h képes-e rá. Tudásunk kiterjesztésének csábítása annyira erős, h a haladásban csak az bír feltartóztatni, ha világos ellentmondásba botlunk.
Platón az ideák szárnyán felemelkedett a tiszta értelem üres terébe és észre se vette, h fáradozásaival nem nyitott utat, mert nem is találkozott ellentmondással. A spekulációba bocsátkozó emberi ész mindig erre a sorsra jut: gyorsan felépít vmit, csak aztán vizsgálja meg, h jó-e, és akkor már inkább szépítgeti és kiskapukat keres, minthogy beismerje, h rossz és elölről kezdje.
IV. Az analitikus és szintetikus ítéletek különbségéről
Minden ítélet egy szubjektum (alany) és egy predikátum (állítmány) viszonya. Analitikus ítélet: a szubjektum magában foglalja a predikátumot. Szintetikus ítélet: a predikátum kívül esik a szubjektumon, ezek gyarapító v magyarázó ítéletek.
Pl. „minden test kiterjedt”: analitikus ítélet.
Minden tapasztalati ítélet szintetikus.
A priori szintetikus ítéletek: pl. „mindennek, ami bekövetkezik, oka van”: az a vmi, ami bekövetezik, vmi létező, tehát ehhez a fogalomhoz a priori jutunk el. És az, h oka van, kívül van ezen a bekövetkező dolgon, az alanyon-> szintetikus. – ez egy szintetikus a priori ítélet. A priori, mert szükségszerű a kapcsolat a predikátum és a szubjektum között.
A priori, spekulatívmegismerésünk végcélja az ilyen szintetikus, gyarapító ítéletekhez eljutás.
V. Az ész minden elméleti tudománya tartalmaz szintetikus a priori ítéleteket mint elveket
Minden matematika ítélet szintetikus és a priori, mert szükségszerű, és a szükségszerűség nem meríthető a tapasztalatból.
Pl. 7+5=12. Az alanyok önmagukban nem tartalmazzák az állítmányt, de az állítmány semmi többet nem tartalmaz, mint a két alanyt. Minden aritmetikai tétel szintetikus. Fpgalmainkat akárhogy is csűrjük-csavarjuk, a szemlélet segítségül hívása nélkül, pusztán fogalmaink elemzése útján soha nem talájuk meg a keresett összeget. A geometria sarktételei éppilyen szintetikusak.
A termtud magában foglal szintetikus a priori ítéleteket, mint princípiumokat. Pl. az anyag fogalmába nem gondolom bele eleve a megmaradást.
-> ha tud a metafizika, kell, h legyenek szintetikus a priori ismeretei.
Szintetikus a priori: a predikátum kapcsolata a szubjektummal szükségszerű, de nem foglalja magában a szubjektum a predikátumot.
VI. A tiszta ész általános feladata
A metafizika azon áll v bukik, h létre bír-e hozni szintetikus a priori ismereteket. David Hume jutott ehhez a legközelebb, de megállt az ok és az okozat összefüggésének szintetikus tételénél. Azt hitte, bebizonyította, h et nem lehet a priori, és szerinte minden metafizika agyrém. De ez alapján tiszta matematika sem lenne lehetséges, hiszen az is tartalmaz szintetikus a priori ítéleteket.
Hajlamként biztosan valóságos a metafizika.
Hogyan lehetséges a metafizika, mint tudomány? Az ész kritikája szükségszerűen tudományhoz vezet. , míg az ész kritikátlan dogmatikus használatából megalapozatlan állítások következnek, amelyekkel látszatállításokat lehet szembeszegezni és így szkepticizmushoz jutunk (ami Kant szerint borzalmas dolog).
VII. A tiszta ész kritikájának nevezett külön tudomány ideája és felosztása
Transzcendentális: olyan ismeret, ami nem magukkal a tárgyakkal foglalkozik, hanem a tárgyakra irányuló megismerésünk módjával, amennyiben ez a megismerés a priori lehetséges. -> az ilyen fogalmak rendszere a transzcendentális filozófia, ami a tiszta ész valamennyi elvének rendszere. Az ilyen tud nem tartalmazhat olyan fogalmakat, amikben van vmi empirikus. Ezért az erkölcs végső elvei és alapfogalmai, jóllehet a priori ismeretek, mégsem tartoznak a transzcendentális filozófiához.
Wilhelm Dilthey: Bevezetés a szellemtudományokba
Wilhelm Dilthey: Bevezetés a szellemtudományokba
I-III. fejezet
In: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban
I. Mi a célja a bevezetésnek a szellemtudományokba?
Megkönnyíti a politikusok, jogászok, teológusok, pedagógusok számára az őket vezetőtételek és szabályok összefüggését az emberi társadalom valóságával.
Francia forradalom -> megrázkódtatások-> civilizációnk számára létkérdéssé vált a társadalomban rendelkezésre álló gyógymódok megismerése. Ezért nő a szellemtud-ok jelentősége a termtudokéhoz képest. A modern életben a tud érdeklődés úgy alakult át, mint a görög poliszokban a Kr. E. V. és IV. sz. fordulóján (szofisták, Szókratész-> termfil mellett előtérbe kerülnek az emberrel foglalkozó kérdések is, pl. az állam).
II. A szellemtudományok önálló egészet alkotnak a természettudományok mellett
Szellemtudok értelmezése ebben a műben: amiknek tárgya a tört-társ valóság.
Tud: tételek olyan foglalata, melynek elemei fogalmak, amik meghatározottak és az egész gondolati összefüggésben állandók és ált. érvényűek. A pozitivisták a tudományfogalom tartalmát a termtud-os foglalatosságok során felmerült fogalom meghatározásából vezetik le. Ezért egyesek „rövidlátón és önhitten” elvitatták a történetírástól a tud rangját (ez tényleg nem volt szép dolog! =)). És azt gondolták, h azokat a tud-at, amelyek alapjául az imperativus-ok szolgálnak, nem pedig a valóságról szóló ítéletek, át kell alakítani.
A szellemtud kifejezés sem meríti ki teljesen a fogalmat, de még mindig ez a legjobb, mert John Stuart Mill Logikájánka köszönhetően általánosan érthetővé vált.
Az ember számára csak az áll fenn, ami tudatának ténye-> célja: szellemi tényállások létrehozása. A történelem birodalmának köszönhetően van egy terület az objektív szükségszerűségek világának (értsd: természet) közepette, ahol felvillan a szabadság, mert az akarat tettei itt létrehozhatnak vmit.
A középkor metafizikai fő műve, Aquinói Szt. Tamás Summa de veritate catholicae fidei c. könyve a teremtett világ olyan tagozódását vázolja fel, melyben a lényegi mivolt a léttől megkülönböztetett, míg Istenben magában mindkettő egy, a teremtett lények hierarchiájának legfelsőbb tagjaként a szellemi szubsztanciákat jelöli meg, amelyek testetlenek.
Az öntudat élménye a szubsztancia-fogalom kiindulópontja.
Csak ha a szellemi tényeknek a természet megismerés tényei alá rendelése kizárt, akkor mondhatjuk, h van határ, ahol a természet megismerés végződik és egy önálló szellemtud kezdődik. Minden tapasztalat immanens korlátba ütközik. Du Bois-R. szerint a szellemi folyamatok materiális feltételeikből érthetők meg, hiszen az anyagi rendszerek vmennyi részének helyét, mozgását és kölcsönös helyzetét is hiába értjük, attól még nem értjük, h egy atomnak miért számítana a helyzete és hogy hogyan mozog.
III. A szellemtudományok egészének viszonya a természettudományokéhoz
Az ember nem tisztán szellemi lény, mert részben az érzékszerveket kívülről ért affekciók határozzák meg. Idegrendszer fizikai működése.
Az ember, mint életegység kettős felfogása: szellemi tények összefüggéseként létezik számunkra addig, amíg a belső észrevevés ér, de testi egészként ott, ahol az érzékekkel fogjuk föl.
18-19. sz-i német transzcendentálfilozófia: a belső tapasztalatból indul ki, ezért a természeti tv-eket a tudattól függőnek tartja.
Mivel ez a mű a szellemtud-ok önállóságát igyekszik megalapozni, ezért ki kell fejtemie azoknak a függőségeknek a rendszerét is, amik miatt e tud-okat a természet megismerés határozza meg. Ebben a rendszerben ezek a tud-ok jelentik az utolsó tagot, és ők vannak a legmagasabb szinten abban a felépítésben, amely a matematikai alapvetéssel kezdődik.
Nem vak erők, hanem akaratok vagyunk. Függünk a természettől, a természeti folyamat, mint okok rendszere, megszabja a társadalmi-történelmi valóságot.
A szellemtud-ok természeti ismeretekhez fűződő viszonyának problémája csak akkor számít megoldottnak, ha megszűnik a természetet a tudatnak alárendelő transzcendentális álláspont és a szellemi fejlődést a természetnek alárendelő objektív empirikus álláspont közötti ellentét.
I-III. fejezet
In: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban
I. Mi a célja a bevezetésnek a szellemtudományokba?
Megkönnyíti a politikusok, jogászok, teológusok, pedagógusok számára az őket vezetőtételek és szabályok összefüggését az emberi társadalom valóságával.
Francia forradalom -> megrázkódtatások-> civilizációnk számára létkérdéssé vált a társadalomban rendelkezésre álló gyógymódok megismerése. Ezért nő a szellemtud-ok jelentősége a termtudokéhoz képest. A modern életben a tud érdeklődés úgy alakult át, mint a görög poliszokban a Kr. E. V. és IV. sz. fordulóján (szofisták, Szókratész-> termfil mellett előtérbe kerülnek az emberrel foglalkozó kérdések is, pl. az állam).
II. A szellemtudományok önálló egészet alkotnak a természettudományok mellett
Szellemtudok értelmezése ebben a műben: amiknek tárgya a tört-társ valóság.
Tud: tételek olyan foglalata, melynek elemei fogalmak, amik meghatározottak és az egész gondolati összefüggésben állandók és ált. érvényűek. A pozitivisták a tudományfogalom tartalmát a termtud-os foglalatosságok során felmerült fogalom meghatározásából vezetik le. Ezért egyesek „rövidlátón és önhitten” elvitatták a történetírástól a tud rangját (ez tényleg nem volt szép dolog! =)). És azt gondolták, h azokat a tud-at, amelyek alapjául az imperativus-ok szolgálnak, nem pedig a valóságról szóló ítéletek, át kell alakítani.
A szellemtud kifejezés sem meríti ki teljesen a fogalmat, de még mindig ez a legjobb, mert John Stuart Mill Logikájánka köszönhetően általánosan érthetővé vált.
Az ember számára csak az áll fenn, ami tudatának ténye-> célja: szellemi tényállások létrehozása. A történelem birodalmának köszönhetően van egy terület az objektív szükségszerűségek világának (értsd: természet) közepette, ahol felvillan a szabadság, mert az akarat tettei itt létrehozhatnak vmit.
A középkor metafizikai fő műve, Aquinói Szt. Tamás Summa de veritate catholicae fidei c. könyve a teremtett világ olyan tagozódását vázolja fel, melyben a lényegi mivolt a léttől megkülönböztetett, míg Istenben magában mindkettő egy, a teremtett lények hierarchiájának legfelsőbb tagjaként a szellemi szubsztanciákat jelöli meg, amelyek testetlenek.
Az öntudat élménye a szubsztancia-fogalom kiindulópontja.
Csak ha a szellemi tényeknek a természet megismerés tényei alá rendelése kizárt, akkor mondhatjuk, h van határ, ahol a természet megismerés végződik és egy önálló szellemtud kezdődik. Minden tapasztalat immanens korlátba ütközik. Du Bois-R. szerint a szellemi folyamatok materiális feltételeikből érthetők meg, hiszen az anyagi rendszerek vmennyi részének helyét, mozgását és kölcsönös helyzetét is hiába értjük, attól még nem értjük, h egy atomnak miért számítana a helyzete és hogy hogyan mozog.
III. A szellemtudományok egészének viszonya a természettudományokéhoz
Az ember nem tisztán szellemi lény, mert részben az érzékszerveket kívülről ért affekciók határozzák meg. Idegrendszer fizikai működése.
Az ember, mint életegység kettős felfogása: szellemi tények összefüggéseként létezik számunkra addig, amíg a belső észrevevés ér, de testi egészként ott, ahol az érzékekkel fogjuk föl.
18-19. sz-i német transzcendentálfilozófia: a belső tapasztalatból indul ki, ezért a természeti tv-eket a tudattól függőnek tartja.
Mivel ez a mű a szellemtud-ok önállóságát igyekszik megalapozni, ezért ki kell fejtemie azoknak a függőségeknek a rendszerét is, amik miatt e tud-okat a természet megismerés határozza meg. Ebben a rendszerben ezek a tud-ok jelentik az utolsó tagot, és ők vannak a legmagasabb szinten abban a felépítésben, amely a matematikai alapvetéssel kezdődik.
Nem vak erők, hanem akaratok vagyunk. Függünk a természettől, a természeti folyamat, mint okok rendszere, megszabja a társadalmi-történelmi valóságot.
A szellemtud-ok természeti ismeretekhez fűződő viszonyának problémája csak akkor számít megoldottnak, ha megszűnik a természetet a tudatnak alárendelő transzcendentális álláspont és a szellemi fejlődést a természetnek alárendelő objektív empirikus álláspont közötti ellentét.
2009. április 28., kedd
Fogalmak
Gershom Scholem: A kabbala helye az európai szellemtörténetben - válogatott írások II.
Beszélgetés Gershom Scholemmel (Muki Tsur és Abraham Shapira) alapján.
Die Welt: a Nemzetközi Cionista Szervezet lapja
Jüdische Rundschau: a Német Cionista Szervezet lapja
Agudat Jiszrael: Ortodox szervezet. 1911ben alapították a cionizmus vetélytársaként. Az I. VH után anticionista lett. Rabbik és tudósok tanítottak a szervezésében.
Baal tesuva: bűnbánó
Kasrut: zsidó konyha
Kék-fehér szemüveg: Scholem földalatti cionista lapja, 1915-16ban 3 száma jelent meg.
Jekke: német zsidó
Muszor: etikai könyv
Maszkilim: felvilágosultak
Y. H. Brenner: héber regényíró és gondolkodó, akit megöltek az 1921-es arab lázadások alatt.
Jisuv: az Erec Jiszrael-i zsidó közösség
Halucim: cionista úttörő földművelők
He-haluc: a cionista úttörő ifjúság
Brit Salom: a 20-as években a zsidó-arab megbékélésért indított mozgalom
Beszélgetés Gershom Scholemmel (Muki Tsur és Abraham Shapira) alapján.
Die Welt: a Nemzetközi Cionista Szervezet lapja
Jüdische Rundschau: a Német Cionista Szervezet lapja
Agudat Jiszrael: Ortodox szervezet. 1911ben alapították a cionizmus vetélytársaként. Az I. VH után anticionista lett. Rabbik és tudósok tanítottak a szervezésében.
Baal tesuva: bűnbánó
Kasrut: zsidó konyha
Kék-fehér szemüveg: Scholem földalatti cionista lapja, 1915-16ban 3 száma jelent meg.
Jekke: német zsidó
Muszor: etikai könyv
Maszkilim: felvilágosultak
Y. H. Brenner: héber regényíró és gondolkodó, akit megöltek az 1921-es arab lázadások alatt.
Jisuv: az Erec Jiszrael-i zsidó közösség
Halucim: cionista úttörő földművelők
He-haluc: a cionista úttörő ifjúság
Brit Salom: a 20-as években a zsidó-arab megbékélésért indított mozgalom
A kabbala vallásfilozófiája 9. (ápr. 28.)
Csak az emberrel interakcióban lévő Istent ismerhetjük meg a Bibliából-> csak akkor tudunk róla bármit is, amikor éppen megvált, kinyilatkoztat v teremt.
A középkorral kapcsolatban arisztoteliánus világképről beszélünk (rengeteg megszorítással), vagyis Arisztotelész Isten fogalma számított érvényes.
?Tudhat-e Isten rólam bármit?: ez a probléma abból adódik, h időbeli, változó lények vagyunk, tehát a rólam való tudásnak változónak kell lennie.
AZ ókor és a középkor számára a gondolkodás realitás!!!
A Kabbala egy kísérletként is felfogható arra, h tisztán teoretikusan gondolkodjunk a vallásról a filozófia kikapcsolásával. Ennek történeti oka van: a kabbala és a filozófia viszonyának alakulása. A judaizmus történetében a filozófia és a kabbala egyszerre bukkant fel!
A középkori diaszpórák is idegen környezetben éltek, de általában nem a bibliai értelemben vett bálványimádók között. -> átértelmeződik a bálványimádás fogalma: bálványimádó az, akinek antropomorf képe van az isteniségről. A zsidóságon belül is jelen van ez a veszély. Az ókorban annyira gyakori volt a tettleges bálványimádás a zsidók környezetében (és néha köztük is), h nem merült fel a gondolati bálványimádás problémája, az volt a lényege, h rendes rituális életet éljen az ember. De a középkorban már előtérbe kerül a gondolkodásban elkövetett bálványimádás, az antropomorfizmus, mivel a gondolkodás realitásnak számított!-> a gondolati bűn is bűn.
Görög filozófia: Isten örökké önmagát gondolja, hiszen nincs más méltó tárgy az ő gondolkodásához. De akkor mért történt meg a teremtés? -> neoplatonikus emanáció elmélet: a gondolkodás kiáradásával keletkeznek az alacsonyabb szintű létezők. A hellenisztikus filozófiára hatott a judaizmus, mert a zsidó teremtés fogalom közismert lett. A teremtés nem filozófiai fogalom, míg az emanáció igen-> az emanáció a teremtés fogalmának filozófiai konkurenciájaként jött létre.
A középkorban állandó kérdés volt, h időben keletkezett-e a világ?
Ha Isten az örökké önmagát gondoló gondolkodás,
Középkori arisztoteliánusok: Isten az első ok, a világ egy végtelen kauzális sor, okok és okozatok láncolata. Isten nem okozat, ő az első láncszem, tehát CSAK ok.
A középkori Európa egyeztette Arisztotelész Metafizikáját a kereszténységgel.
Nietzsche fél évig járt a bécsi egyetem matematika szakára, de utána arra jutott, h tudományosan (racionálisan) bizonyíthatatlan az örök visszatérés, de ettől kezdve tényleg hitt benne.
A megváltás csillaga c könyv 1921.
Szefirák (10): amik a rejtőzködő és a megnyilvánuló Isten között vannak. Isten útban a személlyé válás felé a szefirák erőnyalábjaival halad előre, pont úgy keletkeznek, mint az emanáció szintjei a neoplatonikus filozófiában, de a kabbalistá tudták, h az emanáció kizárja a teremtést-> megoldás: a szefirák Isten emanációi Istenen belül! (mert a neoplatonikus emanációk lényege, h Isten magán kívülre sugároz ki). A 10 szefira 10 emanátum. Néha részben Istenen kívül gondolják el őket, szóval nem végig teljesen egyértelmű, h Istenen belül vannak.
Gershom Scholem egyetlen kabbalista írása a Tíz történetietlen tétel a kabbaláról. Scholem szerint a szefirák kitalálása, vagyis az emanáció behozása tönkretette a kabbalát.
A kabbala egész hagyományában a közös a Tóra misztikus értelmezése, időben és térben nagyon kiterjedt mozgalom. Alexandriai Philón (Jézus kortársa) írásaiban mutatható ki először a Tórával kapcsolatos misztikus attitűd. Görögül írt, hellenisztikus szemléletű, de nem görög filozófus, munkássága zömében bibliaértelmezés, zsidó vallású és a zsidó vallással foglalkozik, mégis szinte teljesen elfelejtette a zsidó hagyomány.
Kb. másfél évszázad alatt terjesztették a zsidók a vallásukat a hellenisztikus világban (kicsit átlóg ez az időszak a római fennhatóságba)-> a betérteket a zsidó hagyomány istenfélőknek nevezi (nem zsidónak)-> megváltozott a zsidók hozzáállása a politeista-pogány környezethez-> szociológiailag ebben a környezetben tudott olyan gyorsan terjedni a kereszténység. A kereszténység népszerűsége is hatott arra, h a zsidók felhagyjanak a terjesztéssel, mert ez azt jelezte, h a pogányok csak félreérthetik az egészet. A Talmudban már olyan is szerepel, h ne taníttasd meg a gyereked görögre, már abból is csak baj lehet.
Philón: Az isteni logosz megtestesülése a világban tan. Philón Jézus kamaszkorában halt meg, nagyon sok közük nem volt egymáshoz, de a zsidó hagyományban kicsit a kereszténység előfutára lett belőle és elfelejtették. Philón ír egy egyiptomi zsidó szektáról, ami a Szeptuagintát Isten lábnyomaként kezeli. A Tóra misztikus értelmezési lehetősége több szálból ered a vallási hagyományon belül, lásd Philónnal és az egyiptomi misztikusokkal egy időben az esszénusokat.
Az esszénus név jelentését sem lehet tudni, de azt sem, h milyen nyelven van! Nincs ilyen görög, héber v arámi szó sincs, nem tudjuk, h Josephus Flavius milyen szót írt át erre a nem görög szóra a görög szövegében. Azt világosa megírja róluk J. F., h nem csak történeti műnek és törvénynek tartják a Tórát, hanem misztikus dimenzióját is ismerik.
A kabbala miszticizmusa: a bibliai szöveg eleven organizmus, a Tóra élőlény. A szöveg szubjektum is, nem csak az olvasás objektuma! Az olvasása két szubjektum közötti dialógus. A zsidó és keresztény vallási metaforikában is él ez a felfogás.
A középkori diaszpórák úgy ápolják a Szentföldre visszatérés eszméjét, mint a kóborlovag a szíve hölgye keszkenőjét. A Tóra, mint hordozható Szentély hasonlít a lovagi irodalom lándzsahegyen hordozott szerelmi zálog toposzára.
A szöveg jelentése csak egy héj, ami mögött végtelenül rétegzett élet pulzál. Minden új feltárt jelentésréteg a Tóra egy újabb értelme. A Tóra mutatja meg magát, a kabbalista befogadó. Isten önkinyilatkoztatása a Tóra.
A teremtésben is önmagát nyilvánítja Isten, a teremtés is az önkinyilatkoztatása (egyik dimenziójában).
Az átlegos, mindennapi vallásosságban élő hívőnke kisebb gondja is nagyobb annál, h Isten mi lehet önmagában -> a kabbalisták nekik egy kicsit pihentagyúnak tűnő szellemi elitet alkotnak.
Betűkombinációk hatalmas jelentősége, emiatt egyfajta materiális bánás a szöveggel.
A kabbala hermeneutikai hozzáállása: a Tóra jelentése kimeríthetetlen, mert Isten gondolatai végtelenül mélyebbek az emberi gondolatoknál.
Verschriftigung: az általános elszövegesedés, Isten önkinyilatkoztatása szöveg.
A középkorral kapcsolatban arisztoteliánus világképről beszélünk (rengeteg megszorítással), vagyis Arisztotelész Isten fogalma számított érvényes.
?Tudhat-e Isten rólam bármit?: ez a probléma abból adódik, h időbeli, változó lények vagyunk, tehát a rólam való tudásnak változónak kell lennie.
AZ ókor és a középkor számára a gondolkodás realitás!!!
A Kabbala egy kísérletként is felfogható arra, h tisztán teoretikusan gondolkodjunk a vallásról a filozófia kikapcsolásával. Ennek történeti oka van: a kabbala és a filozófia viszonyának alakulása. A judaizmus történetében a filozófia és a kabbala egyszerre bukkant fel!
A középkori diaszpórák is idegen környezetben éltek, de általában nem a bibliai értelemben vett bálványimádók között. -> átértelmeződik a bálványimádás fogalma: bálványimádó az, akinek antropomorf képe van az isteniségről. A zsidóságon belül is jelen van ez a veszély. Az ókorban annyira gyakori volt a tettleges bálványimádás a zsidók környezetében (és néha köztük is), h nem merült fel a gondolati bálványimádás problémája, az volt a lényege, h rendes rituális életet éljen az ember. De a középkorban már előtérbe kerül a gondolkodásban elkövetett bálványimádás, az antropomorfizmus, mivel a gondolkodás realitásnak számított!-> a gondolati bűn is bűn.
Görög filozófia: Isten örökké önmagát gondolja, hiszen nincs más méltó tárgy az ő gondolkodásához. De akkor mért történt meg a teremtés? -> neoplatonikus emanáció elmélet: a gondolkodás kiáradásával keletkeznek az alacsonyabb szintű létezők. A hellenisztikus filozófiára hatott a judaizmus, mert a zsidó teremtés fogalom közismert lett. A teremtés nem filozófiai fogalom, míg az emanáció igen-> az emanáció a teremtés fogalmának filozófiai konkurenciájaként jött létre.
