A szombatosok
Szinonimák: zsidózók, fél-zsidózók, keresztény-zsidók.
Kr. U. 1. sz. ebioniták.
A reformáció korában az antitrinitárius/unitárius vallásból ágazott el.
16. sz. Csehország (abrahamiták, huszita hatás), Lengyelország. 17. sz. Anglia.
Magyarországon Erdélyben terjedt el először, a 16. sz. második felében. Eössi András, Bogáthy Fazekas Miklós és Péchi Simon (Eössi nevelt fia) erdélyi főurak.
Eössi András hittételei
- Jézus isteni voltának tagadása.
- Jézus messiás, de megváltási kísérlete sikertelen volt.
- A szombat megszentelése és a zsidó ünnepek megtartása.
Főleg Udvarhelyszék és Marosszék székely lakossága körében volt hatása, minden társadalmi rétegben. Városok: Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár.
1595 gyulafehérvári döntés: tilos a 4 bevett felekezeten kívüli hitet vallani vagy azokon változtatni.
Péchi Simon Bocskai István mellett csapatvezér, az unitáriusok vezetője. Első felesége halálakor (1608) katolizál és az unitáriusok üldözője lesz. Szerelem a Szép Eszterrel. Bethlen Gábor főkancellárja, tárgyalt II. Mátyás császárral is. Bethlen Gábor zsidó kereskedőket és anabaptistákat is letelepített Erdélyben és fejedelmi hatalmával védelmet nyújtott nekik, a szombatosoknak viszont nem.
1620-ra mintegy 20 ezer szombatosról tudunk, Magyarország más területein is éltek, pl. Makón.
1630 Péchi Simon
- Nem csak a zsidó származásúak kiválasztottak, hanem mindenki, aki követi Mózes hitét.
- Szakítás a keresztény tradíciókkal
- Szombatos középiskola Szenterzsébeten.
Beke Dániel, Péchi egykori unitárius lelkésze feljelentette judaizálásért Bethlen Gábor fejedelemnél. Péchi nem jelent meg az idézésen, a fejedelem zsinatot rendelt el. Péchi nem von vissza semmit, bebörtönzik. Vagy pénzzel váltotta ki magát, vagy azzal, h színleg visszatért az unitárius valláshoz, de kancellárságát elveszítette. Visszavonult szenterzsébeti udvarházába-> irodalmi tevékenység. 1624-38. I. Rákóczi György véget akart ennek vetni, beperelte Péchit, akit aztán teljes jószágvesztésre ítéltek. Sok szombatossal együtt a Török birodalomba menekült és nyomdát alapított (ott az igazhitűeknek tilos volt a könyvnyomtatás, ezért keresztények és zsidók business-e volt), valószínűbb, h református hitre térítették (1638).
1635 fő-és jószágvesztés minden judaizálónak. Terminus: karácsonyig még konvertálhatnak. 1638ban sürgető lett Székely Mózes portai trónkövetelő ügye, Péchi is gyanúba keveredett ezzel kapcsolatban. Dési konvent júliusban. Péchi nem jelent meg.
1638-tól a protestáns ortodoxia és a katolikus ellenreformáció is üldözte őket. Az unitáriusok viselkedtek velük a legellenségesebben, mert a szombatosok elleni hadjáratoknak sok unitárius áldozatuk is volt.
Nagy hatás Kemény Zsigmondra (Rajongók) és Jókai Mórra (Egy az Isten).
Eskü által védett titkaik: a törvénykönyv holléte, az aktuális rabbi kiléte és hogy melyik házat használják templomnak.
A Tóra összes törvénye, kóser tisztasági szabályok. Általában nem házasodtak más keresztény felekezetek tagjaival, csak maguk között, vagy zsidókkal. Egyre közelebb kerültek a zsidósághoz.
1709, 1718-20 pestis-> szombatosok alig haltak meg-> istenítéletek.
1717 A Gubernium terve a szombatosság felszámolására-> vizsgálat. Nagyernyén is van még közösségük, de ott már nincs meg a minján.
