Európán kívüli világ 6. (márc. 17.)

Hutvágner Zsuzsanna: Európán kívüli világ 6. óra (2009. márc. 17.)
A 14-15. század.

Török előrenyomulással az iszlám zár(?) nem csak megerősödött, de északra ki is terjedt. Trapezunt például egy olyan út volt, melyet a törökök ki akartak kerülni. A Fekete-tenger török lezárása nem volt tökéletes => az olaszok sokáig kísérleteztek tengeri kereskedelemmel. Diplomáciai összeköttetések is lehetségesek voltak Trapezunton keresztül. Itáliában újabb kereskedelmi kapcsolat épült ki: Firenze.
Firenze: Alexandriából hoztak fűszereket, ezt Szicíliába, majd Rhodosz felé szállították. Rhodosz szigetének fontosságát mutatja, hogy 1423-ban a velenceiek is foglalkoztak egy itteni úttal. Kréta szigetének használhatóságáról is érdeklődtek a velenceiek. 1444-ben Egyiptom felől mamelukok támadják Rhodoszt. A szigeteken különböző érclelőhelyeket találtak, pl. Naxos ezüst. Ide velencei közvetítéssel csehek jöttek ezüstöt bányászni. Apró ezüstérméket, garasokat vertek belőle a velenceiek. A nyugati árukat az olaszok saját hasznukra szállították a Földközi-tengeren, nagy értékű árukat aranyért lehetett venni. 1401-ből a velencei szenátus jegyzőkönyve: borsot, gyömbért Kréta szigetén lehet vásárolni. A katolikus olaszok és az ortodox görögök Kréta szigetén sokszor ellentétbe kerültek egymással. 1402-ben tanácskozás a krétai helyzetről: Kréta érseke befolyásolta a kormányzást, így egy újabb görög főpap megválasztását megakadályozták. Akadályozni igyekeztek a görögkeleti vallás terjesztését. 1408-ból Kréta szigeti zsidókról is tudunk, akik távolsági kereskedők voltak. Krétán bizánci pénzek is mozogtak. Kréta élén a herceg állt, de a kisebb területek élén rektorok álltak. Egy 1412. évi feljegyzés dénárokat, ezüstpénzeket is említ. 1417-ben a katolikus egyház szervezete Krétán: krétai érsek alatt több püspök említése, a megüresedett helyekre a rektorok választottak püspököket. 1418-ban Velencében tárgyaltak a krétai ügyekről => kiutaltak Krétának pénzt gályára. Kréta és Alexandria között is volt kereskedelmi kapcsolat. David Magragonatos Kréta szigetén közvetítő volt.
Emmanuelle Pioti kereskedő szerint új keresztes háborút kellene indítani („lovagias hercegek ellenőrzik a tengeri forgalmat”). A keresztes háborúk időszakában a pápák megkísérelték megakadályozni a kereskedelmet, legalábbis a hadianyagokra vonatkozóan.
Muzulmán kalózok zaklatták a balkánt és a magyarokat is. Magánokleveleket főleg genovaiak állítottak ki pl. Kyros szigetén.
A kereskedelmi forgalom olyan területeket is érintett, ahol az albánok uralkodtak.
Raguza is jelentős a kereskedelmi utak szempontjából. Albániától délre Epidrosz is bizánci fennhatóság alá tartozott. Fontos volt a városfalak építése, mert féltek a portyáktól és a kalóztámadásoktól. Mindig aktuális kérdés volt a szigetek védelme: az adóösszegek egy részét és a bor kitermelése utáni bevételt átengedték építkezésekre. Ciprus szigete: Fontos partner Velence és más olasz városok szempontjából is. Úti állomás és felvevőpiac is volt. Megjelenik a kartell: különböző velencei kereskedők megegyeznek, hogy közösen intézik ügyeiket Ciprus tekintetében. Nem csak keresztény-muzulmán ellentét volt Cipruson, hanem keresztény-keresztény ellentét is. 1373-ban Genovaiak megtámadták Ciprus legnagyobb városát: keresztény-keresztény ellentét, ha az érdek úgy kívánja. Ha Genova szembe kerül Ciprussal, akkor az ok arra, hogy Velence közeledjen feléje. II. Jakab, Ciprus királya velencei hölgyet vett feleségül, Katarina Condrado-t. III. Jakab fiúk hamar meghal, ezért Katarina kormányoz egy ideig. 1373-tól genovai pénzeket utánzó pénzek, ún. „beszélő pénzek” jelentek meg Cipruson. 1388-ban a velenceiek capitulát küldtek a genovaiakhoz, hogy ligát kössenek (kölcsönös kereskedelmi egyezmény):
- ha lázadás tör ki, akkor a másik fél is rögtön megszakítja a kapcsolatot a lázadókkal,
- meghatározzák, hogy mely szigetek csatlakozhatnak a ligához,
- érdekszférákat határolnak el a tengeren.
Ciprus az akkori világ legnyugatibb művészetét követte: francia művészet, pl. Champagne-i építészet. Gótikus stílus terjedése, görög ikonok. Olaszok is megtelepedtek Cipruson, mint lovagok.
1447-ben a pápa is küldött egy legátust, amely bejárta Ciprust, Rhodoszt, és más Égei-tengeri szigeteket.

A török előretörés nehézségeket okozott, de nem szűntette meg a kereskedelmet, önálló utakat kerestek, pl. Afrikán át.

Afrikában
Terep- és éghajlatviszonyok hátráltatták a kereskedelmi utakat. Karsuk hegyen karaván kereskedelem ment keresztül. Velence egyik nagy problémája, hogy honnan szerezzen aranyat. Tudták, hogy Afrikából nehéz utazásokon beszerezhető. Ezek Nyugat-Szudánt jelentik természet-földrajzilag, amelynek államairól már hallottak Európában. Pl. Csád, Vadaji-néger állam.