A középkorban állandó kérdés volt, h időben keletkezett-e a világ?
Ha Isten az örökké önmagát gondoló gondolkodás,
Középkori arisztoteliánusok: Isten az első ok, a világ egy végtelen kauzális sor, okok és okozatok láncolata. Isten nem okozat, ő az első láncszem, tehát CSAK ok.
A középkori Európa egyeztette Arisztotelész Metafizikáját a kereszténységgel.
Nietzsche fél évig járt a bécsi egyetem matematika szakára, de utána arra jutott, h tudományosan (racionálisan) bizonyíthatatlan az örök visszatérés, de ettől kezdve tényleg hitt benne.
A megváltás csillaga c könyv 1921.
Szefirák (10): amik a rejtőzködő és a megnyilvánuló Isten között vannak. Isten útban a személlyé válás felé a szefirák erőnyalábjaival halad előre, pont úgy keletkeznek, mint az emanáció szintjei a neoplatonikus filozófiában, de a kabbalistá tudták, h az emanáció kizárja a teremtést-> megoldás: a szefirák Isten emanációi Istenen belül! (mert a neoplatonikus emanációk lényege, h Isten magán kívülre sugároz ki). A 10 szefira 10 emanátum. Néha részben Istenen kívül gondolják el őket, szóval nem végig teljesen egyértelmű, h Istenen belül vannak.
Gershom Scholem egyetlen kabbalista írása a Tíz történetietlen tétel a kabbaláról. Scholem szerint a szefirák kitalálása, vagyis az emanáció behozása tönkretette a kabbalát.
A kabbala egész hagyományában a közös a Tóra misztikus értelmezése, időben és térben nagyon kiterjedt mozgalom. Alexandriai Philón (Jézus kortársa) írásaiban mutatható ki először a Tórával kapcsolatos misztikus attitűd. Görögül írt, hellenisztikus szemléletű, de nem görög filozófus, munkássága zömében bibliaértelmezés, zsidó vallású és a zsidó vallással foglalkozik, mégis szinte teljesen elfelejtette a zsidó hagyomány.
Kb. másfél évszázad alatt terjesztették a zsidók a vallásukat a hellenisztikus világban (kicsit átlóg ez az időszak a római fennhatóságba)-> a betérteket a zsidó hagyomány istenfélőknek nevezi (nem zsidónak)-> megváltozott a zsidók hozzáállása a politeista-pogány környezethez-> szociológiailag ebben a környezetben tudott olyan gyorsan terjedni a kereszténység. A kereszténység népszerűsége is hatott arra, h a zsidók felhagyjanak a terjesztéssel, mert ez azt jelezte, h a pogányok csak félreérthetik az egészet. A Talmudban már olyan is szerepel, h ne taníttasd meg a gyereked görögre, már abból is csak baj lehet.
Philón: Az isteni logosz megtestesülése a világban tan. Philón Jézus kamaszkorában halt meg, nagyon sok közük nem volt egymáshoz, de a zsidó hagyományban kicsit a kereszténység előfutára lett belőle és elfelejtették. Philón ír egy egyiptomi zsidó szektáról, ami a Szeptuagintát Isten lábnyomaként kezeli. A Tóra misztikus értelmezési lehetősége több szálból ered a vallási hagyományon belül, lásd Philónnal és az egyiptomi misztikusokkal egy időben az esszénusokat.
Az esszénus név jelentését sem lehet tudni, de azt sem, h milyen nyelven van! Nincs ilyen görög, héber v arámi szó sincs, nem tudjuk, h Josephus Flavius milyen szót írt át erre a nem görög szóra a görög szövegében. Azt világosa megírja róluk J. F., h nem csak történeti műnek és törvénynek tartják a Tórát, hanem misztikus dimenzióját is ismerik.
A kabbala miszticizmusa: a bibliai szöveg eleven organizmus, a Tóra élőlény. A szöveg szubjektum is, nem csak az olvasás objektuma! Az olvasása két szubjektum közötti dialógus. A zsidó és keresztény vallási metaforikában is él ez a felfogás.
A középkori diaszpórák úgy ápolják a Szentföldre visszatérés eszméjét, mint a kóborlovag a szíve hölgye keszkenőjét. A Tóra, mint hordozható Szentély hasonlít a lovagi irodalom lándzsahegyen hordozott szerelmi zálog toposzára.
A szöveg jelentése csak egy héj, ami mögött végtelenül rétegzett élet pulzál. Minden új feltárt jelentésréteg a Tóra egy újabb értelme. A Tóra mutatja meg magát, a kabbalista befogadó. Isten önkinyilatkoztatása a Tóra.
A teremtésben is önmagát nyilvánítja Isten, a teremtés is az önkinyilatkoztatása (egyik dimenziójában).
Az átlegos, mindennapi vallásosságban élő hívőnke kisebb gondja is nagyobb annál, h Isten mi lehet önmagában -> a kabbalisták nekik egy kicsit pihentagyúnak tűnő szellemi elitet alkotnak.
Betűkombinációk hatalmas jelentősége, emiatt egyfajta materiális bánás a szöveggel.
A kabbala hermeneutikai hozzáállása: a Tóra jelentése kimeríthetetlen, mert Isten gondolatai végtelenül mélyebbek az emberi gondolatoknál.
Verschriftigung: az általános elszövegesedés, Isten önkinyilatkoztatása szöveg.
2009. április 27., hétfő
Ind filozófia 9.
Zubor Zalán
Buddhizmus:
Buddha név jelentése „felébredt, „megvilágosodott”, köznévként: olyan személy, aki magától eléri a megvilágosodást (nirvánát)
Eredeti neve bizonytalan, a hagyomány szerint Gantama Sziddhárta (jelentése: „célját elért”)
Élete a hagyomány szerint:
- A 6. század elején született egy helyi király fiaként
- Születését csodás jelek kísérik, megjósolják, hogy nagy ember lesz: vagy hódító uralkodó, vagy szent tanító.
- Anyja 8 nap múlva meghal
- Apja nagy uralkodónak szánja a fiút, ezért úgy neveli, hogy semmilyen rossz dologgal (szegénység, betegség stb.) ne kelljen szembesülnie.
- Az isteneknek azonban más céljaik vannak vele, ezért 28 éves korára szembesítik az öregséggel, betegséggel és halállal (történet: kocsisával tart egy lakomára, akkor látja az öreg, beteg embereket - akik valójában istenek emberi alakban – és egy temetési menetet).
- Legvégül egy megvilágosodott szent emberrel is találkozik, így rájön, hogy az igazi boldogságot nem a véges anyagi világban kell keresni.
- Titokban elszökik otthonról (otthagyva feleségét és újszülött gyerekét), és 2 bölcshöz megy el tanulni, hogy ő is elérhesse a megvilágosodást (külsőleg is átalakul, pl. levágja a haját: ez a szent életmód jele, ld. szerzetesek)
- Végigjárja mindkét „tanfolyamot”, de egyik helyen sem éri el a megvilágosodást (bár olyan jól teljesít, hogy a tanítók mindkét helyen felajánlják neki a tanítványok vezetését), ezért 5 követőjével önálló iskolát alapít, és együtt megpróbálják elérni a megvilágosodást.
- Rendkívül kemény aszkézist folytatnak (az aszkézis az előző két iskolában is fontos volt, de nem ilyen mértékben): koplalás az éhhalál határáig, nem viselnek ruhát stb., de ez sem vezet eredményre.
- Buddha megkérdőjelezi az aszkézis hasznosságát: egy gyerekkori élményre emlékszik, amikor egy fa alatt ülve, békésen elérte az első meditatív állapotot (ezt az egyik beszédéből is ismerjük) (1. dzsáni: a tudat elválik a testtől, a meditáció leggyengébb formája a buddhizmusban). Amint a tanítványai látják, hogy „feladta” az aszkéta életmódját, elhagyják.
- Végül az új úton haladva (középút: a túlzott aszkézis, és a túlzott élvhajhászat között) eléri a megvilágosodást (így ő lesz az első ismert Buddha). Először úgy dönt, nem osztja meg mással a tudását, de az istenek tanításra biztatják.
- Megkeresi korábbi tanítványait, és megtanítja nekik az új „módszert”. Anhat = aki egy tanító segítségével éri el a nirvánát.
- Buddha és tanítványai megszervezik az első szerzetesrendet. A rendnek nincs valódi vezetője, Buddha hatalma is csak tekintélyén alapul, egyébként demokratikusan működő közösség. A későbbi szerzetesrendekben viszont már megjelenik a hierarchia.
- Buddha végül 80 évesen, természetes halállal hal meg.
A történet ellentmondásai:
- Buddha királyi származása valószínűtlen, abban az időben még nem voltak igazán nagy királyságok Indiában, csak kis törzsi államok
- Az egyik fennmaradt beszédében szerepel az első meditációja: itt arról beszél, hogy amíg ő a fa alatt meditált az apja fizikai munkát végzett. Egy király valószínűleg nem végzett volna ilyen munkát, különösen nem Indiában, ahol a passzivitás számít az elfogadott uralkodó attitűdnek. Ezért valószínűbb, hogy Buddha paraszti, vagy kézműves családból származott.
- Az, hogy valaki ne 28 éves koráig ne szembesüljön öregséggel, betegséggel stb. lehetetlen (pl. szülei öregedését biztosan észrevette volna, valamilyen betegséget bármikor elkaphatott stb.), ezt a részt csak egészen szimbolikusan értelmezhetjük.
- Anyja korai halála nem igaz, egy másik beszédéből tudjuk, hogy élt még amikor elment otthonról (szülei tudtával, tehát nem megszökött). Mai értelmezés: a felesége meghalt, mielőtt Buddha elment: valószínűtlen hogy csak úgy otthagyta volna feleségét és a fiát, viszont az ő halálával szembesülhetett az élet végességével, és ez motiválhatta a döntésében (a gyereket a nagyanyja nevelhette tovább, az elképzelhetetlennek számított, hogy egy férfi egyedül nevelje fel).
A buddhizmus tanításai:
Tévhit: a buddhizmus a brahmanizmus reformja.
A brahmanizmus Nyugat-Indiában fejlődött ki (a szanszkrit védikus hagyomány és az ősi indiai hitvilág keveredéséből), a buddhizmus pedig Kelet-Indiában, ahol nem terjed el a sem a védikus vallás, sem brahmanizmus. Pl. a buddhista iratokban szereplő istenek teljesen mások, mint a brahmanizmus istenei.
Keleten a buddhizmus előtt uralkodó irányzat a dzsaianizmus volt, a buddhizmus ezt próbálta megreformálni.
Dzsaianizmus: az anyagi valóságon túli örömök és a megvilágosodás keresését hirdeti, ami aszkézissel és meditációval érhető el. Fontos szerepet játszik benne a reinkarnáció és a karma fogalma. A hívő célja itt is a reinkarnáció körforgásából való kilépés („ellobbanás” = nirvána).
Karma: az ember tettei a következő életére is hatással vannak (pl. ha másokkal rosszat tett, hasonló dolgok történnek majd vele a következő életében). Egyes irányzatok szerint a karma csak egy életre van hatással, utána tiszta lappal indulunk, mások szerint a súlyosabb bűnök miatt több életen át is vezekelhetünk. A nirvána természetesen csak egészen erkölcsös életek után érhető el. A karma minden irányzat szerint morális alapon működik, csak a szándékosan elkövetett bűnök számítanak bűnnek. A folyamat „működése” is irányzatonként (vagy szerzőkként) különbözik: egyesek szerint az istenek ítéletén múlik, milyen sorsa lesz az embernek, máskor szinte természeti törvényként, automatizmusként jelenik meg.
A dzsaianizmusról (bár a 15. századig fennmaradt) alig vannak írásos emlékeink, a vallás téziseit csak szóbeli tanítás útján adták tovább (Indiában ezt megbízhatóbbnak tartották, mint az írásos rögzítést).
Buddhizmus:
Az újjászületés okai a szenvedélyek (és a velük járó szenvedés), ami miatt a lélek visszatér az anyagi világba. A nirvána a szenvedélyek kialvását jelenti, ami miatt a lélek nem akar visszatérni, így kilép a körforgásból.
A buddhizmusban nincsenek meghatározott metafizikai nézetek, így nincs dogmatikus képük a világ pontos működéséről. Kivétel az anatmanizmus („lélek nélküliség”) dogmája: az embernek nincs állandó, változatlan szubsztanciája, (inszubsztancialitás, „éntelenség”). A tudat nem szűnik meg a halállal, de a fennmaradó lélek képes a változásra (ld. karma).
Buddhizmus:
Buddha név jelentése „felébredt, „megvilágosodott”, köznévként: olyan személy, aki magától eléri a megvilágosodást (nirvánát)
Eredeti neve bizonytalan, a hagyomány szerint Gantama Sziddhárta (jelentése: „célját elért”)
Élete a hagyomány szerint:
- A 6. század elején született egy helyi király fiaként
- Születését csodás jelek kísérik, megjósolják, hogy nagy ember lesz: vagy hódító uralkodó, vagy szent tanító.
- Anyja 8 nap múlva meghal
- Apja nagy uralkodónak szánja a fiút, ezért úgy neveli, hogy semmilyen rossz dologgal (szegénység, betegség stb.) ne kelljen szembesülnie.
- Az isteneknek azonban más céljaik vannak vele, ezért 28 éves korára szembesítik az öregséggel, betegséggel és halállal (történet: kocsisával tart egy lakomára, akkor látja az öreg, beteg embereket - akik valójában istenek emberi alakban – és egy temetési menetet).
- Legvégül egy megvilágosodott szent emberrel is találkozik, így rájön, hogy az igazi boldogságot nem a véges anyagi világban kell keresni.
- Titokban elszökik otthonról (otthagyva feleségét és újszülött gyerekét), és 2 bölcshöz megy el tanulni, hogy ő is elérhesse a megvilágosodást (külsőleg is átalakul, pl. levágja a haját: ez a szent életmód jele, ld. szerzetesek)
- Végigjárja mindkét „tanfolyamot”, de egyik helyen sem éri el a megvilágosodást (bár olyan jól teljesít, hogy a tanítók mindkét helyen felajánlják neki a tanítványok vezetését), ezért 5 követőjével önálló iskolát alapít, és együtt megpróbálják elérni a megvilágosodást.
- Rendkívül kemény aszkézist folytatnak (az aszkézis az előző két iskolában is fontos volt, de nem ilyen mértékben): koplalás az éhhalál határáig, nem viselnek ruhát stb., de ez sem vezet eredményre.
- Buddha megkérdőjelezi az aszkézis hasznosságát: egy gyerekkori élményre emlékszik, amikor egy fa alatt ülve, békésen elérte az első meditatív állapotot (ezt az egyik beszédéből is ismerjük) (1. dzsáni: a tudat elválik a testtől, a meditáció leggyengébb formája a buddhizmusban). Amint a tanítványai látják, hogy „feladta” az aszkéta életmódját, elhagyják.
- Végül az új úton haladva (középút: a túlzott aszkézis, és a túlzott élvhajhászat között) eléri a megvilágosodást (így ő lesz az első ismert Buddha). Először úgy dönt, nem osztja meg mással a tudását, de az istenek tanításra biztatják.
- Megkeresi korábbi tanítványait, és megtanítja nekik az új „módszert”. Anhat = aki egy tanító segítségével éri el a nirvánát.
- Buddha és tanítványai megszervezik az első szerzetesrendet. A rendnek nincs valódi vezetője, Buddha hatalma is csak tekintélyén alapul, egyébként demokratikusan működő közösség. A későbbi szerzetesrendekben viszont már megjelenik a hierarchia.
- Buddha végül 80 évesen, természetes halállal hal meg.
A történet ellentmondásai:
- Buddha királyi származása valószínűtlen, abban az időben még nem voltak igazán nagy királyságok Indiában, csak kis törzsi államok
- Az egyik fennmaradt beszédében szerepel az első meditációja: itt arról beszél, hogy amíg ő a fa alatt meditált az apja fizikai munkát végzett. Egy király valószínűleg nem végzett volna ilyen munkát, különösen nem Indiában, ahol a passzivitás számít az elfogadott uralkodó attitűdnek. Ezért valószínűbb, hogy Buddha paraszti, vagy kézműves családból származott.
- Az, hogy valaki ne 28 éves koráig ne szembesüljön öregséggel, betegséggel stb. lehetetlen (pl. szülei öregedését biztosan észrevette volna, valamilyen betegséget bármikor elkaphatott stb.), ezt a részt csak egészen szimbolikusan értelmezhetjük.
- Anyja korai halála nem igaz, egy másik beszédéből tudjuk, hogy élt még amikor elment otthonról (szülei tudtával, tehát nem megszökött). Mai értelmezés: a felesége meghalt, mielőtt Buddha elment: valószínűtlen hogy csak úgy otthagyta volna feleségét és a fiát, viszont az ő halálával szembesülhetett az élet végességével, és ez motiválhatta a döntésében (a gyereket a nagyanyja nevelhette tovább, az elképzelhetetlennek számított, hogy egy férfi egyedül nevelje fel).
A buddhizmus tanításai:
Tévhit: a buddhizmus a brahmanizmus reformja.
A brahmanizmus Nyugat-Indiában fejlődött ki (a szanszkrit védikus hagyomány és az ősi indiai hitvilág keveredéséből), a buddhizmus pedig Kelet-Indiában, ahol nem terjed el a sem a védikus vallás, sem brahmanizmus. Pl. a buddhista iratokban szereplő istenek teljesen mások, mint a brahmanizmus istenei.
Keleten a buddhizmus előtt uralkodó irányzat a dzsaianizmus volt, a buddhizmus ezt próbálta megreformálni.
Dzsaianizmus: az anyagi valóságon túli örömök és a megvilágosodás keresését hirdeti, ami aszkézissel és meditációval érhető el. Fontos szerepet játszik benne a reinkarnáció és a karma fogalma. A hívő célja itt is a reinkarnáció körforgásából való kilépés („ellobbanás” = nirvána).
Karma: az ember tettei a következő életére is hatással vannak (pl. ha másokkal rosszat tett, hasonló dolgok történnek majd vele a következő életében). Egyes irányzatok szerint a karma csak egy életre van hatással, utána tiszta lappal indulunk, mások szerint a súlyosabb bűnök miatt több életen át is vezekelhetünk. A nirvána természetesen csak egészen erkölcsös életek után érhető el. A karma minden irányzat szerint morális alapon működik, csak a szándékosan elkövetett bűnök számítanak bűnnek. A folyamat „működése” is irányzatonként (vagy szerzőkként) különbözik: egyesek szerint az istenek ítéletén múlik, milyen sorsa lesz az embernek, máskor szinte természeti törvényként, automatizmusként jelenik meg.
A dzsaianizmusról (bár a 15. századig fennmaradt) alig vannak írásos emlékeink, a vallás téziseit csak szóbeli tanítás útján adták tovább (Indiában ezt megbízhatóbbnak tartották, mint az írásos rögzítést).
Buddhizmus:
Az újjászületés okai a szenvedélyek (és a velük járó szenvedés), ami miatt a lélek visszatér az anyagi világba. A nirvána a szenvedélyek kialvását jelenti, ami miatt a lélek nem akar visszatérni, így kilép a körforgásból.
A buddhizmusban nincsenek meghatározott metafizikai nézetek, így nincs dogmatikus képük a világ pontos működéséről. Kivétel az anatmanizmus („lélek nélküliség”) dogmája: az embernek nincs állandó, változatlan szubsztanciája, (inszubsztancialitás, „éntelenség”). A tudat nem szűnik meg a halállal, de a fennmaradó lélek képes a változásra (ld. karma).
A középkori Európa I./11. (ápr. 27.)
Csehország
Erős német kisebbség a középkortól (ma is).
A NRCS legmagasabb rangú tagja, amikor éppen tagja, mert királyság-> kir kancellária, egyházpol stb. önálló.
Kremsieri János 1358 cseh kancelláriai alkalmazott, 63ban kanonok, utána tisztázás alatt halt meg Avignonban tanai miatt.
Tanai
- Gratia Dei: Az egyház elöregedett hálóját újraszövik egyszerű, buta is idióta emberek, az evangéliumok alapján. -> világi hívők szerephez jutása az egyh-ban.
- Sok papban (a legkisebbtől a legnagyobbig) uralkodik a kufárok kapzsisága, akiket Jézus kiűzött a Templomból.
Szinte csak egyháziak juthattak hozzá az írásaihoz. Mégis nagy veszély, mert a korszakban egész Eu-ban elterjedtek az eretnekségek, pl. a valdens. És a NRCS pápaság feletti hatalmi igénye alá is lovat adhatnak ezek a kijelentések.
Krakkóban és Prágában is előkerült ugyanaz az Avignonból küldött eretnekségek elleni cáfolatirat, amiben szerepelnek ezek az eretnek hittételek:
- Csak három egyházi rend van: diakónus, presbiter, püspök.
- Nem kell imádva tisztelni az oltárokat és szentképeket, mert az bűn.
- A bűnöket az ember nem tartozik vétkeseknek megvallani, hanem igazaknak. -> megválaszthatják a gyóntatót
- Nincs tisztítótűz
- Esküt semmilyen esetben nem kell tenni, tilos. Ez már a világi rendszert is bírálja.
- Elítélik a szent atyák dekrétumait, azok csak emberek hagyományai.
- Isten egyháza elfajzott Szilveszter püspök ideje óta a világi császárság miatt. EZ a hírhedt constantinusi adománylevélre vonatkozik (de annak létezését nem tagadja!).
- A feleség elválhat a férfitől annak akarata ellenére, és fordítva. (az akkori jogrendszerekben a férfi kezdeményezhetett csak válást).
- -> „ez a tévelygés egy egyház által elítélt”
Ha szükség volt erre az iratra, az mutatja, h már voltak ezeknek a tételeknek hívei Csehországban! Azzal, h az egyh is beszélt erről, még reklámot is csinált nekik=)
A zsidók jelenléte tovább bonyolítja a helyzetet. 1399ben zsidóellenes iratot adott ki egy kitért zsidó (Ibn EZrát, Rásit és Maimonidészt kritizálva), akinek Jom Tov (+még egy német vezetéknév) választ írt 1410 k. Ezzel rájuk irányult a figyelem, Jom Tovnak meg a brandenburgi érsek írt cáfolatot.
Na ebben a környezetben bukkan fel…
Jan Hus
1415, júl. 6án égették el Konstanzban.
Alacsony származású volt, de apja taníttatta.
Prédikátor és egyetemi oktató-> 2 fronton támadja az egyházat.
1396 a Prágai Egyetemen baccalaureatus lett és a szavak művészetének magisteri címét.
Teológiai tanulmányok, pappá szentelik.
1400 pappá szentelték.
1401 okt. a filozófiai fakultás dékánja
1402től prédikál a prágai Betlehemi templomban: csehül! -> felszínre kerül, h ennek az orsz. a többsége más nyelvet beszél, mint a bir többi része.
1402/03 rektor (a Betlehemi kápolna igazgatója).
„A sötétség bűneit vessük el” c beszéd: beneficiánusok, szimoniákusok, kapzsi papok.
„Kevés pap üdvözül.”
Wycliff hatása: az egyh ne avatkozzon bele világi ügyekbe.
Hus idézi: Gregorius Leonis (prágai),
A pápaság közvetlenül nem avatkozhatott be.
1412 a pápa interdictummal sújtotta Prágát-> Husnak mennie kellett, de vidéken tovább prédikált.
1414 telén a konstanzi zsinat elé idézik, az odavezető útra Zsigmondtól menlevelet kapott. De ott börtönbe vetették és Zsigmond beleegyezett, indoklás: nem mondta, h az ott tartózkodásra is menlevelet ad.
Nyilvánosan védekezhetett az eretnekség vádja ellen a zsinaton, de a zsinat többsége nem fogadta el. 30 vádpont-> halálbüntetés.
Akik a matriculák alapján hallhatták Hus előadásait: Gregorius de Buda
+
A Betlehemi kápolna az Óvárosban van, Prága legfontosabb negyedében. Az óvárosi Szt, Mihály templomban is prédikált Hus rövidebb ideig-> tehát nagy befolyást szerzett a polgárság körében.
Kovács Ferenc történész: Wycliffe-fal szemben Husz gyakorlati munkátv égzett, ezért nagyobb hatása volt. A népi egyházi templomi éneklést is bevezette. Sok szegény munkás is a híve lett.