1725 Hűtlenségi per több szombatos ellen, akiknek javait elkobozták. A vásárhelyi jezsuitákat bízták meg a katolizálásukkal.
1744 bojkott ellenük a székben.
1817 kivándorlási hullám Törökországba.
Siklódon Bakó József bárói gazdatiszt feljelentgette a falubeli szombatosokat és összefüggésbe hozták Metternich nem bevett felekezetűeket sújtó adószigorítását, ezért megölték. Bécs lovasokat küldött megfigyelni a falubelieket, végül egy 80 éves ember feljelentette magát, de meghalt a büntetés előtt.
Haynald Lajos erdélyi püspök (Kovács Pál Samu lányának esete), Czinczéri Sándor plébános missziója. Czinczéri szombaton kihajtotta és munkára kényszerítette a szombatosokat-> átok: addig meg ne halhasson, amíg a férgek élve ki nem kezdik. Tényleg ilyen fertőzésben halt meg. Erről Kovács Mózes 1875ben: „még a jelen öregek idejében történt”. Hirtelen vihar lett, a szél szétszórta a szénakazlakat, vki meg is halt egy villámcsapástól, mire egy falubeli kiáltozott: Gyertek haza, szombatosok, ne dolgozzatok ma, mert veletek együtt mind elveszünk.” Ezután ünnepélyes fogadalmat tettek, h most már aztán tényleg soha többé nem fognak szombaton dolgozni, legalábbis erre hivatkoztak minden szombati munkakerüléssel kapcsolatos vádnál.
1829 ötven szombatost perbe fogtak zsidózásért. 1833ban bizonyíték hiányában felmentette őket a császári törvényszék. A közvádló fellebbezett I. Ferencnél, de ő jóváhagyta az ítéletet azzal a meghagyással, h keresztény ünnepeken sem dolgozhatnak a szombatosok.
1844 Szilágyi Sándor kutatása az Erdődi grófok (női ágon Rákóczi-leszármazottak) vörösvári levéltárában-> részletes újságcikket írt.
1855 Ürmösy Sándor író kutatása Bözödújfalun-> kézirat a szombatosságról.
1873 a Vasárnapi Újság cikksorozata
1869ben 137, 1890ben 157 szombatos volt.
Bözödújfalu
Háromszék DNY-i részén, egy hegyekkel elzárt, nehezen megközelíthető völgyben.
Székely és román lakosság: katolikusok, reformátusok, unitáriusok, ortodoxok, görög katolikusok és szombatosok.
A 18. sz. közepére már csak Ernyén és Bözödújfalun maradt szombatos közösség.
1867. évi XVII. törvénycikk
az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében
1. § Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilvánittatnak.
2. § Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet, ezennel megszüntettetik.
-> 1868ban a bözödújfalvi szombatos közösség nagy része betért, pár család maradt szombatos.
Wolfinger Salamon feleségül vette Kovács Pál Samu lányát, Sárát, akit az első zsidó férjétől (Rózner Jakab) való elválásra még Haynald Lajos püspök kényszerített. Wolfinger ideköltözött. Hozzáfordultak, h hogyan térhetnek be zsidónak, miután Kovács Sándor újságból értesült Eötvös József emancipációs törvényjavaslatáról. Mivel az 1834es felmentésükről szóló okmányt úgy értelmezték, hogy zsidóknak fogadta el őket a törvényszék, levelet írtak a kultuszminisztériumnak, h most őket is tekintsék a zsidókkal egyenlően emancipáltnak. Még a válasz előtt megkezdődött tömeges betérésük, mert Wolfinger ezt tartotta szükségesnek ahhoz, h vonatkozzék rájuk az emancipáció. Eötvös számtalan nyomozást rendelt el meg jelentéseket a Sebesi József paptól és Betegh Imre alesperestől. Végül a minisztérium válasza: csak másik keresztény felekezetre térhetnek át keresztények, a zsidóra nem. A plébános vádja szerint Wolfinger 50 ft-ot fizetett minden betérőnek, és hogy az egész mögött Rotschild áll, aki pár évvel azelőtt levélben tájékoztatást kért a falu plébánosától a szombatosok történetéről, aki persze nem válaszolt.
Wolfingert 12 napra bebörtönözték Udvarszékhelyen. A királybíró nevében eljáró biztos törvénytelennek és semmisnek nyilvánította a szombatosok betérését (173 ember!). Az erdőszentgyörgyi sakter végezte el a szertartásokat, akit később elcsapott a hitközsége, mert a sakterező késével metélte körül az embereket.
1868 novemberében az Udvarhely kerületi főesperes nyomozásra küldte Betegh Imrét Bözödújfalura. A plébánialakra hívatta az összes régen színleg katolikus szombatost (akik éppen kiheverték a körülmetélést, azok nem jelentek meg), mindegyik azt állította, hogy nem kapott semmilyen pénzt v ajándékot a betérésért, csak mivel évtizedek óta zsidó hitű, most már, h lehet, nyíltan is az akar lenni.
1869. május 12. Eötvös József levele a főkormányszéknek: tényleg törvénytelenek az áttérések, de a visszatérésre kényszerítés ellenkezik a vallás és az állam érdekeivel is, úh senkit se kényszerítsenek tettlegesen.
105 bözödújfalvi zsidó az óbudai rabbin keresztül azzal a kéréssel fordult a minisztériumhoz, h ne kényszerítsék őket vissza a katolikus vallásra. A főkormányszék utasította Udvarhelyszék hatóságait, h tartsák be maradéktalanul a tettleges kényszerítést eltiltó előző intézkedését.
1869. szept. 2. Eötvös J. miniszter rendelete: minden visszatérítési próbálkozástól óvakodjanak a közigazgatási szervek.
Kohn Sámuel pesti rabbi és történész: a magyar zsidóság vezetői mit sem tudtak a szombatosokról azon kívül, amit az óbudai rabbi közvetített feléjük. Közben az Eötvös által egybehívott egyetemes izraelita kongresszus előkészítése folyt, elkeseredett belső küzdelmek. A pestiek először Geiger majna-frankfurti rabbi német zsidó lapban megjelent cikkéből értesültek, aki Dicsőszentmártonban működött, Wolfinger ismerőse volt és megfogalmazta a szombatosok első levelét a minisztériumhoz annak idején. Panaszolja, h magyar lapokban nem is lehet olvasni az egész esetről, egy német protestáns lapot idéz, amelynek arra a felhívására válaszol, h osztrák-magyar olvasói közül küldjenek a szerkesztőségbe tájékoztatást, akik többet tudnak. 1875ig nem volt hazai zsidó személyiség, aki figyelemre méltatta volna a szombatosok ügyét!
Kohn Sámuel tervezett könyvéhez kezdett kutatni. A könyv: A szombatosok története, dogmatikája és irodalma, különös tekintettel Péchi Simon életére és munkásságára.
A bözödújfalvi új hitközség: 32 család, 136 lélek. 5 család, 19 lélek megmaradt szombatosnak. Ők mindent tovább tartottak, továbbra is szívesen házasodtak zsidókkal, de zsidók velük nem igazán.
1874ben fejeződött be a zsinagóga építése.
Beck Mór bukaresti rabbi újságcikke: átutazóban ott járt és megdöbbent, h mennyire nyomorúságos körülmények között él a hitközség. Mivel csak 100-120 Ft-ot tudnak fizetni, egy műveletlen lengyel vándor 1 személyben az előimádkozó, a sakter és a rabbi helyettes. A vándor sakter-kántoraik ált. nem értettek magyarul és ortodox elveik alapján azt hirdették, h csak a szent nyelven szabad imádkozni, ezért nem használják többé magyar szombatos imakönyveiket, hanem héberül imádkoznak, amit viszont csak olvasni tudnak, érteni nem. 2 prozelita család vissza is tért keresztény vallásra. Ennek a riportnak hatására nagy pénzsegélyt kaptak és állandó jövedelemforrás gyanánt az Udvarhely megye zsidó anyakönyvi hivatalát áttették a bözödújfalvi hitközséghez.