1412. nov. a pápa bezárással fenyegeti a Betlehemi kápolnát, erre Hus: kérelem a pápához, h ne zárja be, védelmezi „a hazát, a népet, a törzset, Csehországot és a cseh nemzetet”.
Cselekvésre szólítja fel a híveket.
Két szín alatti áldozás.
Az értelmiségiek is céhekbe szerveződtek!
Az orvosok céhe elérte e beginák és szerzetesek kizárását a gyógyításból.
Nepomuki Szent János
székesegyházi kanonok
IV. Vencel feleségének gyóntatója, akit a férj megkínoztatott és a Moldvába dobatott 1393ban, mert az egyh jogait védelmezte és visszautasította, h elárulja, h mit gyónt meg a királyé.
1729ben szentté avatták. Az árvízben meghaltak védőszentje, a jogtalanul meggyanúsítottak védőszentje. Lengyelo-ban a hidak és tavak védőszentjének tekintik.
Husszal párhuzamosan működött Prágában.
IV. Vencel
1393/94 cseh nemesek bebörtönzik, 1400ban a választófejedelmek leteszik. 1404ben visszanyerte a cseh trónt.
Zsigmond császári ambíciói-> megtámadta Kutnahorát, ahol Iodocus őrgróf, Morvao. Kormányzója szembe szállt vele.
1402. szept. 17. Zsigmond oklevelén titkos pecsét oroszlános pecsét (Cseho. Címere), ennek jogalapja a febr. 2i megegyezés Vencellel, amit kikényszerített az akkor fogságban lévő Vencelt, ami szerint Zsigmond Cseho. Gubernátora. EZ volt az ugródeszka a cseh tróhoz.
A negyedek nem szeparálják el teljesen a kisebbségeket. Sok más cseh városban is volt gettó v zsidó utca, ahol kerezstény kereskedők is éltek.
Kaspar Schlick Zsigmond támogatója, akit 16 éves diákként vett fel a kancelláriájára. Egy polgár fia, Cseho. NYi német területéről szárm. Zsigmond főjegyzője, később kancellárja.
A sok háborús zsákmányolás miatt Zsigmond nagyon népszerűtlen lett, kialakult egy vallásos kép róla, ami Heródes bűnét, a csecsemőgyilkosságot tulajdonította neki. Szokásos ábrázolása Heródesként, és szőke hajjal és hosszú bajusszal.
Egyházi ábrázolás: zsidók kövekkel dobálják Jézust, a zsidók szőke és hosszú bajuszosak, direkt Zsigmondra hajaznak (meg bajuszoznak).
Erős német kisebbség a középkortól (ma is).
A NRCS legmagasabb rangú tagja, amikor éppen tagja, mert királyság-> kir kancellária, egyházpol stb. önálló.
Kremsieri János 1358 cseh kancelláriai alkalmazott, 63ban kanonok, utána tisztázás alatt halt meg Avignonban tanai miatt.
Tanai
- Gratia Dei: Az egyház elöregedett hálóját újraszövik egyszerű, buta is idióta emberek, az evangéliumok alapján. -> világi hívők szerephez jutása az egyh-ban.
- Sok papban (a legkisebbtől a legnagyobbig) uralkodik a kufárok kapzsisága, akiket Jézus kiűzött a Templomból.
Szinte csak egyháziak juthattak hozzá az írásaihoz. Mégis nagy veszély, mert a korszakban egész Eu-ban elterjedtek az eretnekségek, pl. a valdens. És a NRCS pápaság feletti hatalmi igénye alá is lovat adhatnak ezek a kijelentések.
Krakkóban és Prágában is előkerült ugyanaz az Avignonból küldött eretnekségek elleni cáfolatirat, amiben szerepelnek ezek az eretnek hittételek:
- Csak három egyházi rend van: diakónus, presbiter, püspök.
- Nem kell imádva tisztelni az oltárokat és szentképeket, mert az bűn.
- A bűnöket az ember nem tartozik vétkeseknek megvallani, hanem igazaknak. -> megválaszthatják a gyóntatót
- Nincs tisztítótűz
- Esküt semmilyen esetben nem kell tenni, tilos. Ez már a világi rendszert is bírálja.
- Elítélik a szent atyák dekrétumait, azok csak emberek hagyományai.
- Isten egyháza elfajzott Szilveszter püspök ideje óta a világi császárság miatt. EZ a hírhedt constantinusi adománylevélre vonatkozik (de annak létezését nem tagadja!).
- A feleség elválhat a férfitől annak akarata ellenére, és fordítva. (az akkori jogrendszerekben a férfi kezdeményezhetett csak válást).
- -> „ez a tévelygés egy egyház által elítélt”
Ha szükség volt erre az iratra, az mutatja, h már voltak ezeknek a tételeknek hívei Csehországban! Azzal, h az egyh is beszélt erről, még reklámot is csinált nekik=)
A zsidók jelenléte tovább bonyolítja a helyzetet. 1399ben zsidóellenes iratot adott ki egy kitért zsidó (Ibn EZrát, Rásit és Maimonidészt kritizálva), akinek Jom Tov (+még egy német vezetéknév) választ írt 1410 k. Ezzel rájuk irányult a figyelem, Jom Tovnak meg a brandenburgi érsek írt cáfolatot.
Na ebben a környezetben bukkan fel…
Jan Hus
1415, júl. 6án égették el Konstanzban.
Alacsony származású volt, de apja taníttatta.
Prédikátor és egyetemi oktató-> 2 fronton támadja az egyházat.
1396 a Prágai Egyetemen baccalaureatus lett és a szavak művészetének magisteri címét.
Teológiai tanulmányok, pappá szentelik.
1400 pappá szentelték.
1401 okt. a filozófiai fakultás dékánja
1402től prédikál a prágai Betlehemi templomban: csehül! -> felszínre kerül, h ennek az orsz. a többsége más nyelvet beszél, mint a bir többi része.
1402/03 rektor (a Betlehemi kápolna igazgatója).
„A sötétség bűneit vessük el” c beszéd: beneficiánusok, szimoniákusok, kapzsi papok.
„Kevés pap üdvözül.”
Wycliff hatása: az egyh ne avatkozzon bele világi ügyekbe.
Hus idézi: Gregorius Leonis (prágai),
A pápaság közvetlenül nem avatkozhatott be.
1412 a pápa interdictummal sújtotta Prágát-> Husnak mennie kellett, de vidéken tovább prédikált.
1414 telén a konstanzi zsinat elé idézik, az odavezető útra Zsigmondtól menlevelet kapott. De ott börtönbe vetették és Zsigmond beleegyezett, indoklás: nem mondta, h az ott tartózkodásra is menlevelet ad.
Nyilvánosan védekezhetett az eretnekség vádja ellen a zsinaton, de a zsinat többsége nem fogadta el. 30 vádpont-> halálbüntetés.
Akik a matriculák alapján hallhatták Hus előadásait: Gregorius de Buda
+
A Betlehemi kápolna az Óvárosban van, Prága legfontosabb negyedében. Az óvárosi Szt, Mihály templomban is prédikált Hus rövidebb ideig-> tehát nagy befolyást szerzett a polgárság körében.
Kovács Ferenc történész: Wycliffe-fal szemben Husz gyakorlati munkátv égzett, ezért nagyobb hatása volt. A népi egyházi templomi éneklést is bevezette. Sok szegény munkás is a híve lett.
1412. nov. a pápa bezárással fenyegeti a Betlehemi kápolnát, erre Hus: kérelem a pápához, h ne zárja be, védelmezi „a hazát, a népet, a törzset, Csehországot és a cseh nemzetet”.
Cselekvésre szólítja fel a híveket.
Két szín alatti áldozás.
Az értelmiségiek is céhekbe szerveződtek!
Az orvosok céhe elérte e beginák és szerzetesek kizárását a gyógyításból.
Nepomuki Szent János
székesegyházi kanonok
IV. Vencel feleségének gyóntatója, akit a férj megkínoztatott és a Moldvába dobatott 1393ban, mert az egyh jogait védelmezte és visszautasította, h elárulja, h mit gyónt meg a királyé.
1729ben szentté avatták. Az árvízben meghaltak védőszentje, a jogtalanul meggyanúsítottak védőszentje. Lengyelo-ban a hidak és tavak védőszentjének tekintik.
Husszal párhuzamosan működött Prágában.
IV. Vencel
1393/94 cseh nemesek bebörtönzik, 1400ban a választófejedelmek leteszik. 1404ben visszanyerte a cseh trónt.
Zsigmond császári ambíciói-> megtámadta Kutnahorát, ahol Iodocus őrgróf, Morvao. Kormányzója szembe szállt vele.
1402. szept. 17. Zsigmond oklevelén titkos pecsét oroszlános pecsét (Cseho. Címere), ennek jogalapja a febr. 2i megegyezés Vencellel, amit kikényszerített az akkor fogságban lévő Vencelt, ami szerint Zsigmond Cseho. Gubernátora. EZ volt az ugródeszka a cseh tróhoz.
A negyedek nem szeparálják el teljesen a kisebbségeket. Sok más cseh városban is volt gettó v zsidó utca, ahol kerezstény kereskedők is éltek.
Kaspar Schlick Zsigmond támogatója, akit 16 éves diákként vett fel a kancelláriájára. Egy polgár fia, Cseho. NYi német területéről szárm. Zsigmond főjegyzője, később kancellárja.
A sok háborús zsákmányolás miatt Zsigmond nagyon népszerűtlen lett, kialakult egy vallásos kép róla, ami Heródes bűnét, a csecsemőgyilkosságot tulajdonította neki. Szokásos ábrázolása Heródesként, és szőke hajjal és hosszú bajusszal.
Egyházi ábrázolás: zsidók kövekkel dobálják Jézust, a zsidók szőke és hosszú bajuszosak, direkt Zsigmondra hajaznak (meg bajuszoznak).
Filozófiatörténet 11. (ápr. 27)
Kant-> kopernikuszi fordulat a fil-ban (ismeretelm-ben és metafiz-ban). A tiszta spekulatív ész átlépi határai a term. Megismerése, és ezt átlépi, amikor a jelenségvilágra alkalmas kategóriákkal vizsgálja a magában való dolgokat (valóságos tárgy, nem jelenség), ezért kell kritikával illetni a tiszta észt-> A tiszta ész kritikája
A magában való dolgok világa csak a gyakorlati ész számára megismerhető.
Az ember 2 világ polgára: valóságos és tapasztalati.
A szollipszizmus (csak önmagam léte biztos) Kant szerint az ész botránya, mert nem tudja megcáfolni. De egy szollipszista világban minden szabad, nincsenek tv-ek és kötelességek.
Kant etikája – A gyakorlati ész kritikája
Univerzalizmus: kategorikus imperativus: cselekedj úgy, h cselekedeted általános érvényű lehessen. Csak olyan szabály tekinthető erk tv-nek, amelyet bárki alkalmazhat, megvalósítható, követhető. A kat imp a priori tvszerűség.
Kant szerint elfogadhatatlan az angolszász területeken elterjedt felfogás, miszerint az ember követheti saját motívumait és ez nem akadályozza meg, h erkölcsileg helyesen cselekedjen. Kant szerint lehet, h ilyenkor nem teszünk semmi rosszat (más filozófusok szerint az erk lényege a term hajlamok leküzdése), de az az igazán erkölcsös, ha az alap normához képest vmi többletet nyújt a cselekedetünk.
Az nem erény, h betartjuk az erk szabályokat. Az az erény, ha felül is múljuk.
Dilthey
Kantból indul ki, az ő rendszerét alkalmazza a szellemtud-ok meghatározására. Bevezetés a szellemtudományokba c mű: az szellemtudok önálló módszertanának kidolgozása, elválás a termtudoktól. A történeti isk-át kell követni, csak ki kell védeni az 1oldalúságát. A történeti isk módszereinek kiegészítése ismeretelm-tel.
A pozitivizmus jó módszer a term jelenségeinek felismerésére, de leegyszerűsített módszertana nem képes megfigyelni a komplex emberi folyamatokat. A pozitivizmus magát az embert sem tudja teljességében vizsgálni, a szellemtud-oknak viszont ez a feladata. Tehát meg kell haladni a pozitivizmus módszertanát, mert az csak passzív megismerő, receptív lényként fogja fel az embert, pedig ez nem így van. Az embert, mint cselekvő lényt kell figyelembe venni, amely a körny-ére hatást gyakorol-> kantiánus gondolat.
AZ emberi cselekvés produktumainak tulajdonságaiban alapvető szerepet játszik a szabadság, az emb szabadság nyilvánul meg bennük.
D. nem ismerte túl részletesen az angol pozitivizmust, ezért nem tűnt fel neki, h John Stuart Mill majdnem ugyanazt mondja a szab-ról, mint ő. J. S. Mill érvelése: ő tanulmányozta a német fil-t. A szabadságról c. mű: a fejlődés gondolatából indul ki, ami Hegelnél alapfogalom. Az emb szab viszi előre a fejl-t, mert az emb kreatív lény és ha nem korlátozzák ebben, akkor új dolgot hoz létre. EL kell ismerni a gondolat, a szólás, a sajtó és a cselekvési szab-ot (az utóbbi a kvintesszencia). Mill elmélete hasonlít Darwinéra, de nem koppintás, A szabadságról is 1859ben jelent meg.
D. homályosan fogalmazott.
A szellemi jelenségek is fizikai úton jutnak el hozzánk, a fiz világban is felfedezhetőek szellemi jelenségek produktumai, de nem értelmezhetőek ugyanúgy, mint a fiz tárgyak.
A kortárs Marx szerint az eszme anyagi erővé válhat, ha megragadja a tömeget!
Sartre követi D-t abban, h a ter-től függyetlen tvszerűségeket tulajdonít az emb-nek. Descartes-hoz és Kanthoz hasonlóan szerinte is van létjogosultsága az erk-nek, de annak nincs transzcendentális eredete, hanem nagyobb az ember felelőssége.
Analitikus filozófia
Vonzalom a mat iránt.
Alapja a mat logika, ami a 19. sz. 2. felében jött létre. A gondolkodás törvényei c könyv.
Bertrand Russel a pozitivista fil felújítására használta fel a logikát -> neopozitivista fil: a klasszikus fil egyesítése a mat logikával.
A tények szolgálnak minden tud tétel alapjául, a tény a tud alfája és omegája. Klasszikus pozitivizmus: a tud a tények feltárására irányul. Neopozitivizmus: a tud munka része a tények csoportosítása is.
Bertrand Russel
7 nap alatt írta meg A filozófia alapproblémáit. Típuselm, leíráselm.
Típuselmélet
Borbélyos példa: a „Minden krétai hazudik – mondta egy krétai” paradoxon parafrázisa. Két csoportra osztják a férfiakat: aki maga borotválkozik meg, és akit a borbély borotvál meg. Ha a borbély megborotválja magát, azzal is megszegi a szabályt, mert megborotvál vkit a borbély, aki magát borotválja meg, meg akkor is, ha nem borotválja meg magát, mert akkor meg nem borotvál meg vkit, aki nem borotválja meg magát.-> Halmazelméleti paradoxon: az összes halmazok halmaza tartalmazza-e önmagát.
Russel szerint a nyelv nem megfelelő használata vezet a paradoxonokhoz. -> logikai szintíxist kell felállítani és nyelvi szinteket megkülönböztetni.
Rövidítések
Emb=emberi
Szab=szabadság
Term=természet(es)
Tud=tudomány(os)
Fil=filozófia(i)
Tv=törvény
Kat=itt: kategorikus
Imp=imperativus
Elm=elmélet
Fiz=fizika(i)
Körny=környezet
A magában való dolgok világa csak a gyakorlati ész számára megismerhető.
Az ember 2 világ polgára: valóságos és tapasztalati.
A szollipszizmus (csak önmagam léte biztos) Kant szerint az ész botránya, mert nem tudja megcáfolni. De egy szollipszista világban minden szabad, nincsenek tv-ek és kötelességek.
Kant etikája – A gyakorlati ész kritikája
Univerzalizmus: kategorikus imperativus: cselekedj úgy, h cselekedeted általános érvényű lehessen. Csak olyan szabály tekinthető erk tv-nek, amelyet bárki alkalmazhat, megvalósítható, követhető. A kat imp a priori tvszerűség.
Kant szerint elfogadhatatlan az angolszász területeken elterjedt felfogás, miszerint az ember követheti saját motívumait és ez nem akadályozza meg, h erkölcsileg helyesen cselekedjen. Kant szerint lehet, h ilyenkor nem teszünk semmi rosszat (más filozófusok szerint az erk lényege a term hajlamok leküzdése), de az az igazán erkölcsös, ha az alap normához képest vmi többletet nyújt a cselekedetünk.
Az nem erény, h betartjuk az erk szabályokat. Az az erény, ha felül is múljuk.
Dilthey
Kantból indul ki, az ő rendszerét alkalmazza a szellemtud-ok meghatározására. Bevezetés a szellemtudományokba c mű: az szellemtudok önálló módszertanának kidolgozása, elválás a termtudoktól. A történeti isk-át kell követni, csak ki kell védeni az 1oldalúságát. A történeti isk módszereinek kiegészítése ismeretelm-tel.
A pozitivizmus jó módszer a term jelenségeinek felismerésére, de leegyszerűsített módszertana nem képes megfigyelni a komplex emberi folyamatokat. A pozitivizmus magát az embert sem tudja teljességében vizsgálni, a szellemtud-oknak viszont ez a feladata. Tehát meg kell haladni a pozitivizmus módszertanát, mert az csak passzív megismerő, receptív lényként fogja fel az embert, pedig ez nem így van. Az embert, mint cselekvő lényt kell figyelembe venni, amely a körny-ére hatást gyakorol-> kantiánus gondolat.
AZ emberi cselekvés produktumainak tulajdonságaiban alapvető szerepet játszik a szabadság, az emb szabadság nyilvánul meg bennük.
D. nem ismerte túl részletesen az angol pozitivizmust, ezért nem tűnt fel neki, h John Stuart Mill majdnem ugyanazt mondja a szab-ról, mint ő. J. S. Mill érvelése: ő tanulmányozta a német fil-t. A szabadságról c. mű: a fejlődés gondolatából indul ki, ami Hegelnél alapfogalom. Az emb szab viszi előre a fejl-t, mert az emb kreatív lény és ha nem korlátozzák ebben, akkor új dolgot hoz létre. EL kell ismerni a gondolat, a szólás, a sajtó és a cselekvési szab-ot (az utóbbi a kvintesszencia). Mill elmélete hasonlít Darwinéra, de nem koppintás, A szabadságról is 1859ben jelent meg.
D. homályosan fogalmazott.
A szellemi jelenségek is fizikai úton jutnak el hozzánk, a fiz világban is felfedezhetőek szellemi jelenségek produktumai, de nem értelmezhetőek ugyanúgy, mint a fiz tárgyak.
A kortárs Marx szerint az eszme anyagi erővé válhat, ha megragadja a tömeget!
Sartre követi D-t abban, h a ter-től függyetlen tvszerűségeket tulajdonít az emb-nek. Descartes-hoz és Kanthoz hasonlóan szerinte is van létjogosultsága az erk-nek, de annak nincs transzcendentális eredete, hanem nagyobb az ember felelőssége.
Analitikus filozófia
Vonzalom a mat iránt.
Alapja a mat logika, ami a 19. sz. 2. felében jött létre. A gondolkodás törvényei c könyv.
Bertrand Russel a pozitivista fil felújítására használta fel a logikát -> neopozitivista fil: a klasszikus fil egyesítése a mat logikával.
A tények szolgálnak minden tud tétel alapjául, a tény a tud alfája és omegája. Klasszikus pozitivizmus: a tud a tények feltárására irányul. Neopozitivizmus: a tud munka része a tények csoportosítása is.
Bertrand Russel
7 nap alatt írta meg A filozófia alapproblémáit. Típuselm, leíráselm.
Típuselmélet
Borbélyos példa: a „Minden krétai hazudik – mondta egy krétai” paradoxon parafrázisa. Két csoportra osztják a férfiakat: aki maga borotválkozik meg, és akit a borbély borotvál meg. Ha a borbély megborotválja magát, azzal is megszegi a szabályt, mert megborotvál vkit a borbély, aki magát borotválja meg, meg akkor is, ha nem borotválja meg magát, mert akkor meg nem borotvál meg vkit, aki nem borotválja meg magát.-> Halmazelméleti paradoxon: az összes halmazok halmaza tartalmazza-e önmagát.
Russel szerint a nyelv nem megfelelő használata vezet a paradoxonokhoz. -> logikai szintíxist kell felállítani és nyelvi szinteket megkülönböztetni.
Rövidítések
Emb=emberi
Szab=szabadság
Term=természet(es)
Tud=tudomány(os)
Fil=filozófia(i)
Tv=törvény
Kat=itt: kategorikus
Imp=imperativus
Elm=elmélet
Fiz=fizika(i)
Körny=környezet
A római királyság és köztársaság 11. (ápr. 27.)
Livius és Sallustius hanyatlási koncepciója
Titus Livius: Ab urbe condita előszava
A közelmúltban a már túlságosan hatalmas nép erői önmagukat emésztették, ő inkább a régmúlttal foglalkozik. NEM a saját korával, vagyis az „augustusi aranykorral”!
Kritikával illeti a mondákat: inkább költőien díszített, mint hamisítatlan történelmi tanúságok. „A bűn is magasztosabbnak tűnik, ha isten követi el.” A régiség kiváltsága, h magasztosabb színben tüntetheti fel az eseményeket, és mivel a római fegyverek diktálnak, az alávetetteknek le kell fogadniuk a szentségbe burkolt római történeteket. Ez a cinikus megjegyzés a görög történetíróknak szól.
Azért fontos a régmúltat tanulmányozni: élet, erkölcs, régi emberek tulajdonságai. Aztán fegyelem lazulása-> erkölcs lesüllyedése-> egész építmény összeomlása.
A róm társ. már betegségét sem, de kezelését sem tudja elviselni.
Livius nem olyan pozitívan tekint a római birodalomépítésre, mint a mi korszakunk. Pedig pont tőle várnánk áradozást, aki benne volt az augustusi propagandában. Nincs illúziója.
Nagyra becsülte Pompeiust. De nem pompeianus, Augustus csúfolta őt ezzel, de a barátságuk végig megmaradt. Horatius is a másik oldalon volt azelőtt, de aztán beilleszkedett.
Na és mit szólt Augustus Livius ilyen megnyilvánulásaihoz? Neki csak jól jött a közelmúlt feketítése, hiszen az aranykor közvetlen előzménye a vaskor, a mélypont. Augustus amúgy is az ősi hagyományokhoz nyúlt vissza-> intézmények felújítása, jogban a régi erkölcsök érvényesítése. Pl. családjogi tv (ami nem érte el a célját).
Sallustius: Iugurtha
Fiatal korában házasságtrésért megkorbácsolták. Quaestor, néptribunus, egyszer kizárták a senatusból, Caesar rehabilitálta, mert Crassus legjobb barátja volt.
Sulla proscribtiója idején gazdagodott meg, ingatlanspekulációk. Róma leggazdagabb emberei közé került. Horti Sallustiani.
Praetor suffectus Africa Novában. Egy év múlva visszahívták Rómába, harácsolás és sikkasztás miatt. Caesar megint megmenti.
Caesar halála után elkezd arról írni, h milyen aljas és borzalmas a róm. pol.
Iugurtha szájába adta: „Romae omnia vendita”. Sallustiusnak erről aztán volt tapasztalata…
A numida szó összefügg a nomáddal. Masinissa Karthágóban nevelkedett, Hanniballal és Hasdruballal harcolt a rómaiak ellen, de Ilipa után átállt Scipio-hoz. Cserébe Kr. e. 201ben vissza is kapta egész Numídiát (a mai Algéria egésze + Marokkó egy része). De Tuga-t is megtámadja-> Karthágó védekezik, ez a 3. pun háború casus belli-je. Közben Masinissa Kr. e. 148ban meghalt. Scipio Africanus Minort bízta meg a végrendelete végrehajtásával. Mastanabal örökli a trónt, aki hamar meghal, az ő tvtelen fia, Iugurtha nem örökölhet, ezért Micipsa (ő is Masinissa fia) jön. Micipsa fiai, Hiempsal és Adherbal sokkal fiatalabbak voltak Iugrthánál, Micipsa féltette őket Iugurtha ambícióitól-> meg akart szabadulni tőle. Elküldte Hispániába Scipio Aemilianusnak segíteni Numantia ostromában. De túléli, Scipio kitünteti és levélben áradozik róla Micipsa-nak. Scipio kifejezett kérésére kénytelen örökbe fogadni.