1886-ban az állami költségvetésből 400 Ft-ot kaptak vallástanító és sakter fizetésére. Így találtak magyar nyelvű tanítót is.
1885 őszén állami népiskola nyílt a faluban. A zsidó gyerekek a szombati tanítási napokon fel lettek mentve az írás és a rajzolás alól.
1935 Bözödi György Székely emberek, zsidó istenek c. riportkönyve. Móricz Zsigmond érdeklődését is felkeltette, aki 1941-es erdélyi utazásakor ellátogatott ide. 45ben egy idős asszony: „Ha az a Wolfinger nevű zsidó ide nem kerül, mi sohasem lettünk volna zsidókká… De az úgy tudott beszélni, hogy ha akármit mondott volna is, utána ment volna a nép.”
1940-ben a zsidó törvények miatt a bözödújfalvi zsidók és szombatosok is áttértek hivatalosan az unitárius hitre. A marosvásárhelyi gettóként szolgáló téglagyárba deportálták őket. Ráduly István plébános 70 embert kimentett, úgy, hogy bebizonyította, h székelyek, és mint ilyenekre, nem vonatkozhatnak a faji törvények.
A 80-as években kitelepítették a maradék lakosságot és víztározót építettek a falu helyén Ceausescu „település-szisztematizálási” programjának keretében.
A tolerancia jelképe volt, de a 80-as évek végétől a falurombolásé.
A képen a Bözödújfalut ma borító tó látható, amiből csak a katolikus templom tornya emelkedik ki.Szinonimák: zsidózók, fél-zsidózók, keresztény-zsidók.
Kr. U. 1. sz. ebioniták.
A reformáció korában az antitrinitárius/unitárius vallásból ágazott el.
16. sz. Csehország (abrahamiták, huszita hatás), Lengyelország. 17. sz. Anglia.
Magyarországon Erdélyben terjedt el először, a 16. sz. második felében. Eössi András, Bogáthy Fazekas Miklós és Péchi Simon (Eössi nevelt fia) erdélyi főurak.
Eössi András hittételei
- Jézus isteni voltának tagadása.
- Jézus messiás, de megváltási kísérlete sikertelen volt.
- A szombat megszentelése és a zsidó ünnepek megtartása.
Főleg Udvarhelyszék és Marosszék székely lakossága körében volt hatása, minden társadalmi rétegben. Városok: Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár.
1595 gyulafehérvári döntés: tilos a 4 bevett felekezeten kívüli hitet vallani vagy azokon változtatni.
Péchi Simon Bocskai István mellett csapatvezér, az unitáriusok vezetője. Első felesége halálakor (1608) katolizál és az unitáriusok üldözője lesz. Szerelem a Szép Eszterrel. Bethlen Gábor főkancellárja, tárgyalt II. Mátyás császárral is. Bethlen Gábor zsidó kereskedőket és anabaptistákat is letelepített Erdélyben és fejedelmi hatalmával védelmet nyújtott nekik, a szombatosoknak viszont nem.
1620-ra mintegy 20 ezer szombatosról tudunk, Magyarország más területein is éltek, pl. Makón.
1630 Péchi Simon
- Nem csak a zsidó származásúak kiválasztottak, hanem mindenki, aki követi Mózes hitét.
- Szakítás a keresztény tradíciókkal
- Szombatos középiskola Szenterzsébeten.