Sallustius ezeknél az adatoknál Iuba numida királyra és történetíróra hivatkozik, aki Iugurtha testvérének unokája volt.
Scipio intelme Iugurthához: hivatalos kapcsolatokat ápoljon Rómával, ne egyes római előkelők barátságát vásárolja meg.
Micipsa halála után persze kitör a harc Hiempsalék és I. között-> H-t megölti, Adherbal római segítséget kér, a senatus vizsgálóbizottságot küld, amit I. maga mellé állít. A. Capsa városába húzódik be, ahol római lovagok és kereskedők is bennrekedtek. Ők szólnak a senatusnak, h egyértelműen I. a bűnös, de a vizsgálóbizottságot még Capsába érése előtt meggyőzte I., h Adherbal nem hagyta végrehajtani Micipsa végrendeletét-> I. beveszi Capsát, lemészárolja A. és híveit, de a rómaiakat is! Ne ezzel eljátszotta Róma támogatását. Rómába citálták.
Masinissa Massiva nevű unokája Rómában volt. Az egyik consul rávette, h igényelje a numida trónt I-tól. A consul hadjáratot akar vezetni Afr-ba a dicsőségért és a zsákmányért, ezért szít parazsat. I. Bomilcarral megöletteti Massivát. A bérgyilkost elfogták. I-ra bizonyítódott a bűn. Már akkora lett a felháborodás, h már pénzzel sem szerelhette le. De diplomáciai mentessége volt, a senatus elküldte Itáliából, hazament. I: „eladó város ez, el is kel, ha vevője akad”.
Belpolitikailag is hihetetlenül kínos Rómának a numida botrány-> numida háború.
A római hadsereg lagymatagul harcol I. ellen. Amikor fogságba ejtik az elefántjait, eladják neki! És azokkal legyőzi őket a következő csatában.
I. után unokaöccsét, II. HIemsalt teszik a rómaiak a trónra (I. testvére Gauda ért. Fogy. Volt), Hiempsal fia, Iuba feleségül vette Kleopátra Selénét, aki Marcus Antonius és VII. Kleopátra lánya! Hiempsal & Kleopátra Seléné-> Ptolemaios, aki Caligula öletett meg Rómában.
A mai berber írás alapján a 19. sz-ban megfejtették a numida írást. És a berber nyelv alapján el is lehet olvasni, és fennmaradt pun-numida bilingvis felirat is. Szóval VOLT numida írásbeliség!
Mariust (aki eddigre legyőzte a cimbereket) küldték a Iugurtha elleni háborúba. Marius beszédének lényege: fejétől bűzlik a hal, a senatus korruptsága tesz tönkre mindent.
Sallustius következtetései
Sallustius szerint a „Metus punicus” őrizte meg egy ideig a róm. polgárok jó tulajdonságait, utána a bőség és a kicsapongás tönkre tette őket.
A populares párt propagandája: Libertas populi, vagyis a népgyűlés hozza meg a fontos döntéseket, ne a senatus és a consulok.
Sulla a gyönyöröket szereti, de nem hajszolta, ékesszóló, fortélyos… olyasmiket követett el, amikről „röstellek beszélni”.
Sulla Marius ellentéte (ékesszólás, tud görögül, előkelő), de nem olyan elpuhult dőzsölő, mint a többi senator. Barátként indulnak, Sulla Marius beosztottja volt a numida háborúban. I. Bocchushoz (az apósához) menekült Mauretaniába, Marius Sullát küldi el, h mégis fogja el I-t. Bocchus nem tudott dönteni, h Sullát megölesse, v kiadja a vejét. I. megpróbálta megvesztegetni Sullát, ő azonban nem eladó, hanem tényleg bilincsbe verve viszi Rómába I-t. És ez a közös győzelem rontotta el Marius és Sulla viszonyát.
Titus Livius: Ab urbe condita előszava
A közelmúltban a már túlságosan hatalmas nép erői önmagukat emésztették, ő inkább a régmúlttal foglalkozik. NEM a saját korával, vagyis az „augustusi aranykorral”!
Kritikával illeti a mondákat: inkább költőien díszített, mint hamisítatlan történelmi tanúságok. „A bűn is magasztosabbnak tűnik, ha isten követi el.” A régiség kiváltsága, h magasztosabb színben tüntetheti fel az eseményeket, és mivel a római fegyverek diktálnak, az alávetetteknek le kell fogadniuk a szentségbe burkolt római történeteket. Ez a cinikus megjegyzés a görög történetíróknak szól.
Azért fontos a régmúltat tanulmányozni: élet, erkölcs, régi emberek tulajdonságai. Aztán fegyelem lazulása-> erkölcs lesüllyedése-> egész építmény összeomlása.
A róm társ. már betegségét sem, de kezelését sem tudja elviselni.
Livius nem olyan pozitívan tekint a római birodalomépítésre, mint a mi korszakunk. Pedig pont tőle várnánk áradozást, aki benne volt az augustusi propagandában. Nincs illúziója.
Nagyra becsülte Pompeiust. De nem pompeianus, Augustus csúfolta őt ezzel, de a barátságuk végig megmaradt. Horatius is a másik oldalon volt azelőtt, de aztán beilleszkedett.
Na és mit szólt Augustus Livius ilyen megnyilvánulásaihoz? Neki csak jól jött a közelmúlt feketítése, hiszen az aranykor közvetlen előzménye a vaskor, a mélypont. Augustus amúgy is az ősi hagyományokhoz nyúlt vissza-> intézmények felújítása, jogban a régi erkölcsök érvényesítése. Pl. családjogi tv (ami nem érte el a célját).
Sallustius: Iugurtha
Fiatal korában házasságtrésért megkorbácsolták. Quaestor, néptribunus, egyszer kizárták a senatusból, Caesar rehabilitálta, mert Crassus legjobb barátja volt.
Sulla proscribtiója idején gazdagodott meg, ingatlanspekulációk. Róma leggazdagabb emberei közé került. Horti Sallustiani.
Praetor suffectus Africa Novában. Egy év múlva visszahívták Rómába, harácsolás és sikkasztás miatt. Caesar megint megmenti.
Caesar halála után elkezd arról írni, h milyen aljas és borzalmas a róm. pol.
Iugurtha szájába adta: „Romae omnia vendita”. Sallustiusnak erről aztán volt tapasztalata…
A numida szó összefügg a nomáddal. Masinissa Karthágóban nevelkedett, Hanniballal és Hasdruballal harcolt a rómaiak ellen, de Ilipa után átállt Scipio-hoz. Cserébe Kr. e. 201ben vissza is kapta egész Numídiát (a mai Algéria egésze + Marokkó egy része). De Tuga-t is megtámadja-> Karthágó védekezik, ez a 3. pun háború casus belli-je. Közben Masinissa Kr. e. 148ban meghalt. Scipio Africanus Minort bízta meg a végrendelete végrehajtásával. Mastanabal örökli a trónt, aki hamar meghal, az ő tvtelen fia, Iugurtha nem örökölhet, ezért Micipsa (ő is Masinissa fia) jön. Micipsa fiai, Hiempsal és Adherbal sokkal fiatalabbak voltak Iugrthánál, Micipsa féltette őket Iugurtha ambícióitól-> meg akart szabadulni tőle. Elküldte Hispániába Scipio Aemilianusnak segíteni Numantia ostromában. De túléli, Scipio kitünteti és levélben áradozik róla Micipsa-nak. Scipio kifejezett kérésére kénytelen örökbe fogadni.
Sallustius ezeknél az adatoknál Iuba numida királyra és történetíróra hivatkozik, aki Iugurtha testvérének unokája volt.
Scipio intelme Iugurthához: hivatalos kapcsolatokat ápoljon Rómával, ne egyes római előkelők barátságát vásárolja meg.
Micipsa halála után persze kitör a harc Hiempsalék és I. között-> H-t megölti, Adherbal római segítséget kér, a senatus vizsgálóbizottságot küld, amit I. maga mellé állít. A. Capsa városába húzódik be, ahol római lovagok és kereskedők is bennrekedtek. Ők szólnak a senatusnak, h egyértelműen I. a bűnös, de a vizsgálóbizottságot még Capsába érése előtt meggyőzte I., h Adherbal nem hagyta végrehajtani Micipsa végrendeletét-> I. beveszi Capsát, lemészárolja A. és híveit, de a rómaiakat is! Ne ezzel eljátszotta Róma támogatását. Rómába citálták.
Masinissa Massiva nevű unokája Rómában volt. Az egyik consul rávette, h igényelje a numida trónt I-tól. A consul hadjáratot akar vezetni Afr-ba a dicsőségért és a zsákmányért, ezért szít parazsat. I. Bomilcarral megöletteti Massivát. A bérgyilkost elfogták. I-ra bizonyítódott a bűn. Már akkora lett a felháborodás, h már pénzzel sem szerelhette le. De diplomáciai mentessége volt, a senatus elküldte Itáliából, hazament. I: „eladó város ez, el is kel, ha vevője akad”.
Belpolitikailag is hihetetlenül kínos Rómának a numida botrány-> numida háború.
A római hadsereg lagymatagul harcol I. ellen. Amikor fogságba ejtik az elefántjait, eladják neki! És azokkal legyőzi őket a következő csatában.
I. után unokaöccsét, II. HIemsalt teszik a rómaiak a trónra (I. testvére Gauda ért. Fogy. Volt), Hiempsal fia, Iuba feleségül vette Kleopátra Selénét, aki Marcus Antonius és VII. Kleopátra lánya! Hiempsal & Kleopátra Seléné-> Ptolemaios, aki Caligula öletett meg Rómában.
A mai berber írás alapján a 19. sz-ban megfejtették a numida írást. És a berber nyelv alapján el is lehet olvasni, és fennmaradt pun-numida bilingvis felirat is. Szóval VOLT numida írásbeliség!
Mariust (aki eddigre legyőzte a cimbereket) küldték a Iugurtha elleni háborúba. Marius beszédének lényege: fejétől bűzlik a hal, a senatus korruptsága tesz tönkre mindent.
Sallustius következtetései
Sallustius szerint a „Metus punicus” őrizte meg egy ideig a róm. polgárok jó tulajdonságait, utána a bőség és a kicsapongás tönkre tette őket.
A populares párt propagandája: Libertas populi, vagyis a népgyűlés hozza meg a fontos döntéseket, ne a senatus és a consulok.
Sulla a gyönyöröket szereti, de nem hajszolta, ékesszóló, fortélyos… olyasmiket követett el, amikről „röstellek beszélni”.
Sulla Marius ellentéte (ékesszólás, tud görögül, előkelő), de nem olyan elpuhult dőzsölő, mint a többi senator. Barátként indulnak, Sulla Marius beosztottja volt a numida háborúban. I. Bocchushoz (az apósához) menekült Mauretaniába, Marius Sullát küldi el, h mégis fogja el I-t. Bocchus nem tudott dönteni, h Sullát megölesse, v kiadja a vejét. I. megpróbálta megvesztegetni Sullát, ő azonban nem eladó, hanem tényleg bilincsbe verve viszi Rómába I-t. És ez a közös győzelem rontotta el Marius és Sulla viszonyát.
2009. április 25., szombat
Mese Aracatacusról
Na felteszek egy kis esti mesét, nem tudom pontosan, hány évvel ezelőtt találtam ki, de feltűnően látszik rajta a Lear király és Marquez rám gyakorolt hatása=).
Aracatacus története
Bevezetés
Kezdetben két úrnő volt a világon. Mirtia uralkodott a mennyben és Indria uralkodott a pokolban. Mirtia gyerekei az angyalok voltak, Indria gyerekei a boszorkányok és az ördögök. A jók és gonoszak csak lélekben különböztek egymástól. Mirtia elfoglalta a földet, amit szörnyek , sárkányok , főnixek és egyszarvúak népesítettek be. Mirtia soha nem engedte a földre az angyalokat, de egyikük, Lucia egyszer mégis alászállt és beleszeretett egy ördögbe, Luciusba. Lucia örökre lent maradt. A tündérek tőlük származnak. Indria megharagudott a fiára az árulásért, de rajta nem akart bosszút állni, mert legkedvesebb gyermeke volt. Ám amikor meghalt Lucius és Lucia, szörnysereget toborzott a tündérek kiirtására. Az új királynő, Lucia lánya csecsemő fiát, Aracatacust, elrejtette az Aconcagua tetején.
A történet
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy fiatal tündér az Aconcagua tetején. Aracatacus volt a neve. Ő volt az egyetlen tündér, aki túlélte a Nagy Mészárlást. A hétfejű sárkányok nevelték fel. Amikor felnőtt, királlyá választották. Háborút indított sárkányseregével a szörnyek ellen. Leszálltak Patagóniába és legyőzték őket. Egy haldokló szörny elárulta Aracatacusnak, hogy egyikük még él az amazóniai őserdőben. Aracatacus elment Amazóniába és párbajban legyőzte a Nagy Amazóniai Szörnyet. A haldokló utolsó kívánsága az volt, hogy legyőzője feleségül vegye egyetlen lányát, Regant, aki titokban tündérivadék. De hazudott. Regan boszorkány volt, csak tündérnek álcázta magát, hogy a Sárkánybirodalom királynője lehessen.
Két lányuk született: Goneryl és Cordelia. Goneryl boszorkány volt, Cordelia tündér. Néhány sárkány gyűlölte Regant és összeesküdtek megölésére. A király száműzte a gyilkosokat, mert igazán szerette feleségét és nem ismerte szándékait. Goneryl azt hitte Aracatacus ölte meg az anyját, mert rájött, hogy az meg akarja ölni a királyt. Bosszúból megölte apját és királynő lett. Összeházasodott a gonosz Sötét Sárkány Herceggel. Cordeliát száműzték az Andokból.
Cordelia a Bahamákra menekült, ott éltek az elűzött jó sárkányok. Így hullt szét Aracatacus hatalmas birodalma két királyságra két uralkodóval, akik fivérek voltak: a Sötét Sárkány herceggel és a Jóságos Hétfejű Herceggel, aki feleségül vette Cordeliát. A két nővér halálos ellenséggé vált. Goneryl és férje megindította a legnagyobb háborút, amit valaha is látott a föld. Sárkányok öltek sárkányokat, főnixek főnixeket, egyszarvúak egyszarvúakat és testvérek harcoltak testvéreikkel. Végül a gonosz hadsereg elérte Macondót, ahol Cordelia palotája állt. A jó sárkányok számára alig volt már remény a győzelemre és a túlélésre. Szövetségeseik, a főnixek és az egyszarvúak már mind elhulltak. A testvérek párviadala döntött el mindent. Cordelia legyőzte Gonerylt és a Jóságos Hétfejű Sárkány is legyőzte a Sötét Sárkány Herceget. Cordelia mindörökre száműzte őket a pokolba.
Aracatacus története
Bevezetés
Kezdetben két úrnő volt a világon. Mirtia uralkodott a mennyben és Indria uralkodott a pokolban. Mirtia gyerekei az angyalok voltak, Indria gyerekei a boszorkányok és az ördögök. A jók és gonoszak csak lélekben különböztek egymástól. Mirtia elfoglalta a földet, amit szörnyek , sárkányok , főnixek és egyszarvúak népesítettek be. Mirtia soha nem engedte a földre az angyalokat, de egyikük, Lucia egyszer mégis alászállt és beleszeretett egy ördögbe, Luciusba. Lucia örökre lent maradt. A tündérek tőlük származnak. Indria megharagudott a fiára az árulásért, de rajta nem akart bosszút állni, mert legkedvesebb gyermeke volt. Ám amikor meghalt Lucius és Lucia, szörnysereget toborzott a tündérek kiirtására. Az új királynő, Lucia lánya csecsemő fiát, Aracatacust, elrejtette az Aconcagua tetején.
A történet
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy fiatal tündér az Aconcagua tetején. Aracatacus volt a neve. Ő volt az egyetlen tündér, aki túlélte a Nagy Mészárlást. A hétfejű sárkányok nevelték fel. Amikor felnőtt, királlyá választották. Háborút indított sárkányseregével a szörnyek ellen. Leszálltak Patagóniába és legyőzték őket. Egy haldokló szörny elárulta Aracatacusnak, hogy egyikük még él az amazóniai őserdőben. Aracatacus elment Amazóniába és párbajban legyőzte a Nagy Amazóniai Szörnyet. A haldokló utolsó kívánsága az volt, hogy legyőzője feleségül vegye egyetlen lányát, Regant, aki titokban tündérivadék. De hazudott. Regan boszorkány volt, csak tündérnek álcázta magát, hogy a Sárkánybirodalom királynője lehessen.
Két lányuk született: Goneryl és Cordelia. Goneryl boszorkány volt, Cordelia tündér. Néhány sárkány gyűlölte Regant és összeesküdtek megölésére. A király száműzte a gyilkosokat, mert igazán szerette feleségét és nem ismerte szándékait. Goneryl azt hitte Aracatacus ölte meg az anyját, mert rájött, hogy az meg akarja ölni a királyt. Bosszúból megölte apját és királynő lett. Összeházasodott a gonosz Sötét Sárkány Herceggel. Cordeliát száműzték az Andokból.
Cordelia a Bahamákra menekült, ott éltek az elűzött jó sárkányok. Így hullt szét Aracatacus hatalmas birodalma két királyságra két uralkodóval, akik fivérek voltak: a Sötét Sárkány herceggel és a Jóságos Hétfejű Herceggel, aki feleségül vette Cordeliát. A két nővér halálos ellenséggé vált. Goneryl és férje megindította a legnagyobb háborút, amit valaha is látott a föld. Sárkányok öltek sárkányokat, főnixek főnixeket, egyszarvúak egyszarvúakat és testvérek harcoltak testvéreikkel. Végül a gonosz hadsereg elérte Macondót, ahol Cordelia palotája állt. A jó sárkányok számára alig volt már remény a győzelemre és a túlélésre. Szövetségeseik, a főnixek és az egyszarvúak már mind elhulltak. A testvérek párviadala döntött el mindent. Cordelia legyőzte Gonerylt és a Jóságos Hétfejű Sárkány is legyőzte a Sötét Sárkány Herceget. Cordelia mindörökre száműzte őket a pokolba.
Tavasz, nyár, meleg stb.
Ma a könyvfesztivál alkalmából sokadszor jutottam arra a gondolatra, hogy mennyire kár, hogy az ilyen nyárias időben sem tartják az egyetemi órákat szabad ég alatt, Szókratész módjára. Persze nem több száz fős előadásokra gondolok, de egy szemináriumnál simán beleférne szerintem. Annyival jobb egy napon töltött délután után lerogyni a géphez, mint amikor amúgy is bezárva töltöttem a napot! Most a nagy könyvbevásárlás és majdnem minden stand megnézése után a Millenáris Park füvén fújtam ki magam az Ulickaja dedikálásra várva és csak néztem a rengeteg embert és kisgyereket, akik örültek a jó időnek vagy a friss zsákmányoknak. És feltöltődtem napenergiával=).
2009. április 24., péntek
Középkori magyar I./10. (ápr. 24.)
Az egyházi értelmiség
Papság 20 ezer fő, Mo. lakossága 4,5 millió-> 0,5 % az értelmiség (a világi értelmiség teljesen elhanyagolható létszámú).
Kolostori iskolák, társas és székes káptalanok iskolái az utánpótlást nevelik, aki kikerül, az szerzetes vagy pap lesz (kilépés kevés).
A ministráns gyerekek segítik a plébánosnak lebonyolítani a liturgiát, felelnek ott, ahol a gyülekezetnek kéne (de az nem tud latinul, úh nem tudja megcsinálni), a pap kiszúrja az okos gyerekeket, beveszi ministránsnak és elindítja a tanulásban. Megtanítja őket írni-olvasni, elküldi őket a káptalani iskolába továbbtanulni.
A káptalani iskolában a septem artes liberales-t tanították. Az ókorban a tanulás a szabad emberek kiváltsága volt, innen a név. Két modul: trivium (grammatika, retorika, dialektika) és quadrivium (aritmetika, geometria, asztronómia, musica).
Grammatika: latin nyelv és irodalom, bizánci szerzők latin nyelvtankönyvei nagyon népszerűek voltak.
Dialektika: vitatkozástan, a gondolkodás alapjainak elsajátítása (S. L. szerint ez nagyon hiányzik a mai iskolarendszerből).
Retorika: szónoklattan, beszéd, érvelés.
Ezek után még tanítottak egy kis teológiát is a káptalani iskolákban és a végén papi oklevelet kaptak.
Egyetemek csak időszakosan működtek Mo-n. Nagy Lajos: Pécs 1367, Zsigmond: Óbuda 1395, Vitéz János: Pozsony: ennek azért fellegzett be, mert Vitéz János belekerült a Janus Pannonius féle összeesküvésbe. Nem volt kellő igény ahhoz, h eltartson hosszabban egy egyetemet. De a fő ok: mások megelőztek minket: Bécs 1348, Prága 1364, Krakkó 1365. Az a kevés magyar, aki egyetemre akart/tudott járni elmehetett odáig is, nem lehetett Mo-n versenyezni ezekkel. Korábban Itáliába mentek egyetemre: Bologna, Párizs (a Sorbonne a 13. sz-ban jött létre, de előtte is volt hasonló kaliberű iskola), Oxford. A források fennmaradásának egyoldalúsága miatt sokkal több magyarról tudunk, aki NYon járt egyetemre, mint olyanról, aki a környező országokban. De biztos, h Itáliában járt egyetemre a legtöbb magyar.
Paulus Hungarus domonkos az első magyar, akiről tudjuk, h a bolognai egyetemen tanult, majd tanított is, ő honosította meg Mo-n a domonkos rendet.
Janus Pannonius a ferrarai egyetemre járt.
Egyetem: 4 fakultás: filozófiai, orvosi, jogi, teológiai. Az ELTÉnek is megvolt eredetileg, a SOTE is kara volt! 1950 körül választották le. Meg a teológiai kart is.
Nem a beiratkozási díj volt a drága, hanem a kinn élés. Az egyházi méltóságok gyakran támogatta az unokaöccseit azzal, h taníttatta őket külföldön-> nepotizmus pozitívan. Kinevezte vmilyen kanonoknak, és annak a jöveldelméből élt kinn a fiú. Klasszikus példa Vitéz János és Janus Pannonius esete. Tanulmányi szabadság. Esztergomi káptalan statutumában Szt. Jeromos idézet: „nem elég Jeruzsálemben lenni, az időt ott hasznosan kell tölteni”. Ezért minden évben számon kérték az egyetemistákon, hogy tanultak-e.
A jogi fakultásra jártak a legtöbben. Római jog + kánonjog/egyházjog. Latinos műveltség + egyházjogi műveltség. A gyakorlatban itthon el lehetett ezeket sajátítani, pl. ha vki egy egyházi bíróságon volt beosztott.
Az egyetemen szerzett kapcsolatok továbbéltek -> kanonoki állásokat szereztek egymásnak. Pl. Janus Pannonius Rotasius nevű morva egyetemtársa, később olmützi püspök, Janus Pannonius meggyőzésére támogatta Mátyás cseh királlyá támogatta. Cserébe erdélyi püspök lett, unokatestvére, prépost Mo-n, másik rokon Mátyás hadvezére.
A felvételi gyakorlatilag beiratkozást jelentett-> egyetemi anyakönyvek (matricula). Nem könnyű azonosítani a neveket, mert majdnem minden magyar Hungarus + keresztnéven szerepel.
Fokozatok vizsgához kötöttek: Baccalareus (borostyánkoszorús) fokozat, licenciátus fokozat (licentia=engedély-> akinek engedélyezve van, h tanítson), magister=mester, doctor. Vizsgabizottság előtt.
A legmagasabb fokozat: Doctor utrius iuris =mindkét jog doktora (római + kánonjog).
1530 k bizánci tudósok gyűjtötték össze a római jog corpusát: digesta, constitutiones, nuvellae a részei.
Egyházjog elemei: Decretum Gratiani (a 12. sz-ban Bologában Gratianus által összegyűjtött döntések), IX. Gergely decretárisai/liber extra decretum (IX. Gergely pápa megrendelésére 1234-ben foglalták össze, 5 könyvből áll), Sextum/VIII. Bonifác decretárisai (VIII. Bonifác pápa is összefoglaltatta az újabb joganyagot, 5 könyvből áll, de Sextumnak hívják, h meg lehessen különböztetni az előzőtől=)
1582ben adták ki nyomtatásban az egészet először.