Beke Dániel, Péchi egykori unitárius lelkésze feljelentette judaizálásért Bethlen Gábor fejedelemnél. Péchi nem jelent meg az idézésen, a fejedelem zsinatot rendelt el. Péchi nem von vissza semmit, bebörtönzik. Vagy pénzzel váltotta ki magát, vagy azzal, h színleg visszatért az unitárius valláshoz, de kancellárságát elveszítette. Visszavonult szenterzsébeti udvarházába-> irodalmi tevékenység. 1624-38. I. Rákóczi György véget akart ennek vetni, beperelte Péchit, akit aztán teljes jószágvesztésre ítéltek. Sok szombatossal együtt a Török birodalomba menekült és nyomdát alapított (ott az igazhitűeknek tilos volt a könyvnyomtatás, ezért keresztények és zsidók business-e volt), valószínűbb, h református hitre térítették (1638).
1635 fő-és jószágvesztés minden judaizálónak. Terminus: karácsonyig még konvertálhatnak. 1638ban sürgető lett Székely Mózes portai trónkövetelő ügye, Péchi is gyanúba keveredett ezzel kapcsolatban. Dési konvent júliusban. Péchi nem jelent meg.
1638-tól a protestáns ortodoxia és a katolikus ellenreformáció is üldözte őket. Az unitáriusok viselkedtek velük a legellenségesebben, mert a szombatosok elleni hadjáratoknak sok unitárius áldozatuk is volt.
Nagy hatás Kemény Zsigmondra (Rajongók) és Jókai Mórra (Egy az Isten).
Eskü által védett titkaik: a törvénykönyv holléte, az aktuális rabbi kiléte és hogy melyik házat használják templomnak.
A Tóra összes törvénye, kóser tisztasági szabályok. Általában nem házasodtak más keresztény felekezetek tagjaival, csak maguk között, vagy zsidókkal. Egyre közelebb kerültek a zsidósághoz.
1709, 1718-20 pestis-> szombatosok alig haltak meg-> istenítéletek.
1717 A Gubernium terve a szombatosság felszámolására-> vizsgálat. Nagyernyén is van még közösségük, de ott már nincs meg a minján.
1725 Hűtlenségi per több szombatos ellen, akiknek javait elkobozták. A vásárhelyi jezsuitákat bízták meg a katolizálásukkal.
1744 bojkott ellenük a székben.
1817 kivándorlási hullám Törökországba.
Siklódon Bakó József bárói gazdatiszt feljelentgette a falubeli szombatosokat és összefüggésbe hozták Metternich nem bevett felekezetűeket sújtó adószigorítását, ezért megölték. Bécs lovasokat küldött megfigyelni a falubelieket, végül egy 80 éves ember feljelentette magát, de meghalt a büntetés előtt.
Haynald Lajos erdélyi püspök (Kovács Pál Samu lányának esete), Czinczéri Sándor plébános missziója. Czinczéri szombaton kihajtotta és munkára kényszerítette a szombatosokat-> átok: addig meg ne halhasson, amíg a férgek élve ki nem kezdik. Tényleg ilyen fertőzésben halt meg. Erről Kovács Mózes 1875ben: „még a jelen öregek idejében történt”. Hirtelen vihar lett, a szél szétszórta a szénakazlakat, vki meg is halt egy villámcsapástól, mire egy falubeli kiáltozott: Gyertek haza, szombatosok, ne dolgozzatok ma, mert veletek együtt mind elveszünk.” Ezután ünnepélyes fogadalmat tettek, h most már aztán tényleg soha többé nem fognak szombaton dolgozni, legalábbis erre hivatkoztak minden szombati munkakerüléssel kapcsolatos vádnál.
1829 ötven szombatost perbe fogtak zsidózásért. 1833ban bizonyíték hiányában felmentette őket a császári törvényszék. A közvádló fellebbezett I. Ferencnél, de ő jóváhagyta az ítéletet azzal a meghagyással, h keresztény ünnepeken sem dolgozhatnak a szombatosok.
1844 Szilágyi Sándor kutatása az Erdődi grófok (női ágon Rákóczi-leszármazottak) vörösvári levéltárában-> részletes újságcikket írt.
1855 Ürmösy Sándor író kutatása Bözödújfalun-> kézirat a szombatosságról.