D. d.=dector decreti rövidítése. Jogászi cím.
AZ egyházi pályában nem számít a társadalmi származás, csak az, h törvényes gyerek legyen (azért megoldották felmentéssel, ha nem…) és testileg ép. Ált. 24 éves kortól lehetett papnak lenni, főpap 30 minimum (mert Jézus 30 évesen kezdett el tanítani). DE Pl. Gertrúd öccsét a pápa letétette a kalocsai érsekségből, mert műveltség és életkor tekintetében is könnyűnek találtatott, de Gertrúd nyomására II. András átnyomta, miután még egy kicsit tanult Itáliában.
Elvileg mindien egyházi egyenlő származástól függetlenül, csak hát a nemeseknek kicsit nagyobb kapcsolati tőkéjük volt a zsíros állások megszerzéséhez. Egy báró azonnal püspök lett, egy jobbágynak ehhez sokáig kellett élnie.
1100 körüli esztergomi zsinat: csak szabad lehetett pap-> a szolgákat fel kellett először szabadítani.
Csak a 15. sz-tól tudjuk az egyháziaktól, h milyen származásúak. Mátyás korától akadnak jobbágyi származású főpapok, Bakócz Tamás a legismertebb. Azért van a címerében kocsikerék, mert apja kerékgyártó mester volt Erdőd mezővárosban. Váradi Péter váradi mezővárosi jobbágy, Nagy Lőcsei Orbán is csallóközi jobbágy. 50 felett lettek püspökök, végig kellett járniuk a szamárlétrát, míg egy bárógyereknek nem. Mátyás sok kinevezettjében csalódott, de a jobbágyi származásúakban nem, mert ők ragaszkodtak hozzájuk, a boldogulásuk Mátyás kegyétől függött. De amikor meghalt, akkor azért már nem tartották magukat a Corvin János támogatására tett ígéretükhöz…
Papság 20 ezer fő, Mo. lakossága 4,5 millió-> 0,5 % az értelmiség (a világi értelmiség teljesen elhanyagolható létszámú).
Kolostori iskolák, társas és székes káptalanok iskolái az utánpótlást nevelik, aki kikerül, az szerzetes vagy pap lesz (kilépés kevés).
A ministráns gyerekek segítik a plébánosnak lebonyolítani a liturgiát, felelnek ott, ahol a gyülekezetnek kéne (de az nem tud latinul, úh nem tudja megcsinálni), a pap kiszúrja az okos gyerekeket, beveszi ministránsnak és elindítja a tanulásban. Megtanítja őket írni-olvasni, elküldi őket a káptalani iskolába továbbtanulni.
A káptalani iskolában a septem artes liberales-t tanították. Az ókorban a tanulás a szabad emberek kiváltsága volt, innen a név. Két modul: trivium (grammatika, retorika, dialektika) és quadrivium (aritmetika, geometria, asztronómia, musica).
Grammatika: latin nyelv és irodalom, bizánci szerzők latin nyelvtankönyvei nagyon népszerűek voltak.
Dialektika: vitatkozástan, a gondolkodás alapjainak elsajátítása (S. L. szerint ez nagyon hiányzik a mai iskolarendszerből).
Retorika: szónoklattan, beszéd, érvelés.
Ezek után még tanítottak egy kis teológiát is a káptalani iskolákban és a végén papi oklevelet kaptak.
Egyetemek csak időszakosan működtek Mo-n. Nagy Lajos: Pécs 1367, Zsigmond: Óbuda 1395, Vitéz János: Pozsony: ennek azért fellegzett be, mert Vitéz János belekerült a Janus Pannonius féle összeesküvésbe. Nem volt kellő igény ahhoz, h eltartson hosszabban egy egyetemet. De a fő ok: mások megelőztek minket: Bécs 1348, Prága 1364, Krakkó 1365. Az a kevés magyar, aki egyetemre akart/tudott járni elmehetett odáig is, nem lehetett Mo-n versenyezni ezekkel. Korábban Itáliába mentek egyetemre: Bologna, Párizs (a Sorbonne a 13. sz-ban jött létre, de előtte is volt hasonló kaliberű iskola), Oxford. A források fennmaradásának egyoldalúsága miatt sokkal több magyarról tudunk, aki NYon járt egyetemre, mint olyanról, aki a környező országokban. De biztos, h Itáliában járt egyetemre a legtöbb magyar.
Paulus Hungarus domonkos az első magyar, akiről tudjuk, h a bolognai egyetemen tanult, majd tanított is, ő honosította meg Mo-n a domonkos rendet.
Janus Pannonius a ferrarai egyetemre járt.
Egyetem: 4 fakultás: filozófiai, orvosi, jogi, teológiai. Az ELTÉnek is megvolt eredetileg, a SOTE is kara volt! 1950 körül választották le. Meg a teológiai kart is.
Nem a beiratkozási díj volt a drága, hanem a kinn élés. Az egyházi méltóságok gyakran támogatta az unokaöccseit azzal, h taníttatta őket külföldön-> nepotizmus pozitívan. Kinevezte vmilyen kanonoknak, és annak a jöveldelméből élt kinn a fiú. Klasszikus példa Vitéz János és Janus Pannonius esete. Tanulmányi szabadság. Esztergomi káptalan statutumában Szt. Jeromos idézet: „nem elég Jeruzsálemben lenni, az időt ott hasznosan kell tölteni”. Ezért minden évben számon kérték az egyetemistákon, hogy tanultak-e.
A jogi fakultásra jártak a legtöbben. Római jog + kánonjog/egyházjog. Latinos műveltség + egyházjogi műveltség. A gyakorlatban itthon el lehetett ezeket sajátítani, pl. ha vki egy egyházi bíróságon volt beosztott.
Az egyetemen szerzett kapcsolatok továbbéltek -> kanonoki állásokat szereztek egymásnak. Pl. Janus Pannonius Rotasius nevű morva egyetemtársa, később olmützi püspök, Janus Pannonius meggyőzésére támogatta Mátyás cseh királlyá támogatta. Cserébe erdélyi püspök lett, unokatestvére, prépost Mo-n, másik rokon Mátyás hadvezére.
A felvételi gyakorlatilag beiratkozást jelentett-> egyetemi anyakönyvek (matricula). Nem könnyű azonosítani a neveket, mert majdnem minden magyar Hungarus + keresztnéven szerepel.
Fokozatok vizsgához kötöttek: Baccalareus (borostyánkoszorús) fokozat, licenciátus fokozat (licentia=engedély-> akinek engedélyezve van, h tanítson), magister=mester, doctor. Vizsgabizottság előtt.
A legmagasabb fokozat: Doctor utrius iuris =mindkét jog doktora (római + kánonjog).
1530 k bizánci tudósok gyűjtötték össze a római jog corpusát: digesta, constitutiones, nuvellae a részei.
Egyházjog elemei: Decretum Gratiani (a 12. sz-ban Bologában Gratianus által összegyűjtött döntések), IX. Gergely decretárisai/liber extra decretum (IX. Gergely pápa megrendelésére 1234-ben foglalták össze, 5 könyvből áll), Sextum/VIII. Bonifác decretárisai (VIII. Bonifác pápa is összefoglaltatta az újabb joganyagot, 5 könyvből áll, de Sextumnak hívják, h meg lehessen különböztetni az előzőtől=)
1582ben adták ki nyomtatásban az egészet először.
D. d.=dector decreti rövidítése. Jogászi cím.
AZ egyházi pályában nem számít a társadalmi származás, csak az, h törvényes gyerek legyen (azért megoldották felmentéssel, ha nem…) és testileg ép. Ált. 24 éves kortól lehetett papnak lenni, főpap 30 minimum (mert Jézus 30 évesen kezdett el tanítani). DE Pl. Gertrúd öccsét a pápa letétette a kalocsai érsekségből, mert műveltség és életkor tekintetében is könnyűnek találtatott, de Gertrúd nyomására II. András átnyomta, miután még egy kicsit tanult Itáliában.
Elvileg mindien egyházi egyenlő származástól függetlenül, csak hát a nemeseknek kicsit nagyobb kapcsolati tőkéjük volt a zsíros állások megszerzéséhez. Egy báró azonnal püspök lett, egy jobbágynak ehhez sokáig kellett élnie.
1100 körüli esztergomi zsinat: csak szabad lehetett pap-> a szolgákat fel kellett először szabadítani.
Csak a 15. sz-tól tudjuk az egyháziaktól, h milyen származásúak. Mátyás korától akadnak jobbágyi származású főpapok, Bakócz Tamás a legismertebb. Azért van a címerében kocsikerék, mert apja kerékgyártó mester volt Erdőd mezővárosban. Váradi Péter váradi mezővárosi jobbágy, Nagy Lőcsei Orbán is csallóközi jobbágy. 50 felett lettek püspökök, végig kellett járniuk a szamárlétrát, míg egy bárógyereknek nem. Mátyás sok kinevezettjében csalódott, de a jobbágyi származásúakban nem, mert ők ragaszkodtak hozzájuk, a boldogulásuk Mátyás kegyétől függött. De amikor meghalt, akkor azért már nem tartották magukat a Corvin János támogatására tett ígéretükhöz…
2009. április 23., csütörtök
Ind filozófia 6-7-8.
Zubor Zalán, Simon Rita jegyzeteinek felhasználásával.
Ind filozófia 6. óra
Fogalmak:
- szkepszis: kételkedés, a filozofikus gondolkodás kezdete (pl. megkérdőjelezem az ún. valóság létezését)
- Nászadija: termékenységet megtestesítő absztrakt, nem nélküli lény, a dravida hitvilágból kerülhetett be a védikus hagyományba (bár itt nem játszik jelentős szerepet)
Upanisadok:
- szerzőjük ismeretlen
- a védákhoz tartoznak
- nem homogén világképet tükröznek, mivel több szerzőtől származnak, belső ellentmondásokat is tartalmaznak.
Két fő csoport: klasszikus (kb. 2000 éves) és posztklasszikus (kb. 1000 éves) upanisadok; csak a klasszikusokat fogjuk tárgyalni (továbbá: Adi Sankara kommentárjai az eredeti szövegekhez).
- korai upanisadok: az eredeti védikus tradíciókhoz kötődnek, tartalmilag távol állnak a többitől. Koherens rendszert alkotnak, nincsenek ellentmondások.
- középső: filozofikus tanítások, elmélkedések verses formában, több szerzőtől.
- kései: a középső időszakból származó upanisadokhoz hasonló írások, prózában.
Ind filozófia központi kérdése: Mi az ember lényege? Hasonlóan a világ lényegét, a Bráhmant (kb. „gyarapító, teremtő erő”) is keresik. Ebből a kifejezésből származik a papi kaszt indiai neve: brahmanák.
Ember lényegét kifejező szó szanszkritül: Átman, ezt gyakran léleknek fordítják, helytelenül. Egyes szövegek szerint az Átman isteni princípium, ami emberekben jelenik meg, vagyis egy isteni entitás létezik csak, ami az összes emberben testet ölt, önálló emberi lélek tehát nem létezik, minden az „egy” része, az anyag pedig csak illúzió.
Ez emlékeztet a pánpszichizmus eszméjére: csak egy princípium létezik, döntően szellemi vonásokkal (bár anyagi vonásai is lehetnek, a lényeg, hogy szellem és anyag nem válik el annyira, mint pl. a keresztény világképben).
Pl. Agyagedény-hasonlat: az agyagedény az agyag, mind szubsztancia (a szövegben: Satya= „létező”) megnyilvánulása, ami alapvetően anyagi természetű, de mégsem teljesen megfogható (nincs olyan, hogy „Az agyag”), elvont fogalom. Az emberi lélek is hasonlóan működik, ld. Fenn.
Ind filozófia 7. óra
(Upanisadok folyt.)
3 „anyagfajta”: hő, víz, tűz
- mindenben megtalálhatók, csak eltérő mértékben. Csak kombinációban léteznek, tisztán hőből, vízből stb. álló dolgok nincsenek
- megjelenésük az emberben: hő=beszéd, víz=vér, testnedvek, tűz=táplálék
- néha megjelenik az elme vagy gondolat, mint önálló, nem rúpákból álló entitás
- halál: folyamatként fogják fel nincs a halál beálltának meghatározható pillanata. Az indiaiak szerint a halál folyamata valójában csak jóval az életfunkciók leállása után, a test kihűlésekor fejeződik be. Először a tűz (táplálék: a haldokló már nem tud enni), majd a víz (pl. vérkeringés leáll), majd a hő (a test kihűl) hagyja el a testet.
3. Szöveg: Rig Véda, Upanisadok részlet:
Amikor pedig az ember meghal, kedvesem, akkor beszéde a gondolatba távozik, a gondolat a lélekzetbe, a lélekzet a hőbe, a hő a legfőbb Istenségbe. Ez az a finomság, amely az egész mindenség lényege, ez a valóság, ez a lélek (átman), ez vagy te, Svétakétu!
– Tanítson még többre, tiszteletre méltó atyám!
– Jól van kedvesem – válaszolta. – Ha ezt a nagy fát itt a gyökerén megvágják, csöpög, mert él; ha közepén megvágják, csöpög, mert él; ha a csúcsán megvágják, csöpög mert él: (nedvektől) duzzadozva s örömmel eltelve áll, ameddig az élet át- meg áthatja. De ha az élet elhagy egy ágat, elszárad az; ha elhagyja a másodikat, elszárad az; ha elhagyja az egész fát, elszárad az egész. Épp így meghal a test is, tudd meg, kedvesem, ha az élet elhagyja, de az élet maga nem hal meg. Ez az a finomság, a mindenség lényege, ez a valóság, ez a lélek (átman), ez vagy te, Svétakétu!
– Tanítson még többre, tiszteletre méltó atyám!
– Jól van, kedvesem. Tedd ezt a darab sót a vízbe, s jöjj holnap megint hozzám!A fiú úgy tett, másnap az apa így szólt:
– Hozd el nekem azt a sódarabot, melyet tegnap este a vízbe tettél!
A fiú keresgélte, de nem találta, mert egészen elolvadt.
– Ízleld meg a vizet ezen az oldalon – mondta az apa. – Milyen ízű?
– Sós.
– Ízleld meg a közepén! Milyen ízű?
– Sós.
– Ízleld meg a másik oldalon! Milyen ízű?
– Sós.
– Egyél valamit hozzá, s aztán jöjj hozzám!
A fiú így tett, de még mindig érezte a só ízét. Az apa erre így szólt:
– Valóban épp így nem veszed észre itt (a testben) a létezőt, noha benne van. Ez az a finomság, a mindenség lényege, ez a valóság, ez a lélek (átman), ez vagy te, Svétakétu!”
A részlet alapján tehát az individualizmus a születéssel jön létre, majd a halállal meg is szűnik, beleolvad az egyetlen szellemi princípiumba, ez az Átman, az indivuduumhoz nem kötődő lélek. Azonban a „lélek” ezzel nem semmisül meg, csak korábbi (individuális) formájában szűnik meg létezni: az Átman újra megjelenik a születő emberekben, akik „lelke” később újra egyesül az Átmannal.
Egyéni individuális lélek: Jíva: a halállal megszűnik létezni (fontos, hogy nem az anyaghoz kötődik, előbb elhagyja a tetet, majd egyesül az Átmannal).
A Jíva létének bizonyítása (ugyanebben a szövegben): Fák elpusztulásakor a Jíva kivonul egyes ágakból, amik így elszáradnak, de a fa egésze addig életben marad, amíg a gyökerekben még megvan a Jíva. Ez azonban hibás érvelés, az ember halála nem írható le ilyen módon, vagy van a testben Jíva, vagy nincs.
Ind filozófia 8. óra
1. szöveg: CSHÁNDÓGJA Upanisad:
- mikor az ember mesterére talál, az hasonló a létezőhöz való visszatéréshez (ld. Előző óra, halál)
- hasonlat: bekötött szemű ember szeméről leveszik a kötést
- általános gondolat az ind filozófiában, hogy a megváltás (megvilágosodás) nem érhető egyedül, ehhez mindig egy mester segítségére van szükség.
- Emellett a megváltás csak fokozatosan, lépésenként haladva érhető el. Hasonlat: ha az ember ismeretlen helyre kerül, akkor faluról-falura járva és ott útbaigazítást kérve találhatja meg az utat hazafele.
2. szöveg: BRIHADÁRANYAKA Upanisad (4. szakasz):
„1. Így szólt egyszer Jádnyavalkja:- Maitréjí, elhagyom otthonomat, így hát mindent elosztok közted és Kátjájaní között.
2. Maitréjí így válaszolt:- Uram, még ha a világ minden gazdagsága enyém lenne is, halhatatlanná lennék-e akkor?- Nem. Úgy élnél, mint a gazdagok, de a vagyon halhatatlansággal nem kecsegtet.
3. - Mit kezdjek azzal, mi nem tesz halhatatlanná? Uram, amit tudsz, azt add nekem!
4. Jádnyavalkja így válaszolt:- Kedves vagy nekünk és kedveset beszélsz. Jöjj, ülj ide, elmagyarázom. De jól vésd eszedbe, amit mondok neked!
5. Majd így folytatta:
- Bizony nem a férj kedvéért kedves a férj, hanem a Lélek kedvéért kedves a férj. Nem a feleség kedvéért kedves a feleség, hanem a Lélek kedvéért kedves a feleség. Nem a fiak kedvéért kedvesek a fiak, hanem a Lélek kedvéért kedvesek a fiak. Nem a vagyon kedvéért kedves a vagyon, hanem a Lélek kedvéért kedves a vagyon. Nem a papság kedvéért kedves a papság, hanem a Lélek kedvéért kedves a papság. Nem a harcosi rang kedvéért kedves a harcosi rang, hanem a Lélek kedvéért kedves a harcosi rang. Nem a világok kedvéért kedvesek a világok, hanem a Lélek kedvéért kedvesek a világok. Nem az istenek kedvéért kedvesek az istenek, hanem a Lélek kedvéért kedvesek az istenek. Nem a lények kedvéért kedvesek a lények, hanem a Lélek kedvéért kedvesek a lények. Nem a mindenség kedvéért kedves a mindenség, hanem a Lélek kedvéért kedves a mindenség. Maitréjí, bizony a Lelket kell látni, azt kell hallani, azt kell megérteni, abban kell elmélyedni. És aki látta, hallotta, megértette ezt a Lelket és elmélyült benne, az tudja ezt az egész világot.
6. Ki a papságot a Lelken kívül tudja, a papságot elveszíti az. Ki a harcosi rangot a Lelken kívül tudja, a harcosi rangot elveszíti az. Ki a világokat a Lelken kívül tudja, a világokat elveszíti az. Ki az isteneket a Lelken kívül tudja, az isteneket elveszíti az. Ki a lényeket a Lelken kívül tudja, a lényeket elveszíti az. Ki a mindenséget a Lelken kívül tudja, a mindenséget elveszíti az. A papság, a harcosi rang, a világok, az istenek, a lények, a mindenség nem más, mint ez a Lélek.
7. Olyan ez, mint amikor a dobot megverik. A hangot kint megfogni nem lehet, de a dobot vagy a dobost megragadva megragadták a hangot is.
8. Olyan ez, mint amikor kagylókürt rikolt. A hangot kint megfogni nem lehet, de a kürtöt vagy a kürtöst megragadva megragadták a hangot is.
9. Olyan ez, mint amikor a lantot pengetik. A hangot kint megfogni nem lehet, de a lantot vagy a lantost megragadva megragadták a hangot is.
10. Olyan ez, mint amikor nedves fát tesznek a tűzre, abból füstfelhők szállnak mindenfelé. Bizony így fújta ki ez a nagy lény a Himnuszok Tudását, a Varázsigék Tudását, a Dalok Tudását, a Tűzpapok és az Angiraszok Tudását, a regéket, a mítoszokat, a tudományokat, a titkos tanításokat, a verseket, a szövétnekeket, a párbeszédeket és a magyarázatokat. Mindezt ő fújta ki.
11. Ahogyan minden vizek az óceánba szaladnak, úgy szalad össze benne bőrként minden tapintás, úgy szalad össze benne nyelvként minden íz, úgy szalad össze benne orrként minden szag, úgy szalad össze benne szemként minden kép, úgy szalad össze benne fülként minden hang, úgy szalad össze benne észként minden gondolat, úgy szalad össze benne szívként minden emlékezés, úgy szalad össze benne kézként minden tett, úgy szalad össze benne ágyékként minden kéj, úgy szalad össze benne végbélként minden ürítés, úgy szalad össze benne lábként minden mozgás, úgy szalad össze benne szóként minden tudás.
12. Olyan ez, mint a vízbe vetett só. Feloldódik, kivenni többé nem lehet, de meríts bárhonnan is, sós az mindenütt. E tisztán megismerő lény nagy, végtelen, parttalan. Felemelkedik a létezők köréből, majd beléjük száll megint. De nincsen tudat a halál után, bizony azt mondom én.
13. Így szólt Maitréjí:- Uram, összezavartál azzal, hogy nincsen tudat a halál után!
14. Jádnyavalkja így válaszolt:- Amit én mondok, az nem zavar össze, az elég, hogy megértsd. Mert ahol kettősség van, ott láthatja az egyik a másikat, ott szagolhatja az egyik a másikat, ott hallhatja az egyik a másikat, ott szólíthatja az egyik a másikat, ott észreveheti az egyik a másikat, ott ismerheti az egyik a másikat. De ha egyetlen Lélekké vált minden, hogyan is láthatna az valamit, hogyan is szagolhatna az valamit, hogyan is hallhatna az valamit, hogyan is szólhatna az valamit, hogyan is vehetne észre az valamit, hogyan is ismerhetne az valamit? Hogyan is ismerhetné meg azt, amivel mindent megismert, hogyan is ismerhetné meg a megismerőt?”
- A főszereplő, Jádnyavalkja „elhagyja otthonát”, valójában meghalni készül.visszatéréshez
- „- Uram, még ha a világ minden gazdagsága enyém lenne is, halhatatlanná lennék-e akkor?” Ez a szakasz a korabeli hitre utal, amely szerint kellő mennyiségű áldozattal (pl. több ezer marha) elérhető a halhatatlanság.
- A szövegben szereplő „énünk, magunk, lelkünk” kifejezések alatt az Átmant kell érteni
- Tanítás: alapvetően mindenki önző („nem önmagadért szeretlek” stb.). Ha „önzetlenül” cselekszünk, azt is valójában magunkért tesszük, mert mi magunk is boldogabbak leszünk, ha segíthetünk.
- Szükség van arra, hogy higgyünk abban, amik vagyunk, mivel különben az állapot elhagyna bennünket („Ki a papságot a Lelken kívül tudja, a papságot elveszíti az”)
- Hangszer-példa: mindenben a forrást, a központot kell megkeresni, megragadni
- Halál után a tudat megszűnik: ld. Előző órai jegyzet: A tudat individuális formája eltűnik, beleolvad egy egységes tudatba, amitől többet nem lehet elválasztani (új lélek születhet, de az önmagában új és egyedi, nem a régebbiek térnek vissza); Só hasonlat: a vízben feloldott só már nem választható el a víztől, a vízen belül mindenütt jelen van, annak ellenére, hogy már nem látjuk (csak az ízét érezhetjük).
Összegzés:
A két szöveg eltérő elképzeléseket vázol fel. A CSHÁNDÓGJA Upanisad szerint lehetséges az emberi élet során is feloldódni a Bráhmanban. A BRIHADÁRANYAKA Upanisad szerint azonban ez csak a halállal történik meg, és mindenkire ez a soros vár.
Ind filozófia 6. óra
Fogalmak:
- szkepszis: kételkedés, a filozofikus gondolkodás kezdete (pl. megkérdőjelezem az ún. valóság létezését)
- Nászadija: termékenységet megtestesítő absztrakt, nem nélküli lény, a dravida hitvilágból kerülhetett be a védikus hagyományba (bár itt nem játszik jelentős szerepet)
Upanisadok:
- szerzőjük ismeretlen
- a védákhoz tartoznak
- nem homogén világképet tükröznek, mivel több szerzőtől származnak, belső ellentmondásokat is tartalmaznak.
Két fő csoport: klasszikus (kb. 2000 éves) és posztklasszikus (kb. 1000 éves) upanisadok; csak a klasszikusokat fogjuk tárgyalni (továbbá: Adi Sankara kommentárjai az eredeti szövegekhez).
- korai upanisadok: az eredeti védikus tradíciókhoz kötődnek, tartalmilag távol állnak a többitől. Koherens rendszert alkotnak, nincsenek ellentmondások.
- középső: filozofikus tanítások, elmélkedések verses formában, több szerzőtől.
- kései: a középső időszakból származó upanisadokhoz hasonló írások, prózában.
Ind filozófia központi kérdése: Mi az ember lényege? Hasonlóan a világ lényegét, a Bráhmant (kb. „gyarapító, teremtő erő”) is keresik. Ebből a kifejezésből származik a papi kaszt indiai neve: brahmanák.
Ember lényegét kifejező szó szanszkritül: Átman, ezt gyakran léleknek fordítják, helytelenül. Egyes szövegek szerint az Átman isteni princípium, ami emberekben jelenik meg, vagyis egy isteni entitás létezik csak, ami az összes emberben testet ölt, önálló emberi lélek tehát nem létezik, minden az „egy” része, az anyag pedig csak illúzió.
Ez emlékeztet a pánpszichizmus eszméjére: csak egy princípium létezik, döntően szellemi vonásokkal (bár anyagi vonásai is lehetnek, a lényeg, hogy szellem és anyag nem válik el annyira, mint pl. a keresztény világképben).
Pl. Agyagedény-hasonlat: az agyagedény az agyag, mind szubsztancia (a szövegben: Satya= „létező”) megnyilvánulása, ami alapvetően anyagi természetű, de mégsem teljesen megfogható (nincs olyan, hogy „Az agyag”), elvont fogalom. Az emberi lélek is hasonlóan működik, ld. Fenn.
Ind filozófia 7. óra
(Upanisadok folyt.)
3 „anyagfajta”: hő, víz, tűz
- mindenben megtalálhatók, csak eltérő mértékben. Csak kombinációban léteznek, tisztán hőből, vízből stb. álló dolgok nincsenek
- megjelenésük az emberben: hő=beszéd, víz=vér, testnedvek, tűz=táplálék
- néha megjelenik az elme vagy gondolat, mint önálló, nem rúpákból álló entitás
- halál: folyamatként fogják fel nincs a halál beálltának meghatározható pillanata. Az indiaiak szerint a halál folyamata valójában csak jóval az életfunkciók leállása után, a test kihűlésekor fejeződik be. Először a tűz (táplálék: a haldokló már nem tud enni), majd a víz (pl. vérkeringés leáll), majd a hő (a test kihűl) hagyja el a testet.
3. Szöveg: Rig Véda, Upanisadok részlet:
Amikor pedig az ember meghal, kedvesem, akkor beszéde a gondolatba távozik, a gondolat a lélekzetbe, a lélekzet a hőbe, a hő a legfőbb Istenségbe. Ez az a finomság, amely az egész mindenség lényege, ez a valóság, ez a lélek (átman), ez vagy te, Svétakétu!
– Tanítson még többre, tiszteletre méltó atyám!
– Jól van kedvesem – válaszolta. – Ha ezt a nagy fát itt a gyökerén megvágják, csöpög, mert él; ha közepén megvágják, csöpög, mert él; ha a csúcsán megvágják, csöpög mert él: (nedvektől) duzzadozva s örömmel eltelve áll, ameddig az élet át- meg áthatja. De ha az élet elhagy egy ágat, elszárad az; ha elhagyja a másodikat, elszárad az; ha elhagyja az egész fát, elszárad az egész. Épp így meghal a test is, tudd meg, kedvesem, ha az élet elhagyja, de az élet maga nem hal meg. Ez az a finomság, a mindenség lényege, ez a valóság, ez a lélek (átman), ez vagy te, Svétakétu!
– Tanítson még többre, tiszteletre méltó atyám!
– Jól van, kedvesem. Tedd ezt a darab sót a vízbe, s jöjj holnap megint hozzám!A fiú úgy tett, másnap az apa így szólt:
– Hozd el nekem azt a sódarabot, melyet tegnap este a vízbe tettél!
A fiú keresgélte, de nem találta, mert egészen elolvadt.
– Ízleld meg a vizet ezen az oldalon – mondta az apa. – Milyen ízű?
– Sós.
– Ízleld meg a közepén! Milyen ízű?
– Sós.
– Ízleld meg a másik oldalon! Milyen ízű?
– Sós.
– Egyél valamit hozzá, s aztán jöjj hozzám!
A fiú így tett, de még mindig érezte a só ízét. Az apa erre így szólt:
– Valóban épp így nem veszed észre itt (a testben) a létezőt, noha benne van. Ez az a finomság, a mindenség lényege, ez a valóság, ez a lélek (átman), ez vagy te, Svétakétu!”
A részlet alapján tehát az individualizmus a születéssel jön létre, majd a halállal meg is szűnik, beleolvad az egyetlen szellemi princípiumba, ez az Átman, az indivuduumhoz nem kötődő lélek. Azonban a „lélek” ezzel nem semmisül meg, csak korábbi (individuális) formájában szűnik meg létezni: az Átman újra megjelenik a születő emberekben, akik „lelke” később újra egyesül az Átmannal.
Egyéni individuális lélek: Jíva: a halállal megszűnik létezni (fontos, hogy nem az anyaghoz kötődik, előbb elhagyja a tetet, majd egyesül az Átmannal).
A Jíva létének bizonyítása (ugyanebben a szövegben): Fák elpusztulásakor a Jíva kivonul egyes ágakból, amik így elszáradnak, de a fa egésze addig életben marad, amíg a gyökerekben még megvan a Jíva. Ez azonban hibás érvelés, az ember halála nem írható le ilyen módon, vagy van a testben Jíva, vagy nincs.
Ind filozófia 8. óra
1. szöveg: CSHÁNDÓGJA Upanisad:
- mikor az ember mesterére talál, az hasonló a létezőhöz való visszatéréshez (ld. Előző óra, halál)
- hasonlat: bekötött szemű ember szeméről leveszik a kötést
- általános gondolat az ind filozófiában, hogy a megváltás (megvilágosodás) nem érhető egyedül, ehhez mindig egy mester segítségére van szükség.
- Emellett a megváltás csak fokozatosan, lépésenként haladva érhető el. Hasonlat: ha az ember ismeretlen helyre kerül, akkor faluról-falura járva és ott útbaigazítást kérve találhatja meg az utat hazafele.
2. szöveg: BRIHADÁRANYAKA Upanisad (4. szakasz):
„1. Így szólt egyszer Jádnyavalkja:- Maitréjí, elhagyom otthonomat, így hát mindent elosztok közted és Kátjájaní között.
2. Maitréjí így válaszolt:- Uram, még ha a világ minden gazdagsága enyém lenne is, halhatatlanná lennék-e akkor?- Nem. Úgy élnél, mint a gazdagok, de a vagyon halhatatlansággal nem kecsegtet.
3. - Mit kezdjek azzal, mi nem tesz halhatatlanná? Uram, amit tudsz, azt add nekem!
4. Jádnyavalkja így válaszolt:- Kedves vagy nekünk és kedveset beszélsz. Jöjj, ülj ide, elmagyarázom. De jól vésd eszedbe, amit mondok neked!
5. Majd így folytatta:
- Bizony nem a férj kedvéért kedves a férj, hanem a Lélek kedvéért kedves a férj. Nem a feleség kedvéért kedves a feleség, hanem a Lélek kedvéért kedves a feleség. Nem a fiak kedvéért kedvesek a fiak, hanem a Lélek kedvéért kedvesek a fiak. Nem a vagyon kedvéért kedves a vagyon, hanem a Lélek kedvéért kedves a vagyon. Nem a papság kedvéért kedves a papság, hanem a Lélek kedvéért kedves a papság. Nem a harcosi rang kedvéért kedves a harcosi rang, hanem a Lélek kedvéért kedves a harcosi rang. Nem a világok kedvéért kedvesek a világok, hanem a Lélek kedvéért kedvesek a világok. Nem az istenek kedvéért kedvesek az istenek, hanem a Lélek kedvéért kedvesek az istenek. Nem a lények kedvéért kedvesek a lények, hanem a Lélek kedvéért kedvesek a lények. Nem a mindenség kedvéért kedves a mindenség, hanem a Lélek kedvéért kedves a mindenség. Maitréjí, bizony a Lelket kell látni, azt kell hallani, azt kell megérteni, abban kell elmélyedni. És aki látta, hallotta, megértette ezt a Lelket és elmélyült benne, az tudja ezt az egész világot.
6. Ki a papságot a Lelken kívül tudja, a papságot elveszíti az. Ki a harcosi rangot a Lelken kívül tudja, a harcosi rangot elveszíti az. Ki a világokat a Lelken kívül tudja, a világokat elveszíti az. Ki az isteneket a Lelken kívül tudja, az isteneket elveszíti az. Ki a lényeket a Lelken kívül tudja, a lényeket elveszíti az. Ki a mindenséget a Lelken kívül tudja, a mindenséget elveszíti az. A papság, a harcosi rang, a világok, az istenek, a lények, a mindenség nem más, mint ez a Lélek.
7. Olyan ez, mint amikor a dobot megverik. A hangot kint megfogni nem lehet, de a dobot vagy a dobost megragadva megragadták a hangot is.
8. Olyan ez, mint amikor kagylókürt rikolt. A hangot kint megfogni nem lehet, de a kürtöt vagy a kürtöst megragadva megragadták a hangot is.
9. Olyan ez, mint amikor a lantot pengetik. A hangot kint megfogni nem lehet, de a lantot vagy a lantost megragadva megragadták a hangot is.
10. Olyan ez, mint amikor nedves fát tesznek a tűzre, abból füstfelhők szállnak mindenfelé. Bizony így fújta ki ez a nagy lény a Himnuszok Tudását, a Varázsigék Tudását, a Dalok Tudását, a Tűzpapok és az Angiraszok Tudását, a regéket, a mítoszokat, a tudományokat, a titkos tanításokat, a verseket, a szövétnekeket, a párbeszédeket és a magyarázatokat. Mindezt ő fújta ki.
11. Ahogyan minden vizek az óceánba szaladnak, úgy szalad össze benne bőrként minden tapintás, úgy szalad össze benne nyelvként minden íz, úgy szalad össze benne orrként minden szag, úgy szalad össze benne szemként minden kép, úgy szalad össze benne fülként minden hang, úgy szalad össze benne észként minden gondolat, úgy szalad össze benne szívként minden emlékezés, úgy szalad össze benne kézként minden tett, úgy szalad össze benne ágyékként minden kéj, úgy szalad össze benne végbélként minden ürítés, úgy szalad össze benne lábként minden mozgás, úgy szalad össze benne szóként minden tudás.
12. Olyan ez, mint a vízbe vetett só. Feloldódik, kivenni többé nem lehet, de meríts bárhonnan is, sós az mindenütt. E tisztán megismerő lény nagy, végtelen, parttalan. Felemelkedik a létezők köréből, majd beléjük száll megint. De nincsen tudat a halál után, bizony azt mondom én.
13. Így szólt Maitréjí:- Uram, összezavartál azzal, hogy nincsen tudat a halál után!
14. Jádnyavalkja így válaszolt:- Amit én mondok, az nem zavar össze, az elég, hogy megértsd. Mert ahol kettősség van, ott láthatja az egyik a másikat, ott szagolhatja az egyik a másikat, ott hallhatja az egyik a másikat, ott szólíthatja az egyik a másikat, ott észreveheti az egyik a másikat, ott ismerheti az egyik a másikat. De ha egyetlen Lélekké vált minden, hogyan is láthatna az valamit, hogyan is szagolhatna az valamit, hogyan is hallhatna az valamit, hogyan is szólhatna az valamit, hogyan is vehetne észre az valamit, hogyan is ismerhetne az valamit? Hogyan is ismerhetné meg azt, amivel mindent megismert, hogyan is ismerhetné meg a megismerőt?”
- A főszereplő, Jádnyavalkja „elhagyja otthonát”, valójában meghalni készül.visszatéréshez
- „- Uram, még ha a világ minden gazdagsága enyém lenne is, halhatatlanná lennék-e akkor?” Ez a szakasz a korabeli hitre utal, amely szerint kellő mennyiségű áldozattal (pl. több ezer marha) elérhető a halhatatlanság.
- A szövegben szereplő „énünk, magunk, lelkünk” kifejezések alatt az Átmant kell érteni
- Tanítás: alapvetően mindenki önző („nem önmagadért szeretlek” stb.). Ha „önzetlenül” cselekszünk, azt is valójában magunkért tesszük, mert mi magunk is boldogabbak leszünk, ha segíthetünk.
- Szükség van arra, hogy higgyünk abban, amik vagyunk, mivel különben az állapot elhagyna bennünket („Ki a papságot a Lelken kívül tudja, a papságot elveszíti az”)
- Hangszer-példa: mindenben a forrást, a központot kell megkeresni, megragadni
- Halál után a tudat megszűnik: ld. Előző órai jegyzet: A tudat individuális formája eltűnik, beleolvad egy egységes tudatba, amitől többet nem lehet elválasztani (új lélek születhet, de az önmagában új és egyedi, nem a régebbiek térnek vissza); Só hasonlat: a vízben feloldott só már nem választható el a víztől, a vízen belül mindenütt jelen van, annak ellenére, hogy már nem látjuk (csak az ízét érezhetjük).
Összegzés:
A két szöveg eltérő elképzeléseket vázol fel. A CSHÁNDÓGJA Upanisad szerint lehetséges az emberi élet során is feloldódni a Bráhmanban. A BRIHADÁRANYAKA Upanisad szerint azonban ez csak a halállal történik meg, és mindenkire ez a soros vár.
Ind filozófia 4.
Zubor Zalán
Ind vallásfilozófia 4. óra
Vallási-filozófiai irodalom:
Véda (jelentése: tudás):
4 véda:
1. Rig Véda (v. Rgveda): az istenekhez (főleg Indrához) szóló himnuszokat tartalmaz, amiket szertartásokon a hotr (főpap v. áldozópap) recitál
2. Yaruj Véda: az áldozatokban segédkező adhvaryu (közrendű pap) által felolvasandó szertartási szövegek
3. Sama Véda: az udgatr (feléneklő pap) részére írott rituális szövegek
4. Athara Véda: privát mágiával foglalkozik, csak később került be a szanszkrit hagyományba.
Sútra=véda-beli könyv
Az óind emberekről és vallásukról a Rig Védából tudhatunk meg legtöbbet, ezért ezt részletesebben fogjuk megvizsgálni.
Az Upanisad hagyományosan nem volt a védák része. Míg a védákat szóbeli felolvasásra írták (emiatt dallamuk és ritmusuk van), addig az Upanisad az írásbeliséghez kötődik (amit az indek megbízhatatlanabbnak tartottak mint a szájhagyományt), sohasem olvasták fel őket.
Rig Véda:
Részei (a többi védának is hasonlóan osztható fel):
1. Samhita: A szertartások részei, előadandó szövegek
2. Brahmana: mágikus rituálékról szóló szövegek, és az ahhoz kapcsolódó fogalmak magyarázata
3. Aranyak: jelentése:"vadonbeli", a hagyomány szerint a vadonba vonult bölcsek írták, ezekhez a szövegekhez eredetileg csak beavatottak férhettek hozzá, mivel egyes itt leírt áldozatok az indiaiak hite szerint rendkívül veszélyesek (pl. egyik segítségével istenné lehet válni)
4. Upanisad: ezek kerültek be a legkésőbb a hagyományba, az előzőektől eltérően nincs közük a ritushoz, folizofikus szövegek pl. bölcsek vitái, elmélkedései stb.
1. szöveg: Indra-himnusz:
Indra hőstetteit vágyom dicsérni, első csodáit a mennykő urának. Sárkányt ölt, ezzel utat tört a víznek, mert a hegyek hasát felhasogatta.
A szirten heverő sárkányt megölte. Dörgő mennykövét Tvastar készítette. Mint bőgő tehenek, vizek rohantak, mind valahányan tengerbe siettek.
A bika-erejű, szómát emelve, az ünnepségen ivott az italból, aztán villám-nyilat vett a magasztos, megölte a kígyók elsőszülöttjét.
Mihelyt megölted az elsőszülöttet, a varázsló furfangját tönkretetted, a napot, mennyet, hajnalt létrehoztadés nem találtál ellenségre többé.
A vállatlan kígyót megölte, Vritrát, villámával, hatalmas fegyverével. Mint fatörzs, fejszével lecsupaszítva, hevert a földön az otromba kígyó.
Mint ittas szájhős kötött bele Vritraa nagyhatalmú harcosba, erősbe, de fegyvereinek súlyát se bírta, az ellenség leomlott összezúzva.
Lábatlan és kezetlen szembeszállottIndrával, s az leverte mennykövével. Azt hitte a herélt, megbír bikával, de szertevágva elterült a földön.
Mint levágott nád, leborult a földre, fölötte áradván a víz kinyargalt;útját mindeddig sárkánytest lezártas a kígyófej feküdt a kút fölébe.
Erejét vesztette Vritra szülője, Indra lesújtott rája fegyverével. Felül feküdt az anya, lenn a kölyke, hevert a két szörny, mint tehén s a borja.
Kidöntött, szétdúlt, elpusztult fatörzsekközött feküdt elrejtve Vritra teste, bőséggel zúdulva víz folyt fölötte, örök árnyba hullt Indra ellensége.
Megkötve, mint kígyó-őrizte rabnők, álltak a habok s a kutak a mélyben. Az eddig elzárt víz kapuját Indramáris kitárta, mert Vritrát megölte.
Egy szál lószőrré apadtál le, Indra, rejtőzve, amint rád sújtani készült. Elhódítottad a gulyát, a szómát, a hét folyót verméből kibocsátva.
Nem segített a mennydörgés, a villám, sem a köd és jég, mely belőle áradt. Amikor Indra a sárkányt legyőzte, minden időre örök diadalt nyert.
Van-e, ki bosszút akar állni, Indra? s mondja: szívedbe félelem lopódzott? és kilencvenkilenc folyón keresztül átszelted a teret, mint megriadt ölyv?
Ura mindennek, mennykő-karú Indra, mi szarvas, szarvtalan, izgága, békés;uralkodik a népeken, királyuk, mint kerék küllőket, fog egybe mindent.
- Indra: a védikus hagyomány főistene, eredetileg a vihar, tűz és háború istene, alakja jellegzetesen patriarchális-politeista szemléletet tükröz.
- nem ő az elsőként születő isten, de ő lesz a legerősebb
- Indra tettei: sárkány legyzőzése, amellyel az emberek hozzájutottak a vízhez ("7 folyó") és az állatokhoz (szarvasmarhák)
- tőle ered a villámlás, és annak földi megjelenése, a tűz is.
- kasztrendszer alapjainak letétele: felülre helyei a "nemes" népeket (árja jelentése:nemes), alulra a szolgálókat
- a vers beszélője megemlíti, hogy Indra létezését nem mindenki fogadja el, de nem cáfolja ezt az állítást.
Az archaikus vallásokban nem volt feltétlenül szükség az istenben való hitre, ehelyett a közösségi szertartáson való részvétel volt a lényeg
2. szöveg: Purusa-himnusz
Az Ős ezerfejű vala, ezerlábú, ezerszemű. Világot fedve mindfelől, tíz ujjnyit túlemelkedett.
A teljes mindenség az Ős, mind ami volt, mind ami lesz, halhatatlan, mindnek ura, melyeket növeszt élelem.
Az ő nagysága ekkora, sőt ennél is nagyobb az ős: egynegyede mind ami van, háromnegyede égi lény.
Háromnegyede mennybe szállt, egynegyed része itt maradts mindenre kiterjeszkedett, ami evő és nemevő.
Virádzs vers őbelőle kelt és a virádzs versből az Ős született, túlemelkedett a földön hátul és elül.
Készülődtek az istenek az Őst adni áldozatul;a Tavasz: áldozati vaj;Nyár: tűzifa; Ősz: áldozat.
Szentelték áldozat füvén őt, ki előttük született s felmutatták áldozatula szentek, bölcsek, istenek.
Ez égő áldozat során jött létre áldozati vaj és mindnyájan az állatok légben, erdőben, ház körül.
Ez égő áldozat során keltek énekek, dallamok, versmértékek és himnuszok s az áldozás igéi mind.
Innen születtek a lovak, a kétfogsorú állatok, innen születtek tehenek, innen a kecskék és juhok.
Amikor szétvágták az Őst, hányfelé szelték Urukat? szája mi lett? s a karjai? combja és lába mire jó?
Szájából lettek a papok, karjaiból a harcosok, combjából a földművelők, lábából csupa szolganép.
Agyából a Hold született, szeméből a Nap született, szájából Indra s Agni lett, leheletéből Váju lett.
Köldökéből lett levegő, fejéből a mennyboltozat, lábából föld, füléből ég, így alkottak világokat.
Körötte hét tartócövek, és háromszor hét tűzifa. az istenek mint állatotkötöztek ily áldozatot.
Isten-had hódolt ilyen áldozattal. Ez volt az első szertartás. Az égbefölemelkedtek a magasztosak mind, ahol a régi szent istenek élnek.
késői védikus korszakban keletkezett epikus költemény
Purusa= ember, férfi ("ős"-nek is szokták fordítani, de ez helytelen)
- panteista gondolat: a világot egyetlen isteni (v. itt: isteneknél is hatalmasabb) személy "alkotja", aki mindenhol, mindenben jelen van
- az istenek a férfi feláldozásával teremtik a világot
- az áldozat itt már nem az isteneket engeszteli ki, hanem közvetlen a hatása, mágiaként jelenik meg.
- az áldozatot paradox módon az istenek mutatják be, de egyúttal maguk is az áldozat által születnek meg. Ez az elképzelés már ciklikus (és nem lineáris) felfogást tükröz.
- Ez a szöveg a kozmogóniai kezdeteként is felfogható.
Ind vallásfilozófia 4. óra
Vallási-filozófiai irodalom:
Véda (jelentése: tudás):
4 véda:
1. Rig Véda (v. Rgveda): az istenekhez (főleg Indrához) szóló himnuszokat tartalmaz, amiket szertartásokon a hotr (főpap v. áldozópap) recitál
2. Yaruj Véda: az áldozatokban segédkező adhvaryu (közrendű pap) által felolvasandó szertartási szövegek
3. Sama Véda: az udgatr (feléneklő pap) részére írott rituális szövegek
4. Athara Véda: privát mágiával foglalkozik, csak később került be a szanszkrit hagyományba.
Sútra=véda-beli könyv
Az óind emberekről és vallásukról a Rig Védából tudhatunk meg legtöbbet, ezért ezt részletesebben fogjuk megvizsgálni.
Az Upanisad hagyományosan nem volt a védák része. Míg a védákat szóbeli felolvasásra írták (emiatt dallamuk és ritmusuk van), addig az Upanisad az írásbeliséghez kötődik (amit az indek megbízhatatlanabbnak tartottak mint a szájhagyományt), sohasem olvasták fel őket.
Rig Véda:
Részei (a többi védának is hasonlóan osztható fel):
1. Samhita: A szertartások részei, előadandó szövegek
2. Brahmana: mágikus rituálékról szóló szövegek, és az ahhoz kapcsolódó fogalmak magyarázata
3. Aranyak: jelentése:"vadonbeli", a hagyomány szerint a vadonba vonult bölcsek írták, ezekhez a szövegekhez eredetileg csak beavatottak férhettek hozzá, mivel egyes itt leírt áldozatok az indiaiak hite szerint rendkívül veszélyesek (pl. egyik segítségével istenné lehet válni)
4. Upanisad: ezek kerültek be a legkésőbb a hagyományba, az előzőektől eltérően nincs közük a ritushoz, folizofikus szövegek pl. bölcsek vitái, elmélkedései stb.
1. szöveg: Indra-himnusz:
Indra hőstetteit vágyom dicsérni, első csodáit a mennykő urának. Sárkányt ölt, ezzel utat tört a víznek, mert a hegyek hasát felhasogatta.
A szirten heverő sárkányt megölte. Dörgő mennykövét Tvastar készítette. Mint bőgő tehenek, vizek rohantak, mind valahányan tengerbe siettek.
A bika-erejű, szómát emelve, az ünnepségen ivott az italból, aztán villám-nyilat vett a magasztos, megölte a kígyók elsőszülöttjét.
Mihelyt megölted az elsőszülöttet, a varázsló furfangját tönkretetted, a napot, mennyet, hajnalt létrehoztadés nem találtál ellenségre többé.
A vállatlan kígyót megölte, Vritrát, villámával, hatalmas fegyverével. Mint fatörzs, fejszével lecsupaszítva, hevert a földön az otromba kígyó.
Mint ittas szájhős kötött bele Vritraa nagyhatalmú harcosba, erősbe, de fegyvereinek súlyát se bírta, az ellenség leomlott összezúzva.
Lábatlan és kezetlen szembeszállottIndrával, s az leverte mennykövével. Azt hitte a herélt, megbír bikával, de szertevágva elterült a földön.
Mint levágott nád, leborult a földre, fölötte áradván a víz kinyargalt;útját mindeddig sárkánytest lezártas a kígyófej feküdt a kút fölébe.