1873 a Vasárnapi Újság cikksorozata
1869ben 137, 1890ben 157 szombatos volt.
Bözödújfalu
Háromszék DNY-i részén, egy hegyekkel elzárt, nehezen megközelíthető völgyben.
Székely és román lakosság: katolikusok, reformátusok, unitáriusok, ortodoxok, görög katolikusok és szombatosok.
A 18. sz. közepére már csak Ernyén és Bözödújfalun maradt szombatos közösség.
1867. évi XVII. törvénycikk
az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében
1. § Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilvánittatnak.
2. § Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet, ezennel megszüntettetik.
-> 1868ban a bözödújfalvi szombatos közösség nagy része betért, pár család maradt szombatos.
Wolfinger Salamon feleségül vette Kovács Pál Samu lányát, Sárát, akit az első zsidó férjétől (Rózner Jakab) való elválásra még Haynald Lajos püspök kényszerített. Wolfinger ideköltözött. Hozzáfordultak, h hogyan térhetnek be zsidónak, miután Kovács Sándor újságból értesült Eötvös József emancipációs törvényjavaslatáról. Mivel az 1834es felmentésükről szóló okmányt úgy értelmezték, hogy zsidóknak fogadta el őket a törvényszék, levelet írtak a kultuszminisztériumnak, h most őket is tekintsék a zsidókkal egyenlően emancipáltnak. Még a válasz előtt megkezdődött tömeges betérésük, mert Wolfinger ezt tartotta szükségesnek ahhoz, h vonatkozzék rájuk az emancipáció. Eötvös számtalan nyomozást rendelt el meg jelentéseket a Sebesi József paptól és Betegh Imre alesperestől. Végül a minisztérium válasza: csak másik keresztény felekezetre térhetnek át keresztények, a zsidóra nem. A plébános vádja szerint Wolfinger 50 ft-ot fizetett minden betérőnek, és hogy az egész mögött Rotschild áll, aki pár évvel azelőtt levélben tájékoztatást kért a falu plébánosától a szombatosok történetéről, aki persze nem válaszolt.
Wolfingert 12 napra bebörtönözték Udvarszékhelyen. A királybíró nevében eljáró biztos törvénytelennek és semmisnek nyilvánította a szombatosok betérését (173 ember!). Az erdőszentgyörgyi sakter végezte el a szertartásokat, akit később elcsapott a hitközsége, mert a sakterező késével metélte körül az embereket.
1868 novemberében az Udvarhely kerületi főesperes nyomozásra küldte Betegh Imrét Bözödújfalura. A plébánialakra hívatta az összes régen színleg katolikus szombatost (akik éppen kiheverték a körülmetélést, azok nem jelentek meg), mindegyik azt állította, hogy nem kapott semmilyen pénzt v ajándékot a betérésért, csak mivel évtizedek óta zsidó hitű, most már, h lehet, nyíltan is az akar lenni.
1869. május 12. Eötvös József levele a főkormányszéknek: tényleg törvénytelenek az áttérések, de a visszatérésre kényszerítés ellenkezik a vallás és az állam érdekeivel is, úh senkit se kényszerítsenek tettlegesen.
105 bözödújfalvi zsidó az óbudai rabbin keresztül azzal a kéréssel fordult a minisztériumhoz, h ne kényszerítsék őket vissza a katolikus vallásra. A főkormányszék utasította Udvarhelyszék hatóságait, h tartsák be maradéktalanul a tettleges kényszerítést eltiltó előző intézkedését.
1869. szept. 2. Eötvös J. miniszter rendelete: minden visszatérítési próbálkozástól óvakodjanak a közigazgatási szervek.