Erejét vesztette Vritra szülője, Indra lesújtott rája fegyverével. Felül feküdt az anya, lenn a kölyke, hevert a két szörny, mint tehén s a borja.
Kidöntött, szétdúlt, elpusztult fatörzsekközött feküdt elrejtve Vritra teste, bőséggel zúdulva víz folyt fölötte, örök árnyba hullt Indra ellensége.
Megkötve, mint kígyó-őrizte rabnők, álltak a habok s a kutak a mélyben. Az eddig elzárt víz kapuját Indramáris kitárta, mert Vritrát megölte.
Egy szál lószőrré apadtál le, Indra, rejtőzve, amint rád sújtani készült. Elhódítottad a gulyát, a szómát, a hét folyót verméből kibocsátva.
Nem segített a mennydörgés, a villám, sem a köd és jég, mely belőle áradt. Amikor Indra a sárkányt legyőzte, minden időre örök diadalt nyert.
Van-e, ki bosszút akar állni, Indra? s mondja: szívedbe félelem lopódzott? és kilencvenkilenc folyón keresztül átszelted a teret, mint megriadt ölyv?
Ura mindennek, mennykő-karú Indra, mi szarvas, szarvtalan, izgága, békés;uralkodik a népeken, királyuk, mint kerék küllőket, fog egybe mindent.
- Indra: a védikus hagyomány főistene, eredetileg a vihar, tűz és háború istene, alakja jellegzetesen patriarchális-politeista szemléletet tükröz.
- nem ő az elsőként születő isten, de ő lesz a legerősebb
- Indra tettei: sárkány legyzőzése, amellyel az emberek hozzájutottak a vízhez ("7 folyó") és az állatokhoz (szarvasmarhák)
- tőle ered a villámlás, és annak földi megjelenése, a tűz is.
- kasztrendszer alapjainak letétele: felülre helyei a "nemes" népeket (árja jelentése:nemes), alulra a szolgálókat
- a vers beszélője megemlíti, hogy Indra létezését nem mindenki fogadja el, de nem cáfolja ezt az állítást.
Az archaikus vallásokban nem volt feltétlenül szükség az istenben való hitre, ehelyett a közösségi szertartáson való részvétel volt a lényeg
2. szöveg: Purusa-himnusz
Az Ős ezerfejű vala, ezerlábú, ezerszemű. Világot fedve mindfelől, tíz ujjnyit túlemelkedett.
A teljes mindenség az Ős, mind ami volt, mind ami lesz, halhatatlan, mindnek ura, melyeket növeszt élelem.
Az ő nagysága ekkora, sőt ennél is nagyobb az ős: egynegyede mind ami van, háromnegyede égi lény.
Háromnegyede mennybe szállt, egynegyed része itt maradts mindenre kiterjeszkedett, ami evő és nemevő.
Virádzs vers őbelőle kelt és a virádzs versből az Ős született, túlemelkedett a földön hátul és elül.
Készülődtek az istenek az Őst adni áldozatul;a Tavasz: áldozati vaj;Nyár: tűzifa; Ősz: áldozat.
Szentelték áldozat füvén őt, ki előttük született s felmutatták áldozatula szentek, bölcsek, istenek.
Ez égő áldozat során jött létre áldozati vaj és mindnyájan az állatok légben, erdőben, ház körül.
Ez égő áldozat során keltek énekek, dallamok, versmértékek és himnuszok s az áldozás igéi mind.
Innen születtek a lovak, a kétfogsorú állatok, innen születtek tehenek, innen a kecskék és juhok.
Amikor szétvágták az Őst, hányfelé szelték Urukat? szája mi lett? s a karjai? combja és lába mire jó?
Szájából lettek a papok, karjaiból a harcosok, combjából a földművelők, lábából csupa szolganép.
Agyából a Hold született, szeméből a Nap született, szájából Indra s Agni lett, leheletéből Váju lett.
Köldökéből lett levegő, fejéből a mennyboltozat, lábából föld, füléből ég, így alkottak világokat.
Körötte hét tartócövek, és háromszor hét tűzifa. az istenek mint állatotkötöztek ily áldozatot.
Isten-had hódolt ilyen áldozattal. Ez volt az első szertartás. Az égbefölemelkedtek a magasztosak mind, ahol a régi szent istenek élnek.
késői védikus korszakban keletkezett epikus költemény
Purusa= ember, férfi ("ős"-nek is szokták fordítani, de ez helytelen)
- panteista gondolat: a világot egyetlen isteni (v. itt: isteneknél is hatalmasabb) személy "alkotja", aki mindenhol, mindenben jelen van
- az istenek a férfi feláldozásával teremtik a világot
- az áldozat itt már nem az isteneket engeszteli ki, hanem közvetlen a hatása, mágiaként jelenik meg.
- az áldozatot paradox módon az istenek mutatják be, de egyúttal maguk is az áldozat által születnek meg. Ez az elképzelés már ciklikus (és nem lineáris) felfogást tükröz.
- Ez a szöveg a kozmogóniai kezdeteként is felfogható.
Ind filozófia 3.
Zubor Zalán
Ind filozófia 3. óra
Indiai vallás 3 korszaka:
védikus
átmeneti kor
brahmánizmus
hinduizmus
(később: buddhizmus, dzsaianizmus)
Védikus kor: az első árja hódítás után
Szent írások: védák:
- Politeista, patriarchális világszemléletet tükröznek
- áldozati szertartások leírása
- áldozatok célja: istenek jóindulatának elnyerése
- Szóma: áldozati kellék, ismeretlen növény, Indiában nem is él, ezért később mással helyettesítik.
- Az őslakos (dravida) papok az árják szolgálatába állnak, később is ez az őslakos eredetű réteg alkotja a papságot.
átmeneti kor: védikus és brahmanikus kor határán:
- a korabeli emberek szerint a védikus hagyományokat követik, de valójában addigra már átalakult a vallás
- ragaszkodnak a védikus iratokhoz, de a nyelv átalakulása miatt ezek már érthetetlenek (bár szertartásokon még használják)
- az áldozatok jellege is átalakul: már nem az istenek megvendégelése, hanem közvetlen mágia (isteni segítség nélkül). Legfontosabb a szómágia, a védikus szövegek varázsigékké alakulnak.
brahmanizmus:
- az árja és indus-völgyi civilizáció keveredése
- az egész civilizáció átveszi az árják nyelvét és vallását, mégis kulturális értelemben az őslakosok olvasztják be a hódítókat.
- Monoteizmus, egyetlen képmás nélküli istent tisztelnek
- Áldozatok: csak kijelölt helyeken, pontosan leírt szertartásrend szerint végezhetők
Másik elmélet: az árják nem keveredtek az őslakosokkal, csak rájuk települnek, majd egy éghajlatváltozás miatt elvándorolnak kelet felé (a dravidák dél felé). Kelet-Indiában alakul ki a Nagy-Maghadai kultúra, ahol a buddhizmus és a dzsaianizmus is megszületik.
hinduizmus:
- monoteizmus, csak egy istent tisztelnek, aki viszont többféle formában jelenhet meg, ilyenkor más a neve (ezen kívül vannak más természetfölötti alakok pl. azurák, de ezek nem istenek).
- Az egyes isten-alakok előbbre helyezése nyomán több irányzat alakult ki.
- A mágia háttérbe szorul
- tisztelik az istenek képmásait
- különválik az istentisztelet és az áldozat, az áldozatot bárhol el lehet végezni.
Hindu szimbólumok:
- Siva-lingam (=„Siva pénisze”, fallikus szimbólum):
- férfi és női princípium egységének szimbóluma: Y talpán álló háromszög: férfiasság, csúcsán álló: nőiesség
áldozat:
- védikus: hús, szóma
- hindu: növény, virág, piros por (vagyis: szimbolikusabb, nem az isteneket megvendégelése)
Ind filozófia 3. óra
Indiai vallás 3 korszaka:
védikus
átmeneti kor
brahmánizmus
hinduizmus
(később: buddhizmus, dzsaianizmus)
Védikus kor: az első árja hódítás után
Szent írások: védák:
- Politeista, patriarchális világszemléletet tükröznek
- áldozati szertartások leírása
- áldozatok célja: istenek jóindulatának elnyerése
- Szóma: áldozati kellék, ismeretlen növény, Indiában nem is él, ezért később mással helyettesítik.
- Az őslakos (dravida) papok az árják szolgálatába állnak, később is ez az őslakos eredetű réteg alkotja a papságot.
átmeneti kor: védikus és brahmanikus kor határán:
- a korabeli emberek szerint a védikus hagyományokat követik, de valójában addigra már átalakult a vallás
- ragaszkodnak a védikus iratokhoz, de a nyelv átalakulása miatt ezek már érthetetlenek (bár szertartásokon még használják)
- az áldozatok jellege is átalakul: már nem az istenek megvendégelése, hanem közvetlen mágia (isteni segítség nélkül). Legfontosabb a szómágia, a védikus szövegek varázsigékké alakulnak.
brahmanizmus:
- az árja és indus-völgyi civilizáció keveredése
- az egész civilizáció átveszi az árják nyelvét és vallását, mégis kulturális értelemben az őslakosok olvasztják be a hódítókat.
- Monoteizmus, egyetlen képmás nélküli istent tisztelnek
- Áldozatok: csak kijelölt helyeken, pontosan leírt szertartásrend szerint végezhetők
Másik elmélet: az árják nem keveredtek az őslakosokkal, csak rájuk települnek, majd egy éghajlatváltozás miatt elvándorolnak kelet felé (a dravidák dél felé). Kelet-Indiában alakul ki a Nagy-Maghadai kultúra, ahol a buddhizmus és a dzsaianizmus is megszületik.
hinduizmus:
- monoteizmus, csak egy istent tisztelnek, aki viszont többféle formában jelenhet meg, ilyenkor más a neve (ezen kívül vannak más természetfölötti alakok pl. azurák, de ezek nem istenek).
- Az egyes isten-alakok előbbre helyezése nyomán több irányzat alakult ki.
- A mágia háttérbe szorul
- tisztelik az istenek képmásait
- különválik az istentisztelet és az áldozat, az áldozatot bárhol el lehet végezni.
Hindu szimbólumok:
- Siva-lingam (=„Siva pénisze”, fallikus szimbólum):
- férfi és női princípium egységének szimbóluma: Y talpán álló háromszög: férfiasság, csúcsán álló: nőiesség
áldozat:
- védikus: hús, szóma
- hindu: növény, virág, piros por (vagyis: szimbolikusabb, nem az isteneket megvendégelése)
Ind filozófia 2.
Zubor Zalán
Ind filozófia 2. óra
Indiai civilizáció: első állam: Asóka Kr. E. 3. század (dravidák)
Őskor: első nagy munkamegosztás: férfiak: vadászat, nők: gyűjtögetés
Ez később átalakul: férfiak: pásztorkodás, nők: földművelés
Egyes kultúrák a csak a földműveléstől vagy az állattartástól függenek. Az eltérő életmódot élő népcsoportok eltérő világképet alakítanak ki (Ruzsa Ferenc elmélete):
Nomád állattartó kultúrák:
- Mivel a férfiak munkáján múlik a közösség életben maradása, a társadalom erősen patriarchális lesz.
- A természeti vallások a természet erőitől való félelemből erednek: az őskori emberek különböző szertartásokkal próbálják kiengesztelni a természetet, a félelem tiszteletté alakul.
- A pásztorok és állataik több veszélyes természeti erőnek (viharok, tűz, vadállattok) vannak kitéve; később ezek az erők istenekké lényegülnek át, politeista vallás alakul ki.
- A vallás fontos eleme az istenek áldozattal való kiengesztelése (főleg tűzáldozat: az istenek a legtöbb kultúra szerint az égben laknak). Az áldozatot ezekben a kultúrákban az istenek megvendégeléseként fogják fel. Az istenekről alkotott kép így sokkal személyesebbé válik, az egyes isteneket különböző emberi (antropomorf) jegyekkel ruházzák fel. Az ilyen népeknek általában sok mitikus történetük van az istenekről.
- Mivel patriarchális társadalmakról van szó, az isteneket is leginkább férfiként képzelik el (az istennők szerepe mindig másodlagos).
- A szertartások közösségi események, az egész közösség részt vesz az istenek megvendégelésében.
- A szertartásokat később papok vezetik.
- A halál (állatok levágása) a mindennapi tapasztalat része, visszafordíthatatlan folyamatként jelenik meg; ezért az emberek halálát is véglegesként fogják fel, hisznek egy túlvilágban (a halott általában az istenek közé kerül), ahonnan nincs visszatérés (ezért a halottakat értékeikkel együtt temetik el, amiket magával vihet a túlvilágra).
- Legjobb példa erre a típusra az Indiát meghódító (indo)árja nép.
Földművelő kultúrák
- A közösség nők munkájára épül, így matriarchális társadalom alakul ki.
- A földművelő életmód egyszerűbb, mint a pásztorkodás (kevesebb természeti erőnek vannak kitéve), ezért többnyire csak egy, a földhöz kötődő istent tisztelnek (földanya-istennők)
- Földistennő: pl. Vénusz-szobrok: absztrakt, nem szép, arc nélküli figura, nincs személyisége (ellentétben az előző népcsoportok isteneivel)
- Személytelensége miatt nem lehet megvendégelni, tehát nincs áldozat, helyette mágiát alkalmaznak
- Mágia: a természeti erők közvetlen befolyásolása, mindig egyéni tevékenység, közösségi mágia nincs. Leggyakoribb formái: szómágia (szükséges hozzá a dolog vagy személy igazi nevének ismerete, ami egyébként tabu), átviteli mágia
- A konkrét természeti erők helyett a misztikus „termékenység” befolyásolásával próbálnak pl. jobb termést elérni.
- Mivel nincsenek közösség szertartások, nem alakul ki papság, helyette a személyes mágiával foglalkozó sámán, „boszorkány”, „javasasszony” jelenik meg (az első sámánok nők voltak!)
- Ezekben a kultúrákban jelentős az idő szerepe (számon kell tartani, mikor kell vetni, aratni stb.): a mágiával foglalkozó sámán többnyire ismeri az idő mérésére alkalmas módszereket (pl. csillagászat)
- Időmérés: általában holdcentrikus, ami egyezik a női ciklussal.
- Az életet és halált ciklusként fogják fel (mivel a mindennapi életben is hasonló ciklusokkal szembesülnek: vetés-aratás stb.), a reinkarnációban hisznek (pl. halál után az elhunytat magzati pózban temetik el).
- Később a földművelési módszerek megjelenésével a férfiaknak több szerepük lesz (pl. szántás): ilyenkor a női princípium mellett megjelenik egy egyenrangú férfi istenség is (ld. Tantra): a két princípium közül többnyire a női az aktívabb.
- Indiában hasonló kultúrájú volt az őslakos dravida nép.
A világban az 1. típusú kultúrák terjedtek el leginkább. A 2. típusúak gyakran átalakultak, miután megismerték az állattartást, és a férfiak szerepe felértékelődött, mígnem egészen átvették a hatalmat. Mivel az 1. számú kultúrák többnyire agresszív, terjeszkedő politikát folytattak, sok helyen meghódították a 2. típusú népeket (így történt Indiában is), viszont szinte minden esetben átvették a letelepedett, földművelő életmódot, és részben az őslakosok kultúráját.
Ind filozófia 2. óra
Indiai civilizáció: első állam: Asóka Kr. E. 3. század (dravidák)
Őskor: első nagy munkamegosztás: férfiak: vadászat, nők: gyűjtögetés
Ez később átalakul: férfiak: pásztorkodás, nők: földművelés
Egyes kultúrák a csak a földműveléstől vagy az állattartástól függenek. Az eltérő életmódot élő népcsoportok eltérő világképet alakítanak ki (Ruzsa Ferenc elmélete):
Nomád állattartó kultúrák:
- Mivel a férfiak munkáján múlik a közösség életben maradása, a társadalom erősen patriarchális lesz.
- A természeti vallások a természet erőitől való félelemből erednek: az őskori emberek különböző szertartásokkal próbálják kiengesztelni a természetet, a félelem tiszteletté alakul.
- A pásztorok és állataik több veszélyes természeti erőnek (viharok, tűz, vadállattok) vannak kitéve; később ezek az erők istenekké lényegülnek át, politeista vallás alakul ki.
- A vallás fontos eleme az istenek áldozattal való kiengesztelése (főleg tűzáldozat: az istenek a legtöbb kultúra szerint az égben laknak). Az áldozatot ezekben a kultúrákban az istenek megvendégeléseként fogják fel. Az istenekről alkotott kép így sokkal személyesebbé válik, az egyes isteneket különböző emberi (antropomorf) jegyekkel ruházzák fel. Az ilyen népeknek általában sok mitikus történetük van az istenekről.
- Mivel patriarchális társadalmakról van szó, az isteneket is leginkább férfiként képzelik el (az istennők szerepe mindig másodlagos).
- A szertartások közösségi események, az egész közösség részt vesz az istenek megvendégelésében.
- A szertartásokat később papok vezetik.
- A halál (állatok levágása) a mindennapi tapasztalat része, visszafordíthatatlan folyamatként jelenik meg; ezért az emberek halálát is véglegesként fogják fel, hisznek egy túlvilágban (a halott általában az istenek közé kerül), ahonnan nincs visszatérés (ezért a halottakat értékeikkel együtt temetik el, amiket magával vihet a túlvilágra).
- Legjobb példa erre a típusra az Indiát meghódító (indo)árja nép.
Földművelő kultúrák
- A közösség nők munkájára épül, így matriarchális társadalom alakul ki.
- A földművelő életmód egyszerűbb, mint a pásztorkodás (kevesebb természeti erőnek vannak kitéve), ezért többnyire csak egy, a földhöz kötődő istent tisztelnek (földanya-istennők)
- Földistennő: pl. Vénusz-szobrok: absztrakt, nem szép, arc nélküli figura, nincs személyisége (ellentétben az előző népcsoportok isteneivel)
- Személytelensége miatt nem lehet megvendégelni, tehát nincs áldozat, helyette mágiát alkalmaznak
- Mágia: a természeti erők közvetlen befolyásolása, mindig egyéni tevékenység, közösségi mágia nincs. Leggyakoribb formái: szómágia (szükséges hozzá a dolog vagy személy igazi nevének ismerete, ami egyébként tabu), átviteli mágia
- A konkrét természeti erők helyett a misztikus „termékenység” befolyásolásával próbálnak pl. jobb termést elérni.
- Mivel nincsenek közösség szertartások, nem alakul ki papság, helyette a személyes mágiával foglalkozó sámán, „boszorkány”, „javasasszony” jelenik meg (az első sámánok nők voltak!)
- Ezekben a kultúrákban jelentős az idő szerepe (számon kell tartani, mikor kell vetni, aratni stb.): a mágiával foglalkozó sámán többnyire ismeri az idő mérésére alkalmas módszereket (pl. csillagászat)
- Időmérés: általában holdcentrikus, ami egyezik a női ciklussal.
- Az életet és halált ciklusként fogják fel (mivel a mindennapi életben is hasonló ciklusokkal szembesülnek: vetés-aratás stb.), a reinkarnációban hisznek (pl. halál után az elhunytat magzati pózban temetik el).
- Később a földművelési módszerek megjelenésével a férfiaknak több szerepük lesz (pl. szántás): ilyenkor a női princípium mellett megjelenik egy egyenrangú férfi istenség is (ld. Tantra): a két princípium közül többnyire a női az aktívabb.
- Indiában hasonló kultúrájú volt az őslakos dravida nép.
A világban az 1. típusú kultúrák terjedtek el leginkább. A 2. típusúak gyakran átalakultak, miután megismerték az állattartást, és a férfiak szerepe felértékelődött, mígnem egészen átvették a hatalmat. Mivel az 1. számú kultúrák többnyire agresszív, terjeszkedő politikát folytattak, sok helyen meghódították a 2. típusú népeket (így történt Indiában is), viszont szinte minden esetben átvették a letelepedett, földművelő életmódot, és részben az őslakosok kultúráját.
Ind filozófia 1.
Zubor Zalán
Ind filozófia 1. óra
1. Mi a filozófia?
Zophosz+phila= ”a bölcsesség szeretete”
Különbségek filozófia és a vallás között:
- A filozófia mindig rendszerességre törekszik.
- A filozófia nem része a vallásnak, és a vallás sem része a filozófiának (pl. rítus: nem filozófia)
- A vallásban a gyakorlat fontosabb, mint az elmélet
- A vallásnak kevés gondolati eleme van
- Filozófia: privát, saját tevékenység; vallás: közösségi tevékenység
- Vallási kötöttségek: sok vallásban elő van írva, miről mit lehet gondolni, ezért a teológus nem léphet át a vallás alapvető keretein (ha így tesz, akkor már filozófus). A filozófia általában nem foglalkozik a korábbi hagyományokkal, szabad a gondolkodás.
- A filozófia mindig megpróbálja bizonyítani az állításait, a vallásnak erre nincs szüksége.
Filozófia fogalma: ami még nem tudomány, az filozófia (pl. a világmindenség törvényeiről való gondolkodás addig természetfilozófia, amíg nem kezdik kísérleti, tudományos eszközökkel vizsgálni, innentől már fizika.)
Filozófia hatóköre:
- lét kérdése
- lélek (élet a halál után)
- mi az ember? Társadalomban, kultúrában való élet
- isten létezése
- értékek: szépség, erkölcs, jó
- hogyan fogjuk fel a világot, van-e objektív világ?
Csak 3 kultúra alkotta meg a saját filozófiáját: görögök, India, Kína (bár a kínai filozófia nem felel meg az összes fenti követelménynek). Az összes későbbi filozófia ezeken alapul.
Pl. európai filozófia és tudomány „alapítója”: Arisztotelész
Indiai filozófusok: nem foglalkoznak isten(ek) létének bizonyításával
Az európaitól eltérő alapfogalmak: nagy részük lefordíthatatlan
Pl. Isten=Déva: nem egyezik egészen a mi Isten-fogalmunkkal:
- a hinduizmusban csak egy isteni entitás van, de ennek több megtestesülését ismerik, amiknek külön nevük van (Síva, Krisna stb.)
- Indiában Isten nem a végső valóság (Brahman), nem mindenható.
2. Mi India?
India NEM egy ország, földrajzilag és embertanilag is külön földrészként (szubkontinens) kell kezelnünk.
Embertani, nyelvi és kulturális értelemben változatosabb mint Európa:
Etnikumok:
Északkelet: mongolid lakosság,
délen: negroidok, ausztralidokkal rokon őslakosok
Nyelvek:
indoeurópai (indoárja) nyelvek északon (legközelebbi rokonuk: perzsa nyelv)
Délen: dravida nyelv (őslakosok nyelve)
Délkelet: munda nyelvcsalád
Északkelet: tibeti nyelvek
Szórványokban egyéb, izolált nyelvek is megjelennek.
Vallások:
- politeizmus
- Tantra (2 isteni princípium, egy férfi és egy női: a kettejük együttléte mozgatja a világot)
- Hinduizmus: a legelterjedtebb vallás, de nem egységes, a kereszténységnél is több irányzata van (az egyes isteni megtestesüléseket helyezik a többi elő: Visnu-hívűk, Krisna-hívők stb.)
- dzaianizmus, iszlám, délen: kereszténység és zsidóság, szikhizmus (Pandzsáb tartományban), törzsi vallások
Indiát számtalan alkalommal hódították meg, többnyire északnyugat felől:
Indoárja hódítás
perzsák
görögök
párthusok
szkíták
hunok
muzulmán mongolok (mogulok)
britek
A hódító népek jellemzően beolvadtak a meghódított földművelő lakosságba, csak a nyelvüket kényszeríttették rájuk. Emiatt Indiában egy rendkívül kevert és befogadó kultúra jött létre.
Ind filozófia 1. óra
1. Mi a filozófia?
Zophosz+phila= ”a bölcsesség szeretete”
Különbségek filozófia és a vallás között:
- A filozófia mindig rendszerességre törekszik.
- A filozófia nem része a vallásnak, és a vallás sem része a filozófiának (pl. rítus: nem filozófia)
- A vallásban a gyakorlat fontosabb, mint az elmélet
- A vallásnak kevés gondolati eleme van
- Filozófia: privát, saját tevékenység; vallás: közösségi tevékenység
- Vallási kötöttségek: sok vallásban elő van írva, miről mit lehet gondolni, ezért a teológus nem léphet át a vallás alapvető keretein (ha így tesz, akkor már filozófus). A filozófia általában nem foglalkozik a korábbi hagyományokkal, szabad a gondolkodás.
- A filozófia mindig megpróbálja bizonyítani az állításait, a vallásnak erre nincs szüksége.
Filozófia fogalma: ami még nem tudomány, az filozófia (pl. a világmindenség törvényeiről való gondolkodás addig természetfilozófia, amíg nem kezdik kísérleti, tudományos eszközökkel vizsgálni, innentől már fizika.)
Filozófia hatóköre:
- lét kérdése
- lélek (élet a halál után)
- mi az ember? Társadalomban, kultúrában való élet
- isten létezése
- értékek: szépség, erkölcs, jó
- hogyan fogjuk fel a világot, van-e objektív világ?
Csak 3 kultúra alkotta meg a saját filozófiáját: görögök, India, Kína (bár a kínai filozófia nem felel meg az összes fenti követelménynek). Az összes későbbi filozófia ezeken alapul.
Pl. európai filozófia és tudomány „alapítója”: Arisztotelész
Indiai filozófusok: nem foglalkoznak isten(ek) létének bizonyításával
Az európaitól eltérő alapfogalmak: nagy részük lefordíthatatlan
Pl. Isten=Déva: nem egyezik egészen a mi Isten-fogalmunkkal:
- a hinduizmusban csak egy isteni entitás van, de ennek több megtestesülését ismerik, amiknek külön nevük van (Síva, Krisna stb.)
- Indiában Isten nem a végső valóság (Brahman), nem mindenható.
2. Mi India?
India NEM egy ország, földrajzilag és embertanilag is külön földrészként (szubkontinens) kell kezelnünk.
Embertani, nyelvi és kulturális értelemben változatosabb mint Európa:
Etnikumok:
Északkelet: mongolid lakosság,
délen: negroidok, ausztralidokkal rokon őslakosok
Nyelvek:
indoeurópai (indoárja) nyelvek északon (legközelebbi rokonuk: perzsa nyelv)
Délen: dravida nyelv (őslakosok nyelve)
Délkelet: munda nyelvcsalád
Északkelet: tibeti nyelvek
Szórványokban egyéb, izolált nyelvek is megjelennek.
Vallások:
- politeizmus
- Tantra (2 isteni princípium, egy férfi és egy női: a kettejük együttléte mozgatja a világot)
- Hinduizmus: a legelterjedtebb vallás, de nem egységes, a kereszténységnél is több irányzata van (az egyes isteni megtestesüléseket helyezik a többi elő: Visnu-hívűk, Krisna-hívők stb.)
- dzaianizmus, iszlám, délen: kereszténység és zsidóság, szikhizmus (Pandzsáb tartományban), törzsi vallások
Indiát számtalan alkalommal hódították meg, többnyire északnyugat felől:
Indoárja hódítás
perzsák
görögök
párthusok
szkíták
hunok
muzulmán mongolok (mogulok)
britek
A hódító népek jellemzően beolvadtak a meghódított földművelő lakosságba, csak a nyelvüket kényszeríttették rájuk. Emiatt Indiában egy rendkívül kevert és befogadó kultúra jött létre.
2009. április 21., kedd
Gazdaságtörténet 9. (ápr. 21.)
Mátay Mónika
Az Annales
Formálisan 1929ben alakult meg. De pár évtizedes keletkezéstörténet.
Előzmények: hagyományos törtírás: Ranke: az események rekonstruálása, hangsúly a politikán. 1900 k érdeklődés más irányba is: vallástört… nem mindenki az eseménytörténetet tartja a lényegnek, azt bírálják a szociológusok.
1890es években Fro-ban 10 kötetes fr politikatörténet-> Durkheim elveti az eseménytörténetet, mint megközelítést, mert ez felszínes, nem lehet így eljutni a valódi történelemben.
Francois Simiand: közgazdász cikke botrányos, mert bírálja a „történészek törzsének idoljait”: 1. politikai idol 2. individuális idol (a nagy emberek történetére figyelnek túlságosan) 3. kronológiai idol.
Henri Barr földrajztudós: interdiszciplináris együttműködésre bíztatja a történészeket: vonják be más tudományok szakértőit és módszereit, főleg a szociológia és a pszichológia lenne hasznos.
Folyóiratban felbukkan: Marc Bloch és Lucien Febvre, mindketten az École-ban tanultak, ahol a szemináriumokat interdiszciplináris alapon szervezték, kiemelt tehetséges diákokat válogattak be.
Febvre nagy hatással volt Michelet, a „romantikus” történetíró, aki először írta meg a fr forr történetét és Jacob Urckhardt svájci történész is, aki megteremtette a reneszánsz kultuszát, ő mondta ki, h akkor született meg az új ember, aki individuális teljesítményre törekszik.
Bloch és Febvre-t is nagyon érdekelte a földrajz, problémaorientált történetírás (nem elbeszélő) és interdiszciplináris nyitottság.
Bloch: a történész értsen a segédtudományokhoz is (pl. paleográfia, jogtörténet).
Az I. VH után Strasbourgban kapnak állást a frissen alapított egyetemen: interdiszciplináris, nyitott, befogadó szellemiségű intellektuális közeg, a tudósok inspirálják egymást.
Bloch: A gyógyító királyok 1924: szellemisége más Annales: nem kronológiai periodizáció, hanem a problémához választ korszakot 8csodás gyógyulások), valláspszichológiai megközelítés, kollektív illúzió értelmezése-> mentalitástörténeti mű. Összehasonlító módszer.
Febvre: reneszánsz és reformáció, fr kora-újkori társtört: egy-egy korszakban mitől újul meg a társ. Érdekli a vallás társtörténete is, szerinte érdemes a vallással és mentalitással kapcsolatos tényezőket a gazdaságiaktól függetlenül vizsgálni.
1929 Annales d’ histoire economique et sociale lapalapítás. AZ első számokban nagyon sok a gazdtört, Bloch és Febvre folyamatosan publikál benne, regresszív módszer. Későbbi korszak szempontjából visszafelé kell értelmezni a történelmet.
1939-40 A feudális társadalom c könyv: nagy összefoglalás: pénz és pénzpiac kialakulása, szolgaság és szabadság fogalma, szent királyok. A feudalizmus kultúráját akarja megírni pszichológiai érzékenységgel. PL. a középkori időfogalom, kollektív emlékezet, mennyire létezik társ kohézió egy középkori társ-ban, erős szociológiai ihletettség.
1933ban a strasbourg-i csoport szétszóródott, Febvre új állást kapott, Bloch is 36ban, mindketten Párizsban-> nagy siker, h a fővárosban kaptak állást!
Népszerű lett a probléma centrikusság és a valóságrekonstrukciós vágy elvetése.
40-es évek elején fiatal titánok: Georges Duby, Fernand Braudel.
Bloch ellenálló a II. VH alatt és elfogják, táborba zárják, 44ben kivégzik a németek. Még egy könyvet írt a háború alatt: A történész mestersége.
1942 Febvre: A hitetlenség problémája a 16. században: Rabelais hite, a leghíresebb könyve. Rabelais istentagadó volt-e? trágár szövegei és pajzán történetei miatt. Filológiai megközelítés: nyelvi elemekkel érvel. Rabelais nem istentagadó, mert a humora a középkori fr-ák mindennapi humorát közvetíti, ami az egész társ-ra jellemző volt. Az időfogalommal is fogl. Febvre szerint a középkori ember nem mérte, hanem megélte az időt pl. hány miatyánknyi idő. A kora újkori ember nem értékelt esztétikailag a természeti szépséget, ez ma már közhely, de Febvre írta le először.
Febvre lett a II. VH után az Annales vezére, missziója az új generáció kinevelése. Braudelt szinte fiaként szerette, 56ban Febvre halála után Braudel vette át azt a tudományos hatalmat, ami Febvre-é volt, az Annales abszolút ura, szigorú, kemény. 85ben halt meg. Despotikus stílus. Disszertációja témája II. Fülöp külpolitikája volt, de ekkoriban elindult az Annales (Braudel 27 éves korában) és tanítási gyakorlatán Algériában kiszélesedett a látóköre. Kitágult a földrajzi horizontja is, más kontinensek is elkezdték érdekelni. Nagy monográfiája: II. Fülöp uralkodása és a mediterrán világ. Fő corpusát egy német hadifogolytáborban írta a II. VH alatt, emlékezetből!
II. Fülöp uralkodása és a mediterrán világ
I. kötet a földrajzi környezet: időtlen történelem: az ember és a környezet viszonya, II. kötet: gazdaság, társadalom és politikai szerkezet lassú változása. Ez két szint, a harmadik az elillanó, rövid esemény, ez a politikatörténet szférája. A három szint összefügg egymással.
Braudel kiemeli a személyeket, de konfliktusba ágyazza őket, főleg az érdekli, h mért volt olyan lassú II. Fülöp=) lassú adminisztráció, döntések… a korabeli lassú információáramlás miatt. A történelem mély megértéséhez el kell jutni a mély struktúrához, ezért az első 2 kötet ezeket boncolgatja. II. kötet: a társadalmi és gazd változások a kortársak számára nem is érzékelhetőek szinte, ahhoz már távolságot kell tartani a kortól.
A 16. sz integrációs korszak a mediterrán régióban: a spanyol és a török bir uralja: a középső szinten (társ és gazd) hasonló változások mennek végbe mindkét bir-ban, mert egységes földrajzi környezet az alapjuk, ami meghatározóbb az eltérő vallástól. Minkét bir-ban társadalmi polarizáció: az elit még gazdagabb és műveltebb és urbánusabb lesz, a szegények viszont egyre nyomorultabbakká válnak. A kult különbségek nem az országhatárokhoz kötődnek, hanem a földrajzi környezethez, ami felülírja a vallási különbséget.
Egységes világ: bor kultusza, a tengerhez való viszony… nagy hatással vannak az emberek viselkedésére.
Inspirálta Henri Pirenne belga történész Nagy Károlyról szóló monográfiája, ami szintén a keresztény muzulmán viszonyt vizsgálja, az I. VH alatt hadifogolytáborban írta…
Braudel: totális történetírás (histoire totale): egy adott dolog (környezet, falu) teljes története: földrajz, mentalitás, művészet meg minden. Ez egy elérhetetlen eszmény, de átörökítődik más történészekre is.
Bírálatok
A bírálók szerint nem jó, h nem állít fel hipotézist, csak egyszerűen leírja, j a földrajzi környezet hogy hat a gazd és társ lassú változásaira és azok hogyan a poltört-re, de azt nem, hogy hogyan és hogy leíró jellegű könyv.
A bírálók szerint kevés figyelmet szentelt Braudel a mediterrán világ értékeire: megszégyenülés és becsület, férfiasság. Determinista szemlélet, nem vette fogyelembe az egyéni döntési szabadságot.
Braudel: A kapitalizmus kultúrája 80’ is fontos.
Braudel neveli ki az Annales 3. generációját: Jacques Le Goff, Emmanuel Le Roy Ladurie.
Braudel nagyon kézben tartotta a dolgot, de nagyon nyitott is volt, befogadta az interdiszciplinaritást és nemzetközivé tette az Annales-t! Rengeteg külföldit meghívott előadni, ő is utazott egy csomót. Mindez a 60’ évektől. H. Balázs Éva is jó viszonyt ápolt vele. Ennek köszönhetően a fiatalabb magyar történészek is bekapcsolódtak: Benda Gyula, Klaniczay Gábor, Poór János.
A harmadik generáció
68 körüli „lázadó fiatalok”.
Jacques Rebel: mikrotörténet írás (ami olasz találmány volt) meghonosítása Fro-ban., az Annales-on belül.
Arlette Farge: közvélemény, pletyka, rémhír a 18. sz Fro-ban, mentalitástört. A nyilvánosság története.
Mona O’Zouf: a fr forr és az ünnepségek témájáról monográfia. A fr forr hogyan építette fel a saját mítoszát.
Michelle Perrot: nőtörténet, privátszféra története.
A 3. generáció nagyon sokszínű, „tücsök-bogár összejön”=)
Központi téma a mentalitástörténet: a 60’ években fut fel: Le Roy Ledurie, Philippe Aries: monográfiái a gyerekkorról (hogyan kezdték el a gyreeket másmilyennek tekinteni, mint a felnőttet, a 18. sz-ban, 19. sz eleje gyerekkor percepciója) és a halálról (pestis nyomán szörnyű kaszás halál képzete, hogyan enyhül később, hogyan lesz természetesnek tekintve) .
+ Le Goff és Duby is.
Le Goff: középkori időfogalom-> tanulmányban összehasonlítja a kereskedelmi és az egyházi időfogalmat, ami a középkorban teljesen más volt, a kereskedőé már akkor is hasonlított a modern ember időképére, az idő pénz. 1980 A purgatórium születése c mű. Szerinte mentális folyamat eredménye.
A hétköznapi élet kutatása. Szemléletbeli kérdés! A német történészek is foglalkoznak vele.
A nőtörténet meg főleg Amerikában futott fel.
Népi élet kutatása!-> történeti antropológiához kapcsolódik. Az antropológia hatása nagy a 3. generációban.
Sok nemzetközi együttműködés.
Duby: A lovag, a nő és a pap.
Le Goff megírta a középkor történeti antropológiáját. AZ ajándékról is írt, ami az antropológiában nagyon fontos fogalom (társadalmi tény). Maus antropológus monográfiája az ajándékról, Maus különben is nagy hatással volt az Annales történészeire.
Montaillou
1. rész Földrajzi körny, gazd viszonyok… 2. rész M feltárása a gesztustól a mítoszig.
Jacques Fournier inkvzítor interjúi a parasztokkal (13. sz. katarokat keresett) a forrás. 1294-1314 közötti korszaka a falunak. Eredetiség: inkvizíciós jegyzőkönyv, mint forrás a hétköznapi élet kutatásához! Forráskritika is van benne. MIkrotörténelem is egyben, mert 1 falura koncentrál. Súlyos kritika: csak 1 forrást használ, ráadásul nincs is ellenőrzésre lehetőség., mert a másik inkvizíciós jegyzőkönyv elveszett.
Az Annales
Formálisan 1929ben alakult meg. De pár évtizedes keletkezéstörténet.
Előzmények: hagyományos törtírás: Ranke: az események rekonstruálása, hangsúly a politikán. 1900 k érdeklődés más irányba is: vallástört… nem mindenki az eseménytörténetet tartja a lényegnek, azt bírálják a szociológusok.
1890es években Fro-ban 10 kötetes fr politikatörténet-> Durkheim elveti az eseménytörténetet, mint megközelítést, mert ez felszínes, nem lehet így eljutni a valódi történelemben.
Francois Simiand: közgazdász cikke botrányos, mert bírálja a „történészek törzsének idoljait”: 1. politikai idol 2. individuális idol (a nagy emberek történetére figyelnek túlságosan) 3. kronológiai idol.
Henri Barr földrajztudós: interdiszciplináris együttműködésre bíztatja a történészeket: vonják be más tudományok szakértőit és módszereit, főleg a szociológia és a pszichológia lenne hasznos.
Folyóiratban felbukkan: Marc Bloch és Lucien Febvre, mindketten az École-ban tanultak, ahol a szemináriumokat interdiszciplináris alapon szervezték, kiemelt tehetséges diákokat válogattak be.
Febvre nagy hatással volt Michelet, a „romantikus” történetíró, aki először írta meg a fr forr történetét és Jacob Urckhardt svájci történész is, aki megteremtette a reneszánsz kultuszát, ő mondta ki, h akkor született meg az új ember, aki individuális teljesítményre törekszik.
Bloch és Febvre-t is nagyon érdekelte a földrajz, problémaorientált történetírás (nem elbeszélő) és interdiszciplináris nyitottság.
Bloch: a történész értsen a segédtudományokhoz is (pl. paleográfia, jogtörténet).
Az I. VH után Strasbourgban kapnak állást a frissen alapított egyetemen: interdiszciplináris, nyitott, befogadó szellemiségű intellektuális közeg, a tudósok inspirálják egymást.
Bloch: A gyógyító királyok 1924: szellemisége más Annales: nem kronológiai periodizáció, hanem a problémához választ korszakot 8csodás gyógyulások), valláspszichológiai megközelítés, kollektív illúzió értelmezése-> mentalitástörténeti mű. Összehasonlító módszer.
Febvre: reneszánsz és reformáció, fr kora-újkori társtört: egy-egy korszakban mitől újul meg a társ. Érdekli a vallás társtörténete is, szerinte érdemes a vallással és mentalitással kapcsolatos tényezőket a gazdaságiaktól függetlenül vizsgálni.
1929 Annales d’ histoire economique et sociale lapalapítás. AZ első számokban nagyon sok a gazdtört, Bloch és Febvre folyamatosan publikál benne, regresszív módszer. Későbbi korszak szempontjából visszafelé kell értelmezni a történelmet.
1939-40 A feudális társadalom c könyv: nagy összefoglalás: pénz és pénzpiac kialakulása, szolgaság és szabadság fogalma, szent királyok. A feudalizmus kultúráját akarja megírni pszichológiai érzékenységgel. PL. a középkori időfogalom, kollektív emlékezet, mennyire létezik társ kohézió egy középkori társ-ban, erős szociológiai ihletettség.
1933ban a strasbourg-i csoport szétszóródott, Febvre új állást kapott, Bloch is 36ban, mindketten Párizsban-> nagy siker, h a fővárosban kaptak állást!
Népszerű lett a probléma centrikusság és a valóságrekonstrukciós vágy elvetése.
40-es évek elején fiatal titánok: Georges Duby, Fernand Braudel.
Bloch ellenálló a II. VH alatt és elfogják, táborba zárják, 44ben kivégzik a németek. Még egy könyvet írt a háború alatt: A történész mestersége.
1942 Febvre: A hitetlenség problémája a 16. században: Rabelais hite, a leghíresebb könyve. Rabelais istentagadó volt-e? trágár szövegei és pajzán történetei miatt. Filológiai megközelítés: nyelvi elemekkel érvel. Rabelais nem istentagadó, mert a humora a középkori fr-ák mindennapi humorát közvetíti, ami az egész társ-ra jellemző volt. Az időfogalommal is fogl. Febvre szerint a középkori ember nem mérte, hanem megélte az időt pl. hány miatyánknyi idő. A kora újkori ember nem értékelt esztétikailag a természeti szépséget, ez ma már közhely, de Febvre írta le először.
Febvre lett a II. VH után az Annales vezére, missziója az új generáció kinevelése. Braudelt szinte fiaként szerette, 56ban Febvre halála után Braudel vette át azt a tudományos hatalmat, ami Febvre-é volt, az Annales abszolút ura, szigorú, kemény. 85ben halt meg. Despotikus stílus. Disszertációja témája II. Fülöp külpolitikája volt, de ekkoriban elindult az Annales (Braudel 27 éves korában) és tanítási gyakorlatán Algériában kiszélesedett a látóköre. Kitágult a földrajzi horizontja is, más kontinensek is elkezdték érdekelni. Nagy monográfiája: II. Fülöp uralkodása és a mediterrán világ. Fő corpusát egy német hadifogolytáborban írta a II. VH alatt, emlékezetből!
II. Fülöp uralkodása és a mediterrán világ
I. kötet a földrajzi környezet: időtlen történelem: az ember és a környezet viszonya, II. kötet: gazdaság, társadalom és politikai szerkezet lassú változása. Ez két szint, a harmadik az elillanó, rövid esemény, ez a politikatörténet szférája. A három szint összefügg egymással.
Braudel kiemeli a személyeket, de konfliktusba ágyazza őket, főleg az érdekli, h mért volt olyan lassú II. Fülöp=) lassú adminisztráció, döntések… a korabeli lassú információáramlás miatt. A történelem mély megértéséhez el kell jutni a mély struktúrához, ezért az első 2 kötet ezeket boncolgatja. II. kötet: a társadalmi és gazd változások a kortársak számára nem is érzékelhetőek szinte, ahhoz már távolságot kell tartani a kortól.
A 16. sz integrációs korszak a mediterrán régióban: a spanyol és a török bir uralja: a középső szinten (társ és gazd) hasonló változások mennek végbe mindkét bir-ban, mert egységes földrajzi környezet az alapjuk, ami meghatározóbb az eltérő vallástól. Minkét bir-ban társadalmi polarizáció: az elit még gazdagabb és műveltebb és urbánusabb lesz, a szegények viszont egyre nyomorultabbakká válnak. A kult különbségek nem az országhatárokhoz kötődnek, hanem a földrajzi környezethez, ami felülírja a vallási különbséget.
Egységes világ: bor kultusza, a tengerhez való viszony… nagy hatással vannak az emberek viselkedésére.
Inspirálta Henri Pirenne belga történész Nagy Károlyról szóló monográfiája, ami szintén a keresztény muzulmán viszonyt vizsgálja, az I. VH alatt hadifogolytáborban írta…
Braudel: totális történetírás (histoire totale): egy adott dolog (környezet, falu) teljes története: földrajz, mentalitás, művészet meg minden. Ez egy elérhetetlen eszmény, de átörökítődik más történészekre is.
Bírálatok
A bírálók szerint nem jó, h nem állít fel hipotézist, csak egyszerűen leírja, j a földrajzi környezet hogy hat a gazd és társ lassú változásaira és azok hogyan a poltört-re, de azt nem, hogy hogyan és hogy leíró jellegű könyv.
A bírálók szerint kevés figyelmet szentelt Braudel a mediterrán világ értékeire: megszégyenülés és becsület, férfiasság. Determinista szemlélet, nem vette fogyelembe az egyéni döntési szabadságot.
Braudel: A kapitalizmus kultúrája 80’ is fontos.
Braudel neveli ki az Annales 3. generációját: Jacques Le Goff, Emmanuel Le Roy Ladurie.
Braudel nagyon kézben tartotta a dolgot, de nagyon nyitott is volt, befogadta az interdiszciplinaritást és nemzetközivé tette az Annales-t! Rengeteg külföldit meghívott előadni, ő is utazott egy csomót. Mindez a 60’ évektől. H. Balázs Éva is jó viszonyt ápolt vele. Ennek köszönhetően a fiatalabb magyar történészek is bekapcsolódtak: Benda Gyula, Klaniczay Gábor, Poór János.
A harmadik generáció
68 körüli „lázadó fiatalok”.
Jacques Rebel: mikrotörténet írás (ami olasz találmány volt) meghonosítása Fro-ban., az Annales-on belül.
Arlette Farge: közvélemény, pletyka, rémhír a 18. sz Fro-ban, mentalitástört. A nyilvánosság története.
Mona O’Zouf: a fr forr és az ünnepségek témájáról monográfia. A fr forr hogyan építette fel a saját mítoszát.
Michelle Perrot: nőtörténet, privátszféra története.
A 3. generáció nagyon sokszínű, „tücsök-bogár összejön”=)
Központi téma a mentalitástörténet: a 60’ években fut fel: Le Roy Ledurie, Philippe Aries: monográfiái a gyerekkorról (hogyan kezdték el a gyreeket másmilyennek tekinteni, mint a felnőttet, a 18. sz-ban, 19. sz eleje gyerekkor percepciója) és a halálról (pestis nyomán szörnyű kaszás halál képzete, hogyan enyhül később, hogyan lesz természetesnek tekintve) .
+ Le Goff és Duby is.
Le Goff: középkori időfogalom-> tanulmányban összehasonlítja a kereskedelmi és az egyházi időfogalmat, ami a középkorban teljesen más volt, a kereskedőé már akkor is hasonlított a modern ember időképére, az idő pénz. 1980 A purgatórium születése c mű. Szerinte mentális folyamat eredménye.
A hétköznapi élet kutatása. Szemléletbeli kérdés! A német történészek is foglalkoznak vele.
A nőtörténet meg főleg Amerikában futott fel.
Népi élet kutatása!-> történeti antropológiához kapcsolódik. Az antropológia hatása nagy a 3. generációban.
Sok nemzetközi együttműködés.
Duby: A lovag, a nő és a pap.
Le Goff megírta a középkor történeti antropológiáját. AZ ajándékról is írt, ami az antropológiában nagyon fontos fogalom (társadalmi tény). Maus antropológus monográfiája az ajándékról, Maus különben is nagy hatással volt az Annales történészeire.
Montaillou
1. rész Földrajzi körny, gazd viszonyok… 2. rész M feltárása a gesztustól a mítoszig.
Jacques Fournier inkvzítor interjúi a parasztokkal (13. sz. katarokat keresett) a forrás. 1294-1314 közötti korszaka a falunak. Eredetiség: inkvizíciós jegyzőkönyv, mint forrás a hétköznapi élet kutatásához! Forráskritika is van benne. MIkrotörténelem is egyben, mert 1 falura koncentrál. Súlyos kritika: csak 1 forrást használ, ráadásul nincs is ellenőrzésre lehetőség., mert a másik inkvizíciós jegyzőkönyv elveszett.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