Kohn Sámuel pesti rabbi és történész: a magyar zsidóság vezetői mit sem tudtak a szombatosokról azon kívül, amit az óbudai rabbi közvetített feléjük. Közben az Eötvös által egybehívott egyetemes izraelita kongresszus előkészítése folyt, elkeseredett belső küzdelmek. A pestiek először Geiger majna-frankfurti rabbi német zsidó lapban megjelent cikkéből értesültek, aki Dicsőszentmártonban működött, Wolfinger ismerőse volt és megfogalmazta a szombatosok első levelét a minisztériumhoz annak idején. Panaszolja, h magyar lapokban nem is lehet olvasni az egész esetről, egy német protestáns lapot idéz, amelynek arra a felhívására válaszol, h osztrák-magyar olvasói közül küldjenek a szerkesztőségbe tájékoztatást, akik többet tudnak. 1875ig nem volt hazai zsidó személyiség, aki figyelemre méltatta volna a szombatosok ügyét!
Kohn Sámuel tervezett könyvéhez kezdett kutatni. A könyv: A szombatosok története, dogmatikája és irodalma, különös tekintettel Péchi Simon életére és munkásságára.
A bözödújfalvi új hitközség: 32 család, 136 lélek. 5 család, 19 lélek megmaradt szombatosnak. Ők mindent tovább tartottak, továbbra is szívesen házasodtak zsidókkal, de zsidók velük nem igazán.
1874ben fejeződött be a zsinagóga építése.
Beck Mór bukaresti rabbi újságcikke: átutazóban ott járt és megdöbbent, h mennyire nyomorúságos körülmények között él a hitközség. Mivel csak 100-120 Ft-ot tudnak fizetni, egy műveletlen lengyel vándor 1 személyben az előimádkozó, a sakter és a rabbi helyettes. A vándor sakter-kántoraik ált. nem értettek magyarul és ortodox elveik alapján azt hirdették, h csak a szent nyelven szabad imádkozni, ezért nem használják többé magyar szombatos imakönyveiket, hanem héberül imádkoznak, amit viszont csak olvasni tudnak, érteni nem. 2 prozelita család vissza is tért keresztény vallásra. Ennek a riportnak hatására nagy pénzsegélyt kaptak és állandó jövedelemforrás gyanánt az Udvarhely megye zsidó anyakönyvi hivatalát áttették a bözödújfalvi hitközséghez.
1886-ban az állami költségvetésből 400 Ft-ot kaptak vallástanító és sakter fizetésére. Így találtak magyar nyelvű tanítót is.
1885 őszén állami népiskola nyílt a faluban. A zsidó gyerekek a szombati tanítási napokon fel lettek mentve az írás és a rajzolás alól.
1935 Bözödi György Székely emberek, zsidó istenek c. riportkönyve. Móricz Zsigmond érdeklődését is felkeltette, aki 1941-es erdélyi utazásakor ellátogatott ide. 45ben egy idős asszony: „Ha az a Wolfinger nevű zsidó ide nem kerül, mi sohasem lettünk volna zsidókká… De az úgy tudott beszélni, hogy ha akármit mondott volna is, utána ment volna a nép.”
1940-ben a zsidó törvények miatt a bözödújfalvi zsidók és szombatosok is áttértek hivatalosan az unitárius hitre. A marosvásárhelyi gettóként szolgáló téglagyárba deportálták őket. Ráduly István plébános 70 embert kimentett, úgy, hogy bebizonyította, h székelyek, és mint ilyenekre, nem vonatkozhatnak a faji törvények.
A 80-as években kitelepítették a maradék lakosságot és víztározót építettek a falu helyén Ceausescu „település-szisztematizálási” programjának keretében.
A tolerancia jelképe volt, de a 80-as évek végétől a falurombolásé.
Források:
Kovács András: Vallomás a székely szombatosok perében
http://www.mommo.hu/media/Bozodujfalu_2 - a kép is innen van
http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/erdely/kolozsvar/pechisimon/magyarszombatosok?detail=1
Magyar Zsidó Lexikon
Magyar Zsidó Lexikon
1 megjegyzés:
Ezt pusztán szerelemből tettem fel =) Referátumhoz olvastam, de közben mnég mélyebben beleástam magam és beleszerettem a témába!
Megjegyzés küldése